Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)

1970-06-03 / 153. szám

ISSiÄ I ■ IB, ÄRA: 80 FILLÉR 16 oldalon, más napokon 12 KjpB Jpfil _____ Wgl& 1|||| ^ Előfizetési díj egy hónapra oldalon. Kiadja a Lapkiadó ^HB flKSj HB VI Jfi BB1 MkH Hg® |j§| 25,- forint. Előfizethető a lap-Vállalat. Szerkesztőség és ki­­f/rji IjBpSfi fi&jfkr Jg9p| ttg BB ||S HB mm ABB jftif B kézbesítőknél, bármely posta­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin fin jlgffp fii X ffiBHX| X |fi X X 1MB SS 9 hivatalban és a posta Hírlapi­körút 9-11. A szerkesztőség |Éji ÉÉ faS­­KB fijiaaaa Hm Ejffi ral |jg| Js|| |8| jffwX üzleteiben. Külföldön a Kül-és a kiadóhivatal telefonszá- BfiBfinl^| §SB S Sgl T» Égte |||§ SER HffiVK IS| SA Si SNaT 9fi Ifi fik tóra Könyv­es Hírlap Külke­mai: 221-285, 221-293, 222- Pwi jgjg KM* ||SjS| fi ■ §|§ «■ §fi| 1183 IS S| S5 HU fifi­reskedelmi Vállalat kirendelt-I linV | Vili lllllLHI 3. ÉVFOLYAM, 1 53. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1­970. JÚNIUS 3. SZERDA kööprac." Nem lehet véletlen, hogy gazdasági életünk vezetői az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárt majdnem azonos szavak­kal értékelték, így Fock Jenő miniszter­­elnök vásári sétáján aláhúzta: „A ha­zai és a külföldi kooperációs szerződé­sek kötése az az út, amelyen keresztül a tényleges nemzetközi munkamegosztás és a gyorsabb fejlődés lehetővé válik.” Igen, minden BNV-nek megvan a ma­ga sajátossága; az idei üzleti tárgyalá­sokat a termelési együttműködésre vo­natkozó szerződéskötések jellemezték. A kohó- és gépipar számára például a vásár legfőbb tanulsága az volt, hogy a nemzetközi kooperációnak sokkal gazdagabbak a formái, mint azt a vál­lalatok, az érdekeltek eddig hitték és a gyakorlatban alkalmazták. Kitűnt, hogy rendkívül nagy lehetőségek rejle­nek a kereskedelmi együttműködésben is, abban, hogy a közösen megtermelt árut a társak közös érdekkel és felelős­séggel értékesítsék! Jó példa erre az a korszerű, nagy tel­jesítményű centrifuga, amelyet a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár az egyik szov­jet vállalattal együttműködve hozott létre, vagy az a rádiórelé, amelynek gyártását a Finommechanikai Vállalat szovjet partnerével közösen dolgozta ki. A vásári hírek között gyakran olvashat­tunk magyar és lengyel gyárak, magyar és csehszlovák vállalatok közös gyártási programjáról, s a lapok részletesen be­számoltak arról a nagyszabású és gyü­mölcsöző együttműködésről is, amelyet a szovjet Maspriborintorg műszeripari egyesülés és a magyar Budavox Kül­kereskedelmi Vállalat kívánnak megva­lósítani. Sokaknak talán úgy tűnik, új divattá vált termelési-értékesítési együttműkö­désről, kooperációról beszélni. A mé­lyebb összefüggések iránt érdeklődők persze jól tudják: szó sincs divatról, fel­kapott kifejezésről, inkább arról beszél­hetünk, hogy gazdaságunk most érkezett el ahhoz a szakaszához, amikor a to­vábbfejlődés semmiképpen sem képzel­hető el kizárólag saját termelési alapon. Századunkban a műszaki haladás már olyan gyors tempót diktál, amely megköveteli, hogy a nemzeti vállalatok mielőbb nemzetközi kapcsolatok része­seivé is váljanak. Magasabb típusú együttműködés ez, amelynek előnyei nyilvánvalóak, s aki nem számol velük, óhatatlanul lemarad a versenyben. A KGST-országok vállalatai az elmúlt negyedszázad során szántos alkalom­mal adták tanújelét együttműködési készségüknek. De most, amikor a szo­cialista integráció megvalósulása napi­rendre került, kétszeres fontosságú lett e készség elmélyítése. A vállalatok nem­zetközi kapcsolatai új anyagi erőforrá­sokat tárnak fel, módot adnak a tag­országok fejlettségbeli különbségeinek mielőbbi eltüntetésére, s ezzel megala­pozzák és kiteljesítik a kormányok kö­zötti együttműködést is, hozzájárulva az integrációs folyamat meggyorsításához. A kooperációra törekvő gyárak, válla­latok és tudományos intézmények egy­re inkább tisztában vannak azzal, hogy a közvetlen együttműködés nyomán mód nyílik az optimális termelőkapacitások kialakítására, a jövedelmező gyártássza­kosításra, ami végső soron feltétele a gazdaságosság javításának, a termelé­kenység, tehát a nyereség növelésének, Így találkozik hát az egyéni, a válla­lati és az országos érdek a határok fe­letti kapcsolatok előnyeivel. Fock Jenő miniszterelnök Belgrádban Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Fock Jenő, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke — Mitja Ri­­bicsicsnek, a szövetségi végrehajtó ta­nács elnökének meghívására — feleségé­vel és kíséretével kedden hivatalos láto­gatásra a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságba utazott. Kíséretében vannak: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kovács István, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Vár­­konyi Péter, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke. Búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Lá­zár György munkaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Vályi Péter pénz­ügyminiszter. Fock Jenővel és kíséretével Jugoszláviába utazott Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság magyarországi nagykövete. Fock Jenő és kíséretének különvonata déli 1 óra előtt futott be a jugoszláv— magyar határra, Szabadkára. A magyar vendégeket a szabadkai állomáson Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) tagja, a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság jugoszláv tagozatának elnöke, dr. Dejan Kosztics, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, Bagi Ká­roly, a szabadkai városi tanács elnöke, Antun Milodanovics-Dela, a JKSZ sza­badkai bizottságának titkára és Antun Kopilovics, a szocialista szövetség (nép­front) szabadkai választmányának elnö­ke üdvözölte. Fock Jenő kíséretéhez Szabadkán csat­lakozott Marjai József belgrádi magyar nagykövet. Az Avaláról a kormány épületébe haj­tattak, amelynek sima márványborítású falai előtt magyar és jugoszláv zászló leng. A tárgyalások az emeleti teremben kezdődtek, amelynek falán a jugoszláv partizánharcok hősi pillanatait idéző fest­mény látható. A megbeszélésekben magyar részről részt vesznek: Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kovács Ist­ván, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminisz­terhelyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai nagykövete és Várkonyi Péter, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke. A jugoszláv küldöttség tagjai: Mitja Ribicsics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnöke, Dragutin Haramija, a a Horvát Szocialista Köztársaság szabára végrehajtó tanácsának (kormányának) elnöke, Nagy Ferenc, a szövetségi végre­hajtó tanács tagja, Muhamed Hadzsis külkereskedelmi miniszter, Géza Tikvicki Jugoszlávia magyarországi nagykövete, Lojze Skok, a tájékoztatási miniszter első helyettese, Jaksa Petrics külügyminiszter­helyettes és Haszan Siljak gazdaságügyi miniszterhelyettes. Először a munkarendben állapodtak meg, majd a kormányfők kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két ország helyze­téről. A tárgyalások folyamán — értesü­lésünk szerint — a kétoldalú kapcsola­tokat és a további fejlesztési lehetősége­ket érintik, s eszmecserét folytatnak a két országot érdeklő nemzetközi kérdé­sekről is. Mitja Ribicsics Jugoszlávia belső hely­zetéről, a tavalyi gazdasági eredmények­ről és a további terveikről, Fock Jenő miniszterelnök a magyar gazdasági építő­munkában elért eredményekről, a gazda­sági reform eddigi pozitív hatásairól nyújtott tájékoztatást és beszélt az előt­tünk álló további tennivalókról, a har­madik ötéves terv teljesítésének alakulá­sáról és a negyedik ötéves terv előkészü­leteiről is. Ismertette belpolitikai helyze­tünket, hangsúlyozta, hogy az nyugodt és kiegyensúlyozott. Dr. Lőkös Zoltán tel­efon jelentése A látogatás első napja Imponálóan célratörő egyszerűség, ben­sőséges barátság, a hatékony tárgyalások­ra irányuló gazdaságos időbeosztás jel­lemzi Fock Jenő miniszterelnök és kísé­rete jugoszláviai hivatalos baráti látoga­tásának jóformán már az első óráit. Dél­után fél négykor futott be a különvonat a Belgrád Topcsider pályaudvarra, de alig két óra múltán már a tárgyalóasz­talnál ült a két küldöttség, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) épületében. A pályaudvari fogadtatás is csupán a szükséges formaságok között zajlott és baráti bensőségesség jellemezte. A magyar vendégeket Mitja Ribicsics és felesége, Mirko Tepavac külügyminisz­ter és felesége, Dragutin Haramija, a Horvát Szocialista Köztársaság szabára végrehajtó tanácsának (kormányának) elnöke, Milenko Bojanics, a Szerb Szocia­lista Köztársaság végrehajtó tanácsá­nak (kormányának) elnöke, Branko Pe­sics, a belgrádi városi tanács elnöke, Mu­­hamed Hadzsics külkereskedelmi minisz­ter, Lojze Skok, a tájékoztatási minisz­ter első helyettese, Jaksa Petrics külügy­miniszter-helyettes, Haszan Siljak gaz­dasági miniszterhelyettes, Milorad Jan­­kovics altábornagy és más vezető szemé­lyiségek fogadták. A fogadtatáson jelen voltak hazánk belgrádi nagykövetségének munkatársai. Elsőként Mitja Ribicsics és felesége lé­pett az érkezőkhöz, majd a kölcsönös üd­vözlések után máris szállására hajtatott Fock Jenő és kísérete, a Belgrád déli kertvárosrészében, Dedinjében fekvő kor­­mányvendégházba. A pályaudvaron miniszterelnökünk nyi­latkozatot adott a belgrádi rádiónak és televíziónak. A következőket mondotta: — Nagy örömmel tettem eleget fele­ségemmel és munkatársaimmal a jugo­szláv kormány, Ribicsics elvtárs meghí­vásának. Megragadom az alkalmat, hogy a magyar kormány, pártunk és népünk nevében kifejezzem jókívánságaimat a baráti, testvéri jugoszláv népnek. Külön örömmel üdvözlöm Belgrád lakóit — mondotta a többi közt. A kormány szállásáról az első út a Belgrádtól mintegy 20 kilométerre délre emelkedő Avala 519 méteres hegycsúcsá­ra vezetett. A jugoszláv hősöknek adó­zott Fock Jenő és kísérete az Ismeretlen Katona sírjánál. A klasszikus hangulatú mauzóleumszerű emlékműnél — amely Ivan Mestrovics alkotása — az ismeret­len hősök emlékmécsesét az ország 8 né­pének viseletébe öltözött, jabloncai csi­szolt szürkemárványból faragott nőala­kok, a gyászoló anyák őrzik. A több mint 100 lépcsőfokon áhítatos csöndben haladt fel Fock Jenő és kísérete, majd az em­lékműhöz érve, a magyar és a jugoszláv himnusz hangjai mellett helyezte el a vörös szegfűkoszorút, rajta magyar nem­zetiszínű és vörös szalagon e felirattal: „A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a jugoszláv hősök em­lékére.” Ezután Fock Jenő beírta nevét a fekete bőrborítású emlékalbumba. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Nagy Ferenc, a­ Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Géza Tik­vicki budapesti jugoszláv nagykövet, dr. Dejan Kosztics, a jugoszláv külügy­minisztérium protokollosztályának veze­tője és Djuro Vukolics, a külügyminisz­térium főosztályvezetője. KGST-TANÁCSKOZÁSOK (MTI) A Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa közle­kedési állandó bizottságának 37. ülése kedden kezdte el munkáját Szófiában, amelyen a tagországok küldöttségei a közlekedés- és szállításügyi miniszterek vezetésével vesz­nek részt. A magyar delegáció élén dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter áll. Várnában tartják második tanácskozásukat a KGST-or­szágok belkereskedelmi mi­niszterei. Erre a megbeszélés­re Szurdi István miniszter két helyettesével, Keserű János­áéval és dr. Juhár Zoltánnal együtt érkezett Bulgáriába. ÚJABB SALT-ÜLÉS (TASZSZ) A hadászati fegy­verkezési verseny korlátozásá­nak kérdéseivel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon Bécsben kedden újabb munkaülést tartottak. A két küldöttség ez alkalommal a Szovjetunió nagykövetségének épületében találkozott. ROMÁN KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KOREÁBA (Agerpres) A Román Szocia­lista Köztársaság nagy nem­zetgyűlésének és államtaná­csának küldöttsége kedden Bu­karestből a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba uta­zott, hivatalos baráti látoga­tásra. A delegáció vezetője Emil Bodnaras, a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, az államtanács elnökhelyette­se. A küldöttség hivatalos ba­ráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban is. STATISZTIKATÖRTÉNETI VÁNDORGYŰLÉS (MTI) Huszár István állam­titkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kedden nyitot­ta meg a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskolán a statiszti­katörténeti vándorgyűlést. A nap híreiből A jugoszláv kormány elnökének vacsorája A délutáni tárgyalások befejeztével Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő és felesége vacsorát adott Fock Jenő és fe­lesége tiszteletére. A vacsorán Mitja Ri­bicsics és Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. A vacsorán a magyar—jugoszláv tár­gyalásokon részt vevő személyiségeken kívül jelen volt Mijalko Todorovics, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának tagja, Mika Spiljak, a parlament népek tanácsának elnöke, Milenko Bojanics, a szerb kormány elnöke, Mirko Tepavac külügyminiszter és Petar Sztambolics, a Jugoszláv Föderáció Tanácsának tagja. Mitja Ribicsics pohárköszöntője A jugoszláv kormányfő bevezetőben a szövetségi végrehajtó tanács és saját ne­vében üdvözölte Fock Jenőt, feleségét, valamint munkatársait, és kifejezte azt a kívánságát, hogy kellemesen érezzék ma­gukat, majd így folytatta: — Különös örömömre szolgál, hogy viszonozhatom ezt a vendéglátást, amely­ben ön, kedves Fock elvtárs, az elmúlt évben elődömet, Mika Spiljak elvtársat és munkatársait részesítette az ön orszá­gában tett látogatásuk alkalmából. — Szeretném felhasználni ezt az alkal­mat is arra, miniszterelnök elvtárs, hogy kormányom nevében kifejezzem a ma­gyar kormánynak és a magyar népnek szolidaritásunkat azzal a súlyos kárral kapcsolatban, amelyet országukban az árvíz okozott. Ez a példa is mutatja, mennyire hasznos az együttműködés, kü­lönösen az adott területen élő lakosság számára. Reméljük, hogy közös erőfeszí­téseinkkel önökkel és a szomszédos baráti Romániával való együttműködésben meg­akadályozzuk annak az elemi csapásnak végzetes következményeit, amely most a mi országunkat is fenyegeti.­­ (Folytatása a 3. oldalon)

Next