Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)

1970-06-03 / 153. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1970. JÚNIUS 3. SZERDA 9 Átadták a moszkvai rádió magyar adásának pályázati díjait A moszkvai rádió magyar adásának szerkesztősége — mint arról már beszá­moltunk — pályázatot írt ki hallgatóinak a Lenin-centenárium és a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából. A díjakat kedden a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségén adta át N. N. Szikacsov követ­­tanácsos; az ünnepségen részt vett dr. Hárs István, az MRT elnökhelyettese, Mo­­nori István, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, valamint Galina Poljakova, a szovjet rádió magyar szerkesztőségének munkatársa. Képviseltette magát a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság is. A Lenin-centenáriumi pályázat első dí­ját Vlatku Ilona (Budapest) nyerte, a má­sodikat az ATUKI KISZ-szervezete, a harmadikat Papp Tibor (Gyöngyös). A felszabadulás jubileumi pályázat győzte­se a martfűi Tisza Cipőgyár Várnai Zseni szocialista brigádja, második a nyíregy­házi Kozmosz úttörőörs, harmadik a Ti­szai Vegyiművek Kállai Éva szocialista brigádja. Ajándék a harcoló Vietnamnak Az Iparművészeti Vállalat kötőüzemé­nek két szocialista brigádja — a Szabad­ság és a Béke — társadalmi munkában száz kötött gyapjúmellényt készített a szabadságáért harcoló vietnami férfiak­nak. Az ajándékot kedden ünnepélyesen ad­ták át a hazánkban tartózkodó dél-viet­nami nőküldöttségnek. Mezőgazdasági kiállítás * Dr. Soós Gábornak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyette­sének elnökletével kedden miniszteri ér­tekezleten tanácskoztak az augusztus 28- án nyíló 67. országos mezőgazdasági és élelmiszerpiaai kiállítás és vásár előké­születeiről. A tanácskozáson a kiállítási szakbizottságok elnökei is részt vettek. Az értekezlet megállapította, hogy az idei vásárra mintegy 20 százalékkal töb­ben jelentkeztek, mint az előző, 1967. évi kiállításra, így a rendezvény minden ed­diginél nagyobb szabású lesz. Nikex-siker Londonban Nagy sikerrel szerepel a Nikex magyar külkereskedelmi vállalat a londoni kor­rózióvédelmi világkiállításon. Különösen nagy érdeklődést keltett az elektrosztati­kus csőfestő berendezés, amely a csövek belső felületét védi meg a korróziótól. Küzdelem az ár ellen Jugoszláviában és Bulgáriában Az elmúlt napokban tovább emelkedett a vízállás a Duna bulgáriai szakaszán, s a legutóbbi jelentések szerint nemcsak a vidini Városi Park egy része, hanem Lom, Kozloduj és Nikopol — középkori magyar történelemből is jól ismert Nikápoly — városok alacsonyabban fekvő negyedei is víz alatt állnak. Ennek ellenére a károk egyelőre nem nagyok és a helyzet ezek­ben a városokban nem aggasztó. Az emberek ezrei és a gépek százai a gátak épségét vigyázzák, hogy megakadá­lyozzák a katasztrófát. Óráról órára nehezebbé válik a küzde­lem a Tisza árhulláma ellen Jugoszláviá­ban, s a Vajdaságban most már gyakor­latilag minden rendelkezésre álló erőt , embert és gépet, a polgári lakosságot, a területi védelmi egységeket, az árvízvé­delmi osztagokat, a néphadsereg katonáit, a legkülönbözőbb fajta műszaki berende­zéseket — bevetették, hogy a folyó elleni küzdelem az ember győzelmével fejeződ­jék be. Nehéz a helyzet az Al-Duna jugoszláviai részén is, a Tisza torkolatától délre. Sme­­derevónál ugyan néhány centimétert apadt a folyó vize, de a Duna áradása által oko­zott kár máris csaknem húszmillió új di­nár. A jugoszláviai Magyar Szó keddi szá­mában közölte Dégen Imre magyar árvíz­­védelmi kormánybiztosnak a lap számára adott nyilatkozatát. Dégen Imre nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy „a magyar és jugoszláv vízügyi szervek között kiváló az együttműködés” és „minden feltétele meg­van annak, hogy az árvízvédelem során a magyar—jugoszláv együttműködés haté­konyan és eredményesen hozzájáruljon a tiszai árvíz elleni közös küzdelmünk si­keréhez”. Amerikai űrhajós látogatás a Csillagvárosban Armstrong táviratban üdvözölte a Szojuz 9. űrhajósait Neil Armstrong amerikai űrhajós hét­főn vendége volt a Csillagvárosnak, ahol a szovjet űrhajósok élnek és felkészülnek űrrepülésükre. Valentyina Nyikolajeva- Tyereskova, a világ első női űrhajósa ró­zsacsokorral köszöntötte Armstrongot. Alekszandr Jefimov vezérezredes, a szov­jet légierők főparancsnokának első helyettese méltatta az Apollo 11. amerikai űrhajó személyzetének és Armstrongnak az érdemeit, akit az egyik legbátrabb amerikai űrkutatónak nevezett, s akinek sok boldogságot, jó egészséget kívánt. Az amerikai űrhajós ismertette a Holdra szállásra való felkészülést, és kijelentette: A Holdon lehet élni és dolgozni, s eljön az a nap, amikor a Holdat az amerikai, s a szovjet űrhajósok és más népbeliek kö­zösen fogják tanulmányozni. Georgij Beregovoj szovjet űrrepülő át­nyújtotta a vendégnek a Szojuz űrhajók miniatűr modelljét, Valentyina Nyikola­­jeva-Tyereskova pedig a Csillagváros em­lékérmével ajándékozta meg Armstron­got. Megindító pillanat volt, amikor Armst­rong átnyújtotta Valentyina Gagarinának és Valen­tina Komarovának a Jurij Gagarin és Vlagyimir Komarov arcképét ábrázoló érmeket, azok hű mását, amelye­ket eljuttattak a Holdra. Ezután Armst­rong megtekintette az űrhajósok múzeu­mát, elidőzött a Jurij Gagarin-emlékszo­­bában. Armstrong moszkvai tartózkodása során tegnap reggel ellátogatott a Lenin-mau­­zóleumba, majd megkoszorúzta az isme­retlen katona sírját, és virágcsokrokat he­lyezett el a Kreml falánál, ahol Jurij Gagarin és Vlagyimir Komarov, a koz­mosz hősei, valamint Szergej Koroljov akadémikus, a szovjet űrhajók néhai fő­­konstruktőre van eltemetve. Ezt követően az amerikai űrhajós megtekintette a Kreml nevezetességeit. A vendéget Geor­gij Beregovoj vezérőrnagy, a Szovjetunió kétszeres hőse és Konsztantyin Feoktyisz­­tov tudós, a Szovjetunió hőse kísérte. Armstrong táviratban üdvözölte a Föld körül keringő Szojuz 9. két űrhajósát. Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nök kedden a Kremlben fogadta Neil Armstrongot, aki Jacob Beam nagykövet kíséretében érkezett. Az űrhajós és a nagykövet az amerikai elnök nevében átnyújtotta a szovjet népnek küldött ajándékként az Apollo 11. által hozott holdkőzet mintapéldányait. Koszigin miniszterelnök az ajándéko­kat megköszönve hangsúlyozta, hogy az űrkutatásnak békés célokat kell szolgál­nia, a haladás és nemzetközi együttmű­ködés érdekeit kell szem előtt tartania. Peruban ezer holttestet emeltek ki a romok alól Nyolcvanezer ember hajléktalan A mentőosztagok eddig ezer holttestet emeltek ki az észak-perui földrengésben összeomlott házak alól. Az Andok lábá­tól a csendes-óceáni partokig terjedő földsávban, amely a földrengéstől a leg­többet szenvedett, nyolcvanezer ember hajléktalan. A halálos áldozatok pontos számáról megoszlanak a vélemények. Egy kormánytisztviselő, akit az AP hírügy­nökség idézett hétfőn este, feltételezte, hogy a halottak száma elérheti a har­mincezret. A kormány hivatalos szóvivője azonban az UPI tudósítójának adott nyi­latkozatában cáfolta ezt a pesszimista feltételezést és azt mondotta, hogy a föld­rengésnek legkevesebb 1000 halottja, s 5000 sebesültje van. A hegyekben levő falvakat a lavinák vagy teljesen elsodorták, vagy pedig a földcsuszamlások elvágták a külvilágtól. Vannak városok, ahol a repülőterek ki­futópályái víz alá kerültek, s ez megne­hezíti a kárt szenvedettek megsegítését és a mentési munkálatokat. Az utak, vas­útvonalak sok helyen járhatatlanok. Mindezek ellenére a perui kormány a rendelkezésre álló lehetőséget latba ve­tette a lakosság megsegítése érdekében. Közben közepes erejű földmozgások most is vannak, s ez tovább nyugtalanítja a már agyonhajszolt, hajléktalan embere­ket. A perui kormány máris érintkezésbe lépett az Egyesült Államok panamai ha­tóságaival és Chiléval, s gyors segítséget kért tőlük. Juan Velasco Alvarado állam­elnök kormányának több tagjával együtt hétfőn este szemleúton járt Chimbotéban. A földrengésről megérkeztek az első szemtanúi beszámolók. Egy rendőr ezt mondta: — Egyszer csak megnyílt a föld. Az emberek összevissza rohangáltak, nem tudták, hogy mit tegyenek, vagy hová menjenek. A templomtornyok meginog­tak, ráomlottak a szomszédos házakra, le­­döntötték a falakat, betörték a háztetőket. Egész lakónegyedek váltak pillanatokon belül romhalmazzá. A romok alól jajve­székelés, nyögés, segélykiáltás hallatszott. Pelayo Ramos Yernaque taxisofőr, aki gyakran járt Limából Chimbotéba, így mondta el a látottakat: — A föld iszonyatos robajjal megre­pedt alattam, az emeletes házakból sikol­tozás hallatszott, aztán az emberek, mint az őrültek, levetették magukat az emeleti ablakokból. Füstölgők Aligha örvendezhetünk egy országos fel­mérés statisztikai adatának, amely sze­rint hazánkban a középiskolás korú fiata­lok 35 százaléka dohányzik. Még kevésbé tarhatjuk számon demokratikus közéletünk legszebb vívmányai között azt, hogy néhány megyei diákparlament követelésére egyes megyei tanácsok művelődési osztályai azt javasolták a középiskolai igazgatóknak: be­látásuk szerint és a tantestület nevelőivel egyetértésben jelöljenek ki az iskolák udva­rain egy területet, ahol az óraközi szüne­tekben a diákok dohányozhatnak. Köny­­nyen elképzelhető ugyanis, hogy a diákok többsége mindezt az iskolai demokrácia legszebb hajtásaként könyveli el és nagyon büszke rá. Nagy cigibulival ünnepli. Én némileg bosszúsan füstölgök. Nem azért, mert olyan morózus öregember va­gyok, aki unos-untalan kordába szeretné szorítani a fiatalokat. Azért sem, mert szen­teskedve akarok óva inteni a dohányzástól. Az ismerőseim a legjobb tanúk rá, hogy én is dohányzom. Sajnos. Ezt minden kö­­hintésnél, krákogásnál, szívelszorulásnál, ha­sító fejfájásnál így állapítom meg, nagy egyetértésben kedves háziorvosommal, aki hasonlóképpen fújja a füstöt. Inkább azért vagyok bosszús, mert a do­hányzás valóban semmiképpen sem lehet demokratikus vívmány, egyszerűen káros szenvedélyről, szokásról van szó. És ha ez így van, akkor talán nem is kellene egyér­telműen és fenntartás nélkül intézményesen pártolni. Szerintem sokkal demokratikusabb, vagyis a köz javát jobban szolgáló lenne, ha ép­pen egy diákparlament követelései között ilyen programpontot olvashatnánk: rendsze­res felvilágosítás a dohányzás ártalmairól, különös tekintettel a fiatal, fejlődő szerve­zetre. Talán még az sem ártana és sértené demokratikus állampolgári jogainkat, ha az illetékes egészségügyi szervek és szerveze­tek a felnőttek körében szintén megszer­veznék a rendszeres antinikotinista felvilá­gosítást. Éppen olvasom, hogy az Egészség­­ügyi Világszervezet minapi genfi ülése dek­larációt fogadott el a dohányzás ártalmá­ról, figyelemmel a tüdőrák keletkezésére vo­natkozó nemzetközi statisztikára. Tehát vé­leményemmel nem állok egyedül... S. I. Tájékoztató a devizajogi k kérdésekről A devizajoggal kapcsolatos kérdésekről adtak tájékoztatót az Igazságügyminiszté­­riumban. Elmondották: miként számos más országban a devizajogi rendelkezések nemcsak a vállalatokat, bankokat, intéz­ményeket érintik, hanem — különösen az idegenforgalom megnövekedése következ­tében — egyre nagyobb számban az ál­lampolgárokat is. Utóbbiakkal kapcsolat­ban a devizajogszabály rendelkezései kö­zül különösen a következők érdemelnek figyelmet: A devizajogszabály a többi között kor­látozza a fizetőeszközök és az arany for­galmát. E tekintetben fizetőeszköznek mi­nősül nemcsak a forgalomban levő pénz, hanem az úgynevezett pénzhelyettesítő eszközök is, például csekkek, takarékbe­tétkönyvek. Külföldi fizetőeszköz és arany vonatkozásában olyan korlátozás érvényes, hogy azt belföldiek a devizahatóság enge­délye nélkül fizetésképpen, átváltás vé­gett vagy bármilyen jogügylet kapcsán sem belföldinek, sem külföldinek át nem adhatják, és sem belfölditől, sem külföl­ditől át nem vehetik. Tilos tehát Magyar­­országon külfölditől — devizahatósági en­gedély nélkül — bármit megvásárolni. Ezenkívül a belföldiek nem vehetnek át olyan belföldi fizetőeszközt, amelyről tudták, vagy gyaníthatták, hogy külföldi rendelkezése folytán kerül hozzájuk. Ez a rendelkezés az úgynevezett forintkiaján­­lási ügyleteket tiltja, vagyis az olyan ma­nipulációkat, amikor külföldi megbízásá­ból belföldi személy egy másik belföldi részére forintban teljesít fizetést. Devizahatósági engedély nélkül sem belföldieknek, sem külföldieknek nem szabad belföldi vagy külföldi fizetőeszközt, valamint aranyat az ország területéről ki­vinni, vagy bármely más módon kijut­tatni. Nem hozható be a devizahatósági engedély nélkül az országba forint sem. Lényeges rendelkezése a devizajogsza­bálynak az úgynevezett felajánlási, illet­ve bejelentési kötelezettség is. A belföl­di köteles a tulajdonába, birtokába, vagy rendelkezése alá került külföldi fizetőesz­közt vagy aranyat három napon belül a Magyar Nemzeti Banknál vételre felaján­lani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a devizahatóság által kiutalt külföldi fizető­­eszközre, amit azonban csak az engedélye­zett célra szabad felhasználni és a fenn­maradó értéket szintén fel kell ajánlani vételre. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vételre felajánlandó kül­földi fizetőeszköz vagy arany külföldön van. Ha belföldinek külföldivel szemben akár külföldi, akár belföldi pénzértékre szóló bármilyen követelése keletkezik, v­agy kül­földön levő vagyontárgy kerül belföldi tulajdonába — például örököl —, az erről szóló értesüléstől számított három munka­napon belül írásbeli bejelentést kell ten­nie a devizahatóságnál. Devizahatósági en­gedély szükséges például ahhoz, hogy belföldi a külföldön levő vagyontárgyát bárki javára elidegenítse, bérbe adja vagy örökségével kapcsolatban külföldi­vel egyességet kössön, örökségéről külföl­di javára lemondjon. A devizagazdálkodásról szóló jogsza­bályban meghatározott valamely kötele­zettség vagy tilalom szándékos megszegé­se, kijátszása három évig terjedő súlyo­sabb esetekben azonban nyolc évig is ter­jedhető szabadságvesztéssel büntethető. ÉRTESÍTJÜK T. VEVŐINKET, hogy az 1. sz. pamut-, méteráru- és készágynemű-fiókunkban (Budapest, V., Guszev u. 16. sz.) 1970. július 1-től 15-ig LELTÁROZUNK A leltározás ideje alatt az árukiszállítás szünetel, ezért kérjük vevőinket, hogy megrendeléseiket legkésőbb június 22-ig meg­küldeni szíveskedjenek. BÉTEX Bp. Textilnagykereskedelmi Vállalat V., Guszev u. 15.

Next