Magyar Hírlap, 1970. július (3. évfolyam, 181-211. szám)
1970-07-20 / 200. szám
, fel 1970. Július 20. HÉTFŐ_____________| ^ KULTÚRA MŰVESZEt_____________________________MflGYflR HjRlflp Kétmillióért... 'XO'hlV Klubkönyvtár — könyvtár nélkül Hallottunk már olyat, hogy elkészült egy lakóház, s kifelejtették belőle a lépcsőházat. Most beszámolunk egy klubkönyvtárról — amelyből éppen csak a könyvtár hiányzik. Tiszabő 2200 lakosú község a törökszentmiklósi járásban. A helyi tanács vbtitkára, Tarnavölgyi Sándor fiatalember, harmincon innen, teli ambícióval, vállalkozókedvvel. Vele beszélgetünk a különös ügyről. — A fiatalok elvándorlását megfelelő művelődési lehetőség teremtésével igyekszünk csökkenteni — mondja. — Jelentkeztünk a 100 falu 100 könyvtár mozgalomba. Százharmincezret kaptunk az építkezésre az Országos Népművelési Tanácstól. A járási tanács egymillió százötvenezer forintot adott az építkezésre, kétszázezret a községfejlesztési alapból tudtunk biztosítani. A helyi Petőfi Tsz 120 ezer forintos fuvart vállalt, a lakosság pedig társadalmi munkában végzi el a szükséges földmunkát. „Olvasószínpad" Százezrek, milliók, társadalmi összefogás. Valami csodálatos születhet ebből! Az építkezés tervrajza és makettje már el is készült. Együtt nézzük a tanácstitkárral, aki látható büszkeséggel magyarázza, hogy két bejárat, meg kétszáz fő befogadására méretezett, szakköröknek is alkalmas, de egybe is nyitható helyiségek, 80 négyzetméteres fedett előcsarnok, meg 12 négyzetméteres büfé, beépített bútorokkal mosogatóval, raktárak, meg korszerű olajtüzelésű kazán, az itt dolgozó gépésznek külön fürdőhelyiség. Látok a tervrajzon Tiszára nyíló teraszt, külső büfét, udvari vízmedencét, mindent, mi szem s szájnak ingere. Csak éppen a könyvtárat nem látom, pedig a felettes hatóságok az igények és lehetőségek ismeretében klubkönyvtár építésére adtak engedélyt. Az álmodozás közepette megfeledkeztek a könyvekről. Azaz, hogy mégis lesz itt könyvtár. A színpadon. Ez is lett a hivatalos dokumentáción az elnevezés: olvasószínpad. Nevetségesnek hangzó új fogalom — komoly tanulságokkal. A színpadon helyeznek majd el asztalokat. Hányat? A titkár nem akar becslésekbe bocsátkozni. De hogy mentsék ami menthető, a köteteket gördülő állványra helyezik. Ki- vagy betolják őket, attól függően, mire kell a színpad, játszanak vagy olvasnak rajta. Könyvraktárocska is lesz, huszonhárom négyzetméteres. Majdnem akkora, mint a tiszai terasz. Kacsalábon forgó vár Klubkönyvtár? Több is, kevesebb is annál. Több, mert nagyobb — valóságos kacsalábon forgó vár — s kevesebb, mert bizony egy szerény igényű klubkönyvtár feladatát sem tölti be. Kérdezem a titkártól, kérte-e művelődési szakemberek tanácsát, mielőtt tervezéshez fogtak? — Mindent magam ötlöttem ki. Minek ide más, hiszen egy általános intelligenciával rendelkező ember tudja, mi kell egy ilyen művelődési intézményhez — így a válasz. A tervrajz 61 ezer forintba került. Csaknem háromszor annyiba, mint a község egész évi kulturális kerete. Keresem a régi könyvtárat — már lebontották. A könyveket egy szükséghelyiségben halmozták fel, ahol se villany, se ajtó, se ablak. Kölcsönzésről az új építmény elkészültéig szó sem lehet. A tiszteletdíjas könyvtáros, Petren Margit, szomorúan mondja: vagy két évre megszűnik itt a könyvtári élet. Pedig most várjuk azokat a könyveket, amelyeket a 100 falu 100 könyvtárakció keretében kapunk harmincezer forint értékben. Fogalmam sincs, hová teszem őket, de valószínűleg hazahozom. Igaz, itt sincs hely, de legalább biztonságban lesznek. Nem egyedülálló eset Mit mondanak minderről a járási tanácsnál? — A tervrajz az elmúlt év végén készült el — mondja Dajka Miklós járási népművelési felügyelő. — Csak véletlenül értesültünk róla. Egyébként senki sem kérte ki a véleményünket az építésre kerülő intézményről. Mi klubkönyvtárra adtunk engedélyt — ez lett belőle. — Hát a művelődési osztálynak egy díja- tán nincsen beleszólása, milyen művelődési intézmény születik a járásban? — Furcsa helyzet — de nincsen. A tervtárgyalásra, ahogyan azt rendeletek is előírják, külön bizottságot hoztak létre. Ebben benne voltak a járási KÖJÁL-tól a tűzoltókig, a tanács tervosztályától az egészségügyi osztályig az illetékesek. Bennünket kihagytak a megbeszélésből, hiszen rólunk nem beszél a rendelet. — S nem vétózhatnák meg az építkezést? — De igen, ám mégsem tesszük, mert akkor talán semmiféle épület sem születik a tervezett helyett. Furcsa helyzet (enyhén szólva), de sajnos nem egyedülálló. A járási könyvtár vezetői, majd a művelődési osztály munkatársai több ehhez hasonló esetet sorolnak fel. Kétpón például most terveznek művelődési házat, ott sem kérték ki szakemberek véleményét. Tiszapüspökin szép új művelődési ház épült, csirkeólnyi könyvtárral, s hasonló tapasztalatok vannak Kenderesen, és sok más községben szerte az országban. Furcsa helyzet — írtam az imént. Nem, több mint furcsa, elképesztő és felháborító. Visszaélés az emberek tettvágyával, áldozatkészségével. Hozzá nem értő, laikus pocsékolás, amelyért drága árat fizet az egész társadalom, s amelynek éppen ezért véget kell vetni. Hamarosan, mielőtt még újabb és értelmetlen kacsalábon forgó várak születnek. Esztergomi László Két szék között a pad alatt Calderón-vígjáték a gyulai Várszínházban. Szigligeti vitézi darabja után ezúttal vitézi előadásnak lehettünk tanúi a gyulai Várszínházban. A jelző természetesen nem a produkció stílusára, hanem körülményeire értendő. Annak elismeréseképpen, hogy a makacsul országos esőben ázó színészek fel tudták kelteni a csillagsűrűs spanyol égbolt illúzióját, a helyzethez illő apró rögtönzésekkel szítván tulajdon játékkedvüket és a miénket. Calderónt korábban a barokk világszínház misztikus-fennkölt prófétájaként tartották nálunk számon (eltekintve A zalameai bírótól), ám korunk csúfondároskodó kedélye — a többi közt éppen Gyulán — ismét divatba hozta cselvígjátékait, melyeknek könnyed bonyodalmai olyannyira alkalmasak egy avítt modor fellengzős közhelyeinek kifigurázására. Borotvaélen jár ez a stílus: a színész képességein múlik, mennyire billen illúzió és valóság hamis egyensúlya az utóbbi javára. Mert a calderóni komédia az „istennel társalkodó” emelkedettség után megmutatja hazája másik arcát: az üres zsebű, szerelmi szélhámosságokból élő hidalgók Spanyolországát. Úr és szolga, úrnő és szolgáló viselkedésének párhuzamosságát a koreográfia rendjének pontosságával építi föl az író: a megélhetésükért illúziókkal fizető, tekergő donok s a kincseiket álmokért cserébe nyújtó donnák, valamint szolgáik világa, a „fenn és lenn” csak vaskosságban különbözik, ám a spanyol szenvedély a kötelező úri légiességen is áttör , ha megfelelő színészi játék hitelesíti a társadalmi és színpadi konvenciók átlépését. Sándor János jókedvű rendezése kellő iramban hány bukfenceket e modorosságoktól tarkálló s az üres modort ki is gúnyoló játékban, ötletekkel tűzdeligazdagítja, s a színészi hajlandóságot is felszabadítja a nevettetésre. (A betétjelenetek kevésbé sikerültek, de ez inkább megfelelő segédszemélyzet hiányán múlott, amire nem ártana több figyelmet s főleg némi pénzt áldozni.) A „felső szinten”, az urak világában legjobban Pap Éva alakításának örültünk. Manírt és szenvedélyt, holdvilágos nyafogást és a becsapottság zabolátlan indulatát pompásan vegyítette. Mészáros Ági tiszta szövegmondása változatlan; kár, hogy nem rajzolt elég merész karikatúrát az öregecske Donna Kláráról. Kertész Péter szívtipró lovagként meggyőzően pihegtette hölgyei keblét, s vihák arculatához viszont még nem rendelkezik kellően fölényes öniróniával. Horváth Gyula élvezetes pojácát faragott a balek Don Sanchóból, Újréti László és Fillér István kardjukhoz kapkodó lovagjai inkább helyzetük külsőségeivel éltek. Az alsóbb régiókban az erkölcsi világrend zavartalanabbul vetkőzhet pőrére, nyíltabb módon alakulhat át erkölcstelenségi világrenddé. Legkivált Tordy Géza pazarul csillogó mókázásában, mely minden mozdulatával ízig-vérig komédiás alkat jelenlétét bizonyítja. Rodrigója a gátlások alóli teljes felszabadulásával a színészi beérés örömteli látványát nyújtotta. Dobos Ildikó szolgálólánya tragikai alkatát meghazudtoló friss robbanékonysággal, fintoros mimikával váltott át a megkívánt vígjátéki cserfességbe. Szentirmay Éva Sárája is jóízű alakítás. Langmár András díszletei kihasználták a várudvar játékterét, Data Ibolya jelmezei a korhűségen túl vidáman virító női harisnyákkal mosolyogtattak meg leginkább. Huszár Tibor fordítását Makai Emil jól mondhatóan alkalmazta színpadra, de a rím kedvéért kétszer is előforduló, napjainkban dívó köznyelvi hiba (látnék helyett látnák) tudatosan vállalva is veszedelmes példa. Lehotay-Horváth György Kodály-szeminárium Kecskeméten Négy világrészből mintegy másfél száz vendéget fogad holnap Kecskemét, az UNESCO, a Művelődésügyi Minisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Bács-Kiskun megyei Tanács támogatásával. Kodály Zoltánná fáradhatatlan szervező munkája eredményeképpen Kodály szülővárosában egyhónapos nemzetközi Kodály-szeminárium kezdődik. A vendégek, zenetudósok, pedagógusok előadásokon ismerkednek a Kodály-módszerrel, másodnaponként pedig hangversenyeken vesznek részt. Bónis Ferenc, Eősze László, Forrai Katalin, Lendvai Ernő, valamint Szőnyi Erzsébet vállalkozott többek között egy-egy előadás megtartására. A Kodály-szeminárium kórusai között fellép a Belle Vue Grammar School leánykara, a Dana School of Music, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Leöwey Klára Gimnázium kórusa. A kamarakoncerteken a Tátray, a Sebestyén vonósnégyes, Annalise Nielsen, Sebestyén János és Zsigmondy Dénes lép a pódiumra. Nagy érdeklődés előzi meg a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét, a nagytemplomban tartandó hangversenyt, valamint az Állami Bábszínház Bartók- és Sztravinszkij-műsorát. Az együtteseket legkiválóbb karmestereink irányítják. N Ad Y VT L ÄG • N A G YV I L Á G • N A G Y V éli Á ^ N A G Y V I L Á G ______ • • • '|____ ' AZ OLASZORSZÁGI művészeti piacon igen sok hamisítványt kínálnak eladásra. Az olasz rendőrség tizenegy tisztje ezért különleges képzőművészettörténeti tanulmányokat folytatott, hogy felkészültebben vehesse fel a harcot a képszobor- és éremhamisítók valóságos hadseregével szemben. AZ ULÁNBÁTORI Csojbalszan Állami Egyetem tizenegy fakultással, körülbelül háromezer hallgatóval működik. Az 1942-ben alapított egyetemen az idén végez a 25. évfolyam, több mint hatszázötven ifjú és leány, építészmérnökök, energetikus mérnökök, geológusok és közgazdászok. ARTUR RUBINSTEIN, a 84 éves világhírű zongoraművész Az élet szerelme című filmben adott hangversenyéért Oscardíjat kapott. A nagy kitüntetést Gregory Peck adta át a mesternek, Rubinstein párizsi lakásán, a balázs bíla stúdióval, a fiatal rendezők munkásságával, eredményeivel és problematikájával foglalkozik a Kino című lengyel filmfolyóirat. Ebből az alkalomból közli Szomjas György, Gazdag Gyula, Grünwalszky Ferenc nyilatkozatát. A TRAIANUS-OSZLOP, Róma egyik legismertebb műemléke veszélyben van, köveit ismeretlen „betegség” támadta meg. Az oszlopon spirális formában haladó domborművek megrepednek és szétmállnak. A szakemberek lázasan dolgoznak az oszlop megmentésén. AZ UJSA-BELI BYRON VÁROSKÁBAN befejeződött a második popzenefesztivál. A résztvevők és rendőrök közötti incidensek következtében több mint 100 poprajongót letartóztattak. Mintegy 50 000, többnyire 16—18 éves fiú és lány továbbra is a városkában maradt, mivel néhány énekes és zenekar díjtalan előadásokat tart. Lester Maddox, Georgia kormányzója kijelentette, kérni fogja hogy törvény tiltsa el a popzenefesztiválok rendezését az állam területén. A bukaresti Kriterion Könyvkiadónál most jelent meg Reneszánsz és barokk Erdélyben címmel B. Nagy Margit hiánypótló munkája az erdélyi művészettörténeti kutatások eredményeiről. A könyv Balogh Jolánnak az erdélyi reneszánszról írott monografikus munkája óta az Erdéllyel foglalkozó legrangosabb művészettörténeti szintézis. JÓTÉKONYCÉLÚ ÁRVERÉS volt Párizsban, híres művészek, közöttük Pablo Picasso és Joan Miró alkotásai kerültek árverésre. A mintegy 420 000 frank bevételt a földrengés sújtotta perui lakosság megsegítésére fordítják, a kolozsvári Állami magyar SZÍNHÁZ szezonzáró bemutatóját Kocsis István A korona aranyból van című drámájából tartotta, alcíme: Egyszer egy költő gyönyörűt álmodott egy királynőről ... A dráma a tragikus sorsú skót királynőről, Stuart Máriáról szól. A DÉL-AFRIKAI NÉGEREKRŐL író Athol Fugard drámaíró nem utazhat az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen, legújabb színművének New York-i próbáin, mert a dél-afrikai hatóságok, elutasították útlevelének kiadását. FRANK SINATRA londoni hangversenyén, a Festival Hallban egy ember megszegte a dohányzási tilalmat, és ezért megbüntették. Az illető Frank Sinatra volt. HENRI CHARRIERE Szökéseim a pokolból C’'mfi világsikerű bestsellerét, amely egymillió példányban fogyott el Franciaországban és amely jövőre magyarul is megjelenik, Robert Dorfmann francia producer Robert Laffont könyvkiadóvá társulva megfilmesíti. EGY HÍR — EGY MONDAT. Georges Franju francia filmrendező filmre viszi Zola híres regényét, a Mourd abbé vétkét. — Elfriede Brüning keletnémet írónő Szeptemberi utazás címmel egy beteljesületlen szerelem érdekes történetét írta meg, amely részben hazánkban, a Balaton mellett játszódik. — Marina Vladyt választotta Georges Farell angol rendező az Alphonse Daudet nyomán készítendő Sappho című film hősnőjéül. — Pelét, a „fekete gyöngyszemet”, a világ leghíresebb labdarúgóját hivatalosan is kinevezték az őszre megtartandó Rio de Janeiró-i nemzetközi tánczenei fesztivál elnökévé. — Michel Simon szerepet vállalt Gérard Brach A ház című filmjében, amely egy öregember és egy fiatal amerikai leány egybefonódó sorsáról szól. — Az idén Guido Piovene regényíró kapta meg a legtekintélyesebb olasz irodalmi elismerést, a Strega-díjat, Hideg csillagok című szürrealista regényéért. — Grigorij Csuhraj befejezte a sztálingrádi csatáról s a mai Volgograd városról szóló dokumentumfilmjét. — Lengyel detektív címmel ukrán nyelven válogatás jelenik meg az év végén Kijevben a legnépszerűbb lengyel bűnügyi novellákból. — Franciaországban 1969-ben hetven játékfilm készült, a közös produkciókkal együtt összesen 119. — A Nauka könyvkiadó Moszkvában még ebben az esztendőben szlovák irodalomtörténetet ad ki. — Renato Castellani filmet kíván forgatni Leonardo da Vinciről, főszereplője Philippe Leroy lesz. A MOJSZEJEV-EGYÜTTES a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti csereegyezmény keretében New Yorkban vendégszerepel. A Metropolitan Operaházban lépnek közönség elé, vendégszereplésük három hétig tart. HENRY REY, aki a Chaban-Delmas-kormányban a tengerentúli megyék és területek minisztere, érdekes újítást vezetett be: amíg a minisztérium központja nem tudja kapcsolni azt, akit a hívó fél keres, nem foglaltat jelez, hanem tahiti zenét közvetít. HANGOS ÁLLATKÉPESKÖNYVET hoztak forgalomba az Egyesült Államokban. Amikor a gyermek a kutyát ábrázoló oldatra fordít, ugatás hallatszik, az oroszlán képénél felhangzik az oroszlán ordítása, a mackó képének pedig mély brummogás a kísérője. PÁRIZSBAN megnyílt az első „Plasti-salon”, amelyet a műanyaggyárosok rendeztek. A kiállításon olyan képzőművészek veszek részt, akik — Dubuffet és César nyomdokain — plasztikot használnak. A szalonban kiállított a magyar származású Pán Márta is. A szalon egyik szenzációja egy hatvan négyzetméter alapterületű Maxi-szobor. A KÖNYVKIADÁSI STATISZTIKÁK szerintt a Szovjetunióban jelenik meg a legtöbb könyv, évente 74 ezer. A világranglistán az Egyesült Államok a második, 59 ezer könyvvel, Japán a harmadik, 30 ezerrel. ÉRDEKES társadalmi szatírát írt Stanislaw Zielinski lengyel író, Álmok Fumarola oldalán címen. A kisregény egy utópisztikus országban játszódik, ahol mindenkinek katonai rangja van, még az ebeknek is. Főhőse egy Fumarola nevű, őrmesteri rangot viselő szobalány. A mulatságos mű napjaink visszásságait veszi célba. BARABÁS MIKLÓS-EMLÉKÜNNEPSÉGET rendeztek az erdélyi Márkusfalván, a múlt századi nagy festőművész szülőfalujában. Ez alkalomból leleplezték Hunyadi László marosvásárhelyi művésznek Barabást ábrázoló szobrát. A sepsiszentgyörgyi múzeum kiállítást szervezett Barabás Miklós alkotásaiból.