Magyar Hírlap, 1970. július (3. évfolyam, 181-211. szám)

1970-07-25 / 205. szám

Ugyanaz a svédül képzettség és munkaalkalom A stockholmi egyetemen éppen fél év­tizede alapították a munkatudományi in­tézetet, ahol a foglalkoztatáspolitikát elem­zik. Vizsgálataik egy része nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Figyelemre méltó például a munkaerőhelyzet és a köz­oktatás összefüggéseiről készített tanul­mányuk, amely a teljes foglalkoztatásra való törekvés jegyében íródott. Kvalifikációs szakadék A képzettségi színvonal emelkedése vi­lágviszonylatban jellemző. A hivatalos felmérések tanúsága szerint 1955-ben a 20 éveseknek 9, 1968-ban pedig már 30 szá­zaléka rendelkezett érettségivel, a felső­­oktatási intézmények hallgatóinak létszá­ma pedig 23 ezerről 115 ezerre növekedett ugyanabban az időszakban. Ennek megfe­lelően az elmúlt két évtized generációjá­nak kvalifikációs szintje számottevően magasabb, mint az idősebbeké. Bizonyos értelemben „képzettségi szakadék” kelet­kezett a fiatalabb és középkorú, illetve ennél idősebb dolgozók között. A 25—34 éves korcsoportban minden huszadiknak van felső fokú képzettsége, míg az 55—64 évesek közül csak minden ötvenedik ren­delkezik diplomával. A svéd munkapiac igazgatási szervének adatai alapján 1968-ban a hozzávetőleg 3,8 milliónyi kereső réteg 55 százaléka ál­talános iskolai végzettségű (ez 1962-ig 7, azóta pedig 9 éves kötelező oktatást je­lent) és csak 3 százaléknak van egyetemi, vagy főiskolai diplomája. A középiskolát 8 százalékuk végezte el és 34 százalékuk fél­be hagyta tanulmányait. A szakmastruktúra változásának az a leginkább szembetűnő jelensége, hogy 1960 és 1969 között a műszaki, pedagógiai és egészségügyi területeken az egész mun­kaerő növekedéséhez képest, ötször gyor­sabban nőtt a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt évek során bizonyos fokú munkanélküliség keletkezett Svédország­ban. 1967-től már egyes szakmák diplo­másai is nehezen tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség átlagos időtartamát 1968 őszén 12,9 hétnek számították s az álláskeresők száma elérte a 78 ezret. A vizsgálatok kimutatták, hogy igen sok kö­zöttük a fiatal, ami azzal függ össze, hogy a 24 éven aluliak iskoláik elvégzése után csak bizonyos idő­­elteltével, átlagosan négy-öt hét múlva vállalnak, illetve kap­nak megfelelő munkát­ is, akik középiskolát végeznek. (228 ezer­ről 560 ezerre.) Ezt a növekedést azonban az előrebecslések szerint akkor sem tudja felszívni a nemzetgazdaság, ha a jelenle­ginél nagyobb tempóban fokozódik irán­tuk a kereslet. Az 1968. évi elemzések szerint a kép­zettségi szint növekedésével, általában csökken a munkanélküliség veszélye. Ez azonban csak akkor marad így, ha a kö­zépiskolai végzettségűek egy része olyan hellyel is megelégszik, amihez alacso­nyabb képzettségűek is megfelelnének. A diplomások esetében szintén várható, hogy bizonyos szakmákban egyre nehe­zebb lesz álláshoz jutni. Például Svédor­szágban is jóval több bölcsész végez az elkövetkező esztendőkben, mint amennyit alkalmazni tudnak. Rugalmasabb módszerek A munkaerőkereslet szakmai-szerkezeti módosulását figyelembe véve nagymérték­ben fokozni kell a munkaerőpiac rugal­masságát. Azok, akik rövid időtartamú szakmai képzettséggel rendelkeznek vagy tanulmányaikat félbe hagyták, előbb­­utóbb elhelyezkedési neézségekkel fognak küzdeni. Nagyobb alkalmazkodó képességre kell törekedniük tehát a keresőknek, hogy a módosuló technikai-gazdasági feltételek­nek megfeleljenek és munkaterület­ük vál­tozása ne jelentsen áthidalhatatlan aka­dályt számukra. Ennek figyelembevételével — és a ko­rábbinál szélesebb keretek között — vég­zik majd munkájukat a pályaválasztási tanácsadó szervek és a felnőttoktatás ke­reteit is eszerint módosítják, az átképzési kapacitások kialakításával együtt. Mindettől a munkaerő-eloszlás kedvezőb­bé válását és a „képzettségi szakadék” mérséklését remélik a svéd munkatudo­mányi szakemberek, akiknek eredményes tevékenysége értékes tanulságokat tarto­gat számunkra is. __________________________ B. K. Mit lehet „felszívni" A munkanélküliség átlagos időtartama sokkal hosszabb az alacsonyabb képzettsé­gűek csoportjában, mint a diplomások­nál, ezek ugyanis ritka kivételtől elte­kintve egy hónap alatt újra elhelyezked­nek. A prognosztikus számítások szerint Svédországban 1980-ra az egyetemi és fő­iskolai képesítéssel rendelkezők száma 1965-höz képest több mint kétszeresére, 90 ezerről 200 ezerre emelkedik. Hasonló növekedés várható azoknak a létszámában Hizlalda - társulással A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság a szomszédos mezőkeresztesi, mezőnyárádi, tardi és bogácsi termelőszövetkezetekkel közösen i­grszerű sertéshizlaldát épít. A 150 millió forintos beruházási költséget a társult nagyüzemek részint saját fejlesz­tési alapjukból, részint állami támogatás­ból és bankhitelből fedezik. A hizlalda évente 40 ezer hízott sertést ad majd piacra. Új munkahelyek külföldi tőkével?­­ -j" "­ Foglalkoztatási gondok Jugoszláviában jelentős, a munkanélküliek száma mégis csak 10 ezerrel csökkent, s a munkaköz­vetítő intézmények listáin még mindig 360 ezer ember neve szerepel. Némileg növekedett ugyan a munkaerőkereslet, de minden szabad helyre ma is átlag hét jelentkezőt tartanak nyilván. Sajátos új vonás azonban, hogy míg a fejletlen vidékeken még mindig nagyon sokan nem tudnak elhelyezkedni, addig egyes fejlettebb területeken már munka­erőhiány is mutatkozik. Különösen nagy a kereslet gépész-, építész- és elektro­mérnökök, közgazdászok, jogászok, ven­déglátóipari szakemberek, fémipari, épí­tőipari és elektromosipari szakmunkások iránt. Ez két okkal magyarázható: egy­részt a tömeges külföldi munkavállalás­sal — egyes adatok szerint pillanatnyilag már 700 ezer jugoszláv dolgozik külföl­dön, s számuk tovább emelkedik —, más­részt pedig azzal, hogy az egyetemek nehézkesen alkalmazkodnak a gazdasági igényekhez. Az új helyzetben különböző jugoszláv szervek — elsősorban a szakszervezetek — azt javasolják, hogy az erősebb válla­latok támogassák a munkanélküliek szak­mai képzését, mindenekelőtt a fejletle­nebb vidékeken, mert így viszonylag ala­csony befektetéssel biztosíthatnak új munkaerőt maguknak. Egyelőre azonban nem nagy az érdeklődés az elgondolás iránt. A jugoszláv szövetségi munkaügyi ta­nács és a szakszervezet lehetőséget lát arra is, hogy külföldi tőkebefektetéssel növeljék a foglalkoztatottságot. Az NSZK- ból és Franciaországból már mutatkozik érdeklődés ilyen jellegű megoldás iránt, s a jugoszláviai Tomos gyár, valamint a szabadkai Szever ilyen megállapodást köt a francia Citroennel, illetve a nyugatné­met Siemens-gyárral. Új munkaerő-gazdálkodási jelenségek mutatkoznak Jugoszláviában. A legújabb hivatalos adatok figyelmet érdemlő vál­tozásokra utalnak. Május végén Jugoszlá­viában 3 millió 780 ezer ember dolgozott a társadalmi szektorban, ami 4,2 száza­lékkal több, mint a múlt év hasonló idő­szakában volt. A természetes népszapo­rulat miatt és annak következtében, hogy a falusi elvándorlás változatlanul igen / HORIZONT. HORIZONT* horizont!* Hírek a Közös Piacról Az Európai Gazdasági Közösség mű­szaki fejlesztési minisztereinek tanácsko­zásán bejelentették, hogy 1970 végén, vagy 1971 elején konferenciát tartanak a műszaki fejlesztés egyes területein le­hetséges együttműködésről. Erre a hat tagállamon kívül meghívják Angliát, Svédországot, Svájcot, Dániát, Norvégiát, Írországot, Ausztriát, Spanyolországot és Portugáliát is. Az értekezlet célja, hogy együttműködést hozzon létre a számító­­gépgyártás, a távközlés, a modern közle­kedési eszközök, az óceánográfia és a fém­ipar területén. Az az amerikai terv, mely szerint csök­kentenék az Egyesült Államok textil- és cipőimportját, a Közös Piac több mint 500 millió dolláros exportját fenyegeti. A Közös Piac végrehajtó bizottsága figyel­meztette az amerikai kormányt, hogy ez a rendelkezés ellenintézkedéseket vonna maga után. A kérdéssel foglalkozó genfi ülést július 31-re halasztották, hogy időt adjanak Washingtonnak a tervezett rendelet módosítására. Az NSZK tőkekivitele Hivatalos helyen közölték, hogy 1969- ben tovább emelkedtek a nyugatnémet konszernek tőkeelhelyezései a gyengén fejlett országokban. A nyugatnémet tőke­­befektetések jelenleg az összes külföldi beruházás 30 százalékát alkotják. A fej­lődő országokban 1961 óta megháromszo­rozódtak a magánjellegű közvetlen beru­házások, amelyek 1969 végéig elérték az 5,4 milliárd nyugatnémet márkát. A köz­lemény szerint a magánjellegű közvet­len beruházások regionális megoszlásá­ban a latin-amerikai országok állnak az élen. Az Expo-70 vendégstatisztikája Az osakai világkiállítást — az Expo— 70-et — megnyitásától, március 15-től kezdve eddig összesen 37 millió 828 ez­ren tekintették meg. Nyugatnémet külkereskedelem A Német Szövetségi Köztársaság beho­zatalának értéke a múlt hónapban 9,569 milliárd nyugatnémet márkára emelke­dett, 1,394 milliárd nyugatnémet márká­val, vagyis 17 százalékkal volt magasabb, mint 1969 júniusában. A szövetségi sta­tisztikai hivatal csütörtökön Wiesbaden­­ben közzétett adatai szerint az NSZK ki­vitelének értéke júniusban elérte a 10,705 milliárd nyugatnémet márkát és 1,358 mil­liárd nyugatnémet márkával, vagyis 15 százalékkal haladta meg az előző év meg­felelő időszakának eredményét. Termésprognózis: a rekord alatt — a hazai igények felett­­ Háromhetes késésben a betakarítás Az elmúlt néhány napban teljes erővel megindult az aratás, a betakarítás azon­ban így is legalább három hetet késik — mondta Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztató­ján. Tavaly ősszel idejében elvetették — 2,4 millió holdon — a búzát, a kedvezőt­len téli időjárás, valamint az ár- és a bel­vízkárok miatt azonban legalább 200 ezer holdon kipusztult a termés. Rozsból 40 ezer, őszi árpából 25 ezer holdra tehető a veszteség. Főleg az alföldi részekről je­lentettek nagyobb mértékű pusztulást. A terméseredmények megítélésénél a szak­emberek egyelőre óvatosak. Annyi biztos­ra vehető, hogy az idei termés alatta ma­rad az elmúlt évi rekordnak, de az is két­ségtelen, hogy ennek ellenére kenyérga­bonából többet takarítanak be, mint amekkora az ország szükséglete. A búza az elmúlt három év átlagához hasonló termelést hozott. Sok függ azon­ban attól, hogy a következő három hétben hogyan alakul az időjárás és a mezőgaz­dasági nagyüzemek mekkora veszteség­gel takarítják be a termést. Az idei gabo­nák keverékesebbek­ a tavalyinál, főkép­pen azért, mert a késői kitavaszodás miatt a gyomirtással nem tudtak időben elké­szülni a nagyüzemek. Területenként na­gyon változó a búza úgynevezett beltar­­talmi értéke is. Az idei aratás, mindent egybevetve, lé­nyegesen nehezebb, mint az elmúlt évek­ben bármikor volt. Főképpen a gyomok okoznak gondot. Az aratáson csaknem 13 ezer kombájn dolgozik és eddig 30 ezer vagonnyi kenyérgabonát takarítottak be, ami azonban lényegesen kevesebb a tava­lyinál. A felvásárló vállalatok tovább növelték a nagy teljesítményű átvevőhelyek szá­mát. Ezzel lehetővé tették, hogy egyszer­re több mezőgazdasági üzem nagyobb vá­rakozás nélkül adhassa át az árut. A tröszt vállalatainak több olyan átvevőhe­lye van, ahol 24 óra alatt 1500—2000 ton­nányi gabonát tudnak átadni a termelők. Tavaly csak 350 helyen volt biztosítva a nagyüzemi átvétel, az idén már 450-re nőtt a korszerű gépekkel ellátott közpon­tok száma. A raktárkapacitás egyetlen év alatt százezer tonnával bővült, ennek ellenére a tavalyinál nagyobbak a tárolási gondok. Mindezt azzal magyarázzák, hogy még mindig nagyok a tavalyi készletek, ezért szükségtárolóhelyeken kénytelenek majd elraktározni az új gabona egy részét. Leveskiállítás Magyar—svájci konzervipari egyesülés A világhírű svájci Nestle konszern és a Konzervipari Tröszt közös kiállításán tizenhatféle levest, levesport, ételsűrít­ményt és különféle szárított árukat mu­tattak be a MÉM Váci utcai bemutatóter­mében. Ezeket az élelmiszereket a Nestle konszern üzemeiben készítették és most szó van arról, hogy hazánkban is na­gyobb tételeket hoznak majd belőlük for­galomba. A Nestle és a Konzervipari Tröszt ugyanis rövidesen kooperációs megállapodást köt. Erről Kovács László, a tröszt vezérigazgatója a következőket mondta: — A Szegedi Paprika- és Konzervipari Vállalat leveskészítő üzemében úgy akar­ják tovább bővíteni a választékot, hogy az üzem kapacitásának felét kitevő gépe­ket a Nestlé konszern receptje alapján, svájci technikai segítséggel a világ min­den részében forgalomba hozott cikkeket — egyebek között például a nálunk is is­mert Maggi leveskészítményeket — állít­­ják majd elő. Több tucat mintából vá­lasztják ki a hazai ízlésnek legjobban megfelelőket és ezeket nagy mennyiség­ben árusítják majd. A kooperáció lehető­vé teszi, hogy a szegedi üzemben évente 20 millió adag levesport, sűrítményt stb. készítsenek. | Magyar Hírlap____________________________népgazdaság­i vilaggazdasag_____________________im július 25. szombat 7 Átalakul a józsefvárosi állomás Konténer-pályaudvar Budapesten neveket — a vasúti kocsikról közúti jár­művekre rakja át. A nagy csomagok fogadására az ed­diginél korszerűbb emelő és szállítóesz­közöket szerez be a MÁV. A konténerek­ről nagyrészt már gondoskodott: jelenleg 7800 — 1,5—3 tonnás — konténert bocsát­hatnak megbízóik rendelkezésére. Jobb szervezéssel is igyekeznek kihasz­nálni a konténeres szállítás előnyeit. A közelmúltban megszervezték a háztól házig fuvarozást, vagyis a vasúti kocsi­ról közvetlenül teherautóra rakják a tar­tályt, amelyet azonnal rendeltetési he­lyére szállítanak. A fuvaroztatók egyelőre nem a várt mértékben érdeklődnek, pedig a konténe­res szállítás a gépi rakodás révén jóval olcsóbb és a vállalatoknak sokkal ké­nyelmesebb. Az alacsony igénybevétel egyik oka, hogy a fuvaroztatók szerző­désben állnak a szállító vállalatokkal, s ezért csak a következő évben nőhet ug­rásszerűen az érdeklődés. Erre fel is ké­szült a MÁV: az idén vásárolnak 50 nagy, hat méter hosszú, 20—30 tonnás alumí­nium transzkonténert a Magyar Hajó- és Darugyártól. A nagy szállítótartályokhoz speciális vasúti kocsikat is rendeltek. Készülnek azok a tervek, amelyek sze­rint a Budapest-József­városi pályaudvart 1972-re konténerállomássá alakítják át. Tárolóhelyeket létesítenek, 35 tonnás da­rut helyeznek üzembe, amely a 20—30 tonnás szállítótartályokat — transzkonté- Rum és gyümölcs Kubából Az utóbbi időben több magyar külke­reskedelmi vállalat végzett piackutatást a Kubai Köztársaságban, hogy növelje a belkereskedelem áruválasztékát bővítő cikkek behozatalát. A Konsumex eddig főként gyümölcs­likőröket és rumot importált, legutóbbi import fogyasztási cikk kiállításán pedig bemutatott többféle olyan ajándéktárgyat, amely a magyar üzletekben a jövőben forgalomba kerülhet. A Hungarofruct nö­vényi konzerveket, gyümölcsleveket vá­sárolt Kubából; a magyar ízlésnek leg­jobban megfelelő ananászbefőtt bizonyult a legkeresettebbnek. A legnagyobb mennyiségben a Monim­­pex importálja a kubai közszükségleti cikkeket, a vállalat vásárlója a kubai na­rancsnak, citromnak, mandarinnak, kávé­nak, rumnak és egyéb áruknak. A beho­zatali adatok azt mutatják, hogy a legtöbb cikknél növekednek a vásárlások.

Next