Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3. évfolyam, 212-242. szám)

1970-08-03 / 214. szám

1970. AUGUSZTUS 3. HÉTFŐ X M0- 1 HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Több frontos KERMI-őrjárat A minőséggel nem lehet tréfálni Olcsóbb lett a keksz? A budapesti üz­letekben most a szokottnál többen vásá­rolják, de nem tudják, hogy a váratlan olcsóság a Kereskedelmi Minőségellenőr­ző Intézet közbelépésének az eredménye. Egy ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy a Sire-Lire, valamint az Othello kekszet számos üzletben a szavatossági időn túl árulták. Először a VIII. kerületi Közért Vállalat üzleteiben, majd több más budapesti boltban rendelték el a keksz kedvezményes árusítását. Az ol­csóbb keksz minősége megfelelő, az egész­ségre nem káros, egyszerűen a szavatos­sági ideje járt le. Csak 61,8 százalék felelt meg A KERMI — népszerűen rövidítve így hívják a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet — a második negyedévben ti­­zenkétezer-nyolcszázhatvanegy terméket, illetve árumintát vizsgált meg. Most ké­szült el az összefoglaló jelentés. Ebből kiderül, hogy a vizsgált cikkek 61,8 szá­zaléka felelt meg az előírt követelmé­nyeknek. A vállalatok, a gyártók figyel­mét 337 árucikkel kapcsolatban hívták fel gyártási hibára, 103 termék kapta meg az alkalmatlan minősítést. Sokszor panaszkodunk a kenyér minő­ségére. Mit tapasztalt a pékségekben, ke­nyérboltokban a KERMI? Megállapítása szerint az elmúlt negyedévben a forga­lomba hozott finom fehér kenyér 18 szá­zalékánál, a fehér kenyér 11 százalékánál állapítottak meg égetett héj és ragacsos bél miatt minőségi hibát. Elsősorban a Fővárosi Sütőipari Vállalat 407-es és 102/2. üzemeiből kerültek ki ilyen kenye­rek. A kereskedelem nagy reklámot csapott annak érdekében, hogy a háziasszonyok vásároljanak minél több­­ száraz tésztát készen. Rendkívül helyes törekvés meg­kímélni az asszonyokat a tésztagyúrástól, de mit ér az egész, ha az első osztályú­nak minősített és árazott tésztáknak is csupán 65 százaléka felelt meg a minő­ségi követelményeknek? S most vessünk egy pillantást a mű­anyag holmikra. Úgyszólván minden utca- ■ sarkon árusítják például a PVC-ből ké­szült bevásárlóhálókat. Sok * a - selejtes darab ennél p .cikknél. A ,,Szentendrei Háziipari Szövetkezet, valamint a Nemez­ei Réstfeldolgozó Háziipari Szövetkezet különböző PVC-hálóit minősítették hi­básnak, s felhívták mindkét szövetkezet figyelmét: ügyeljenek a minőségre. Indo­koltak a fogyasztói reklamációk a Matex Háziipari Szövetkezet műépítő játékával kapcsolatban. A játékidomok rossz mére­tezése megkeserítette a gyerekek kedvét. A MŰFÉM Ktsz vezetői is figyelmeztetést kaptak: több ezer gyártáshibás tálcát és tálat szállítottak az Amfora Vállalatnak. Az ellenőrzés kötelezővé tette a hibás cikkek árának 20 százalékos csökkentését­ — a szövetkezet számlájára. Árusítási tilalom Nincs minden rendben a ruházati cik­keknél sem. Napjainkban mind többen vásárolnak konfekciót. A KERMI az el­múlt három hónapban 21 fővárosi és 25 vidéki ruházati boltban, raktárban ellen­őrizte a termékek minőségét. A vizsgált lábbelik 48 százalékánál, a textilruházati gyártmányok 39 százalékánál, a bőr-, műbőr és szőrmeáruk 13 százalékánál reklamált. A súlyosabb minőségi, minősí­tési hibák miatt a budapesti VIII. kerü­leti üzletekben 34 esetben tiltották meg a kifogásolt cikkek árusítását, illetve köve­telték azok árának csökkentését. A Tisza Cipőgyár, a Duna Cipőgyár és a Sza­bolcsi Cipőgyár termékei közül számos lábbeli nem felelt meg a minősítési elő­írásnak. A közelmúltban sok vásárló érezte ma­gát becsapottnak. A Styl Ruházati Válla­lat ugyanis az V/1600/II. modellszámú yester öltönyökhöz mosást engedélyező kezelési utasítást csatolt. Az öltönyök azonban valójában csak szárazon tisztít­hatók. Aki kimosta ezeket, az el is dob­hatta. Életvédelmi okok Visszatérve a cipőkre: rendelet írja elő, hogy a gyártó vállalatok kötelesek hasz­nálati utasítást mellékelni termékeikhez. Ezt vagy egyáltalán nem teszik, vagy a kereskedelem tartja vissza az ismertető­ket, a dobozzal együtt. Pedig a különböző műanyagokból készült cipők speciális kezelése döntően befolyásolja az élettar­tamukat. A cipőkkel kapcsolatban egyéb­ként a KERMI-hez igen sok észrevétel érkezik. Ebből a második évnegyedben 1333-at vizsgáltak meg. Különösen sok reklamációt kapott az Alföldi Cipőgyár. S végül néhány megfellebbezhetetlen vétó. A KERMI az elmúlt három hónapban életvédelmi és vagyonbiztonsági okok miatt megtiltotta a 27 K 71 A asztali tűz­hely, az E 1091 típusú lemezjátszó, a Morzsi kukoricadaráló, az üvegből ké­szült almareszelő, az EV 253 típusú fali­kar, valamint az EV 206-os típusú asztali lámpa árusítását. Mondani sem kell talán, hogy a KER­MI szakemberei számos cikket, gyárt­mányt találtak jónak. Ám az ellenőrzés legfőbb tapasztalata: nemcsak a vásár­lóknak, hanem magának is tetemes kárt okoz az a gyártó cég, amelyik nem törő­dik a minőséggel. F. J. Ódon mesterségek 1702. A budai piactéren nagy a sürgés­forgás. Az árusok harsogva kínálgatják portékájukat, szólnak a kereplők, pecse­nyeillat terjeng a levegőben. A legna­gyobb tolongás a kerekötök sátra előtt van. 1970. Alagsori műhely. Furcsa alakú szerszámok, szőrkötegek hevernek szerte­szét. — Sokan azt hiszik, hogy a kézi kefe­kötés megszűnt a gépesítéssel — mondja Remsei Ferenc kefekötőmester —, pedig még vagyunk néhányan, akik a hagyo­mányos módszert alkalmazzák. Persze a gép körülbelül hússzor gyorsabb ... A mester ujjai beszéd közben is für­gén mozognak; az előre szétválogatott és tisztított, szőrt kis csomókba fogja, befűzi a drótba és a kilyukasztott, kézzel faragott fán át­ átbujtatja. Most már értem, hogy miért beszélnek kefekötésről. — Milyen állatszőrt használnak? — Marha- és lószőrt. Egy kefe elké­szítéséhez két marhának a szőrére van szükség. Nagy gond, hogy mind kevesebb a ló. Próbálkoznak műanyaggal is, az ipari keféknél be is vált, de a háztartás­ban kevésbé. — Hányféle kefe van? — Több száz, mesterségek szerint vál­tozik. A pékeknek négy, a kéményseprők­nek három, a szobafestőknek húsz, a má­­zolóknak negyven féle kerek, hosszúkás kefére, ecsetre, pamacsra van szükségük. — Hogy lesz valakiből kefekötő? — Ma már iparitanuló-intézetben ok­tatják. Amikor én kezdtem, csak odaál­lítottak a mester mellé és figyelnem kel­lett őt. Negyven éve dolgozom a szakmá­ban, úgy látszik, jól odafigyeltem. — Honnan származik az a mondás: „Iszik mint a kefekötő”? — Mátyás király meghívta a céhmes­tereket vacsorára. Amikor már sokat et­tek, egy hatalmas serleget hordtak körül, színültig tele borral. Senki sem tudta fe­nékig kiinni, csak a kefekötő ... Termé­szetesen ez csak kedves mese. Az igazság az, hogy régebben nem tisztították a szőrt, és munka közben a sok port valamivel le kellett öblíteni. Ha pedig iszik az em­ber, akkor már bort igyon. Mit tagadjam,­­ ez a hagyomány még ma is él... B. K. A kefekötő, a munka és a bor RÖVID HATÁRIDŐK! Kötöttáruk vegytisztítása 3 MUNKANAP felár nélkül Szövetruha-tisztítás 5 MUNKANAP Vászonruha-tisztítás Függönytisztítás 6 MUNKANAP Festés A RUHATISZTÍTÓ KTSZ-BEN F£LVEV§^£LYEK: Budapesten mindenütt^ Kirakatnézőben nyári kiárusítás előtt A vasárnapi sétáink sztárjai a kiraka­tok. És ahogy sztárhoz illik, kelletik magukat, odavonzzák a tekintetet, igaz, kissé kihívóan, de hát ez a dolguk. Mert értünk­ nekünk, megrögzött és meggyő­zendő vásárlókért teszik a szépet és az olcsót. Szezon végi kiárusítás kezdődik hétfőn a ruházati boltokban ... — Nézd csak, Jóska! — húzza egy szőke, apródfrizurás lány a kirakathoz a fiút. — Milyen csinos ez a menyasz­­szonyi ruha. És milyen jól állna nekem, nem gondolod? És most mennyivel ol­csóbb, négyszázhúsz helyett kettőszáz­nyolcvan. Nem gondolod, hogy most érdemes?... Nem, a fiú nem gondolta. Talán nem akart alkalmilag­­ bevásárolni. A Lottó Áruház előtt cseh turistacso­port. Nem értem, de lelkesedésükön lá­tom: estére bizonyára konzervet vacso­ráznak és lemondanak a budai halászlé­ről, a frottír strandöltözeteket, meg azt a­ nagyon dobró pulóvert, amit majdnem féláron árulnak, azt nem lehet elsza­lasztani. A Csillag Áruház cipőajánlatai között láttam kényelmes, csinos házi makasz­­szint — férfiaknak valót, 85 helyett 59 forintért. Akinek papucsgondjai vannak — igazán jó vétel, tessék, tessék... Vagy ezt a gondot a feleségek leveszik­­. férjük válláról? Néhány üzlettel arrébb, az Aida Női Ruhaház elárusítóit csöppet sem irigy­lem. Sok olyan kollekciót kínálnak ugyanis 30—40 százalékos engedménnyel, száz—kétszáz forintos áron, amelyek a legkényesebb ízlésűeket is kielégítik. S ezért, minden bizonnyal, mától ostrom­­állapotok uralkodnak majd az üzletben. Egy rokonszenves, teltkarcsú fiatalasz­­szony is bejelentette élete párjának: — Tudod, fiam, régóta tervezzük, hogy veszünk nekem egy-két ruhát, a tenger­partra mégsem lehet tavalyi holmikba menni... És nézd csak! Azt, a sárgát, meg ott, azt a piros selyemet... Három­százötvenet takarítok meg rajtuk. És ugye — dorombolta —, veszek neked is egy inget, azon nyerünk egy ötvenest, megvehetem azt a műkontyot is, négy­százért. Tulajdonképpen ingyen lesz, nem igaz? ... Tessék mondani, mit szólhat erre a szegény férj? Egy utcasaroknyira az Emkétől puló­vereket, blúzokat, ingeket ajánlanak a rikító plakátok, új árakkal. Szó, ami szó , nehéz ellenállni a csábításnak. De nicsak, egy-egy holmira ez van ráírva: Reklámár! Vagyis, engedmény nélküli, de szintén feltétlenül eladandó. Szóvá is teszi egy öregúr, korát meghazudtoló szókinccsel: h így húzzák be a palit a csőbe, be­megy, azt hiszi, azt is olcsóbban kapja, és mikor kiderül, hogy humbug az egész, már restelli visszaadni... így igaz. Erre mondják, a jó keres­kedő ismeri a vevő lelkét. Vagyis van már nálunk is jófajta reklámpszicholó­gia '' • A. A. Naponta száz mázsa fehérnemű Októbertől már dolgozik a kelenföldi nagy mosoda­ ta mosógépeket és centrifugákat hoztunk be az NDK-ból. Egytől egyig kitűnőek. 102 gép sorakozik majd egymás mellett, ha készen leszünk a szereléssel. Elektro­mos targoncák szállítják zsákokban a földszintről az emeletre a piszkos ruhát, konveyorpályán halad a tiszta holmi a csomagolóba, a teherautók pedig rámpán jutnak fel az első emeleti expedícióhoz. Amire legbüszkébbek vagyunk, ez lesz az első olyan mosodánk, amelyben isme­retlen lesz a gőz. A mosónőket felvált­ják a gépkezelők, mert kizárólag auto­mata gépekkel dolgozunk. — Milyen mértékben könnyít majd ez az új „mosógyár’’ a fővárosi háziasszo­nyok munkáján?­­ — Az úgynevezett lakossági mosás­ ka­pacitásunkat 50 százalékkal növeli. Elő­zetes terveink szerint 60 fiók forgalmát kapcsoljuk az új mosodára, s a többi fióknál is lényegesen megrövidülnek a vállalási idők. De gondolunk saját dolgo­zóinkra is. Külön épületben helyeztük el a gyáregység szociális részlegeit. Kényel­mes fürdő, öltöző várja a dolgozókat, vibrátoros masszázs frissíti őket. Egy­szóval mindennel elkészülünk, mégis nagy gondban vagyunk. — Éspedig? — Csaknem megoldhatatlan létszám­­hiánnyal küzdünk. Már most is több mint száz dolgozónkat vidékről autóbusszal szállítjuk munkahelyére, illetve vissza a lakóhelyére. Az új üzemben még ötszáz dolgozóra lenne szükségünk. Automata gépeinkhez minden előképzettség nélkül bárkit felvennénk s négy hét alatt beta­nítanánk, mégsem kapunk munkaerőt. — A vállalati panasz után egy lakos­sági észrevétel. Sokan panaszkodnak, hogy szürkül a Patyolatnál mosott fehér­nemű. Helytálló a panasz? — Nálunk sem szürkül jobban, mint a házi mosásnál, mi azonban nem klóroz­zuk a mosnivalót, mint a háziasszonyok. A klór köztudottan árt az anyagnak. A nyugati tisztítóvállalatoknál azt láttuk, hogy mindenütt klórozzák a mosott hol­mit. Így tetszetősebb a munka, de jelen­tősen csökkenti az ágyneműk, fehérne­műk élettartamát. — Az ön családja is a Patyolatnál mo­sat? — Azt is elárulom, hogy mindig más és más fióknál adják le hozzátartozóim a mosnivalókat! — És minden esetben elégedett volt a munkával? — Bevallom, nem ... K. T. A nők helyzetének megjavításáról szó­ló kormányhatározat fontos tennivaló­ként szabja meg a második műszak ter­heinek könnyítését. Nem egyszerűen ke­reskedelmi vagy vállalati, hanem társa­dalmi ügy, mikor épül fel a Patyolat ke­lenföldi nagy mosodája.­­ Most már biztosra vehetjük, hogy október végétől dolgozik ez a mosoda — mondja László György igazgató. — A hétezer négyzetméter alapterületű üzem két műszakban naponta nyolcezer buda­pesti család mintegy 100 mázsára tehető ágyneműjét és fehérneműjét fogja, mos­ni, vasalni. Nagy teljesítményű automá- Partizán-emlékü­nnepség Hangonyban Vasárnap az ózdi járás KISZ-fiataljai a Borsod megyei Hangony községben ha­tármenti találkozót tartottak, amelyen a bükki partizánokra emlékeztek. (Huszon­hat esztendővel ezelőtt a falu melletti tó partján ért földet Szőnyi Márton ejtőer­nyős partizánosztaga és vette fel a harcot a túlerőben levő fasiszta csapatokkal.) Az emlékünnepségen részt vettek Szlo­vákia szomszédos rimaszombati járásá­nak küldöttei. Ott voltak a partizánosztag hősi halált halt politikai biztosa, ősz Szabó János szülei és Báli Ferenc alezre­des, az ejtőernyőscsapat egykori tagja. A találkozó a Szőnyi Márton emléktú­rával kezdődött, majd délelőtt a hangonyi temetőben ünnepélyesen megkoszorúzták az ott eltemetett két hősi halált halt par­tizán, ősz Szabó János és G. A. Novotnéj főhadnagy sírját. Ezt követőleg a hango­nyi tó partján koszorút helyeztek el a bükki partizánok emlékművének talap­zatán).

Next