Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3. évfolyam, 212-242. szám)

1970-08-02 / 213. szám

Bolgár—kubai kulturális megállapodás (MTI) Több mint egy hete tart a To­dor Zsivkov vezette bolgár párt- és kor­mányküldöttség kubai látogatása. A ha­vannai és a bolgár lapok nagy jelentő­séget tulajdonlanak a delegáció útjának. Havannában bolgár—kubai kulturális megállapodást írtak alá. Ceausescu—Ribicsics találkozó (Agerpres) Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnöke tegnap fogadta Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfőt, aki nem hivatalos látogatáson tartózkodik Romá­niában. A találkozón, amelyen Ion Gheorghe Maurer, a román miniszterta­nács elnöke és más hivatalos személyi­ségek is részt vettek, megelégedéssel ál­lapították meg a két ország barátságá­nak és együttműködésének állandó fej­lődését, s eszmecserét folytattak egyes időszerű nemzetközi kérdésekről. Nyugatnémet politikus Lengyelországban (MTI) Janusz Burakiewicz lengyel kül­kereskedelmi miniszter meghívására teg­nap Lengyelországba érkezett Heinz Kühn, Észak-Rajna-Vesztfália tartomá­nyi miniszterelnöke. Néhány nap leforgá­sa alatt Kühn a negyedik ismert NSZK- beli politikus, aki Lengyelországba láto­gat. ♦ (UPI) Colombo kincstárügyi minisz­ter, a kormányalakítással megbízott ke­reszténydemokrata politikus tegnap be­fejezte az új kabinet megalakítására irá­nyuló második — s a jelekből ítélve vég­ső — tárgyalássorozatát. ................................................ i\b­l((£) Magyar Hírlap nemzetköz­i POLITIKA 1970. AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP 5 ENSZ-előkészületek a közel-keleti tűzszünetre Gunnar Jarring megszakítja nyári szabadságát (UPI, Reuter, AP) A Közel-Keleten a hét végén is tovább tart az EAK-nak az amerikai javaslatokra adott pozitív vá­laszával megkezdődött diplomáciai fősze­zon. Hosszú idő óta először fordult elő, hogy a hírügynökségi jelentésekben hát­térbe szorultak a frontvonalakról szóló jelentések. Tegnap este Kairóban Nasszer elnök­letével megkezdte munkáját az Arab Szo­cialista Unió Végrehajtó Bizottságának rendkívüli ülése. A tanácskozáson a kö­zel-keleti válság békés rendezése érdeké­ben teendő legközelebbi egyiptomi lépé­seket vitatják majd. Nimeri, a Szudáni Forradalmi Tanács elnöke kijelentette, hogy a közel-keleti helyzetre vonatkozó amerikai kezdemé­nyezés lényegében az ENSZ BT határoza­tán alapul. Az amerikai kezdeményezés­ből — mondotta — olyan következtetés vonható le, hogy az Egyesült Államok változtatni óhajt Izrael politikai és kato­nai támogatására vonatkozó egyoldalú politikáján. Atasszi szíriai államfő üzenetet kapott Nimeri­től, amely a legutóbbi közel-keleti fejleményekkel foglalkozik. Golda Meir izraeli miniszterelnök-asz­­szony összehívta tegnap estére kormányá­nak fontosabb tagjait, hogy részleteiben vitassák meg az amerikai javaslatokra adandó hivatalos választ. Az amerikai javaslatok elfogadásával kirobbant válság eddig nem okozott végleges szakadást Je­ruzsálemben, a Gahal párti miniszterek még részt vesznek a kabinetüléseken. Az érdeklődés homlokterébe került is­mét New York, az ENSZ székhelye, ahol Gunnar Jarring nagykövet a következő napok folyamán kísérletet tesz a közve­tett arab—izraeli tárgyalások tető alá ho­zására. Jarring pénteken telefonmegbe­szélést folytatott U Thanttal a legújabb fejleményekről. A 62 éves svéd diploma­ta megszakítja nyári szabadságát, és ma este New Yorkba érkezik. (MTI) A kalifor­niai San Clemente-ben tartózkodó Nixon elnök tegnap hajnalban sajtónyilatkozatban üdvözölte azt a hírt, hogy az EAK és Jordánia után Izrael is elfogadta az amerikai tűzszüneti tárgya­lási javaslatot. Az amerikai elnök hang­súlyozta, hogy ez csupán az első, bár fontos lépés a közel-keleti konfliktus bé­kés rendezése felé, s nem szabad lebe­csülni a béke elérése útjában álló súlyos akadályokat. Nixon mérsékletre és ru­galmasságra szólította fel a szemben álló feleket. Egyelőre homály fedi, hogy mi lesz a következő lépés, és milyen úton-módon gondolják kialakítani és mozgásba hozni a tárgyalások gépezetét, hogyan képze­lik­ el a tűzszünet gyakorlati megvalósí­tását, illetve a fegyvernyugvás ellenőrzé­sét. A feltevések szerint a négy nagyha­talom ENSZ-nagykövete a három érde­kelt országtól beérkezett válaszok alap­ján a jövő hét elején felkéri U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy szólítsa fel Gunnar Jarringot­ közel-keleti missziójának fel­újítására. Az ameriai fővárosban Nicosiát, New Yorkot, illetve Genfet említik mint lehetséges színhelyet, ahová Jarring ösz­­szehívja a feleket a közvetítésével meg­indítandó tárgyalásokra. Nixon elnök kinevezte az Egyesült Ál­lamok új jordániai és szaúd-arábiai nagy­követét. Az előző jordániai nagykövet nem egészen saját jószántából távozott Ammanból néhány hónappal ezelőtt: tá­vozását heves Amerika-ellenes tüntetések előzték meg. A szovjet—nyugatnémet tárgyalás tegnapi menetrendje (DPA, UPI, Reuter, AP) A Moszkvában folyó szovjet—nyugatnémet tárgyalás ke­retében tegnap délelőtt összeült a két küldöttség tagjaiból álló munkacsoport. Délután 3 órától Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter mintegy kétórás meg­beszélést tartott Walter Scheel nyugat­német külügyminiszterrel. Új szabadságharcos offenzíva Kambodzsában (Reuter, AP) A kambodzsai felszabadító erők offenzívát indítottak Phnom Penh­­től északra. Az éjszaka folyamán több súlyos támadás indult kulcsfontosságú pontokon. Tegnap a legfenyegetettebb hely a kormány részére Kompong Thom környéke volt, 130 kilométerre északra Phnom Penhtől, ahol mintegy két hónap­pal ezelőtt a Lon Nol-kormány két had­osztályát kerítették be a felszabadító erők. Az éjszaka folyamán 1000—2000 fő­nyi szabadságharcos egység támadást in­dított a város ellen. Az új offenzíva az egyik legszélesebb körű és leghevesebb akciója a felszabadító erőknek, mióta a háború megindult és a legkomolyabb fe­nyegetést jelenti a kambodzsai kormány­hadsereg számára. A kormánycsapatok tüzérsége csak részlegesen tudta feltar­tani az éjszakai támadást. Ugyanebben az időben a felszabadító erők ir megtámadták 65 kilométerre a fővárostól északkeletre, a Skuon térségébe vezető főutat. Szufanuvong levele Souvanna Phoumához (Reuter, AFP) Szufanuvong hercegnek, a Laoszi Hazafias Front Pártja elnökének személyes küldötte a laoszi fővárosba ér­kezett. A küldött, Souk Vongsak herceg levelet hozott Souvanna Phouma minisz­terelnöknek és „konkrét kérdéseket” szán­dékozik megvitatni a laoszi kormányfő­vel. Megérkezése után nyilatkozatot adott, amelyben kijelentette: — A múltban, s különösen ötpontos politikai programjá­nak közzététele óta, a Laoszi Hazafias Front Pártja számos erőfeszítést tett a laoszi kérdés békés rendezése érdekében. Ezúttal is ilyen céllal küldött Szuranu­­vong herceg. Remélem, hogy küldetésem sikerrel jár. ­• Üzenet Singapore-ból (AFP) Li Kuang-ju singapore-i mi­niszterelnök egy üzenetben azt a remé­nyét fejezte­ ki, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és más európai országok nem szállítanak fegyvert Dél-Afrikának. Arra buzdította a fekete afrikaiakat, hogy tömörüljenek harci szervezetbe. Nyílvesszővel a vízsugár és a bulldózerek ellen (AP, AFP) A hét végére újabb zavar­gások törtek ki Belfastban. Ezúttal mint­egy 300 katolikus fiatal ment az utcákra, hogy tiltakozzék Daniel O’Hagan meg­gyilkolása miatt. A tüntetők gépkocsikat gyújtottak fel és felfordított autóbuszok­ból építettek maguknak barikádokat. A brit csapatok teljes fegyvertárukat beve­tették, a gumibotoktól a könnyfakasztó bombáig, majd működésbe lépett a Nyu­­gat-Németországból vásárolt magas nyo­mású vízágyú is. A kőzáporral és palac­kokkal védekező tüntetők is új eszközt vetettek be az észak-írországi zavargások történetében. Acélhegyű nyilatkat lőttek a rendőrökre. Időközben nagyerejű bom­ba robbant az egyik rendőrposzt közelé­ben és súlyos anyagi károkat okozott. Végül a brit katonaság bulldózerekkel indult rohamra a barikádok ellen. A brit parancsnokság hajnalban tűz­­parancsot adott egységeinek: a katonák fegyverüket használhatják azok ellen a tüntetők ellen, akik benzinbombákkal tá­madnak rájuk. A meggyilkolt O’Hagan édesapja megjelent a tüntetők között és szétoszlatásra szólította fel a tömeget. tornn 'Firiwh­orin­ Veszélyes játék 3000 tonna idegméreggel A Pentagon semmibe veszi az 1958-as genfi megállapodást (AP, TASZSZ) A Pentagon elhatározta, hogy háromezer tonna mérges gázt az At­lanti-óceán vizébe süllyesztenek. Augusz­tus 10-e körül indul két vonat veszélyes terhével Alabamából, illetve Kentuckyból egy észak-karolinai katonai kikötőbe. Mindegyik előtt egy-egy biztosító szerel­vény halad, hogy meggyőződjék a pálya megfelelő voltáról, bár a Pentagon szerint az acéltartályok egy vonatszerencsétlen­ség esetén is sértetlenek maradnak. A két szállítmányt védőruhába öltözött biztonsá­gi alkalmazottak, műszakiak és egészség­­ügyiek kísérik. Az útvonal mentén fek­­v­ő városok kórházait ellenanyaggal lát­ják el: a­, azonnal beadott atropin az egyetlen szer az idegméreg ellen, amely­nek egyetlen cseppje a bőrrel való érint­kezést követő néhány perc alatt megölhe­ti áldozatát. Az óceán vizében idővel a rozsda szét­marja a gáztartályokat és a sós tengervíz — állítólag — ártalmatlan összetevőire bontja a mérget. A Pentagon terve ellen szenátorok til­takoznak. Hangsúlyozzák, hogy az Egye­­sült Államok az 1958. évi genfi megálla­podás értelmében köteles lenne az illeté­kes nemzetközi szervezetekkel konzultál­ni, mielőtt végrehajtja tervét. A­­képvi­selőház oceanográfiai albizottsága vizs­gálatot indít az ügyben. Hét arab ország értekezlete (MENA) Algéria, Irak, Jordánia, Líbia, az Egyesült Arab Köztársaság, Szudán és Szíria külügy- és hadügyminiszterei vesz­nek részt az arab országok Tripoliban tartandó értekezletén. A holnap kezdődő tanácskozáson a közel-keleti helyzet leg­újabb fejleményeit vitatják meg. Lanyhuló harcok Péntek délután a jordániai reguláris erők felvették a harcot egy izraeli osz­taggal, amely megpróbált átkelni a Jor­dán folyón. A támadásokat tüzérségi és géppuskatűzzel szorították vissza. Az izraeli légierő gépei tegnap reggel bombázták a Szuezi-csatorna mentén fekvő egyiptomi állásokat. Ismailia és Al Kantara térségében a szemben álló erők nehéztüzérséggel lőtték egymást. Odd Bull átadta helyét Odd Bull norvég tábornok, az ENSZ közel-keleti megfigyelő csoportjának pa­rancsnoka átadta e megbízatást volt he­lyettesének és utódjának, Ensio Siilasvuo finn tábornoknak. Siilasvuo vezérőrnagy­ra hárul a feladat, hogy megszervezze a tervezett háromhónapos tűzszünet ENSZ- felügyeletét. Feltételezhető, hogy szorosan együttműködik majd Gunnar Jarringgal. ♦ (Reuter) Karami libanoni miniszter­elnök tegnap este váratlanul Kairóba ér­kezett, s magával hozta Hélou libanoni elnöknek Nasszer elnökhöz intézett üze­netét a közel-keleti helyzet legújabb fej­leményeiről. ♦ (MTI) Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter üdvözletet küldött Ha­fez Asszad hadtesttábornoknak, Szíria hadügyminiszterének, a szíriai hadsereg napja alkalmából. ♦ (PAP) Eugeniusz Kulaga, Lengyel­­ország ENSZ-képviselője, a Biztonsági Tanács e havi elnöke, felkereste hivata­lában U Thant főtitkárt. Vita Namíbiáról Kötélhúzás Mindössze néhány perccel azután, hogy a Biztonsági Tanács megerősítette a dél­afrikai fegyverszállítási embargót, 54 ENSZ-tagállam ismét kérte a tanács ösz­­szehívását — ezúttal a namíbiai kérdés­ben. A brit Heath-kormány veszélyes dönté­se a dél-afrikai fegyverszállítások felújí­tásáról. Vorster dél-afrikai miniszterel­nök és Muller külügyminiszter „eredmé­nyes” nyugat-európai útja azt mutatta ugyanis, hogy sok NATO-ország kész egyenjogú tagként becsempészni az apartheidpolitikát folytató pretoriai re­zsimet a nyugati kommunistaellenes szö­vetségbe. Az ENSZ tagállamainak több­sége az afrikai és ázsiai országok kezde­ményezésére az embargó megerősítése után ezért ellentámadásba ment át. Namíbiát (Délnyugat-Afrikát) a múlt század végén Németország gyarmatosította. Az I. vi­lágháború idején Dél-Afrika (akkor még brit domínium) elfoglalta, s a Népszövetség 1920- ban mint mandátumos területet hivatalosan is irányítása alá helyezte. 1947-ben Pretoria visz­­szautasította, hogy gyámsági területté nyilvá­nítsa a 823 ezer négyzetkilométer területű, mintegy háromnegyed millió lakosú Délnyu­­gat-Afrikát. 1949-ben, szemben az ENSZ alap­okmányának betűjével és szellemével, önké­nyesen annektálta, s ott is az állami politika szintjére emelte népellenes rendszerét. Azóta a namíbiai kérdés nem kerül le az ENSZ kü­lönböző fórumainak napirendjéről. Bár az ENSZ-közgyűlés 1961-ben elis­merte Namíbia népének elidegeníthetet­len jogát a függetlenségre és szabadságra, s 1966 októberében, letépve a törvényte­len uralomnak a legalitás látszatát adó utolsó fügefalevelecskét, megszüntette a mandátumot, a helyzet mit sem változott. A Dél-afrikai Köztársaság egész egysze­rűen megtagadta a Biztonsági Tanács ha­tározatainak végrehajtását. A tanács ez­után 1969. október 14-ét szabta meg végső időpontként a dél-afrikai adminisztráció visszavonására Namíbiából. De nem tör­tént semmi, sem 1969. október 14-ig, sem azután. A Biztonsági Tanács által tavaly ősszel és az idén tavasszal megígért kény­szerítő intézkedések alkalmazására pedig mind a mai napig nem került sor. Az ok nyilvánvaló: Namíbia rendkívül gazdag: vanádiumtermelése a világon harmadik, kiemelkedő a germániumkész­­lete, gyémánttermelése a tőkés világter­melés 15 százalékát adja és ezenkívül igen jelentős a réz-, cink- és ólomkészlete. A munkaerő rendkívül olcsó és — éppen a nyugati licencek alapján gyártott dél-af­rikai fegyvereknek köszönhetően — „en­gedelmes”. Sok száz nyugati társaság ren­delkezik Namíbiában hatalmas befekte­tésekkel, bányákkal, gyárakkal, hosszú lejáratú koncessziókkal. Pretoria ezeknek a cégeknek igen jelentős preferenciákat biztosít, növelve különben is óriási pro­fitjukat. (Namíbia területén a többi kö­zött a vámok 10 százalékkal alacsonyab­bak, mint a Dél-afrikai Köztársaságban.) Ezért nem tudja a Biztonsági Tanács tagállamainak egységesen elítélő határo­zatait követni a tagállamok cselekvési egysége: a nyugati hatalmak rendre el­zárkóznak a konkrét intézkedésektől, a diplomáciai, konzuli, kereskedelmi kap­csolatok felfüggesztésétől, az ENSZ-alap­­okmányában megfogalmazott kényszerítő akciók alkalmazásától. A Biztonsági Tanács most határozati javaslatot fogadott el, amely a Nemzetkö­zi Bíróság hatáskörébe utalja a Namíbia törvénytelen megszállásából fakadó nem­zetközi jogi következmények megállapí­tását. A Szovjetunió és Lengyelország képviselője azonban érthetően tartózko­dott ennek az indítványnak a megszava­zásánál. A hágai Nemzetközi Bíróság el­járása eléggé hosszadalmas, és nem kecsegtet eredménnyel. Amennyiben a nemzetközi jogvitában szereplő fél nem tesz eleget a Nemzetközi Bíróság dönté­sének, akkor a Biztonsági Tanács, ha szükségesnek látja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet vég­rehajtására foganatosítandó rendszabá­lyok felől. Tehát a probléma, amelyet a Biztonsági Tanács felvet, ismét eljut­­ a Biztonsági Tanácshoz. A Namíbiával kapcsolatos nemzetközi jogi kérdéseket egyébként már sokszor tisztázták; maga a hágai Nemzetközi Bíróság is négy íz­ben foglalkozott a problémával. A Biztonsági Tanács másik határozati javaslata — Burundi, Finnország, Nepál, Sierra Leone, Zambia előterjesztése alap­ján — a Dél-afrikai Köztársaság teljes bojkottjára szólította az ENSZ-tagálla­­mait. 1968 óta hetedszer, és sajnos, való­színűleg újból közvetlen eredmény nél­kül. A dél-afrikai fajüldözőkkel kapcsola­tot tartó nyugati hatalmak által kötél­húzássá degradált vita azonban ezúttal is meggyőzően bizonyította: az ENSZ-tagok többsége változatlanul súlyosan elítéli a pretoriai rezsimet támogatóival együtt. S ebből talán a fegyverszállításra készülő angol toryk is okulnak. Halász György

Next