Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3. évfolyam, 212-242. szám)

1970-08-27 / 238. szám

Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT 1970. AUGUSZTUS 27. CSÜTÖRTÖK 11 fii CSÜTÖRTÖK A TV-BEN |!!;!!!!!!!!!!jpp!n!!!!:i?!!|! A nyárvégi ubor- 1. . 99 haszezon­­ még tart. A tévészem­­mel láthatólag az őszi évadra kuporgatja friss felvételeit, az új magyar televíziós játékokat, a kül­földön vásárolt izgalmasabb filmeket. Így vált főműsorrá Bácskai Laura István — a mozikban már korábban bemutatott — krimije, A hamis Izabella. A fiatal ren­dező első alkotása — ahogy mondani szokták — korrekt munka. Alaptémáját Bencsik Imre, a forgatókönyvíró, a való életből merítette, a Balaton utcai gyil­kosság tényét dolgozva fel benne. A tör­ténet egy eltűnt nagy értékű bélyeg, „A hamis Izabella” körül bonyolódik. Az al­kotók betartják a műfaj kötelező játék­­szabályait, s munkájuk inkább csak a film utolsó harmadában válik szétfolyó­­vá. A színészgárda azonban átsegíti a szórakoztató szándékú alkotást a bukta­tókon. A szereplők közül elsőként a szó­rakozott férjet alakító, remek Kállai Fe­­rencre hívnánk fel a figyelmet, míg a főszerepekben Ruttkai Évát, Pécsi Sán­dort, Iglódi Istvánt és a népszerű táncdal­­énekesnőt, Kovács Katit láthatjuk. Bár a film nem élmény — de meg lehet néz­ Tegnap a főműsor másik adása egy szűkebb réteg, a zeneértők számára je­lentett eseményt; ma a krimi után a kép­zőművészet rajongói ülnek majd le a ké­szülék elé. A Tv galériája sorozatában ezúttal Asszonyi Tamás szobrászművész­szel, munkásságával, illetve a Derkovits­­teremben kiállított alkotásaival találkoz­hat s ismerkedhet majd a néző. A. P. RADIO KOSSUTH. 8.20: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével, a László Kórház énekkara énekel. 8.40: Gazdasági könyvespolc. 8.56: Puccini: A Nyugat lánya. Három felv. ope­ra. 11.30: Álomzug. Dramatizált részt. Csák Gyula regényéből. 12.30: Melódiakoktél. 13.43: A román kultúra hete. A nagcságos úr meg a reakció. Rádiójáték. 14.09: Az élő népdal. 14.19: Zenekari muzsika. 15.10: A magyar rádió ének­kari híradója. 15.40: Gyurkovics Mária és Bar­­tha Alfonz énekel. 16.0­5: A Bartók-vonósnégyes felvételeiből. 16.45: Balogh Elemér cimbalmo­­zik. 17.15: A Ciprian Porumbescu Konzervató­rium m­adrigálkórusa énekel. 17.28: Nyitott stú­dió. 17.53: Birgit Nilsson és Wolfgang Wind­gassen énekel. 18.23: Stúdiónk vendége: Be­­hár György. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Nóta- és népdalest. 20.24: Láttuk, hallottuk. 20.44: Lemezmúzeum. 21.09: Gondolatok Kína gazdaságáról. 21.29: Amolyan közepes. Elbeszé­lés. 21.39: Beszélgessünk zenéről! 22.20: A va­rázshegedű. Részi. Offenbach operettjéből. 22.45: Emlékezés Hegelre, 200. születésnapján. 23.00: Tánczene. 23.30: Zenekari muzsika. 0.10— 0.25: Joe Carr zongorázik. PETŐFI. 8.05: Berlioz: Harold Itáliában — szimfónia. 8.59: Nóták. 9.40: Szezon végi kiáru­sítás. Riport. 12.00: Könnyűzenei híradó. 12.30: Bogáncs. Regény. XV. 12.49: A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának fúvószenekara játszik. 13.03: Nyíregyházi stúdiónk jelentke­zik. 13.20: Haydn: D-dúr szimfónia. 14.00— 18.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig. 18.10: Koncz Tibor táncdalaiból. 18.20: Hermann Ist­ván: A szocialista kultúra problémáiról. Könyv, ism. 18.30: Brahms: A-dúr szonáta. 18.51: Ki­rálycsel. Történelmi vígjáték két részben a Veszprémi Petőfi Színházból. Közben: 20.25— 20.28: Új könyvek. 21.25: Hangversenynaptár. 21.40: Vendégségben dr. Kulin György csilla­gásznál. 22.00: Egy amerikai Párizsban. Részi: Gershwin filmzenéjéből. 22.13: A román kul­túra hete. A Román Rádió és Televízió szimf. zenekara román szerzők műveiből játszik. 23.15: Haydn: G-dúr duett két baritonra. 23.29: Ver­bunkosok, népdalok. URH: 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: A ro­mán kultúra hete. Bentoiu: Iphigeneia feláldo­zása. Egyfelv. rádióopera. 19.41: Lendvay Ka­­milló: Orogenesis. Oratórium V. I. Lenin em­lékezetére. 20.34: Kamarazene. 22.11: A dzsessz kedvelőinek. TELEVÍZIÓ BUDAPEST. 17.50: Műsoristn. 18.00: Hírek. 18.05: Gyimka kakasa. Szovjet kisfilm. 18.20: Varieté-koktél Prágából. 18.50: Triticale. Ri­portfilm. 19.10: Esti mese. 19.25: Francis az ősi Afrikában. Film. V. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A hamis Izabella. Magyar bűnügyi film. 21.40: A tv galériája. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. POZSONY. 17.00: Kék fények, film.­ 17.40: Ifjú szemmel. 19.35: Megosztották kenyerüket. — A szlovák nemzeti felkelésről. 20.05: Melis­sa. Angol bűnügyi tv-film, 1—2. rész. 21.05: Autósok—motorosok magazinja. JUGOSZLÁV. 17.15: Magyar nyelvű tv-kró­nika. 17.50: Primoz naplója. 18.30: Folklórszem­le. 19.05: Enciklopédia. 19.20: Ilyesmi is meg­esik. 20.35: Szórakoztató zene. 21.35: Megtörhe­­tetlenek. — Folytatásos film. SZÍNHÁZAK Állami Déryné Színház: Dalmand: Mágnás Miska. Simaság: Albérlő­s f’ü­rdőkádban. Orgo­­vány: Szakadék. MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó (171—888) műsora: Mese egy lusta emberről. (Elmondja: Birkádi György.) Hívható: du. 5-től este 10 óráig. Mai műsorok A mezőgazdasági kiállítás A fővárosi tanács közlekedési főigazgató­sága és a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság köz­lekedésrendészete az alábbi közleményt adta ki a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Kiállítás és Vásár forgalmi rendjéről: Augusztus 27-én 8 órától szeptember 21-én 8 óráig az Albertirsai utat csak a vásárra irá­nyuló forgalom veheti igénybe. Az autópiac ez idő alatt szünetel Augusztus 28-tól szeptember 21-ig az Albertirsai úton egyirányú forgalom lép életbe a Kerepesi úttól a Fehér út irányá­ba. Az egyirányú forgalommal szemben csak a BKV autóbuszai közlekedhetnek. Az Albertir­sai úton a gépjárművek csak a kijelölt helye­ken várakozhatnak. A Kerepesi úton az Albert­irsai út és Örs vezér tér között megállni mind­két irányban tilos. Forgalmi rend a megnyitás napján: Augusz­tus 28-án 7.30-tól 9.30-ig a Kerepesi út, a Szá­zados út és Örs vezér tér között a vásárra csak kocsicédulával ellátott gépjárművek az említett időben az Örs vezér tér felé a Mező Imre úton, a Százados úton, a Hungária kör­úton válhatnak ki a Kerepesi út forgalmából, és vásár forgalmi rendje illetve a Kőbányai úton, Körösi Csom­a Sándor úton keresztül juthanak el eredeti útirányukba. A Thököly úton és a Nagy Lajos király úton át is elkerülhetik a lezárt útszakaszt.. Az el­lenkező irányú forgalmat az Örs vezér térnél hasonlóképpen jobbra és balra terelik. A tömegközlekedési eszközök forgalma a vá­sár idején: Villamos: 29-es jelzéssel naponta közvetlen járat indul a József körút—Népszín­ház utcai végállomástól a vásár bejáratáig. Szombati és munkaszüneti napokon a Baross tér, Festetich utca végállomástól 29/Y jelzéssel közlekedik közvetlen járat. (28-án 14 órától.) Autóbusz: 7 jelzéssel rendkívüli járat indul naponta az Örs vezér tértől a vásár bejáratai­hoz és vissza a körforgalomba. Ezen a járaton a viteldíj 1,50 Ft. Bérlet és igazolvány nem ér­vényes. A MÁV-pályaudvarokat érintő valamos-,­tro­libusz- és HÉV-, valamint metrójáratokat a szükségletnek megfelelően sűrítik. A vásár te­rületén naponta mikroautóbusz-járat is közle­kedik, a viteldíj 3 forint. Expresszjavítás felárral • Lakáskarbantartó szövetkezetek A fővárosi tanács, valamint a kerületi tanácsok szinte havonta tűzik napirendre különböző szintű tanácskozásokon a la­káskarbantartás gondjait, megoldandó problémáit Minden jel arra vall, hogy az elkövetkező években a különböző intéz­kedések enyhíteni fognak a gondokon — de teljesen nem oldják meg azokat. Ennek a magyarázatai egyszerű. Az or­szág lakásállományának majdnem 20 szá­zaléka Budapesten van. Amíg 1965-ben 592 ezer 324 lakás volt a fővárosban, 1970. január­­­én több mint 630 ezer. Ebből mintegy 400 ezer lakás van állami és, 230 ezer személyi, szövetkezeti tulaj­donban. A budapesti lakásoknak csaknem 60 százaléka 1948 előtt épült és még min­dig 22—23 százalékra tehető azoknak az otthonoknak a száma, amelyek 1900 előtt épültek. Kevesebb nyereség Szakemberek megállapítása szerint — ezek közé tartozik dr. Nemes Tibor, a fővárosi tanács ipari főosztályának he­lyettes vezetője — módosítani, illetve erő­síteni kell a lakáskarbantartási szerveze­teket. Az állami és tanácsi vállalatok nem szívesen foglalkoznak a lak­áskarbantar­­tási munkával, mert ez a szolgáltatás ré­szükre jóval kevesebb nyereséget bizto­sít, mint más nagyobb volumenű munka elvégzése. Éppen ezért a szövetkezetek is elhanyagolták a lakáskarbantartó részle­gek szervezését, bővítését. Budapesten a javító-szer­elő vállalatnak lenne fő feladata a lakáskarbantartás. Most keresik annak lehetőségét, hogyan tudnák ezt a tevékenységet javítani, bő­víteni. A szakemberek javasolták, hogy Buda­pesten tegyenek árbeli különbséget az expressz, vagyis az azonnali javítás és az általános javítás között. Az elképzelés az, hogy az expresszjavítás záros határidőn belül, tehát néhány órán, vagy maximum egy-két napon belül elvégeznék — bizo­nyos felár ellenében. Ugyanakkor a többi munkáért a ma is érvényben levő árat kellene fizetni. Helyeselhető az az elképzelés is, hogy a szobafestés a nyári idényben többe ke­rüljön, a téli holtszezonban pedig legyen olcsóbb. Ennek az elképzelésnek nagyon sok támogatója van , de ugyanakkor el­lenzője is akad. C­őszerű lenne, ha erről a szövetkezetek társadalmi szervek bevo­násával megkérdeznék a közvéleményt is. Napról napra gyarapszik Budapesten a szövetkezeti lakások száma. A Lakásszö­vetkezetek Szövetsége elhatározta, hogy még az idén létrehozza a lakáskarban­tartó műhelyrészlegét. Szó van arról is, hogy a szövetkezeti karbantartó részle­gek átalány­díjért gondozzák a lakásokat. Kérdés azonban, hogy hajlandó-e minden szövetkezeti lakástulajdonos hozzájárulni az átalány rendszeres fizetéséhez, hiszen a szövetkezeti részleg működtetése­ csak így kifizetődő. Az elképzelés, hogy a szövetkezeti la­káskarbantartó brigádokban négy-öt szakember tevékenykedne, akik a ház körül szükséges minden javítást el tudná­nak végezni. Nyugdíjasok, barkácsolók Sokat foglalkoznak Budapesten az ille­tékesek azzal is, hogy bevonják a nyug­díjas szakembereket a lakáskarbantartás­ba. Tudomásunk szerint, a javító-szerelő vállalat megbízottjaiként már a város több pontján dolgoznak nyugdíjasok. A következő lépés: olyan brigádokat szer­vezni belőlük, amelyek a ház körüli ja­vítómunkálatok minden fajtáját el tud­ják végezni. A közelmúltban alakult meg a Nyug­díjas Szakiparosok Szolgáltató Szövetke­zete. Ez az idén hat vagy hét javító rész­leget alakít. Ha jól működnek, akkor a negyedik ötéves terv során legalább fél­száz ilyen egységet hoznának létre. Igen érdekes az a javaslat is, hogy a város minden kerületében — tanácsi se­gítséggel — olyan barkácsoló műhelyt rendezzenek be, ahonnan egyrészt szer­számokat lehetne kölcsönözni, másrészt ahol a fontosabb javító munkákat meg lehet tanulni. Fahidy József A Magyar Hírlap hétfői szá­mából értesülvén, hogy az or­szágos mezőgazdasági kiállítás kapunyitása előtt egyre-másra érkeznek az állatelőkelőségek — köztük a Korotai Egyesülés Tsz 530 kilós hízója is — Bu­dapestre, telefonr­, rögvest felkerestük a nevezett téeszt. Úgy véltük, hogy utolsó előtti, ha éppen nem utolsó — útja előtt, szülőföldjén — Bács me­gyében — érdeklődünk a híres jószág hogyléte felől. Illőnek tartottuk ezt azzal a disznó­val kapcsolatban, amely az Aranyhomok állatvilágának reprezentánsaként egyik nagy­díjnak áldozza fel magát a ki­állításon. A sors — szokás szerint — kegyes volt hozzánk. Az ille­tékesek közül Király István főkertész volt kedves tájékoz­tatni az illusztris hízó nacio­­náléjáról. A búcsú hangulatá­ban­ itt-ott akadozott a­­ te­lefon, amit tetézett a Bács me­gyei vonalak túlterheltsége,­ így aztán izgalmas fordulatai adódtak a beszélgetésnek. Pél­dául. — Mi az állat neve? Gon­doljuk, adtak neki, hisz’ kivé­teles egyéniség. — Értem. Angol. Selejtezett apaállat. — Nem a neme, a neve mi­csoda? — Vagy úgy? Jancsi. — Hogy sikerült több mint féltonnányira felduzzasztani ? Van több hasonló is a sertés­állományban? — Ennek nincs párja, ké­rem. Körülbelül ezer-ezerkét­száz sertést hizlalunk. Jövő nyárára nyolcezres sertéstele­pünk épül, s egy esztendő múlva ilyenkor már üzemi módon hizlalunk. — Hogy esett pont Jancsira a választás, hogy ő legyen az országos kiállítás nagydíja? — Felismertük a képessé­geit, s mi jelentkeztünk, hogy erre a célra felneveljük az országos mezőgazdasági kiállí­tásra. — Persze, mint kivételes te­hetség, megkülönböztetett anyagi ösztönzésben részesült? — Igen. Egyedi takarmányo­zásban. Hogy milyen összeté­telű sertéstápot fogyasztott, nem tudom. Kertész vagyok. A főállattenyésztő meg nincs a közelben ... Akolja is külön, volt — Helyes. Így előre meg­szokta a vásári, kiállítási igé­nyességet ... No és hogy érzi magát? _ ... ? — Ja igen, a Jancsi. — Á, kitűnően. Fújtat, mint egy lokomotív. — Mikor utazik? — Szerdára virradó éjszaka indul fel kísérőivel, Zámbó Vince főagronómus-helyettes­­sel és Kis Imre állatgondozó­val. Kis Imre végig vele lesz Pesten, illetve Doszpod Feren­cet váltják egymást. — Köszönjük a tájékozta­tást. Szíveskedjék egy kissé ki­tartani az ablakon a telefon­­kagylót ... Jó, nagyszerűen hallatszik. Halló, Jancsi, maga az? — Röff!... Fff! ... Ugyanez volt a gömböly­­ded maximalac első szava, amikor kíséretével együtt megérkezett a kiállítás terüle­tére. Majd tolmács útján teljes megelégedését fejezte ki a me­leg fogadtatás felett, amelyben a kiállítás rendezősége része­sítette. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy személyes köremű­­ködésével még szorosabbá vá­lik a kapcsolat a lakosság és a sertéshús között. Nehezmé­nyezte azonban, hogy még mindig nincs igazság a földön. Nem szép dolog — röffente böffenve —, hogy a disznókat még kutyába se veszik. Kecs­keméten átutaztában tudniil­lik kipillantott ketrecéből, s az esti fényben látta az orszá­gos kutyakiállításra toborzó hirdetést. Erre emlékezve fa­kadt ki „Jancsi”. — Mégiscsak disznóság, hogy míg a győztes kutyáknak me­dália, szalag, cím jut osztály­részül, engem, aki egymagam nagydíj vagyok — levágnak ... Tóth István Jancsi — a nagydíj Horgászat A kapástól a bevágásig A ponty felszippantja a kukoricás hor­got, a horgász bevág — ennyi az egész, gondolná az ember. Ennyi valóban, de a két cselekvés, a hal és a horgász cselek­vése között mégis „rengeteg” idő telik el. Igen hosszú az út a kapástól a bevágásig, s ezen a hosszú úton elszalaszthatjuk a halat. Ezért érdemes erről a témáról szólni. A pontykapások nem olyanok már, mint hajdanában, s ha az egyszeri öreg hor­gásszal mi is azt tartjuk, hogy a „jó ponty nem pilinckázik, hanem megzörgeti a racsnit”, akkor egyre gyakrabban mehe­tünk haza hal nélkül. Mert a ponty az év­tizedek során úgy látszik, mégiscsak oko­sodott valamit, óvatosabb lett. Akváriumi kísérletek alapján írom le, hogyan viselkedik a gyanakvó ponty. A kukoricás horgot kisebb vagy nagyobb ólomsúly tartja egy helyben a víz fene­kén. A ponty megközelíti a csábító enni­valót, s megpróbálja azt felszippantani. Csakhogy a súly visszarántja a csalit. Ez természetellenes, s ha a ponty nem túl éhes, egy-két „próbaszippantás” után to­vábbáll. Mit észlel mindebből a horgász? Többnyire semmit. Azaz, ha kézben tart­ja a botot, ujja a zsinóron van, s ha fi­nom a felszerelése, akkor érez esetleg egy-egy rezzenést. Ilyenkor azonnal be kell vágni, s ezt szokták sokan elmulasz­tani, mondván, hogy dévér piszkálja a ku­koricát. Ennyi minden zajlik le a kapás és a be­vágás közötti időben. No, és a bevágás! A horgászat egyik haszna, hogy foglal­koztatja, javítja a reflexeket. Amikor megrezzen a zsinór, a siker azon múlik, hogy milyen gyorsan tudunk reagálni. Ez bizony nem mellékes kérdés. A folyamat a következő: az érzőidegek a kapás okoz­ta ingerületet az agyba vezetik, az agy döntése alapján a mozgató idegek közve­títik a megfelelő parancsot az izmoknak. Csak ezután kerülhet sor a bevágásra. Mindez időbe telik, legalább 0,2 másod­percbe. De ez az optimális eset, mert elő­fordul, hogy egy teljes másodperc, vagy még annál is több idő telik el, mire a ka­pást a bevágás követi. Ilyenkor látja a szomszéd horgász, hogy a mellette levő sporttársnak kihúzódik a zsinórja, esetleg a hotvég is meghajlik, s miután mindez lezajlott, következik a bevágás. Közben természetesen elmegy a ponty. Nem kö­zömbös tehát a figyelem, a reflexek gyor­sasága. Hiszen egy másodpercen belül dől el a legfőbb: megfogjuk-e a halat, vagy sem?­ ­. Tehermentesítik az Engels téri autóbuszfa pályaudvart A MÁVAUT vezetősége az utóbbi idő­ben megvizsgálta az Engels téri központi autóbusz-pályaudvar közlekedési viszo­nyait. A vizsgálat kiterjedt a befutó és in­duló járatok számára, az utasok kiszolgá­lására, s a kulturált utazással kapcsola­tos körülményekre. A feltárt adatok alap­ján megállapították, hogy az Engels téri pályaudvart tehermentesíteni kell, ha a kulturált közlekedést tovább akarják fej­leszteni. Ezt követően a szakszolgálat az Engels téri pályaudvar tehermentesítésére több javaslatot készített. A legmegfelelőbbnek az az átcsoportosítás ígérkezik, amely egy­ségesen egy meghatározott főútvonalra tereli az autóbuszok egy részét és így megkönnyíti az utazóközönség tájékozta­tását. A MÁVAUT vezetősége legutóbbi értekezletén úgy döntött, hogy az érintett autóbuszjáratok majd a Kosztolányi Dezső térről indulnak, ha az itteni autóbusz­pályaudvart átalakítják. Ide is futnak be, hogy az Engels téri központi pályaudvart mentesítsék a zsúfoltságtól. A Kosztolányi Dezső téri pályaudvar átalakítási munkálatait rövidesen meg­kezdik. A következő évi menetrendválto­zás tartalmazza azokat az autóbuszjárato­kat, amelyek már nem az Engels térről, hanem a XI., Kosztolányi Dezső térről in­dulnak, illetve oda érkeznek. B. I.

Next