Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-11 / 253. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1970. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK PÉNTEK TV-BEN nek és dokumen­tumfilmnek egyaránt nevezhető alko­tást sugároz ma, péntek esti bemutatói­nak sorában a televízió. A játék keretéül egy magyar munkaszolgálatos csoport élete szolgál a második világháború utol­só napjaiban, pontosabban azok a leve­lek, amelyeket e nehéz sorsú emberek egy képzelt személyhez, egy bizonyos Margit­hoz írtak, és egyik alföldi „állomáshelyü­kön” a falu templomának toronygombjá­ba rejtettek. A szerzőknek, Dallos Szil­viának és Paizs Gábornak a műsorújság­ban található beköszöntő sorai azt ígérik, hogy a néző megismerkedhetik majd a levelek tartalmával, illetve címzettjével. Nos, erre ne számítson senki. Az igazság­­ az, hogy a levelek motívuma sápadt szim­bólummá enyészik a cselekmény folya­mán, s a film néhol kissé naiv, néhol pedig örvendetesen életszagú epizódok so­­­­rává válik. Ezeknek az ügyesen és olykor drámai erővel megfogalmazott epizódok­nak kedvéért érdemes talán megnézni a műsort. Sajnos, Esztergályos Károly ren­dező is hagyta néhol széjjelesni a törté­netet, ám egynéhány alakítás így is jó emlékünkben marad: Ajtay Andoré, Győri Franciskáé, Mécs Károlyé. Délután helyszíni közvetítést láthatunk arról a jubileumi sorsolásról, amelyet a „budai liu­ri” születésének kétszázadik év­fordulója alkalmából rendez a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság. L. A. Vásárnyitás Zágrábban és Bariban IS/Inija Ribicsics jugoszláv kormányfő csütörtökön megnyitotta a 80. zágrábi nemzetközi (őszi) vásárt, amely az eddigi legnagyobb jugoszláviai nemzetközi vásár. A Hungexpo rendezte kollektív magyar árubemutató megtekintésekor a jugoszláv kormányfőt és több más magas rangú ve­zetőt Tóth Elek belgrádi magyar nagykö­vet fogadta. A vásáron 29 magyar külke­reskedelmi, illetve külkereskedelmi jogú iparvállalat mutatja be áruit. Ugyancsak csütörtökön a dél-olaszor­szági Bariban megnyílt a levantei vásár, amelyen Magyarország külkereskedelmi információs irodával vesz részt. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes jelenlétében szeptember 15-én rendezik meg a vásár magyar napját. Nemzetközi UNESCO-konferencia a fizikatanárok képzéséről Konferencia kezdődik ma Egerben, a Technika Házában: az UNESCO nemzet­közi elméleti és alkalmazott fizikai unió­ja (IUPAP) és a fizikai oktatás nemzet­közi bizottsága, valamint a magyar nem­zeti bizottság hazánkban rendezi meg a középiskolás fizikatanárok képzésével foglalkozó első nemzetközi konferenciát. A téma rendkívül időszerű, és nemcsak az iparilag fejlett országok, hanem a har­madik világ számára is. Ezért választot­ta az USA, olasz, brazil, japán, holland és nigériai nemzetiségű, közös szervező bi­zottság a konferencia mottójául ezt a jel­szót: „A m­a fizikája a holnap techni­kája”. Az egri tanácskozás előadói közt olyan ismert tudósok szerepelnek, mint P. L. Kapitza, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának tagja, Little professzor, a texasi egyetem tanára, dr. Joel, a Sor­bonne professzora, magyar részről pedig Marx György fizikus. B. K. Tanácskozás a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények hathatósabb megelőzéséről A Budapesti Rendőr-főkapitányság ta­nácsadó szolgálatát azzal a feladattal hozták létre, hogy segítse elő a rendőr­ség és a társadalom hatékony együttmű­ködését a társadalmi tulajdon védelmé­ben, főleg az ezt veszélyeztető bűncselek­mények megelőzésével. A szolgálat ezt a célt többek között a budapesti kerületek gazdasági vezetőivel tartott megbeszélé­sekkel is elősegíti. Az első ilyen jellegű szakmai napot csütörtökön a XIX. kerületi gazdasági ve­zetők — üzemek, kereskedelmi vállala­tok, szövetkezetek képviselői — bevoná­sával rendezték meg. A megbeszélés el­ső részében azt a problémát tárgyalták, hogy az előforduló lazaságok, hibák mi­lyen nagymértékben könnyítik meg a bűnözők helyzetét, a társadalmi tulajdon elleni cselekmények elkövetését. Igen gyakran tapasztalható gondatlanság pél­dául a pénzfelvételben és -feladásban, illetve a pénz szállításában és őrzésében. A szakszerűtlen áruszállítás, rakodás, va­lamint a rosszul megoldott raktározás is sok bűncselekmény forrása. A tanácskozás második részében olyan korszerű berendezéseket mutattak be, amelyek jóformán lehetetlenné teszik a bűnözők működését. Többek között be­mutatták a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának nagy teljesítményű elektroni­kus készülékét, amellyel egész nagyüze­meket, azok minden egyes helyiségét vagy akár egy-egy tárgyat hatásosan le­het megvédeni. A készülék, rendőrségi te­lefonra kötve, két másodperc alatt jelzést ad a veszélyeztetett területrész vagy tárgy pontos helyzetmegjelölésével együtt. A tüzet vagy a kasszafúrással kapcsolatos magas hőt éppúgy jelzi, mint a falbon­táskor keletkező rezgéseket, úgy, hogy a rendőrség percek alatt a helyszínre vo­nulhat, és kézre kerítheti a betörőt. Be­mutattak olyan kulcs nélküli, elektromos zárat is, amely felnyitásához számjel­kombináció, vagy jelszó ismerete szüksé­ges. Illetéktelen próbálkozás esetén a zár riasztó jelzést ad. A megjelentek nagy érdeklődéssel fi­gyelték a bemutatót és megállapították, hogy a nagy teljesítményű védőberende­zés alkalmazása akár egy nagyüzemnek is gyorsan megtérül. Több üzem össze­fogása, közös védekezés esetén pedig mi­nimálisak a költségek. A Fővárosi Bíróság az Akadémia szakvéleményét kéri a Gárdonyi-titkosírás megfejtőinek perében A Fővárosi Bíróságon csütörtökön foly­tatódott a tárgyalás a Gárdonyi Géza tit­­kosírásos hagyatékának megfejtői közötti perben. Gilicze Gábor keresetében a többi kö­zött azt kérte: állapítsa meg a bíróság, hogy Gárdonyi Géza titkosírással írt szö­vegének szerzői joga öt, a Gárdonyi-örö­kösökkel együtt illeti meg, s felhasználási szerződést az örökösök az ő, valamint az elsőrendű alperes, Gyürk Ottó hozzájáru­lása nélkül nem köthetnek. A tárgyaláson megjelent Gárdonyi-örökös nem vitatta, hogy a megfejtők munkája igényt tarthat a szerzői jogi oltalomra, ez azonban füg­getlen Gárdonyi Géza műveinek szerzői jogától, amire nézve a maga kizárólagos örökösi jogát érvényesíteni kívánja. A bí­róság ezután kihallgatta az egri Dobó István Múzeum illetékes muzeológusát, akinek vallomásából az derült ki, hogy előbb Gyürk Ottó közölte a számok, to­vábbá három jel megfejtését, majd tavaly szeptember 29-én Gilicze Gábor — előze­tes távirati bejelentés után — közölte a teljes betűkódot. A bíróság ezt követően elrendelte a Ma­gyar Tudományos Akadémia szakvélemé­nyének beszerzését arra nézve, hogy Gi­licze Gábor és Gyürk Ottó szellemi tevé­kenységének eredménye alkalmas-e a szerzői jogi oltalomra, s a megfejtés mi­lyen arányban oszlik meg közöttük. Elmaradt az avatás A tervek szerint szeptember 10-én kel­lett volna felavatni Pécs új felsőoktatási intézményét, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát. Az avatóünnepély azonban el­maradt. Egyes alvállalkozók ugyanis nem készültek el idejében. Az impozáns, kor­szerű főiskolai várost egyébként a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat alig két év alatt építette fel a Mecsek déli lejtőjén. Az új felsőoktatási intézmény előrelát­hatóan szeptember 20. és október 1. kö­zött nyílik meg teljesen, akkor foglalja el az oktatási és a kollégiumi épületeket a kétszáz elsőéves hallgató. Befejeződött a nemzetközi népművelési tanácskozás Csütörtökön véget ért Balatonalmádi­ban az európai szocialista országok nép­művelési intézeti igazgatóinak első ta­nácskozása. A nemzetközi eszmecserén megvitatták, miként tehetik hatékonyab­bá e téren az együttműködést és terjeszt­hetik ki az eddig kialakult, kétoldalú kap­csolatokat az európai szocialista országok összességére.­­A részvevők megállapodtak — a többi között — abban, hogy a konzultációt ezen­túl évente megrendezik. Elfogadták azt a magyar javaslatot, hogy az együttműkö­dés koordinálására hozzanak létre nem­zetközi dokumentációs és információs iro­dát. Miniszteri rendelet a köztisztaság fenntartásáról Az egészségügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel együttesen rende­letet adott ki a köztisztaság fenntartásáról. Az ezzel kapcsolatos feladatoknál — az október elsején hatályba­ lépő rendelet értelmében — az egyidejűleg kiadott köztisztasági szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A szabályzat kimondja: a köztisztaság elő­mozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Az ingatlanok tisztán tartásá­ról azok tulajdonosa, kezelője, szövetkezeti használója, haszonélvezője, a más használatá­ban, bérletében levő helyiségek, területek tisz­tán tartásáról pedig a bérlő, használó köteles gondoskodni. Részletesen foglalkozik a szabályzat a sze­mét gyűjtésével, szállításával, elhelyezésével és megsemmisítésével, továbbá a járdák, az út­testek, a lakóházak, valamint a közlekedés tisztaságának megóvásával. Háztartási szemét­nek tekinthető a lakásokban, továbbá a lakók által közösen használt helyiségekben, terüle­teken keletkezett hulladék, salak, hamu, törött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, kony­hai hulladék, sőt a kisebb mennyiségű falva­kolat és festéktörmelék is. A rendszeres sze­métszállításba bekapcsolt lakóépületekből a háztartási szemetet a köztisztasági tevékenysé­get végző szerv köteles elszállíttatni, egyebütt pedig a tulajdonos. A város, község belterületén levő közutakon, tereken, sétányokon, járdákon, továbbá nyil­vános kertekben, parkokban, piacokon és vá­sártereken keletkezett szemét eltakarításáról, a közterületek tisztán tartásáról a tanács végre­hajtó bizottsága gondoskodik. Az ingatlan előtti járda állandó tisztán tartása, a hó elta­karítása, a síkos járdarész behintése a tulaj­donos kötelessége. Kirakatokat, ablakokat és kapukat szárazon tisztítni, leporolni, továbbá az épület közterü­letre nyíló ablakában portörlő ruhát kirázni reggel nyolc óráig, a háznak az udvarra, kert­re nyíló ablakában, folyosóján pedig csak a házirendben megszabott időpontig szabad. A köztisztasági rendelet előírásainak meg­szegése szabálysértés és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A köztisztaság elleni szabálysértés esetén a rendőrség hely­színi bírságot is kiszabhat. Budapesten rendezik meg a szakács-világkongresszust A Szakácsegyesületek Világszövetsége XIV. kongresszusát­ szeptember 22—24. között Budapesten rendezik. A szakácsok világtalálkozóját első ízben rendezik meg szocialista országban. A világszövetség kongresszusára több mint 40 ország kül­döttét várják. A Szlovák Nemzeti Színház opera- és balettestje Szekszárdon Szekszárdon csütörtökön opera- és ba­lettesten vendégszerepelt a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szlovák Nemzeti Színház. Az ünnepi estet Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Tolna megyei népfrontbizottság elnöke nyitotta meg, majd Jan Kákos, a Szlovák Nemzeti Szín­ház igazgatója köszöntötte a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központ színház­­termében megjelent közönséget. A nagy­sikerű műsor után a szekszárdiak melegen ünnepelték a szlovák színház művészeit. Nemzeti önérzet? Kőszeget mutatja be a Tükör szeptember eleji számában Bajor Nagy Ernő. A keret: két török után nyomoz a szerző. A Búsuló Juhászban ismerkedett meg velük. Ott Dudás Juli galgamácsai parasztfestő képét szemlélve a két turista azt állította - uram bocsá’ —, hogy a képen látható alakok mind egy szálig törökök. Aztán el­­csevegetek az egykor Budán építkező igaz­ságszerető és népnyúzó pasákról, de szóba hozták a vendégek a nyelvi rokonságot is. „Nem volt határa török vendégeink múltat szépítő buzgalmának . .. Némi üggyel-baj­­jal lebeszéltem őket az erőszakos törökösí­­tésről” — foglalja össze az eszmecserét nem minden él nélkül Bajor Nagy Ernő. Ilyen előzmények után adtak találkát egymásnak a „török-magyar találkozások" egyik régi színterén, Kőszegen. Ez tehát az ötlet: a két törököt keresve elegyedik szóba a szerző a városban fia­talokkal, nyit be a borbélyhoz, járja be a vár udvarát. Megannyi alkalom, hogy az egykori török hódoltság feletti nemzeti bá­natnak adjon hangot. Végül is egy kőszegi aggastyán szájába adva a szót, egyenesen a mai török turistákon veri el a port: „Miért jönnének törökök éppen Kőszegre? Egyszer már jöttek, nem volt jó nekik. Igaz? Nevet­tünk, s abban a szívdobbanásnyi időben végleg fölhagytam török ismerősöm keresé­sével.” Enyhén szólva furcsa logika. Mint ahogy alig érthető a szerző indítéka, amikor visz­­szautasítja, amire a két török oly büszke volt, a két nép rokonságának tudatát. (Egyébként Törökországban ezt a rokonsá­got az elemi iskolában is tanítják.) Újab­ban nyelvészeink is lehetségesnek tartják, hogy az ugorság elszakadása török népelem közbeékelődésével történt, időszámításunk előtt 1000-500 táján. A honfoglalás előtt ismét századokon át érte török hatás a ma­gyarságot. A honfoglaló törzsek között a törököket képviselték a kabarok. Az Árpád­házi királyok idején török egységek sokszor harcoltak szövetségben a magyarokkal. Sajnálatos és bosszantó, hogy e kutatá­sok eredménye nálunk nem jut el a tan­könyvekbe és a köztudatba. * Az egymás elleni harcokat természetesen nem tagadják a törökök sem. Ami a hó­doltságot illeti, Tayyb Gökbilgin török tör­ténész azt mondja, sok mindennel egyetért Nemeskürty István Ez történt Mohács után című könyvével és reálisnak tartja azt is, amit a történetíró Takács Sándor fest erről a korszakról. Kőszeget pedig Jurisich - a legendával ellentétben - nem védte életre­­halálra: kompromisszumot kötött a nagyve­zérel, akit még konstantinápolyi követsége idejéből jól ismert. A törökök kitűzhették a zászlót, a védők pedig ígéretet tettek, hogy nem háborgatják a téli időszakra vissza­vonult török hadat. Mindez régen volt, a történészek fel­adata, hogy a még nyitott kérdésekre meg­adják a választ és korrigálják a múlt tör­ténetírásának torzításait. De nagyon is ké­tes ez a fajta nemzeti önérzet, amely a mai török turistákon veri el a port az egykori igaz, vagy vélt nemzeti sérelemért, ahelyett, hogy egy jó hagyományt ápolna a baráti szándékú látogatók fogadásánál: a vendég­szeretetet. M. S. ^ Y Ha reggel fél 9-ig lm BEADJA, este fél 6-ra fi®5? ELKÉSZÍTVE KTI HAZAVIHETI fi® VEGYTISZTÍTÁSÁT EXPR­ESSZ FELÁRRAL ^ LJ/f­tv. a kijelölt 47 fióküzletben i­s ? / Nagy-Budapest területén . Lm RUHATISZTÍTÓ Igf SZÖVETKEZET

Next