Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-14 / 256. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1970. SZEPTEMBER 14. HÉTFŐ 5 Megemlékezés Berlinben a szakszervezetek felhívása a fasizmus áldozatairól Chile dolgozói védjék meg Allende győzelmét Alessandri manővere a jobboldalt bátorítja (ADN) A több mint 800 ezer tagot számláló chilei szakszervezeti központ or­szágos tanácsa felhívást intézett Chile dolgozóihoz, hogy szükség esetén általá­nos sztrájkkal védjék meg dr. Salvador Allende, a népi egységfront jelöltje szep­tember 4-i választási győzelmét A szak­­szervezeti szövetség felhívása hangsú­lyozza, hogy ez lesz a dolgozók egyértel­mű válasza minden olyan kísérletre, amely arra törekszik, hogy meg nem tör­téntté tegye a nép döntését. A felhívás elítéli a reakciónak azt a szándékát, hogy október 24-én a parla­mentben valamiféle manipulációval meg­akadályozza Allende végleges elnökké választását. (Inter Press Service) Alessandrinak az a bejelentése, hogy „abban az esetben, ha a parlamentben többséget kap, másnap lemond az elnöki tisztségről,” heves reak­ciót váltott ki. A baloldal a bejelentést „demokráciellenes összeesküvésnek” mi­nősíti. A baloldali közvélemény szerint Ales­sandri manővere csak arra szolgál, hogy bátorítsa a jobboldali kereszténydemok­rata parlamenti képviselőket, akik min­denre kaphatók „a kommunista veszély” ellen. Vologya Teitelbrom kommunista szenátor rámutatott: „Alessandri kijelen­tése arcátlan és szégyenletes, az ország­gal szembeni tisztelet hiányát mutatja. E politikai manőver, mely páratlan az or­szág történelmében, igen veszélyes já­ték”. Megfigyelők véleménye szerint ameny­­nyiben a kereszténydemokraták belemen­nének a jobboldal állította csapdába, az ország helyzete kaotikussá válna. Ha a kereszténydemokraták támogatnák Ales­­sandrit, aki hatalomra kerülése után le­mondana, hatvan napon belül új válasz­tásokat kellene tartani. Ezen a jobboldal már nem indítana jelöltet, és így a ke­reszténydemokratákra várna a feladat, hogy megakadályozzák Allende végső si­kerét. A baloldal és a népi egységfront azonban semmi szín alatt nem hagyná veszni Allende törvényes győzelmét. Meg­figyelők ez esetben a polgárháború lehe­tőségét sem tartják kizártnak. (ADN) Berlinben vasárnap tizenhárom európai ország képviselőinek jelenlétében nagygyűlést tartottak a fasiszta terror ál­dozatainak nemzetközi emléknapja, a fa­sizmus és a háború elleni harc napja al­kalmából. A nagygyűlés több ezer főnyi hallgatósága előtt mondott beszédében Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bi­zottságának póttagja a többi között hang­súlyozta, hogy az antifasiszta ellenállási harcosok hagyatéka az NDK szocialista alkotmányának elvévé, az ország életé­nek alaptörvényévé vált. — Az NDK — mondotta Axen — ott van a béke és a biztonság élharcosai kö­zött Európában. Éppen ezért őszinte öröm­mel üdvözölte a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződésének megkötését. Az európai biztonság azon­ban még további lépéseket tesz szüksé­gessé. Így például elengedhetetlen a nor­mális és egyenjogú kapcsolatok helyreál­lítása az összes európai államok között és minden nemzetközi megkülönböztetés megszüntetése az NDK-val, a német bé­keállammal szemben. A béke és a biz­tonság azt is megköveteli, hogy Nyugat- Németországban megfékezzék a revansiz­­must és a militarizmust. A nagygyűlésen beszédet mondtak még a Szovjetunió, Franciaország és Nyugat- Németország antifasiszta ellenállási szer­vezeteinek képviselői. Jugoszláv—malaysiai megbeszélések (MTI) A jugoszláv kormány meghívá­sára háromnapos látogatásra vasárnap Jugoszláviába érkezett Abdul Razak ma­­layisiai miniszterelnök-helyettes. Razak Lusakából érkezett Jugoszláviába. A ma­laysiai politikus Miso Pavicsevics jugo­szláv kormányelnök-helyettessel nemzet­közi kérdéseken kívül elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatairól tárgyal. Malaysia, és Jugoszlávia között 1967 óta van diplomáciai viszony, s Jugoszlávia előreláthatóan hamarosan megnyitja Kua­la Lumpurban gazdasági és kereskedelmi kirendeltségét. „Kemény dió" — egy hétig (ADN) „Kemény dió” fedőnévvel nagy­szabású Bundeswehr-hadgyakorlatok kez­dődtek a hét végén az NSZK-ban K Karl Wilhelm Thilo altábornagy, a fasiszta Wehrmacht egykori ezredese vezetésével. A Nürnberg és Chimsee között lezajló egyhetes hadgyakorlatban 9000 katona és 2800 harci jármű vesz részt Közlemény a bolgár—román tárgyalásokról Novemberben a két ország szerződést ír alá (BTA) Szeptember 11-én és 12-én a bul­gáriai Rusze, valamint a romániai Giur­­giu városában találkozóra került sor a Román Szocialista Köztársaság és a Bol­gár Népköztársaság párt- és kormányde­legációi között. A román delegációt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke, a bolgár delegációt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, miniszterelnök ve­zette. A találkozóról kiadott közös közlemény elmondja, hogy a két küldöttség megte­kintette a Somovit—Islaz között a Dunán felépítendő hidroenergetikai komplexum terveit és döntést hoztak arról, hogy a tervek kimunkálását folytatni kell. A hid­­roenergetikai komplexum a Duna vizének közös kihasználását irányozza elő — el­sősorban a folyó bolgár—román szaka­szán. Ezzel kapcsolatban a felek külön jegyzőkönyvet írtak alá. Ugyancsak külön jegyzőkönyv aláírá­sára került sor a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés egyéb kér­déseivel kapcsolatban. A felek megálla­pították, hogy az együttműködés e terü­leteken gyümölcsözően fejlődik, és meg­vannak a feltételek ahhoz, hogy a kap­csolatokat fejlesszék. Mint a közlemény rámutat, mindkét delegáció pozitívan ér­tékelte a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt együttműködé­sét és baráti kapcsolatait. Megállapodás született arról, hogy novemberben román párt- és kormányküldöttség látogat Bul­gáriába. Ez alkalommal aláírják a két or­szág barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződését. Izrael négyszázötven ellenfúszt szedett (Folytatás az 1. oldalról) könnyítésekre számít. Az anyagi fedezet előteremtéséhez az amerikai kormánynak új lehetőségeket kell keresni a külföldi segélyprogram összegének csökkentése miatt — mondotta Rogers. (Reuter, AP, UPI, DPA) Izraelben va­sárnap hivatalosan bejelentették, hogy a katonai rendőrség a megszállt területeken 450 arab lakost — köztük 80 nőt — vett őrizetbe. A letartóztatottakat — mint egy kato­nai szóvivő közölte — vagy azzal gyanú­sítják, hogy tagjai a repülőgéprablásokat elkövető Palesztinai Népi Felszabadítási Frontnak, vagy azzal, hogy szimpatizál­nak Habbas gerilláival. Nyugati hírügynökségek egybehangzó értesülései szerint a letartóztatási hullám célja az volt, hogy Izrael ellentúszokat szedjen össze, Jordániában fogva tartott állampolgárai esetleges kicseréléséhez. A hírek szerint a letartóztatott arabok között van a PNFF vezetőjének, Habbas­­nak két nagybátyja is. (AP, AFP, Reuter) Vasárnap a Nemzet­közi Vöröskereszt két és a jordániai légi­erő egy gépén összesen 252 eddig fogva tartott utas hagyta el Ammant Nicosia irányában. Az ammani kormány egyébként szom­bat este nyilatkozatban ítélte el a három repülőgép felrobbantását. Rifai minisz­terelnök hangsúlyozta, sajnálatos, hogy a PNFF a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet Központi Bizottságának határozata ellenére döntött így. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front vasárnap reggel bejelentette, hogy min­den nyugatnémet túszt szabadon bocsát, mivel a nyugatnémet kormány közölte, hogy hajlandó szabadlábra helyezni Münchenben bebörtönzött három gerilla­­társukat. A Palesztinai Vörös Félhold szóvivője nem nyilatkozott, hogy hány nyugatné­met állampolgárról van szó, csupán any­nyit mondott, hogy a döntés természete­sen érinti a túszul visszatartott negyven utas között levő nyugatnémeteket is. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front bejelentésének a müncheni foglyok sza­badon bocsátásáról ellentmondott Rüdi­ger von Wechmar nyugatnémet kormány­­szóvivő, aki vasárnap közölte, hogy a PNFF bejelentésének megtételekor még nem született hivatalos döntés a fogoly­cseréről. A nyugatnémet erőfeszítések „megtá­­mogatására” Ammanba repült Hans Jür­gen Wischnewski, a szociáldemokraták országos ügyvezetője, aki arabbarát ér­zelmeiről ismert. Bonnban ezzel kapcso­latban hangoztatják, hogy Wischnewski erőfeszítései magánjellegűek. (TJPI) Maratoni hosszúságú, ötórás ülést tartott vasárnap az izraeli kor­mány. Michael Amon szóvivő lakonikus köz­lése szerint a miniszterek „hazai ügye­ket, politikai és katonai kérdéseket” vi­tattak meg. Diplomáciai források szerint azonban a kabinet „sürgős beszámolókat” hallga­tott meg a jordániai túszokkal kapcsolat­ban. Telefontudósításunk Moszkvából:­­bilik Szovjet vélemények a moszkvai szerződés ratifikációja körüli bonni vitákról A szovjet sajtó a korábbinál jóval na­gyobb terjedelemben méltatott egy évfor­dulót: tizenöt esztendővel ezelőtt, 1955. szeptember 13-án írták alá a szovjet— nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről szóló megállapodást. Noha Ade­nauer akkori moszkvai útjának kétségte­lenül voltak pozitív vonásai, nyilvánva­ló, hogy az évfordulót most egy másik „kerek dátum” teszi fontossá: Koszigin miniszterelnök és Brandt kancellár egy hónappal ezelőtt írta alá a szovjet—nyu­gatnémet szerződést. Jellemző, hogy a Novoje Vremja című külpolitikai hetilapnak a 15. évfordulót méltató cikke ezt a címet viseli: „A lehe­tőségek, amelyeket realizálni kell”. Az írás szerzője nem is burkoltan céloz rá: akkor a lehetőségeket nem realizálták, most jött el az ideje annak, hogy ezt megtegyék. Hogy melyek ezek a lehetőségek, arra az Izvesztyija vasárnapi „évfordulós” cik­kének címe utal: „A békés együttműködés érdekében”. A Brandt moszkvai útja óta eltelt idő­ben a szovjet közvélemény nem csekély figyelemmel követte a nyugat-németorszá­gi politikai életben végbemenő fejlemé­nyeket. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kö­vetkező lépést, a szovjet—nyugatnémet szerződés ratifiklását elsőnek a bonni fél­nek kell megtennie. A Szovjetunió nem avatkozhat, de nem is kíván beavatkozni abba a küzdelembe, amely a Német Szö­vetségi Köztársaság realista és hideghá­borús körei között folyik a szerződés tör­vényerőre emelése körül. Hiszen világos, hogy ezt a harcot maguknak Brandték­­nak kell megvívniuk. A szovjet sajtó — miközben rendszere­sen informálja olvasóit a különböző bon­ni politikusok megnyilvánulásairól — megfontoltan, tapintatosan kezeli az egész kérdéskomplexumot;­nem reagál például a Springer-sajtó hecckampányára. A szovjet kommentátorok ezzel együtt világosan, differenciáltan rajzolják fel a Bonnban kialakult erővonalakat. A Prav­da vasárnapi száma megállapítja, hogy az Európa megosztásának elavult dogmájá­hoz ragaszkodó erők „a CDU jelenlegi ve­zetője, Kiesinger és a CSU-t irányító en­gesztelhetetlen revansista Strauss körül csoportosulnak”. A szovjet sajtó tárgyilagos nyugalom­mal — de véleményét persze nem titkol­va — ad hírt azokról a megnyilvánulá­sokról, amely a szerződés ratifikálásának megtorpedózására irányulnak. Különös nyomatékkal foglalkoztak a moszkvai új­ságok az úgynevezett Száműzöttek Szö­vetségének múlt vasárnapi nyugat-berlini provokációjával. E zavaró momentumok ellenére is Moszkvában alapvetően azokra a már em­lített lehetőségekre helyezik a hangsúlyt, amelyeket a szovjet—nyugatnémet szer­ződés a két ország kapcsolatai és az egész európai biztonság megszilárdítása előtt feltár. Az utóbbiról érdemben persze csak azután lehet beszélni, hogy a megállapo­dás törvényerőre emelkedik, ám a kis lé­pések már a legközelebbi időben megkez­dődhetnek. Az augusztusban Moszkvában létrejött szóbeli megállapodás értelmében a héten a szovjet fővárosba várják Hans Leussinkot, a szövetségi kormány tudo­mányos ügyekkel foglalkozó miniszterét, akit hamarosan Karl Schiller gazdaság­ügyi miniszter követ. Nem titok, hogy a küszöbönálló meg­beszélések témája a szilárd alapokra he­lyezendő műszaki-tudományos együttmű­ködés, és az eddiginél is jóval nagyobb mérvű kereskedelem lehetőségeinek a fel­mérése lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy ezekhez az eszmecserékhez a kámai autó­gyár építésében való nyugatnémet rész­vételről folyó konkrét tárgyalások (egyes források szerint több mint egymilliárd dolláros üzletről van szó) szolgáltatják a hátteret, megkockáztatható az a feltéte­lezés, hogy már az első „kis” lépések sem olyan kicsinyek. Ahhoz azonban, hogy valóban új lap nyíljék a szovjet—nyugatnémet kapcso­latok történetében — mondják moszkvai politikai körökben — mindenekelőtt az szükséges, hogy a Rajna partján ratifi­kálják az augusztus 12-én aláírt szerző­dést. Kulcsár István Az USA és Japán katonai együttműködése „A japán területen levő amerikai hadi­támaszpontok közös használatára való át­térés Japán számára azt jelentené, hogy megosztja az amerikaiakkal az ázsiai né­pek zsandárának szégyenletes szerepét” — írja a Pravda vasárnapi számában V. Ovcsinnyikov, megjegyzéseket fűzve Na­­kaszone japán hadügyminiszternek ahhoz a javaslatához, amelyet washingtoni láto­gatása során Laird amerikai hadügymi­niszter előtt vetett fel. „Nakaszone — írja Ovcsinnyikov — azt is javasolta, hogy hozzanak létre közös japán—amerikai konzorciumot az urán dúsítására, és ily módon biztosítsák az ál­landó nyersanyag-szállításokat a gyorsan fejlődő japán nukleáris ipar számára...” „Nakaszone washingtoni látogatása szem­mel láthatóan azt a célt szolgálta, hogy megvitassák Japán és az Egyesült Álla­mok katonai együttműködésének kérdé­seit, hogy Japánt a ,Nixon-doktrína’ és a ,biztonsági szerződés’ szellemében Wash­ington ázsiai politikájához kössék. Nem nehéz észrevenni, hogy Japán katonai szerepének aktivizálása — az imperialis­ta Egyesült Államokkal való szövetség­ben — az országot a Pentagon katonai ka­landjaiban való közvetlen részvétel vesze­delmes útjára sodorhatja.” Szaharai csúcstalálkozó (AFP) A Szahara nyugati részének ha­tárán fekvő Nouadhibouban (a volt Port- Etienne-ben) ma megbeszélésre ül össze II. Hasszán marokkói király, Huari Bu­­medien algériai elnök, valamint a ven­déglátó Mauritánia köztársasági elnöke Moktar Ould Daddah. A megbeszélés előzményeként II. Has­­­szán külön-külön tanácskozott Rumedien és Daddah elnökökkel, s megállapodtak abban, hogy a három államfő egyesíti erő­feszítéseit a Spanyolország által megszállt szaharai terület felszabadítására és deko­­lonializálására. Ez a fő témája a „kis csúcsnak”, mely a tervek szerint két na­pot vesz igénybe. Bulgária támogatja Guinea erőfeszítéseit ■ (TASZSZ) Szófiában szombaton közös közleményt adtak ki Diallo guineai kül­ügyminiszter bulgáriai látogatásáról. A bolgár fél — hangoztatja a közlemény — támogatja és nagyra értékeli Guinea an­­tiimperialista politikáját, és a guineai nép ama erőfeszítéseit, amelyek az ország nem kapitalista úton történő fejlesztésére irányulnak. Sayfoulaye Diailót bulgáriai tartózkodása során fogadta Todor Zsiv­kov miniszterelnök és Georgi Trajkov, a nemzetgyűlés elnöke. VDK gazdasági küldöttség utazott Kínába (Új-Kína) A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának gazdasági kül­döttsége Nguyen Con miniszterelnök-he­lyettes, a Vietnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottsága titkárságának tagja ve­zetésével a Kínai Népköztársaság kormá­nyának meghívására baráti látogatásra Kínába utazott.

Next