Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-17 / 259. szám

Magyar Hírlap hazai körkép fórum ma. szeptember 17, csütörtök 3 Az NRK ku­turálisügyi minisztere Budapesten Ilku Pál művelődésügyi miniszter meg­hívására szerdán délelőtt Budapestre ér­kezett Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturálisügyi minisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Orbán László, a művelődés­­ügyi miniszter első helyettese, dr. Sima Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Böjti János külügyminiszter-helyettes, to­vábbá a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak ott voltat­ a fogadtatásnál — Heinz Knob­­be ideiglenes ügyvivővel az élen — a Német Demokratikus Köztársaság nagykö­vetségének képviselői. Itt-tartózkodása során Klaus Gusd­or ta­­lálkozik a magyar kulturális élet vezetői­vel, megbeszéléseket folytat hazánk és az NDK kulturális kapcsolatainak továbbfej­lesztéséről és felkeres különböző kulturá­lis intézményeket. K­Ö­ZÉLET — DI­PLOMÁC­I­A Üdvözlő táviratok A Chiléi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókíván­ságait Eduardo Frei köztársasági elnök­nek. Péter János külügyminiszter Gabriel Valdes chilei külügyminisztert üdvözölte táviratban. Kisházi Ödön fogadta Kornyejcsukot A hazánkban tartózkodó Alekszandr Kornyejcsuk Lenin-békedíjas írót, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnö­két szerdán fogadta Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A neves szovjet író szerda délután a Hazafias Népfront székházában találko­zott a magyar irodalom neves képviselői­vel, s eszmecserét folytatott velük a két ország irodalmát érintő kérdésekről. Cseterki Lajos látogatása Szegeden és az algyői olajmezőn Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára kedden és szerdán látogatást tett Szege­den, illetve az algyői olajmezőn. Kedden részt vett és felszólalt a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem tanévnyitó közgyűlésén. Ezután az egyetem klinikai pártalapszer­­vezetének taggyűlésére látogatott el Ugyancsak kedden találkozott és beszél­getést folytatott dr. Tóth Károly egyetemi tanárral, az orvosegyetem rektorával és az intézmény más vezetőivel is. Az Elnöki Tanács titkára szerdán fel­kereste a Nagy­alföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegységét Itt Bese Vil­mos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója és az olajipar más vezetői adtak tájékoztatást a dél-alföldi — elsősorban az Algyő környéki — szén­hidrogénmezők feltárásával, az olaj és a gáz kitermelésével kapcsolatos munkála­tokról. Cseterki Lajos ezután személyesen is megtekintette az olajipari beruházáso­kat, az épülő gázüzemet, a gyűjtőállomá­sokat és más olajipari objektumokat. Az Elnöki Tanács titkárát látogatásain elkísérte Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, illetve dr. Biczó György, a Szegedi Városi Tanács vb-elnöke. Budapesti pártküldöttség Prágában A budapesti pártbizottság jelenleg Prá­gában tartózkodó küldöttsége, amelyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a pártbizottság el­ső titkára vezet, szerdán Kovács Bélának, a Magyar Népköztársaság prágai nagykö­vetsége ügyvivőjének kíséretében látoga­tást tett a Károly-egyetemen. A vendége­ket dr. Bedrich Svestka professzor, az egyetem rektora fogadta. Németh Károly és a küldöttség tagjai délután felkeresték dr. Zdenek Zuska polgármestert, s kíséretében megtekintet­ték a történelmi Óvárosháza nevezetessé­geit. Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Az MSZMP KB meghívására szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Budapest­re F. D. Kulakovnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága titká­rának vezetésével. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára és Bálint József, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt A. M. Szorokin, a szovjet nagykövetség ideig­lenes ügyvivője. Vályi Péter fogadta a Csehszlovák Állami Bank elnökét Vályi Péter pénzügyminiszter szerdán fogadta Svatopluk Potacot, a Csehszlovák Állami Bank elnökét. A kölcsönös érdek­lődésre számottartó gazdasági és pénzügyi kérdésekről folyt megbeszélésen részt vett dr. László Andor államtitkár, a Magyar­­Nemzeti Bank elnöke és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyette­se is. Lengyel katonai küldöttség látogatása hazánkban Hatnapos látogatás után szerdán este elutazott Budapestről a lengyel katonai küldöttség, amely Grzegorz Korczynski vezérezredesnek, a Lengyel Népköztár­saság honvédelmi minisztere első helyette­sének vezetésével látogatott hazánkba. A delegáció vezetőjét fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A len­gyel katonai vendégeket fogadta Csémi Ká­roly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök. Elutazott az ENSZ-közgyűlésre a magyar küldöttség első csoportja Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszter-helyettes veze­tésével szerdán New Yorkban utazott Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelenít Böjti János külügyminiszter-he­lyettes. Dr. Polinszky Károly az Országos Ösztöndíj Tanács elnöke A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az Országos Ösztöndíj Tanács elnökévé dr. Polinszky Károly művelődés­­ügyi miniszterhelyettest, elnökhelyettesé­vé pedig Osztrovszky Györgyöt, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhe­lyettesét nevezte ki. Hazánkba érkezett a FAO európai igazgatója Szerdán hazánkba érkezett G. Bildes­heim, a FAO, az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete európai hivatalá­nak igazgatója. A Ferihegyi repülőtéren dr. Karosai Károly, a FAO Magyar Nem­zeti Bizottságának főtitkára fogadta. Erdey-Grúz Tibor fogadta P. L. Kapica Lenin-díjast Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke szerdán hivatalá­ban fogadta P. L. Kapica Lenin-díjas szovjet fizikust, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának tagját. Ugyancsak szerdán fogadta az elnök Louis Vaczeket, az Encyclopaedia Britan­­nica főszerkesztőjét. SZOT-kü­ldöttség utazott Damaszkuszba Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének vezetésével szerdán küldöttség utazott Damaszkuszba, a Szíriai Szakszervezetek 16. kongresszusára. Küldöttség utazott a helsinki vásárra György Gyula kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes vezetésével szerdán ma­gyar ipari és kereskedelmi szakemberek­ből álló küldöttség utazott a finn fővá­rosba a helsinki vásár megnyitására. A vásáron a Hungexpo szervezésében ma­gyar kiállítók is részt vesznek. Szovjet katonák kitüntetése Szovjet—magyar barátsági nagygyűlést tartottak a szovjetunióbeli, Kárpáton túli területen levő Nagyszőlősön. Az ünnep­ségen részt vett Kállai Sándor, a Sza­­bolcs-Szatmár megyei pártbizottság tit­kára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke és Gulácsi Sándor, a fehér­­gyarmati járási pártbizottság első titkára Kállai Sándor a megye dolgozóinak ne­vében köszönetet mondott azért az önzet­len segítségért, amelyet a szovjet nép az árvízveszély idején és az árvíz sújtotta terület újjáépítéséhez nyújtott. Tíz szov­­jet katonának az Árvízvédelemért emlék­érmet, háromnak pedig a Magyar- Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús s jelvényét nyújtották át. LAKOSSÁG Gyakran halljuk-olvassuk mostanában a lakos, lakosság kifejezést. Azelőtt rit­kábban használta a közbeszéd. Ennek meg is volt a maga társadalmi oka, mint ahogy a sűrűbb használat alapját is az elmúlt esztendők társadalmi fejlődésében lelhet­jük meg. Ma már bátran él ezekkel a szavakkal a hivatalos nyelvezet is. Persze, a maga helyén, figyelembe véve a megfelelő ösz­­szefüggéseket. Helyesen és szabatosan szólnak, érvényes határozatok a lakossági ellátásának folyamatos javításáról, a ta­nácsoknak a lakosság érdekében kifejtett tevékenységéről. Nagy félreértés lenne, ha valaki ebből azt a leegyszerűsítő következtetést vonná le, hogy elhalványult a tudományos alapo­kon mozgó érzékenység a társadalom osz­tályviszonyai iránt. Nem így van. Ha elő­vesszük ugyanis a különböző hivatott és hiteles állásfoglalásokat, akkor azt látjuk, hogy ezek mélyrehatóan elemzik a tár­sadalmi viszonyokat; külön-külön és egy­mással gyakorolt politikai szövetségükben vizsgálják a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a kispolgárok és egyéb tár­sadalmi csoportok helyzetét, fejlődését. Eltéved a politikában az, aki csak la­kosságot lát általában és nem veszi észre, hogy ez a gyűjtőfogalom milyen széles skálát, sőt, helyenként mennyi ellentétet is takar. A tényleges helyzet feltárására épülő differenciált szemléletmód azonban nem zárhatja ki, hogy állandóan nyomon kövessük a szocializmust építő társadalom méhében lezajló integrálódási folyamatot is. Elég csak röviden utalni arra, hogy a felszabadulást követő éles politikai har­cok éveiben a lakosság elég jelentős há­nyada — kapcsolatai és neveltetése révén — a régi kizsákmányoló társadalom von­zásában maradt. Hosszú és bonyolult átté­teleken keresztül hatoltak csak a tudatá­ba a termelési viszonyokban bekövetke­zett változások. A lakosságnak ezt a hányadát a népköz­­társasági alkotmány, a szocialista fejlődés akkori szakaszában, joggal sorolta be az állampolgárok közé. Hiszen amennyiben teljesítették az állampolgári kötelessége­ket, megillették őket az általános állam­­polgári jogok is. De nyilvánvaló, hogy amikor az alkotmány a dolgozókról, a ha­talom birtokolójáról, a dolgozó népről be­szélt, a lakosságnak csak egy része (igaz, összehasonlíthatatlanul nagyobbik része) eshetett még akkor bele ebbe a kategóriá­ba. Egy kisebbség kívül maradt ezen. Sőt, éppen ennek a kisebbségnek bizonyos ré­szével szemben kellett a többség hatalmát kiharcolni és megvédeni. A többség és a kisebbség számbeli viszo­nyában igen rohamos és előnyös válto­zások történtek azután a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése idején és főleg azóta. Uralkodókká váltak a szocialista termelési viszonyok. Ezen a tárgyi alapon a felnőtt állampolgárok elsöprő többsége, szinte­­szinte teljessége — néhány elhanyagolha­tó ezrelék kivételével — a társadalom dolgozó tagja lett. Úgy is mondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság köre úgyszólván egybeesik a dolgozók körével. Természetesen megvan a fogalmi kü­lönbség a lakosság, a dolgozók és az ál­lampolgárok kategóriái között. Mindegyi­ket más vonatkozásban szoktuk használni. A községnek, a városnak, a megyének, az országnak elsősorban lakossága van. Ha az államról beszélünk, akkor állampolgá­rokról, választások alkalmával választó­­polgárokról lehet szó. A munkahelyeken viszont a dolgozók kifejezés a legelfogad­hatóbb. (Persze, az már furcsa, amikor ve­zetőkről és dolgozókról hallunk. Nálunk a vezető is dolgozó, s legalább annyit kell dolgoznia, mint a beosztottainak, jó eset­ben azonban sokkal többet.) Mégis, amikor manapság lakosságról, állampolgárokról és dolgozókról olvasunk, nem érzünk már rangkülönbséget a hár­­om között. Nincs olyan benyomásunk, hogy harmad-, másod-, illetve első osztályú emberek skatulyázása folyik ezekkel a szavakkal. Ezt azért fontos megjegyezni, mert még nem egészen másfél évtizeddel ezelőtt is volt valami ridegség abban, ha valakit nem dolgozónak, hanem állam­polgárnak tituláltak. (Nem beszélve arról, hogy a lakos szó a legtöbbször rendőrségi és ügyészségi közlemények szövegében került az emberek neve után.) Nincs ugyan rangkülönbség, de mégis, még mindig van valami különbség. Mert úgy érzem, mindez nem haszontalan játék a szavakkal és fogalmakkal, hanem olyasvalami, ami ebben a vonatkozásban meg is szabja tennivalóinkat. A már em­lített integrációs társadalmi folyamattal párhuzamosan, annak „elébe dolgozva”, mindent meg kell tenni, hogy a lakosság teljessége minél maradéktalanabbul be­töltse az állampolgárság valamennyi is­mérvét. Az állampolgárok széles köre pe­dig minden tekintetben dolgozóvá, szocia­lista emberré növekedjék. Nemcsak a gaz­dasági építőmunka lakosságközpontú te­hát, hanem minden egyéb társadalmi tö­rekvés is az. Mert arra kell irányulnia minden erőfeszítésnek, hogy a lakosság mind nagyobb hányada tulajdonítsa el azokat a szocialista erényeket, amelyek legerőteljesebben a vezető munkásosztályt jellemzik. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eszköze és célja a szocialista demokrácia bátor kiterjesztése. Ez segít ahhoz, hogy a la­kosságnak mindinkább reális élménye le­gyen az a jelentőség és fontosság, amit a társadalom, az állam minden becsületes állampolgárnak és dolgozónak tulajdonít. Az egyes embernek, az úgynevezett „egy­szerű” lakosnak éreznie kell, hogy ő meg­becsült pillére, támasza a néphatalomnak. Az osztályellentétek szűnőben vannak. Az osztálykülönbségek azonban még egy egész történelmi korszakon át megmarad­nak. Ennek ellenére a munkáshatalom olyan szövetségi rendszert alkotott a ha­talom gyakorlására, hogy ebből senki sem zár ki egyetlen egy lakost, állampolgárt vagy dolgozót sem, hacsak ő maga nem zárja ki önmagát belőle. Az alkotmány megfogalmazásakor is milliókat fogadott be a hatalom sáncaiba ez a szállóigévé vált tétel: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Azóta páratlan történelmi fejlődés zajlott le a társadalomban és az emberekben. Éppen ezért ma még többen foglalnak helyet a hatalom sáncain belül. Elvi és politikai vakság lenne olyasva­lamiről beszélni, hogy „minden hatalom az egész lakosságé”. Hiszen a társadalom valamennyi alkotó tagja, szinte az egész lakosság éppen ezért lehet részese a ha­talomnak, mert a dolgozó népnek a mun­kásosztály a vezetője. Számtalan jelét tapasztalhatjuk, hogy a munkáshatalom erősítésének, a kö­zös társadalmi, politikai és gazdasági cé­lok szolgálatának őszinte szándéka való­ban áthatja és mozgósítja, szinte számot­tevő kivétel nélkül, az egész lakosságot. Ez felbecsülhetetlenül értékes válasz arra, hogy a társadalom, az állam, a po­litika valóban az egész lakosság anyagi és erkölcsi felemelkedésén fáradozik. FEKETE SÁNDOR Miniszteri értekezhet az ÉVM-ben Napirenden a nagyberuházások és a lakásépítés Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vezetői szerdán miniszteri ér­tekezletet tartottak, amelyen többek között megtárgyalták az állami egyedi nagybe­ruházások és a lakásátadások idei prog­ramjának teljesítését. Megállapították, hogy számos kedvezőt­len körülmény ellenére az átadásra elő­írt 28-ból 25 egyedi nagyberuházás építési munkáit az év végére befejezik, semmi sem akadályozza ezek tervszerű üzembe helyezését. A fennmaradó három nagybe­ruházás programját a beruházó módosítot­ta, s ezért az építés befejezése áthúzódik a jövő évre. Megállapították továbbá hogy a korábbi évekhez viszonyítva az idén javult a lakásátadások üteme, bár az új otthonok jelentős részének befejezésé­re csak a második félévben kerül sor. Ünnepi megemlékezés a KNDK évfordulóján A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 22. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi megemléke­­zést rendezett a Jászberényi Hűtőgépgyár művelődési házában a Hazafias Népfront Szolnok megyei, valamint jászberényi já­rási és városi bizottsága. Az ünnepi nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt Csáki István, a Szolnok megyei pártbizottság el­­ső titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, Oláh János, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Jelen volt Li Dong Szan, a KNDK nagykövete és a nagykö­vetség több vezető munkatársa. Kárpáti József, a Jászberényi Hűtőgép­gyár üzemi pártbizottságának titkára mondott megnyitót, majd Mátyás László a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára ünnepi beszédben méltatta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának jelentőségét, történe­lemformáló szerepét Kelet-Ázsiában. A nagygyűlésen felszólalt Li Dong Szan nagykövet is. Új címert kap Törökszentmiklós Újratelepítésének 250. évfordulóját ün­nepli októberben Törökszentmiklós. A jubileumra elkészítették a város új címerét. Papp Gábor grafikusművész al­kotása érzékelteti a város haladó múltját és jelenét. A címeren vörös mezőben az alapítás éve olvasható. A búza- és a fo­­gaskerékmotívum, a fejlődő város ma már egyaránt fontos mezőgazdaságát és iparát míg kék mezőben a csőrében olajágat tartó galamb a békét szimbolizálja.

Next