Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-18 / 260. szám
2 1970. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Egy tanácsi felmérés tanulsága Nagyobb önállóság , gyorsabb ügyintézés A pártkongresszusi irányelvek az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében közvetlenül vagy közvetve sok vonatkozásban érintik a tanácsok munkáját. A tanácsok pártszervezeteiben és a választott testületekben kibontakozó igényes és alkotószellemű viták is kifejezik, jelzik már az egységes szándékot: az államigazgatási munka során bátorítani és igényelni a társadalmi ellenőrzést, növelni a munka színvonalát, szakszerűségét, gyorsítani az ügyintézést, fokozni a közhivatali dolgozók személyi felelősségét és csökkenteni a bürokráciát. A kongresszusi irányelvek alapján kibontakozó vita nyomán máris indokolt az a remény, hogy a kormányzat sok figyelembe vehető választ kap arra a kérdésre: hogyan lehetne tovább növelni a községek és a városok önállóságát, hatáskörét? E jogos — és a közvélemény érdeklődésére is valóban számottartó — kérdésre igyekezett nyílt választ adni legutóbb a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is. A testület előtt lezajlott vita ugyanis az államigazgatási munka korszerűsítését ezúttal komplex módon, a hatásköri decentralizáció és az új gazdaságirányítási rendszer ösztönző hatásának tükrében vizsgálta. A téma feldolgozása és a helyes következtetések megfogalmazása során, a végrehajtó bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított a lakosság különböző rétegeivel és a tanácstagokkal folytatott személyes eszmecserékre. Szervezeti téren a korszerűsítési folyamat eddigi eredményeit összegezve örömmel hallottuk, hogy a megyében eddig 33 község nyerte el a nagyközségi rangot, további 16 község pedig a közeljövőben lép e magasabb kategóriába. Az elmúlt két esztendőben 43 községből 20 közös tanács alakult, Százhalombatta község pedig városi rangra emelkedett. A településhálózat korszerűsítésével egyidőben a megyei tanácsok valamenynyi községének első fokú ipari és kereskedelmi hatáskört biztosított, 75 önálló községi tanács pedig az építési hatósági jogkör birtokába jutott. A hatósági jogkörök decentralizálásának máris tapasztalható örvendetes helyi eredménye az ügyiratforgalom csökkenése. Igazgatási vonalon a megyénél az elmúlt évben 7 százalékos, a járásoknál pedig 16 százalékos a forgalomcsökkenés. A decentralizáció pozitív hatása mellett azonban néhány gátló tényezőre is fel kell figyelni, így még egyes városi tanácsoknál is kevés a jogász, a közgazdász és az építészmérnök. A járási tanácsok apparátusából kevés tanácsi dolgozó áramlik a községekbe. Az új belépők pedig még kevés gyakorlattal rendelkeznek. Az új munkaerők többsége kezdő és a tanácsi, államigazgatási szakismeretük is hiányos. A nagyközségi tanácsi apparátus színvonala a megyében fejlődik, de itt is nagyobb figyelmet kell fordítani az apparátusba került fiatal dolgozók szakképzésére. A hatáskörök decentralizálásával az ügyintézés üteme is meggyorsult Pest megyében. Jelentősen csökkent az ügyiratok és az ügyfelek felesleges küldözgetése. A lakosok is örülnek annak, hogy az államigazgatás szolgáltatásait a lakóhelyükön vehetik igénybe, s hogy a felesleges utazgatások megszűnésével sok költségtől és fáradtságtól mentesülnek. A decentralizáció, az új gazdaságirányítási rendszer ösztönző hatását a megyén belül a költségvetési gazdálkodás és a fejlesztés eredményei is igazolják. A folyamat természetesen itt sem zárult még le, de az új konstrukció által biztosított lehetőségek kiaknázása jelzi, hogy míg 1968-ban megyei szinten a tanácsi költségvetés 30 százalékát az állami dotáció és 70 százalékát a helyi bevételi források képezték, ez az arány az elmúlt év során, 19,81 százalékosra módosult. A több mint százmillió forint többletbevételből mintegy 30 millió forint az alsóbb szintű tanácsok gazdálkodásának az eredménye. A decentralizáció pozitív lehetőségeit azonban még közel sem aknázták ki mindenütt. A megyén belül — bár igaz, hogy eddig 24 községi tanács nyerte el az önálló bérgazdálkodási jogkört — gyorsabb is lehetne az önállósulás üteme. Indokolt tehát a vb állásfoglalása, hogy 1971-től valamennyi nagyközség elnyerje ezt a jogkört. _ „ , , A fejlesztésben is szembetűnő eredményeket hozott a tanácsi szervek önállóságának fejlődése. A beruházási hatáskörök átvételével számottevően növekedett a községi és városi tanácsok felelőssége például a területfejlesztésben. Az új gazdaságirányítási rendszer jogszabályi előírásai a tanácsok számára széles körű üzemi kooperációs lehetőségeket kínálnak. A fejlesztés volumene — viszonyítva az 1968-as évhez — 166,8 százalékos növekedést jelez. Ez az üzem — főleg a kommunális ellátásban — a városokban és a nagyközségekben örvendetes. De növekszik a közös beruházások volumene is, mivel 1968-ban 41 millió, 1969-ben pedig már 73 millió forintot tett ki a beruházásokra átadott pénzeszköz. A Pest megyei vb méltán látta a politikai légkör és a közéleti alkotókedv töretlen fejlődését abban is, hogy az 1966-os 30 millióval szemben 1969-ben 55 millió forint értékű társadalmi munkát produkált Pest megye lakossága. A tanácsi munka fejlesztését célzó alkotó viták eredménye az is, hogy a legutóbbi tanácsválasztások óta a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok 85 százalékát sikerült valóra váltani. És most a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsági ülésén lezajlott vita jó alap és biztató kezdet a decentralizáció továbbfolytatásához, hiszen tartalmilag kifejezi a párt kongresszusi irányelveiben megfogalmazott egységes törekvést és felismerést: a jelen időszakban az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése nemcsak a tanácsok, hanem a lakosság szívügye is. Perlai Rezső A találmányok hasznosítását, a kutatások eredményének bevezetését vizsgálja a KNEB Országos vizsgálatot indít a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy megállapítsa: miképpen hasznosítják a találmányokat, milyen hatékonyságúak a vállalatok saját kutatásával elért tudományos eredmények, illetőleg az ipari, kutató intézetekkel elvégeztetett kutatások, s mit eredményezett azoknak gyakorlati bevezetése. A vizsgálat az 1967—1969-es tapasztalatokat tárja fel, kilenc megyében és a főváros számos vállalatánál. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, aki a vizsgálat társadalmi munkabizottságát vezeti, csütörtökön a KNEB-nél tájékoztatót tartott az induló programról. Feltárják a többi között, hogy a jelenlegi gazdasági szabályozók, az érdekeltségi rendszer mennyiben ösztönzi a vállalatokat saját kutatói tevékenységre, s mikor érdemes megbízásokat adniuk kutató intézeteknek. Nem egy vállalat monopolhelyzete révén vonakodik attól, hogy licenc vásárlásával oldjon meg bizonyos műszaki-fejlesztési problémákat. Tasnádi Emil felhívta a figyelmet a műszaki fejlesztési feladatok megoldásában az időtényező fontosságára. Példaként említette, hogy 12 évig tartott és körülbelül 120 millió forintba került az úgynevezett kettős műtrágya — szuperfoszfát és nitrogén műtrágya együttes értékeivel bíró hatóanyag — hazai kikísérletezése, holott ugyanezért az összegért már rég meg lehetett volna vásárolni a licencét. A vizsgálat során arra is választ keresnek, hogy milyen szempontok szerint döntenek a sikeresen befejezett kutatási témák eredményeinek gyakorlati kamatoztatásáról, azok rangsorolásáról, vagy esetenként miért mondanak le a gyakorlati hasznosításáról. Megnézik: biztosította-e kellő időben a vállalat az új kutatási eredmények felhasználásának előfeltételeit, s ha vannak gátló tényezők, mit tesznek ezek megszüntetésére? Az országos vizsgálatot októberben és novemberben végzik el a népi ellenőrök. Országos értekezlet a kereskedelemről Nem tűnhetnek el az üzletekből az olcsóbb cikkek A Belkereskedelmi Minisztérium csütörtökön országos értekezletet tartott a Gellért-szállóban, amelyen az élelmiszer-, vegyi és háztartási cikkek forgalmáról, valamint a kereskedelem legidőszerűbb kérdéseiről tanácskoztak. A dr. Sághy Vilmosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének elnökletével megtartott tanácskozáson részt vettek a megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak vezetői, a MESZÖV-ök, és ÁFÉSZ-ek titkárai, a fontosabb kis- és nagykereskedelmi vállalatok igazgatói, valamint több minisztérium képviselője. Molnár Károly főosztályvezető elmondotta, hogy az elkövetkező hónapokra a jó ellátás biztosított. Az év hátralevő részében is változatlanul problémát jelent azonban a tőkehús, elsősorban a sertéshúshiány, jóllehet a negyedik negyedévben a hús és húskészítmények mennyisége öt százalékkal meghaladja az előző évit. Csökkenni fog a fagyasztott hús aránya. Gondot jelent a kenyér minősége, a rendszertelen szállítás. A sütőipar önkényesen előnyben részesíti saját szakboltjait más élelmiszerboltok hátrányára. A Belkereskedelmi Minisztérium megállapodott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, szállítási szerződést kötnek a sütőipari termékekre. A tanácsoknak sokkal nagyobb hatáskörük lesz a sütőipar befolyásolására. Kívánatos, hogy a jövőben a kiskereskedelem, mint a fogyasztók szószólója, a kereslet legfőbb ismerője, hatékonyan képviselje a fogyasztók igényeit a termelőknél. Jó, hogy több kiskereskedelmi vállalat egyes konzervgyáraktól közvetlenül rendeli meg az árut. Üdvözölni lehet kereskedelmi vállalatoknak és szövetkezeteknek a kishatármenti áruforgalomba való bekapcsolódását. Az árpolitikával kapcsolatban hangsúlyozta Molnár Károly: nem szabad megengedni, hogy a kisebb árrések miatt eltűnjenek az üzletekből a keresett cikkek, mint például az üveges hypo, az olcsó szalmiákszesz. Nem értünk egyet azzal sem, hogy az elmúlt hónapokban egyes szövetkezetek a gyümölcsíz árát az irányhaszonkulcs kétszeresének alkalmazásával alakították ki. Egyes kereskedelmi vállalatok az átmeneti hiány miatt felemelték a parkettlakk árát, ugyanezt tették több háztartási, vegyicikknél is. A több mint kétórás vitaindító beszámolóhoz többen hozzászóltak. Dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában először a közgazdasági szabályozók alkalmazásáról beszélt, majd részletesen foglalkozott a vásárlók érdekvédelmével. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelemnek az a feladata, hogy az ipartól elsősorban olyan termékeket követeljen meg, amelyekre a fogyasztóknak szükségük és igényük van. Nem szabad elfelejteni — mondotta —, hogy a termelés a fogyasztók érdekében történik, s a kereskedelemnek is a vásárlókat kell szolgálnia. Jelenleg az élelmiszer ellátásban minőségi változásnak vagyunk tanúi. Az áruellátás gondjai egyre inkább csökkennek, ám a vásárlási körülmények technikai feltételeiben, emberi vonatkozásaiban fokozódnak a problémák, a megoldásra váró feladatok — hangsúlyozta Sághy Vilmos. F. J. A..., KbU. A kórház és mecénásai «JÁSZBERÉNYBEN _A KÓRHÁZ a pórteleki út mellett van,ahol a jászok fővárosa már a paraszti arculatát mutatja. A kapuban fehér kabátos, szalmakalapos fagylaltárus, benn a kertben dús lombú, tömör alföldi akácfák, s a törzsükhöz kötve négy birka legelést. Jól tartják ezeket a juhokat, mert vért termelnek a kórház számára. Rozzant barakkok és modern pavilonok váltogatják egymást Kétszáztizenhat éve gyógyítanak itt, s közben állandóan változik a kórház arculata. Most meggyorsult a tempó, lépést akar tartani a várossal, amelyet az új nagyipari üzemek alakulása, léte sarkall e tájon szokatlan fejlődésre. A százezer lakosú Jászság egészségügyi centruma alakult itt ki. Életünk minden területének megvannak a nehéz emberei, akik tevékenységükkel nyugtalanságot, vitákat keltettek, állásfoglalásra késztetnek bennünket. Dr. Figus Albert kórházigazgató, dr. Simon László adjunktus, és a hozzájuk csatlakozott dr. Bajtai Attila, az orvostovábbképző adjunktusa, közös munkájának híre hozott ide Jászberénybe és egy gasztroenterológia elnevezésű 25 ágyas osztály, amely szeptemberig feltételesen működik ebben a formában, s vagy átalakul, vagy fejlődni fog. Dr. Figus Albert mint fiatal röntgenszakorvos került Jászberénybe és munkája közben felfigyelt arra, hogy a szakirodalomban jelzettnél jóval több ezen a vidéken a gyomormegbetegedések és ezen belül a gyomorrák aránya. Foglalkozni kezdett a leletanyaggal, s az első publikációi jó visszhangot keltettek. A tudományág hazai művelőinek, s mindenekelőtt a nemrég közlekedési baleset áldozatává lett dr. Szabolcs Zoltán egyetemi tanár szombathelyi főorvosnak biztatására segítőtársakat keresett, s egyre nagyobb intenzitássaltanulmányozta a megelőzés, a szűrővizsgálatok, az eredményes gyógyítás lehetőségeit. Ez a téma az orvostudományban az egész világon a fejlődés stádiumában van, mivel az idejében felismert rák gyógyítható, illetve a biztonságos, eredményes gyógykezelés a kezdeti stádiumban lehetséges. Ma semmi esetre sem a csodadoktorok, hanem a kitartó vizsgálódást vállaló orvosok érhetnek el eredményeket. így van ez a gyomorrákkal is, amely korai stádiumban több mint 95 százalékban gyógyítható, viszont felismerése nem egyszerű. A SZŰRÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK és a hatásos gyógykezelésnek azonban nélkülözhetetlen anyagi és műszaki feltételei vannak. Itt léptek előtérbe nagyvonalú mecénásként a város üzemei. Az egyre pontosabban kibontakozó felmérések azt mutatják, hogy a gyomorrák és általában az emésztőszervek megbetegedése nem egyforma gyakorisággal fordul elő a világon. Az eddigi tapasztalatok szerint Japán és Chile vezet, s Magyarország is a veszélyeztetettebb területekközé tartozik. További megoszlás szerint a mezőgazdaságban dolgozóknál nagyobb a megbetegedések aránya, mint az iparban dolgozóknál, vagy az értelmiségiek körében. Találgatni, következtem lehet, hogy talán a túlzott fűszerfogyasztás, a rendszertelen táplálkozás, Japánban például a sós hal fogyasztása lehet az oka, de végleges tudományos megállapítások még nincsenek. Mindenesetre a fejlett japán műszeripar létrehozta a jelenleg elképzelhető legkorszerűbb vizsgáló berendezést, a gasztrokamerát. Ez egy olyan nagyítóval felszerelt szonda, amellyel nemcsak látni lehet, hanem öt milliméteres átmérőjű fényképezőgépe és egy hasonló méretű vaku felvételeket is készít a gyomor belsejében, ha ezt az indokoltnak látja. Ezt a műszert, amely tökéletessé teszi a gyomortükrözést, és a Medicor legkorszerűbb röntgenberendezését, amely televíziós kamerákra vetíti ki a felvételt, a Lehel Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár vásárolta meg a kórház számára. A vizsgálatok egyre szélesebb körre terjedtek ki és az idén egy lakóterületi szűrést hajtottak végre egy, az a célra a világon, elsőként alkalmazott egyszerű, gyors, olcsó és megbízható, úgynevezett tejsav dehidrogenáz módszerrel. JÁSZFÉNYSZARU NAGYKÖZSÉGRE esett a választás, ahol a körzeti orvos és a falu vöröskeresztes aktívái segítségével hónapokon át magyarázták a vizsgálat jelentőségét, s a járási és helyi párt-, tanácsi vezetők teljes támogatásával készítették elő a szűrést. Így a falu 30 évesnél idősebb lakói közül 1700-an jelentkeztek az adatfelvételen, s vetették alá magukat a négy-öt percig tartó szondázásnak. Az eredmény: sok más emésztőszervi megbetegedés feltárása mellett hét súlyosabb eset, akik közül az időben történt beavatkozással hármat sikerült meggyógyítani. A tapasztalatokat felhasználva most hasonló alapossággal készítik elő a szűrést Jászberény két, a vizsgálatokat segítő nagyüzemében. A kórházi osztály egyik szekrényében már négyezer megfigyelt személy kartonja sorakozik. A tudományos értékű felmérést nagyrészt szabad idejükben végezték az orvosok és asszisztensek. A VÁROSI ÉS JÁRÁSI KÓRHÁZAKAT természetesen még nem lehet valamenynyit felszerelni a Jászberényben látott műszerekkel. Nehezen elképzelhető az is, hogy minden kis vidéki kórházban gasztroenterológiai osztály működjék. Más helyen, más orvosok, más témák iránt érdeklődnek. A gyomorrákszűrés kiterjesztése, a legmegfelelőbb szervezési és vizsgálati módszerek meghatározása nem mai és talán még nem is holnapi feladat. Ám Jászberényben már ma vannak olyan orvosok, akik vállalták az áttörést kísérletezők nehéz feladatát, s akik felkészült, tapasztalt szakértői lettek ennek a munkának. Megkeresték és megtalálták segítőtársaikat, támogatóikat és munkájuk egyre nagyobb nemzetközi visszhangot kap. A nehéz emberek szokásos elszántsága a jászberényi orvosokra is jellemző. Ők mindenképp tovább fogják csinálni, amit elkezdtek. Érdemes segíteni őket. S. J. Magyar—szovjet vízügyi tanácskozás Magyar és szovjet vízügyi szakemberek tanácskoztak szerdán és csütörtökön Nyíregyházán. Megállapodtak abban, hogy a jövőben több közös intézkedést tesznek az árvizek megelőzésére. Elhatározták, hogy az együttműködés tökéletesítése és a tapasztalatok kicserélése céljából a közeljövőben újabb tanácskozást rendeznek.