Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-26 / 268. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP FÓRUM 270. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT 3 KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Jemeni Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Abdel Rahman Al-Ihanit, a Köztársasági Tanács elnökét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sultan Abdul Halim muazzam Shahot, Malaysia legfelső uralkodóját hivatalba lépése alkalmából. Albert Bernard Bongo köztársasági elnök táviratban fejezte ki köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Gabon Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Komócsin Zoltán és a Ceyloni Kommunista Párt elnökének találkozója Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken találkozott dr. S. A. Wickremasinghevel, a Ceyloni Kommunista Párt elnökével. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a kommunista és munkásmozgalom, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. Diszebédek a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének évfordulóján A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulója alkalmából Péter János külügyminiszter ebédet adott, amelyen részt vett A. M. Szorokin követtanácsos, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, a nagykövetség számos diplomatája, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Nyikolaj Rogyionov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulója alkalmából pénteken ebédet adott. A szívélyes és baráti légkörben lezajlott díszebéden, amelyen részt vettek a szovjet külügyminisztérium és az SZKP Központi Bizottságának, valamint a moszkvai magyar nagykövetségnek vezető munkatársai, Rapai Gyula nagykövet és Nyikolaj Rogyionov mondott pohárköszöntőt. Méltatták a negyedszázaddal ezelőtti esemény jelentőségét. A FAO-konferencia részvevőinek elutazása Elutazott Budapestről dr. J. Spiteri máltai ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi miniszter, aki részt vett a FAO európai regionális konferenciáján. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint a FAO magyar nemzeti bizottságának tagjai. A FAO-konferencia részvevői közül pénteken elutazott Garcia de Oreyza spanyol mezőgazdasági államtitkár és A. Mair, az USA földművelésügyi miniszterhelyettese is. Koktél a lengyel nagykövetségen Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken a nagykövetségen koktélt adott abból az alkalomból, hogy Zenón Nowak vezetésével hazánkban tartózkodik a lengyel állami ellenőrzési kamara küldöttsége. Részt vett a koktélon Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a gazdasági, a társadalmi élet több más vezető személyisége. Fogadás a varsói magyar nagykövetségen Némety Béla, hazánk varsói nagykövete pénteken fogadást adott a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége tiszteletére, amely Úszta Gyula főtitkár vezetésével tartózkodott Lengyelországban. A fogadáson részt vettek a „Demokrácia és Szabadság Harcosai Szövetsége” (ZBOWID) elnökségének képviselői: Wlodimierz Lechowicz alelnök, Kazimierz Rusinek főtitkár, Henryk Matysiak főtitkárhelyettes és Stanislaw Barszczewski titkár. Pénteken délután hazautazott Varsóból a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége. Kádár János fogadta Roland Leroyt és Louis Aragont Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Louis Aragon, a párt központi bizottságának tagja — akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására érkeztek hazánkba, pénteken befejezték hivatalos magyarországi programjukat. Roland Leroyt és Louis Aragont fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A francia vendégek itt-tartózkodásuk alatt megbeszéléseket folytattak az MSZMP Központi Bizottságának tudományos, kulturális és ideológiai kérdésekkel foglalkozó felelős munkatársaival, irodalmi és művészeti életünk több neves képviselőjével, találkoztak az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraival és hallgatóival, és megtekintettek több kulturális intézményt. Roland Leroy pénteken délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára és Óvári Miklós, a KB osztályvezetője. Louis Aragon néhány napot még hazánkban tölt. A megnövekedett vállalati hatáskörrel együtt jár az üzemi demokrácia fejlődése• Apró Antal látogatása Salgótarjánban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Salgótarjánban. Csütörtökön a megyei pártszékházban a megye vezetői fogadták, akikkel beszélgetést folytatott Nógrád politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Látogatása második napján, pénteken Jedlicska Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának és Géczi Jánosnak, a megyei tanács vb-elnökének társaságában felkereste a Salgótarjáni Síküveggyárat, ahol a gyár vezetőinek kalauzolásával megtekintette az üzemet. Apró Antal ezután a Lamport Zománcipari Művek salgótarjáni gyárába látogatott, majd megtekintette a József Attila Művelődési Központot, valamint a Pécskő áruházat. ■ A délután folyamán a megyei pártszékház nagytermében nagy aktívaülésre került sor. Mintegy háromszáz meghívott párt-, állami- és gazdasági vezető előtt Apró Antal beszédet mondott. A Politikai Bizottság tagja, beszédének bevezető részében méltatta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek kedvező fogadtatását,jártunk X. kongreszszusának hazai és nemzetközi jelentőségét. Népgazdaságunk ez évi fejlődését értékelve kijelentette: általában sikeresnek mondható, idei tervünket eredményesen teljesítjük. Amíg a múlt év első nyolc hónapjában az össztermelés csupán egy százalékkal emelkedett, addig 1970 azonos időszakában mintegy nyolc százalék volt a növekedés. A termelékenység az iparban az elmúlt hónapokban a korábbinál kedvezőbben alakult, de további erőfeszítéseket kell tenni üzemeink műszaki színvonalának emelése érdekében. Apró Antal részletesen elemezte a vállalati vezetők megnövekedett hatásköre és ezzel összefüggésben az üzemi demokrácia fontosságát. — Gazdaságirányítási rendszerünk reformja — mondotta — lényeges változásokat eredményezett egész állami életünk vezetésében az üzemektől a kormányig. — A X. pártkongresszusra való felkészülésben — mondotta — az üzemi munkások által indított szocialista verseny mind több eredményt hoz. Munkásosztályunk jó példát mutat. Éppen ezért a vállalatvezetés döntése nemcsak gazdasági kérdés. A vállalatok vezetői a legfontosabb kérdések egész sorában önálló cselekvési jogot kaptak. A megnövekedett vállalati hatáskörrel, a gazdaságirányítás új, jelenlegi rendszerével együtt kell járnia az üzemi demokrácia fejlődésének. Apró Antal ezután a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseivel foglalkozott, majd a nemzetközi szocialista integráció fokozatos kiépítése érdekében tett erőfeszítésekről szólt. Befejezésül a nemzetközi helyzet néhány aktuális problémáját elemezte. SZÜRKEÁLLOMÁNY Idézet egy tankönyvből: „az agyféltekéket borító átlagosan négy milliméter vastagságú kérget nevezzük szürkeállománynak. Ez a színhelye az idegrendszer legmagasabb rendű elemző tevékenységének.” Nagyrészt a szürkeállomány határozza meg a gondolkozás milyenségét, az értelmi-alkotó képességet. A modern agykutatás igen nagy figyelmet szentel az elme e fontos alkotóelemének. Annál is inkább, minthogy egyes elképezések szerint szaporíthatók a szellemi potenciált hordozó sejtek, az emberi alkotóképesség orvosi beavatkozással is növelhető. Az utóbbi években azonban nemcsak a sebészeket, neurológusokat izgatja a szürkeállomány titka, hanem a közgazdászok is folyamatosan elkészítik egy — átvitt értelmű — nemzeti szürkeállomány statisztikai mutatóit is. Egzakt módon próbálják mérni, hány és milyen tudományos alkotóelmével rendelkezik és miképpen hasznosítja őket a nemzetgazdaság. A pedagógusok, az oktatás-gazdaságtan szakemberei, tudománypolitikusok gondosan megtervezik, hogyan volna gyarapítható egy-egy ország tudásállománya. Nem csupán azt elemzik újabban, hogyan alakul országonként az egy főre jutó nemzeti jövedelem, termelékenység, fogyasztás, költségvetés, hanem azt is, hogyan növekszik évente és nagyobb időszakban a tudományos káderek száma. Ilyenformán szürkeállomány-termelő „komplex iparról” olvashatunk, s a szürkeállomány-gyarapítás nemzetközi versenyéről. A tudományszociológusokat az izgatja, hogy milyen társadalmi és gazdasági következményei vannak, ha „agykitermelés” (azaz, köz- és felsőoktatás-fejlesztés), s milyen következményei, ha brain-drain, „agyátszivattyúzás” (azaz, kész külföldi szakembereknek az amerikai iparba csábítása) útján gyarapítják az USA-gazdaság szürkeállományát. Az amerikai elnök az oktatási költségvetést ért vétója miatt drámai szemrehányásokat kapott. A publicisták azt emlegették: súlyos következményei lesznek, ha az Egyesült Államok lemarad a tudományos szakemberutánpótlás versenyében. A szomszédos országok szakirodalmának szerény ismeretében is bátran állíthatjuk, hogy a szocialista államok egyáltalán nem riadtak meg e békés versenykihívástól. Jóslatok, prognózisok ugyan nem készülnek arról, hogy kit, mikor érünk utol, de készülnek körültekintő gyakorlati intézkedések a tudományos kutatás szolid fejlesztésére. A mitudománypolitikai irányelveink, s az újabb állami és pártdokumentumok előírják, hogy a tudomány az eddiginél nagyobb mértékben részesedjék a nemzeti jövedelemből. E dokumentumok — ha a téma komolyságánál fogva nem is használják az említett kifejezést — egész szellemükben tükrözik azt a józan felismerést, hogy a nemzetközi tudományos versenyben nekünk is vannak teendőink, helyt kell állnunk. Csakhogy, úgy látszik, ez az általában helyes felismerés csupán viták — talán azt is kimondhatjuk —, harc közepette juthat érvényre. A szürkeállomány-gyarapítás ugyanis, jeleztük, komplex művelet, s a népgazdasági ágazatok együttműködését feltételezi. Magasan kvalifikált értelmiség-utánpótláshoz elengedhetetlenül szükséges ugyan, de önmagában korántsem elegendő a tudósképzés erőteljes fejlesztése. (Ezt egyébként az utóbbi időben több fontos intézkedés is segítette: az új tudományos minősítési rendszer, s az egyetemi tudományos ösztöndíjak megalapítása.) De nem csupán erről van szó. Hanem a fiatal tehetségek rendszeres nyilvántartásáról, kiválogatásáról és szisztematikus fejlesztéséről is. Hozzátartozik a feladat megoldásához a közoktatás széles bázisa, amely nem enged parlagon maradni képességeket. A tehetség támogatása többfajta ösztöndíjjal és kollégiumokkal; a hátrányos helyzetű iskolák fejlesztése; a szakköri mozgalom és a tudományos diákkörök. Hozzá tartozik a tudományos érdeklődés felébresztése és annak rendszeres ápolása a diákévek idején. Mindez természetesen elképzelhetetlen alkotó szellemű és invepciózus pedagógusok nélkül. Azért kellett elmondani mindezt, mert terjed és testületi döntésekben is mind gyakrabban megnyilvánul olyan szemlélet, amely éles különbséget tesz közvetlen anyagi hasznot hajtó, s közvetlen anyagi hasznot nem hajtó, tehát állítólag nem produktív beruházások, költségek között Helyesen kerül előtérbe minden területen a gazdaságosság. De hibásan sokáig csak azt tartják gazdaságosnak, ami rövid távon hoz hasznot, ami hamar fizetődik ki. A szürkeállomány-gyarapítás minden súályos költségtényezőjével együtt csak hosszú távon térül meg, és évtizedek távlatában kamatozik. Akkor viszont annál busásabban. Konkrét és átvitt értelemben is egyaránt értéket termel, s hasznot hoz a vállalati dolgozók gyerekének adott társadalmi ösztöndíj, a munkások esti iskolázására fordított támogatás, a közkönyvtárfejlesztés, a szakmunkástanuló-iskolák férőhelyeinek bővítése. A nemzeti szürkeállomány gyarapításában nemcsak azoknak van tehát szerepük, akik az állami költségvetést tervezik, hanem mindenkinek, aki a társadalmi vagyon ésszerű felhasználásába bármilyen szinten is beleszólhat. N. SÁNDOR LÁSZLÓ Átadta megbízólevelét India új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Chonira Belkappa Muthamma nagykövetnőt, az Indiai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Pesti Endre vezérőrnagy és Forró József, a Külügyminisztérium protokollosztályának megbízott vezetője. C. B. Muthamma megbízólevelének átadásakor beszédében egyebek közt elmondotta: — Megtiszteltetés és kitüntetés számomra, hogy India nagyköveteként e szép és baráti országba neveztek ki. Kétszeres öröm számomra, hogy Giri elnök és felesége magyarországi látogatásának küszöbén érkeztem Magyarországra, és kezdem meg tevékenységemet. Ez a látogatás újabb megnyilvánulása annak a szoros barátságnak, amely összeköti országainkat. — Indiában nagy figyelemmel kísértük az országaink közötti kapcsolatoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődését. Meg vagyunk győződve, hogy az elkövetkező évek még több lehetőséget nyújtanak a kölcsönös együttműködésre minden területen. Ebben az évben kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink rendkívül élénkek voltak. — Tudjuk — folytatta a nagykövet —, hogy Magyarország csakúgy, mint India, szilárd meggyőződéssel dolgozik a népek közötti békéért és barátságért. Örömmel csatlakozunk az önök erőfeszítéseihez, hogy ezeket a közös célokat fokozódó mértékben elérjük. Örömmel és optimizmussal kezdem meg működésemet. Losonczi Pál a nagykövetnő beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: — Jólesett hallanom elismerő szavait a magyar nép erőfeszítéseiről és eredményeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe mély rokonszenvvel és együttérzéssel kíséri India népének és kormányának erőfeszítéseit, amelyek nagy és szép országuk felvirágoztatására irányulnak. Egyetértek önnel abban, hogy a Magyar Népköztársaság és India politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai az utóbbi időben népeink javára örvendetesen fejlődtek. Kapcsolatainkat elmélyítette a közvetlen érintkezés, a két ország vezetőinek kölcsönös találkozása. Éppen ezért várakozással tekintünk Gizi elnök úr közeli magyarországi látogatása elé, örülünk, hogy hazánkban üdvözölhetjük. A két országot a nagy földrajzi távolságok ellenére közel hozzák közös céljaink, az emberiség sorsát érintő legfontosabb kérdések haladó szellemben történő megoldására, a világbéke megőrzésére irányuló erőfeszítéseink. Örömmel állapítjuk meg, hogy kormányaink azonos nézeteket vallanak a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Biztosíthatom önt, hogy fontos és felelősségteljes munkájában mindenkor számíthat a magam és a magyar kormány jóindulatú együttműködésére és támogatására. Kérem, tolmácsolja őexcellenciája V. V. Giri úrnak, India köztársasági elnökének, Indira Gandhi miniszterelnök-asszonynak, valamint India népének a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és népének szívélyes üdvözletét és jókívánságait. A megbízólevél átadása után a nagykövetnő bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent P. E. Peachey nagykövetségi első titkárt, V. Patel nagykövetségi másodtitkárt és P. Bhaduri nagykövetségi attasét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövetnővel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét.