Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-26 / 268. szám

Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP FÓRUM 270. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT 3 KÖZÉLET­I DIPLOMÁCIA Táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Jemeni Arab Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban üdvözölte Abdel Rahman Al-Ih­anit, a Köztársasági Tanács elnökét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sultan Abdul Halim muazzam Shahot, Malaysia legfelső ural­kodóját hivatalba lépése alkalmából. Albert Bernard Bongo köztársasági el­nök táviratban fejezte ki köszönetét Lo­sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek, a Gabon Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Komócsin Zoltán és a Ceyloni Kommunista Párt elnökének találkozója Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára pénteken találkozott dr. S. A. Wickremasinghe­­vel, a Ceyloni Kommunista Párt elnöké­vel. A szívélyes légkörben lefolyt talál­kozón kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véleménycserét foly­tattak a kommunista és munkásmoz­galom, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. Diszebédek a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének évfordulóján A magyar—szovjet diplomáciai kapcso­latok újrafelvételének 25. évfordulója al­kalmából Péter János külügyminiszter ebédet adott, amelyen részt vett A. M. Szorokin követtanácsos, a budapesti szov­jet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, a nagykövetség számos diplomatája, vala­mint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Nyikolaj Rogyionov, a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettese a magyar—szov­jet diplomáciai kapcsolatok újrafelvéte­lének 25. évfordulója alkalmából pénte­ken ebédet adott. A szívélyes és baráti légkörben lezaj­lott díszebéden, amelyen részt vettek a szovjet külügyminisztérium és az SZKP Központi Bizottságának, valamint a moszkvai magyar nagykövetségnek veze­tő munkatársai, Rapai Gyula nagykövet és Nyikolaj Rogyionov mondott pohár­köszöntőt. Méltatták a negyedszázaddal ezelőtti esemény jelentőségét. A FAO-konferencia részvevőinek elutazása Elutazott Budapestről dr. J. Spiteri máltai ipari, mezőgazdasági és kereske­delmi miniszter, aki részt vett a FAO európai regionális konferenciáján. Bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, vala­mint a FAO magyar nemzeti bizottságá­nak tagjai. A FAO-konferencia részvevői közül pénteken elutazott Garcia de Oreyza spa­nyol mezőgazdasági államtitkár és A. Mair, az USA földművelésügyi miniszter­­helyettese is. Koktél a lengyel nagykövetségen Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköz­­társaság budapesti nagykövete pénteken a nagykövetségen koktélt adott abból az alkalomból, hogy Zenón Nowak vezeté­sével hazánkban tartózkodik a lengyel állami ellenőrzési kamara küldöttsége. Részt vett a koktélon Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke és a gazdasági, a társa­dalmi élet több más vezető személyisége. Fogadás a varsói magyar nagykövetségen Némety Béla, hazánk varsói nagykö­vete pénteken fogadást adott a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége tiszteleté­re, amely Úszta Gyula főtitkár vezetésé­vel tartózkodott Lengyelországban. A fogadáson részt vettek a „Demokrá­cia és Szabadság Harcosai Szövetsége” (ZBOWID) elnökségének képviselői: Wlodimierz Lechowicz alelnök, Kazi­­mierz Rusinek főtitkár, Henryk Matysiak főtitkárhelyettes és Stanislaw Barsz­­czewski titkár. Pénteken délután hazautazott Varsóból a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége. Kádár János fogadta Roland Leroyt és Louis Aragont Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára és Louis Aragon, a párt központi bizottságának tagja — akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására ér­keztek hazánkba­­, pénteken befejezték hivatalos magyarországi programjukat. Roland Leroyt és Louis Aragont fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. A francia vendégek itt-tartózkodásuk alatt megbeszéléseket folytattak az MSZMP Központi Bizottságának tudomá­nyos, kulturális és ideológiai kérdésekkel foglalkozó felelős munkatársaival, irodal­mi és művészeti életünk több neves kép­viselőjével, találkoztak az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraival és hallga­tóival, és megtekintettek több kulturális intézményt. Roland Leroy pénteken délután eluta­zott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára és Óvári Miklós, a KB osztályvezetője. Louis Aragon néhány napot még ha­zánkban tölt. A megnövekedett vállalati hatáskörrel együtt jár az üzemi demokrácia fejlődése• Apró Antal látogatása Salgótarjánban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese kétnapos látogatást tett Salgótarjánban. Csütörtökön a megyei pártszékházban a megye vezetői fogad­ták, akikkel beszélgetést folytatott Nóg­­rád politikai, gazdasági és kulturális hely­zetéről. Látogatása második napján, pén­teken Jedlicska Gyulának, a megyei párt­­bizottság első titkárának és Géczi János­nak, a megyei tanács vb-elnökének tár­saságában felkereste a Salgótarjáni Sík­üveggyárat, ahol a gyár vezetőinek kalau­zolásával megtekintette az üzemet. Apró Antal ezután a Lamport Zománcipari Művek salgótarjáni gyárába látogatott, majd megtekintette a József Attila Mű­velődési Központot, valamint a Pécskő áruházat. ■ A délután folyamán a megyei párt­székház nagytermében nagy aktívaülésre került sor. Mintegy háromszáz meghívott párt-, állami- és gazdasági vezető előtt Apró Antal beszédet mondott. A Politikai Bizottság tagja, beszédének bevezető részében méltatta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek ked­vező fogadtatását,­­jártunk X. kongresz­­szusának hazai és nemzetközi jelentősé­gét. Népgazdaságunk ez évi fejlődését ér­tékelve kijelentette: általában sikeresnek mondható, idei tervünket eredményesen teljesítjük. Amíg a múlt év első nyolc hónapjában az össztermelés csupán egy százalékkal emelkedett, addig 1970 azo­nos időszakában mintegy nyolc százalék volt a növekedés. A termelékenység az iparban az elmúlt hónapokban a koráb­binál kedvezőbben alakult, de további erőfeszítéseket kell tenni üzemeink mű­szaki színvonalának emelése érdekében. Apró Antal részletesen elemezte a vál­lalati vezetők megnövekedett hatásköre és ezzel összefüggésben az üzemi demok­rácia fontosságát. — Gazdaságirányítási rendszerünk re­formja —­ mondotta — lényeges változá­sokat eredményezett egész állami életünk vezetésében az üzemektől a kormányig. — A X. pártkongresszusra való felké­szülésben — mondotta — az üzemi mun­kások által indított szocialista verseny mind több eredményt hoz. Munkásosztá­lyunk jó példát mutat. Éppen ezért a vállalatvezetés döntése nemcsak gazda­sági kérdés. A vállalatok vezetői a leg­fontosabb kérdések egész sorában önálló cselekvési jogot kaptak. A megnöveke­dett vállalati hatáskörrel, a gazdaságirá­nyítás új, jelenlegi rendszerével együtt kell járnia az üzemi demokrácia fejlődé­sének. Apró Antal ezután a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseivel foglalkozott, majd a nemzetközi szocialista integráció fokozatos kiépítése érdekében tett erőfe­szítésekről szólt. Befejezésül a nemzet­közi helyzet néhány aktuális problémáját elemezte. SZÜRKEÁLLOMÁNY I­dézet egy tankönyvből: „az agyféltekéket borító átlagosan négy milliméter vas­tagságú kérget nevezzük szürkeállomány­nak. Ez a színhelye az idegrendszer leg­magasabb rendű elemző tevékenységé­nek.” Nagyrészt a szürkeállomány hatá­rozza meg a gondolkozás milyenségét, az értelmi-alkotó képességet. A modern agykutatás igen nagy figyel­met szentel az elme e fontos alkotóele­mének. Annál is inkább, minthogy egyes elképezések szerint szaporíthatók a szel­lemi potenciált hordozó sejtek, az emberi alkotóképesség orvosi beavatkozással is növelhető. Az utóbbi években azonban nemcsak a sebészeket, neurológusokat izgatja a szür­keállomány titka, hanem a közgazdászok is folyamatosan elkészítik egy — átvitt értelmű — nemzeti szürkeállomány sta­tisztikai mutatóit is. Egzakt módon pró­bálják mérni, hány és milyen tudományos alkotóelmével rendelkezik és miképpen hasznosítja őket a nemzetgazdaság. A pe­dagógusok, az oktatás-gazdaságtan szak­emberei, tudománypolitikusok gondosan megtervezik, hogyan volna gyarapítható egy-egy ország tudásállománya. Nem csu­pán azt elemzik újabban, hogyan alakul országonként az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem, termelékenység, fogyasztás, költ­ségvetés, hanem azt is, hogyan növekszik évente és nagyobb időszakban a tudomá­nyos káderek száma. Ilyenformán szürke­állomány-termelő „komplex iparról” ol­vashatunk, s a szürkeállomány-gyarapí­tás nemzetközi versenyéről. A tudományszociológusokat az izgatja, hogy milyen társadalmi és gazdasági következményei vannak, ha „agykiterme­lés” (azaz, köz- és felsőoktatás-fejlesztés), s milyen következményei, ha brain-drain, „agyátszivattyúzás” (azaz, kész külföldi szakembereknek az amerikai iparba csá­bítása) útján gyarapítják az USA-gazda­­ság szürkeállományát. Az amerikai elnök az oktatási költségvetést ért vétója miatt drámai szemrehányásokat kapott. A pub­licisták azt emlegették: súlyos következ­ményei lesznek, ha az Egyesült Államok lemarad a tudományos szakemberután­pótlás versenyében. A szomszédos országok szakirodalmá­nak szerény ismeretében is bátran állít­hatjuk, hogy a szocialista államok egyál­talán nem riadtak meg e békés verseny­­kihívástól. Jóslatok, prognózisok ugyan nem készülnek arról, hogy kit, mikor érünk utol, de készülnek körültekintő gya­korlati intézkedések a tudományos kuta­tás szolid fejlesztésére. A mi­­tudománypolitikai irányelveink, s az újabb állami és pártdokumentumok előírják, hogy a tudomány az eddiginél nagyobb mértékben részesedjék a nemzeti jövedelemből. E dokumentumok — ha a téma komolyságánál fogva nem is hasz­nálják az említett kifejezést — egész szel­lemükben tükrözik azt a józan felisme­rést, hogy a nemzetközi tudományos ver­senyben nekünk is vannak teendőink, helyt kell állnunk. Csakhogy, úgy látszik, ez az általában helyes felismerés csupán viták — talán azt is kimondhatjuk —, harc közepette juthat érvényre. A szürkeállomány-gya­rapítás ugyanis, jeleztük, komplex mű­velet, s a népgazdasági ágazatok együtt­működését feltételezi. Magasan kvalifikált értelmiség-utánpót­­­­­­láshoz elengedhetetlenül szükséges ugyan, de önmagában korántsem elegen­dő a tudósképzés erőteljes fejlesztése. (Ezt egyébként az utóbbi időben több fontos intézkedés is segítette: az új tudományos minősítési rendszer, s az egyetemi tudo­mányos ösztöndíjak megalapítása.) De nem csupán erről van szó. Hanem a fiatal tehetségek rendszeres nyilvántartásáról, kiválogatásáról és szisztematikus fejlesz­téséről is. Hozzátartozik a feladat megol­dásához a közoktatás széles bázisa, amely nem enged parlagon maradni képessége­ket. A tehetség támogatása többfajta ösz­töndíjjal és kollégiumokkal; a hátrányos helyzetű iskolák fejlesztése; a szakköri mozgalom és a tudományos diákkörök. Hozzá tartozik a tudományos érdeklődés felébresztése és annak rendszeres ápolása a diákévek idején. Mindez természetesen elképzelhetetlen alkotó szellemű és invep­­ciózus pedagógusok nélkül. Azért kellett elmondani mindezt, mert terjed és testületi döntésekben is mind gyakrabban megnyilvánul olyan szemlé­let, amely éles különbséget tesz közvetlen anyagi hasznot hajtó, s közvetlen anyagi hasznot nem hajtó, tehát állítólag nem produktív beruházások, költségek között Helyesen kerül előtérbe minden terüle­ten a gazdaságosság. De hibásan sokáig csak azt tartják gazdaságosnak, ami rövid távon hoz hasznot, ami hamar fizetődik ki.­­ A szürkeállomány-gyarapítás minden sú­­­á­lyos költségtényezőjével együtt csak hosszú távon térül meg, és évtizedek táv­latában kamatozik. Akkor viszont annál busásabban. Konkrét és átvitt értelemben is egyaránt értéket termel, s hasznot hoz a vállalati dolgozók gyerekének adott tár­sadalmi ösztöndíj, a munkások esti isko­lázására fordított támogatás, a közkönyv­tárfejlesztés, a szakmunkástanuló-iskolák férőhelyeinek bővítése. A nemzeti szürkeállomány gyarapításá­ban nemcsak azoknak van tehát szerepük, akik az állami költségvetést tervezik, ha­nem mindenkinek, aki a társadalmi va­gyon ésszerű felhasználásába bármilyen szinten is beleszólhat. N. SÁNDOR LÁSZLÓ Átadta megbízólevelét India új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Chonira Belk­appa Muthamma nagykövet­nőt, az Indiai Köztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízóle­velét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Puja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, Pesti Endre vezérőrnagy és For­­ró József, a Külügyminisztérium proto­­kollosztályának megbízott vezetője. C. B. Muthamma megbízólevelének át­adásakor beszédében egyebek közt el­mondotta: — Megtiszteltetés és kitüntetés szá­momra, hogy India nagyköveteként e szép és baráti országba neveztek ki. Kétsze­res öröm számomra, hogy Giri elnök és felesége magyarországi látogatásának kü­szöbén érkeztem Magyarországra, és kez­dem meg tevékenységemet. Ez a látogatás újabb megnyilvánulása annak a szoros barátságnak, amely összeköti országain­kat. — Indiában nagy figyelemmel kísértük az országaink közötti kapcsolatoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődését. Meg vagyunk győződve, hogy az elkövet­kező évek még több lehetőséget nyújta­nak a kölcsönös együttműködésre minden területen. Ebben az évben kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink rendkívül élénkek voltak. — Tudjuk — folytatta a nagykövet —, hogy Magyarország csakúgy, mint India, szilárd meggyőződéssel dolgozik a népek közötti békéért és barátságért. Örömmel csatlakozunk az önök erőfeszítéseihez, hogy ezeket a közös célokat fokozódó mértékben elérjük. Örömmel és optimiz­mussal kezdem meg működésemet. Losonczi Pál a nagykövetnő beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: — Jólesett hallanom elismerő szavait a magyar nép erőfeszítéseiről és eredmé­nyeiről. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe mély rokonszenvvel és együttérzéssel kíséri India népének és kormányának erőfeszítéseit, amelyek nagy és szép országuk felvirágoztatására irányulnak.­­ Egyetértek önnel abban, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és India politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai az utóbbi időben népeink javára örvendete­sen fejlődtek. Kapcsolatainkat elmélyítet­te a közvetlen érintkezés, a két ország vezetőinek kölcsönös találkozása. Éppen ezért várakozással tekintünk Gizi elnök úr közeli magyarországi látogatása elé, örülünk, hogy hazánkban üdvözölhetjük.­­ A két országot a nagy földrajzi tá­volságok ellenére közel hozzák közös cél­jaink, az emberiség sorsát érintő legfon­tosabb kérdések haladó szellemben törté­nő megoldására, a világbéke megőrzésé­re irányuló erőfeszítéseink. Örömmel ál­lapítjuk meg, hogy kormányaink azonos nézeteket vallanak a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben.­­ Biztosíthatom önt, hogy fontos és felelősségteljes munkájában mindenkor számíthat a magam és a magyar kor­mány jóindulatú együttműködésére és tá­mogatására. Kérem, tolmácsolja őexcel­lenciája V. V. Giri úrnak, India köztár­sasági elnökének, Indira Gandhi minisz­terelnök-asszonynak, valamint India né­pének a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és népének szívélyes üdvöz­letét és jókívánságait. A megbízólevél átadása után a nagy­követnő bemutatta Losonczi Pálnak a kí­séretében megjelent P. E. Peachey nagy­követségi első titkárt, V. Patel nagykö­vetségi másodtitkárt és P. Bhaduri nagy­követségi attasét. Az Elnöki Tanács el­nöke szívélyesen elbeszélgetett a nagy­követnővel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlék­művét.

Next