Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-16 / 258. szám

i­s--i­) Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1970. SZEPTEMBER 16. SZERDA5 Az Al Ahram bejelentése: Izrael erődítményeket épít a Szuezi-csatorna keleti partján (AFP, Reuter, UPI) A négy nagyhata­lom ENSZ-nagykövetei hétfőn ismét ta­nácskozást tartottak a közel-keleti hely­zetről. A házigazda ezúttal Sir Colin Crowe, Nagy-Britannia újonnan kineve­zett állandó ENSZ-képviselője volt. Tá­jékozott források szerint a nagykövetek kifejezésre juttatták aggodalmukat a Jarring-misszió halogatása miatt. Kairóban az Al Ahram keddi száma arról tett bejelentést, hogy az „Egyesült Arab Köztársaság továbbra is kapcsolat­ban áll Gunnar Jarringgal”. A lap egyút­tal ismertette Riad egyiptomi külügymi­niszter hétfőn elhangzott nyilatkozatát, amely azzal vádolja az Egyesült Államo­kat, hogy „befagyasztotta Jarring külde­­­ését”. Az Al Ahram ugyanakkor közli, hogy az EAK birtokában levő fényképfelvéte­lek szerint Izrael helyreállította az egyip­­tomi tüzérség által lerombolt Bar Lev­­vonalat és a Szuezi-csatorna nyugati partjáról szabad szemmel is látható erő­dítményeket épített fel a keleti part tel­jes hosszában. Riad egyiptomi külügymi­niszter szeptember 4-én a kairói ameri­kai képviselet veztője, Donald Bergus elé tárta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint — az izraeli—amerikai vádakkal ellentétben Izrael sértete meg a tűzszü­­neti megállapodást. Azóta 12 nap telt el — válasz nélkül. Riad egyébként arról is tájékoztatta Donald Bergust, hogy az EAK nem he­lyezett el új légvédelmi rakétákat a tűz­­szüneti zónában s nem irányított oda új csapatokat. Az EAK tevékenysége meg­felelt a tűzszüneti előírásoknak, azaz nem terjedt túl az utánpótláson, a kiképzésen és bizonyos csapatáthelyezéseken a tűz­szüneti zónán belül. (AFP) Hétfőn este Ammanban ülést tartott a jordániai kormány és a Palesz­tinai Ellenállási Szervezetek Központi Bizottságának képviselőiből alakult bi­zottság. Az ammani rádió szerint mind a jordániai kormány, mind a központi bizottság megerősítette abbéli szándékát, hogy tiszteletben tartja a tűzszünetet és a július 10-i megállapodást. Ez a megállapodás — mint ismeretes — kilátásba helyezi a kormánycsapatok visszatérését eredeti állásaikba — főként a jordániai—izraeli frontvonalra. Golda Meir feltételei (MTI) Amerikai megfigyelők szerint Abba Eban izraeli külügyminiszter hét­fői sajtóértekezletén „megüzente” Wa­shingtonnak, milyen álláspontot fog kép­viselni Golda Meir, amikor pénteken a Fehér Házban találkozik Nixon elnökkel. Amerikai értelmezés szerint az izraeli külügyminiszter mondanivalója a követ­kezőkben foglalható össze: 1. Tel Aviv a jövőben saját elhatáro­zása szerint kíván cselekedni, s nem ha­gyatkozik az Egyesült Államokra „nem­zetbiztonsági érdekeinek megvédésében”. 2. Amennyiben Washington nem tudja elérni az egyiptomi légelhárító rakéták eltávolítását, akkor „újra kell tárgyalni a tűzszünet feltételeit”, vagyis Tel Aviv fel­fogása szerint a jelenleg hatályban levő tűzszünetet „érvénytelennek” kell tekin­teni, visszaadva Izraelnek „cselekvési sza­badságát”. 3. A tűzszüneti megállapodás amerikai kezdeményezésre jött létre, következés­képpen az Egyesült Államok „kötelessé­ge”, hogy újabb fegyverszállítmányokkal „kiegyenlítse” az egyiptomi légelhárító­kapacitás erősödését. A repülőgéprablás fejleményei A túszok sorsa még mindig bizonytalan Izrael nem hajlandó teljesíteni a PNFF feltételeit (Reuter, AFP, UPI) Továbbra is ellent­mondó jelentések érkeznek a túszüggyel kapcsolatos fejleményekről. A UPI am­mani keltezésű jelentése szerint a Pa­lesztinai Népi Felszabadítási Front egyik szóvivője kereken tagadta, hogy „becsap­ták volna az ajtót a tárgyalások előtt”. Egyszerűen arról van szó — magyarázta a szóvivő —, hogy „mi már világosan ” kifejtettük követeléseinket. Részleteket akarunk embereink szabadon bocsátásá­nak idejére és helyére vonatkozóan, ha az illetékes kormányok ebbe nem men­tek bele”. A Front különálló feltételeket szabott az illetékes kormányoknak: Svájc bocsás­sa szabadon azokat a gerillákat, akiket fogva tart, szállítsa őket biztonságos helyre, s cserében megkapja a túszként őrzött svájci állampolgárokat. — Nyugat- Németországgal kapcsolatban ugyanaz ér­vényes, mint Svájccal. — Nagy-Britannia bocsássa szabadon a repülőgéprabló Leila Khaledet, adja vissza a megölt géprabló holttestét, s cserébe megkapja a nyolc brit állampolgárságú túszt. Az amerikai és izraeli túszok fejében Izraelnek egyet kell érteni négy pont­ban: 1. Szabadon bocsátja a Haifában őrizetbe vett svájci illetőségű gerillát. 2. Szabadon bocsátja a Tel Avivban július­ban őrizetbe vett két algériai kormány­­tisztviselőt. 3. Szabadon bocsátja a ja­nuárban, Dél-Libanonból elrabolt 10 liba­noni katonát. 4. Szabadon bocsát izrae­li börtönökben őrzött gerillákat. A túszügyben erősen érdekelt Egyesült Államok washingtoni adatok szerint (az ötven-ötven túsz közül majdnem negy­ven amerikai állampolgár) hétfőn meg­tette első hivatalos nyilatkozatát. Zieg­ler, a Fehér Ház sajtó­titkára közleményt olvasott fel, amely szerint „amerikai ál­lampolgárok túszként való fogva tartása az Egyesült Államok kormánya számára teljességgel elfogadhatatlan”. (UPI) Izrael nem hajlandó szabadon bocsátani a börtöneiben fogva tartott pa­­lesztinaiakat, cserében a Jordániában őr­zött túszok szabadlábra helyezéséért — jelentette ki Abba Eban izraeli külügy­miniszter a parlament rendkívüli ülésén „Izrael nem hagyja magát zsarolni. Ha Svájc, Nagy-Britannia és az NSZK hét Palesztinai gerillát szabadon akar bocsá­tani, Izrael nem fogja ennek útját állni" — fűzte hozzá a külügyminiszter, eluta­sítva minden ezen túlmenő lépést. A chilei kommunisták a Népi Egységfront elkövetkezendő feladatairól (TASZSZ) Hétfőn Santiagóban meg­kezdte munkáját a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A napirend fő pontja a szeptember 4-i el­nökválasztások, Salvatore Allende győ­zelme nyomán előállott helyzet. A részvevők meghallgatták Orlando Millasnak, a Chilei EP KB Politikai Bi­zottsága tagjának beszámolóját, amely hangoztatta, hogy Allendének, a Népi Egységfront jelöltjének választási győ­zelme nagy csapást mért az imperializ­musra, a földbirtokosokra és a finánc­­oligarchiára, megnyitotta az utat a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség és más társadalmi rétegek haladó képvise­lőiből álló koalíció megalakulásához. Az ország teljes függetlenségének eléré­séhez — hangoztatta a szónok —, meg kell dönteni az imperialista monopóliu­mok, a nagy földbirtokok, az oligarchia uralmát. A chilei nép most végrehajthatja ezt a feladatot, hiszen a szeptember 4-i választások után változások történtek a politikai erőviszonyokban, a Népi Egység­front jelöltjét a lakosság egyre szélesebb rétegei támogatják. Megkezdődött az ENSZ közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) (Reuter) Angie Brooks asszony megnyi­tó szavai után a közgyűlés Edward Hamb­­ro norvég ENSZ-nagykövet személyében megválasztotta az ülésszak elnökét. A norvég diplomata ezután megnyitó­beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy az ENSZ békefenntartó missziójá­nak keretében erőfeszítéseket kell tenni „korunk társadalma azon alapvető fogya­tékosságainak” kiküszöbölésére, amelyek az embereket erőszakosságra késztetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az elmúlt 25 évben kifejtett tevékenysé­gére visszatekintve a közgyűlés 25. ülés­szakának újonnan megválasztott elnöke mindenekelőtt a leszerelés, a közel-keleti probléma rendezése és az európai bizton­ság megteremtése terén az utóbbi idő­ben elért biztató eredményeket emelte ki. „A nemzetek ma már kezdik alárendelni nemzeti érdekeiket az emberiség közös érdekeinek, az ENSZ-alapokmányban foglalt alapvetően demokratikus elvekkel összhangban” — mondta. — „A tegnap részlegesen internacionális társadalma el­avult. Ma a változás korszakát éljük és a holnap szervezett és integrált társadal­mának nézünk elébe.” •• Ötven százalékkal nő a magyar-szovjet árucsere-forgalom (Folytatás az 1. oldalról) Könös jelentőséget tulajdonítunk és irány­adónak tekintve pártunk határozatait, azt a jövőben is fejleszteni és mélyíteni fog­juk. Úgy véljük, hogy az egyes gazdasági problémák megoldása — az érdekelt or­szágok erőfeszítéseinek és eszközeinek egyesítése útján — elő fogja mozdítani az integrációs folyamatok további fejlődését a szocialista közösség keretében. Példa­ként szogálhat a most aláírt együttműkö­dési egyezmény, a karton, az azbeszt és foszfortartalmú nyersanyagok termelésé­ről. Az országaink közötti gazdasági együttműködés elmélyüléséről tanúskodik az a tény, hogy a következő ötéves terv­időszakban a Szovjetunió és Magyaror­szág közötti áruforgalom több mint más­­félszeresére növekszik a jelenlegi ötéves időszakban várható összértékhez képest, és eléri a kilencmilliárd rubelt. A szovjet és a magyar fél megszervezi az együttműködést az elektronikus szá­mítástechnikai eszközök egységes rend­szerének létrehozásában. Eredményesen fejlődik a Szovjetunió és Magyarország között a termelési-műszaki együttműkö­dés az autóipar területén is. A Szovjet­unióból Magyarországra a következő öt­éves időszakra előirányzott villamos ener­gia, legfontosabb tüzelő- és nyersanyag­szállítások jelentős mértékben biztosítják Magyarország tüzelőanyag- és energetikai szükségleteit. A következő ötéves tervidőszakban az előirányzat szerint lényegesen növeksze­nek a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításai, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek szállításai a Szovjetunióból a Ma­gyar Népköztársaságba, valamint a köny­­nyűipari, élelmiszeripari és gyógyszeripari termékek, továbbá a mezőgazdasági ter­mékek szállításai Magyarországról a Szov­jetunióba. Bajbakov végezetül kifejezte azt a meg­győződését, hogy a két ország között ki­alakult gazdasági, kereskedelmi, tudomá­nyos és műszaki együttműködésnek a to­vábbiakban erősödnie és még jobban bő­vülnie kell a szocialista gazdasági integrá­ció fejlődése alapján, amiben a KGST ös­­­szes tagállamai megállapodtak a KGST XXIII. (rendkívüli) ülésszakán. A most aláírt jegyzőkönyv — húzta alá — lénye­gében a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósítása, érzés és őszinteség szelleme, igen jelen­tős eredményeket hozott. Az elért ered­ményekben nagy szerepe volt pártjaink és kormányaink vezetői legmagasabb szinten lefolyt találkozóinak, annak az ösztönzésnek és gondoskodásnak, amelyet gazdasági kapcsolataink további fejlesz­tése iránt tanúsítottak. A továbbiakban rámutatott: negyedik ötéves tervünk kidolgozása és a Szovjet­unió gazdasági szerveivel folytatott terv­­konzultációk során arra törekedtünk, hogy gazdasági kapcsolataink a Szovjet­unióval az elkövetkező időszakban is di­namikusan fejlődjenek.­­ A következő öt évben nagymérték­ben bővülnek a gépipar területén kiala­kult hagyományos kapcsolataink. Az 1970-es évhez képest, 1975-re a kölcsö­nös gépipari szállítások több mint 80 szá­zalékos növekedését irányozzuk elő. 1975- ben a Magyarországon forgalomban le­vő személy- és tehergépkocsik több mint fele származik majd a Szovjetunióból. De úgy gondolom, hogy a Szovjetunióban sem lesz csekély azoknak száma, akik napról napra magyar autóbuszokon jut­nak el munkahelyükre, otthonukba. — A most befejezett tervkonzultációk jelentőségét növelik azok a termelési­együttműködési kormányegyezmények, amelyeket kidolgoztunk és megkötöttünk. Ma a vegyiparunk fejlődésében új sza­kaszt megnyitó olefin kémiai együttmű­ködési egyezményt írtunk alá. — Meggyőződésünk, hogy ezeknek a kormányszintű egyezményeknek a meg­kötésével jelentős lépéseket teszünk az országaink közötti gazdasági integráció kibontakoztatása irányába. — Az 1971—1975. évi tervkonzultáció záró jegyzőkönyvének aláírásával a ma­gyar—szovjet tervkonzultáció fontos sza­kaszát zártuk le. Ugyanakkor teljes az egyetértés köztünk, a tervkonzultációt fo­lyamatos munkának tekintjük és tervhi­vatalaink, külkereskedelmi és ágazati minisztériumaink között további tárgya­lásokkal, új megállapodások létrehozásá­val megalapozhatjuk gazdasági kapcsola­tainknak a most egyeztetettnél nagyobb mértékű fejlődését.­­ Kifejeztük kölcsönös egyetértésün­ket, hogy 1971-ben megkezdjük orszá­gaink 1975 utáni gazdasági együttműkö­dése főbb kérdéseinek kidolgozását, egyez­tetését. Mélységesen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy az 1971—1975. évi ma­gyar—szovjet tervkonzultáció nemcsak gazdasági kapcsolataink szorosabbá téte­lét segítette elő, de hozzájárult a magyar és a szovjet nép közötti őszinte barátság és testvéri együttműködés további erő­sítéséhez is — mondotta a Tervhivatal elnöke. A jegyzőkönyvek és megállapodások aláírása után Nyikolaj Bajbakov a Szpi­­ridonov-palotában fogadást adott a ma­gyar delegáció tiszteletére. A tervegyez­tetési tárgyalásokon részt vett magyar küdöttség különrepülőgépen szerdán uta­zik haza Moszkvából. Párdi Imre válasza Válaszbeszédében Párdi Imre egyebek között kijelentette: — A mostani tárgyalásaink során kö­zel háromévi munka eredményét foglal­tuk össze és rögzítettük az általunk alá­írt okmányban. Örömmel és megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy az elvég­zett munka, amelyet a nagyfokú igényes­ség, a gazdasági realitások számba véte­le jellemzett és mindvégig áthatott a pro­letár internacionalizmus, a testvéri meg- Indokínában hevesebbé váltak a harcok (Reuter, AP) Indokínában az esős év­szak közeledtével mind hevesebbé válnak a harcok. Kambodzsában a népi erők „váratlan” ellentámadást indítottak a kormánycsa­patok azon zászlóaljai — mintegy 4000 katona — ellen, amelyek a múlt héten indították a kambodzsai háború „legna­gyobb offenzíváját” a Phnom Penh és Kompong Thom között húzódó 6. számú országút feletti ellenőrzés visszaszerzé­sére. Dél-Vietnamban, főleg az ország északi részében fokozódik az összecsapások he­vessége. A saigoni katonai szóvivők a laoszi határ közelében fekvő O’Reilley és Barnett támaszpontok térségéből jelezték a „heves harcok folytatódását”. D. Poljanszkij fogadta Dimény Imrét Dmitrij Poljanszkij, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyettese kedden fogadta a Moszkvában tartózkodó dr. Dimény Imre magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A találkozón, amelyet dr. Dimény Imre kért, a felek meleg, baráti megbeszélést folytattak. A megbeszélésen részt vett Vlagyimir Mac­­kevics, a Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztere. Nixon Európába utazik (MTI) Kedden a Fehér Ház bejelentet­te, hogy Nixon elnök hivatalos látogatás­ra Londonba, Madridba, Rómába és Belg­­rádba utazik. Az amerikai elnök európai körútja során ellátogat a földközi-tengeri kikötőkben állomásozó amerikai 6. flotta parancsnoki hajójára is. Sztrájkol a General Motors Kedden 0 órától kezdődően sztrájkba lépett a General Motors 344 ezer dolgozó­ja, miután szakszervezetük, a UAW (az Egyesült Autóipari Dolgozók) vezetőinek hétfőn éjfélig sem sikerült megegyezésre jutni a munkáltatókkal 54 napja folyta­tott bértárgyalásokon.

Next