Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-17 / 259. szám

1970. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK KULTÚRA - MŰVÉSZET Magyar Hírlap Premier ma y Qj{ Q 0j Rajzok, boszorkányok, szellemek és gyilkosok TRILÓGIA. Talán nem is kell példákka­ bizonyítanunk — hiszen még nemcsak az eredeti „minta”, hanem egy sor későbbi feldolgozás is klasszikusnak számít —, hogy a homéroszi eposzok milyen kiapad­hatatlan források az új és legújabb kori széppróza, képzőművészet, drámairoda­lom számára is. Párizsnak, a pásztorki­rályfinak részt hozó ítélete, a trójai hábo­rú számos epizódja, Odüsszeusz félelme­tes és furcsa kalandjai, a testét-lelkét majdnem elpusztító, hosszú „bolyongás”, amely után mégis hazaérkezik Ithakába, különböző műfajoknak és művészi elkép­zeléseknek szállították és szállítják a té­mát, vagy legalábbis az „alapanyag”-ot. A műfajok közül — a XX. században­ — természetesen nem maradhatott el a film sem: született már Homérosz­ ihlette, ro­mantikus látványfilm á la Hollywood (vagy ha úgy tetszik: Hollywood ihlette monstre film á la Homérosz) ugyanúgy, mint az „Iliász” és az „Odüsszeia” egy-egy mozzanatát jelképessé felnagyító kamara­film is. Bodrossy Félix most színes, polanimá­­ciós rajzfilmet alkotott, amely három egy­máshoz kapcsolódó részben — ezért lett Trilógia a címe a vállalkozásnak — mu­tatja meg (Hésiodosz műve, a „Munkák és napok” alapján) Hellász isteneinek szüle­tését, majd a trójai háborút és Odüsszeusz hazatalálását Pénelopé karjai közé. Ám nemcsak Hésiodosz és Homérosz művei szolgáltak alapul a filmhez, hanem az antik görög vázafestészet remekei is. A Trilógia középső része, a Trójai háború előtt Szilágyi János György, a neves ku­tató szól arról, hogy e vázafestmények még gazdagabb képet adnak (s valóban képet adnak) a korabeli mítoszokról, mint az eposzok. Kitűnő gondolat volt e vázá­kat — e több ezer év előtti álló „filmek”­­et — most mozgóképek sorává komponál­ni. Ismeretterjesztés is, meg bravúros lát­ványosság is Bodrossy Félix munkája. És nemcsak ez: dráma is. A forgató­­könyvet író — azaz az eredeti szövegrésze­ket egy, a ma nézőjét nemcsak ismeretek­kel, hanem gondolatokkal is szolgálni kí­vánó koncepció szerint összeállító — Trencsényi Waldapfel Imre érezhetően arra törekedett, hogy a mítoszok nyelvén szóló antik életbölcsesség lényegét tárja elénk. Vagyis, hogy bár béke és béke kö­zött különbség van — az igazi béke az, amely az egyén és a közösség erkölcsi méltóságát gazdagítja —, a háború tüzé­­vel nem szabad könnyelműen játszani. Hiszen, lám, még a győztesek közé tarto­zó Odüsszeusz is majdnem elvesztette mindenét a háború miatt. (Ezt a gondo­latot erősíti meg Devecseri Gábor beveze­tője is a harmadik rész előtt, Agamennon és családja sorsára utalva.) A gondolat és a látvány, a klasszikus szöveg és a klasszikum­­ihlette modern technika általában szinkronban vannak egymással a Trilógiában. Néhol azonban — nyilván a bravúr csábítására — Bod­rossy képei ellentmondanak az antik­ ak­tuális mondanivalónak. Kissé szadisztikus, például, ahogyan Odüsszeusz egy szuper­­western hős modorában sorra lenyilazza a kérőket. A szöveg — amit Sinkovits Imre kiváló tolmácsolásában hallottunk — mást sugall: sokkal kevésbé hetyke, sokkal bölcsebb, okosabb ekkor már, mint régebben Ithaka fejedelme. Lehetne még találni néhány túlilluszt­­rálást, meg néhány kihagyott lehetőséget is Bodrossy Félix képei között. Így is mindenképpen több, mint csak ismeret­­terjesztés a Trilógia. Technikailag, de mondanivalójában is úttörő produkció ez, amelyet bizonyára követhet majd egyszer­­—például — egy, a magyar folklór tárgyi emlékei alapján alkotott film a régi ma­gyar életről. A magyar naiv eposz tud­juk — hiányzik, de sok olyan monda és mese van, ami szintén segíthetné egy ilyen film megszületését. ,­­ , boszorkányperere í­­gk­, hogy’ a történelem olykor tükör is, amelyben ma-­ gunk korára is lelhetünk bizonyos párhu­zamokat. Nyilvánvaló, hogy Vaclav Kap­­licky történelmi regénye, amely hiteles dokumentumok alapján idézte fel az utolsó boszorkányperek egyikét, ezért mozgatta meg a csehszlovák „új hullám” ismert forgatókönyvírójának, Esther Krumbachovának és a Néma barrikád világhírű alkotójának, Otakar Vavrának képzeletét. Hármuk filmje anélkül, hogy keresett parabola volna, a modern lélektan eszkö­zeivel vizsgálja hogyan és miképpen ala­kulhatott ki az a helyzet, amely lehetővé tette ártatlan emberek tömeges lefogását, megvádolását, elítélését. Vavra az okot a légkörben keresi, a meghunyászkodásban, a félelemben, abban, hogy mindenki azt remélte: őt és családját elkerüli a gyilkos gyanú. Ez a baljós légkör azonban nem a semmiből keletkezett. Előidézője volt a vak hit, a türelmetlenség, a bizalmatlan­ság. A Boszorkányper története — mint a valóságban — a cselekményt apró jelen­téktelen eseményből — egy koldusasszony babonás ostobaságából indítja, aki azért keveredett a boszorkányság gyanújába, mert a megszentelt ostyát a templomból hazavitte a tehenének, ő csak az első volt. Boblig von Edelstein az inkvizítor gondoskodott a többiről, s mert ak­kor a hit és a vagyonszerzés nem állt oly messze egymástól, a gyanúsítottak köre főként a vagyonosabb polgárokra terjedt ki. Népes és kitűnő szereplőgárda eleveníti meg a sötét drámát. Az alakítások közül kiemelkedik Vladimir Smeral nagyerejű játéka. A nemrégiben bemutatott A külö­nös úr humanista hőse ezúttal a kapzsi, fanatikus inkvizítort személyesíti meg sokszínűen, hatásosan. FEKETESZAKÁLL SZELLEME. A Vörösmar­ty kertmozibam már játszották a Disney­­cég tipikus amerikai humorú szórakozta­tó filmjét, s most a filmszínházak is mű­sorukra tűzték. Robert Stevenson, az is­mert rendező szemmel láthatólag nem akar mást, mint szórakoztatni. Módszere az, hogy kigúnyolja a hagyományos kísértet­­legendát, mint műfajt, de bizonyos mér­tékig komolyan is veszi. A szereplőgárdából két színészre hív­nánk fel a figyelmet. A kitűnő Peter Us­tinov Feketeszakállként szemmel látha­tólag kitűnően szórakozik, és azon az ala­pon, hogy kísérletet nehéz realista mód­szerekkel átélni, harsányan bolondozik Elsa Lanchaster az egyik vénkisasszony, Emily alakítója nem más, mint Charles Laughton özvegye, aki maga is kedvelt filmcsillag. Az atlétatrénert játszó Dean Jones kedves és jelentéktelen, míg Su­zanne Pleshette (Jo Anne Baker tanárnő) legalább szép. CSAK A HALOTT VÁLASZOLHAT. Aki ab­ban a hiedelemben ül be a nézőtérre, hogy ez a lengyel krimi meglehetősen szövevé­nyes, az nem is fog csalódni. Detektív le­gyen a talpán, aki kiigazodik a meggyil­kolt bankpénztáros halálának rejtélyé­ben. S tegyük hozzá, ebben nem a mi sze­rény rejtvényfej­tői képességünk a hibás. Sylwester Checinski, a rendező és Andrzej Wydrzynski, a forgatókönyvíró ugyanis túlságosan összekuszálja a szálakat, el­elveszti a nyomokat. A közönséges bűn­ügyből utóbb kémhistória válik, majd az események menetébe belejátszik a ne­gyedszázados múlt, a fasiszta megszállás. . Azt csak dicsérni lehet, hogy a film igyekszik a műfaj bizonyos sémáit és meg­szokott figuráit egyéníteni, de az egyéní­­tés nemegyszer keresetté válik. A főszereplő, Ryszard Filipski (Wojcik kapitány) a lengyel film új csillaga, te­hetséges jellemszínész. Ábel Péter Nyolcvanhetedik évadját nyitotta meg társulati ülésével tegnap az Operaház. Az idei tervekről Lukács Miklós igazgató a következőket mondotta az MTI munka­társának: — Ünnepi feladat számunkra ebben az évadban Bartók három színpadi művé­nek felújítása, amelynek bemutatóját a szeptember 26-án kezdődő magyar operák hete keretében tartjuk. Immár tradíció, hogy évadonként egy-egy új magyar mű­vet mutatunk be, most Ránki György Az ember tragédiája című operáját tűztük műsorra. — Felújítjuk az idén Richard Strauss Rózsalovagját, a Wagner-tetralógiából pe­dig a Siegfriedet. Az Erkel Színházban kerül sor Johann Strauss Cigánybárójá­nak, valamint a Pillangókisasszonynak és a Gianni Schiccinek a felújítására, és Donizetti Csengőjének bemutatására. Ba­lettműsorunk a Rosszul őrzött lány című klasszikus művel gazdagodik, amelynek betanítására Sir Frederick Asthont hív­ták meg, akinek koreográfiájával ez a darab már világsikert aratott. Az Operaház balettegyüttese december­ben Bukarestben vendégszerepel, az ope­ratársulat pedig a tavasszal az NSZK-ban turnézik. Előreláthatólag 1971 szeptem­berében cserevendégjátékot rendeznek a moszkvai Bolsoj és a Magyar Állami Ope­raház között. Számos világhírű külföldi művészt lát­hat ebben az évadban is a közönség, a többi között fellép hazánkban Renata Scotto, Nicolai Gedda, Mario del Mona­co, Giacomo Aragall és Anja Silja. Szá­mítanak továbbá Grace Bumbry, Mont­serrat Gaballe, Peter Schreier és Raina Kabaivanska szereplésére is. Ismét ellá­togat hozzánk új műsorával Antonia Gades és együttese. Október végén a szovjet kultúra napjai alkalmából néhány kiváló szovjet művész is szerepel majd az Operaházban, illetve az Erkel Szín­házban. irodája, Máriássy Félix rendező pedig a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsé­ge nevében ismertette a gazdag és színes programot. Az idén — amint az már ismeretes — a szakmai tanácskozások középpontjában filmművészetünk jelenlegi helyzete áll. Ehhez kapcsolódik a Balázs Béla stúdió nyilvános vitája, amelybe az elképzelések szerint a közönség is bekapcsolódik. A 8 versenyfilm mellett 4 új játékfilm és 2 még be nem mutatott tévéprodukció, valamint néhány figyelemre méltó külföl­di alkotás is szerepel a vetítési tervben. Két másfél órás műsorban láthatja majd a pécsi közönség a Balázs Béla stúdió ko­rábbi legjelentősebb, illetve legfrissebb munkáit. A tavalyihoz képest változás történt a díjak kiosztásában. A fődíj és a közön­ségdíj mellett ezúttal a társadalmi zsűri döntése értelmében jutalmazzák az ope­ratőröket, a forgatókönyírókat és a zene­szerzőket is. Kiadják a szövetség játék­filmes szakosztálya szavazatainak alapján a legjobb férfi és női alakítás, illetve a legjobb férfi és női epizodista díját is. Az eseménysorozatba újra bekapcsoló­dik a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, amely hanglemeznapokat tart Pécsett. Ennek keretében Bartóké-hangversenyt rendeznek, valamint könnyűzenei bemu­tatót. A pécsi filmszemlére természetesen el­látogatnak a vetítésre kerülő filmek alko­tói és szereplői, s a szakma különböző képviselői. Mintegy 30 külföldi vendég, köztük a Nápoly négy napja rendezője, Nanny Loy és a neves lengyel művész, Janus Morgenstein is jelezte érkezését. Á. P. Sok érdekességet ígér a pécsi filmszemle Szerdán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában sajtótájékoztatót rendeztek az október 5—10 között sorra kerülő, immár hagyományos pécsi film­szemléről. Bernáth László a szemle sajtó- Kezdődik az évad az Állami Operaházban. Két évtizede működik a Déry­né Színház Huszadik születésnapját ünnepli a Déryné Színház. Ebből az alkalomból a színház vezetősége tegnap sajtóértekez­leten számolt be az együttes munkájáról és terveiről. Az idei jubileumi évad nagy eseménye lesz Az ember tragédiájának bemutatója. A színház feladatának tekinti, hogy meg­ismertesse közönségével Madách remekét. Az előadást Szécsi Ferenc rendez. Ismét szerepel opera is a Déryné műsortervé­ben. A­ 14 premier között két új magyar darab lesz: Végh Antal Menekülők című drámája, valamint Szeptember végén címmel egy Szendrey Júlia életéről szóló ifjúsági színmű, amelyet Pápa Nelly dra­matizált Kertész Erzsébet regényéből. A legközelebbi bemutató a Sándor Má­tyás lesz, amelyet Verne Gyula regényé­ből írtak színpadra, s amelynek rendezé­sét Both Béla, a Nemzeti Színház igazga­tója vállalta. Nemzetközi együttműködés - népművelésben Érdekes eszmecsere színhelye volt a közelmúlt napokban Balatonalmádi: hét európai szocialista ország népművelési intézeteinek igazgatói találkoztak. A ta­nácskozást a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával a budapesti Népművelési Intézet kezdeményezte és hívta össze; igazgatója, Ács Miklósné tartotta a vita­indító előadást is. Őt kérdeztük meg: mi volt a négynapos nemzetközi értekezlet célja, mi tette szükségessé megrendezé­sét? Ami összeköt ? A miénkhez hasonló intézet az euró­pai szocialista országok közül Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban, Romániában és a Szovjet­unióban működik — mondotta. — Ha­sonló, de nem ugyanaz, hiszen az egyes intézetek funkciói sokban eltérnek egy­mástól. Elsősorban azért láttuk kívána­tosnak ezt a tanácskozást, hogy megálla­pítsuk, mi a közös, munkánkban, mi köt össze minket — s hogyan lehet ennek alapján megteremteni országaink hatéko­nyabb együttműködését a szocialista nép­művelésben. — S megtalálták ezeket a közös voná­sokat? — Igen, és ehhez a találkozót előkészí­tő, csaknem egyévi, előzetes levelezés is hozzásegített. Végül személyesen is tisz­tázhattuk: közös feladatunk az orszá­gainkban folyó népművelő munka mód­szerbeli segítése é­s e munka szerepének kijelölése a népművészet hagyományai­nak megőrzésében, továbbfejlesztésében. Mindkét témának a megbeszélésen egy­­egy napot szenteltünk; a másik két napon az eddigi együttműködés eredményeit tettük mérlegre. Megállapíthattuk: hasz­nosak voltak a mostanáig kialakult két­oldalú kapcsolataink is, de közös érde­künk, hogy ezek most már tágabb, a két ország közötti kölcsönös együttműködéssé fejlődjenek. A tanácskozás egyik jelentős eredményét éppen abban látom, hogy el­indultunk ezen az úton, időben megkapjuk nemzetközi rendezvé­nyeik jegyzékét. — S a többi javaslat? — Ugyancsak mi kezdeményeztük, cseréljük ki rendszeresen tapasztalatain­kat a népművelés különböző nemzetközi szervezeteiben (például az amatőr művé­szeti szövetségekben) való részvételünk­­ről. Magyar részről javasoltuk továbbá, hozzunk létre a hét ország tervezett együttműködésének koordinálására nem­zetközi dokumentációs és információs központot. A tanácskozás bolgár részve­vői a nemzetközi amatőr művészeti feszti­válok összehangoltabb és sűrűbb megren­dezését sürgették. E javaslatokat — egye­bek mellett — a tanácskozás ajánlásba foglalta össze, s a dokumentumot a ma­gyar Művelődésügyi Minisztérium elé ter­jeszti, hogy az hivatalosan továbbítsa az érintett országok illetékes minisztériu­maihoz. Mi az elképzeléseinket addig is részletesen kidolgozzuk, s megküldjük partnereinknek véleménycserére. — Mikorra tervezik a legközelebbi hasonló tanácskozást? — Amit erre válaszolhatok, az mostani, első összejövetelünk egyik legpozitívabb eredménye: ezentúl évenként megvitatjuk közös problémáinkat. Jövőre az NDK- ban, Lipcsében találkozunk, s már a té­mában is megegyeztünk: arról lesz szó, mi az intézeteink feladata az ifjúság isko­lán kívüli művelődésének segítésében, a felnövekvő nemzedékek kulturális neve­lésében. G. Sz. I. Ajánlás hét minisztériumnak — Milyen javaslatok hangzottak el az együttműködés megjavítására, s melyik­nek várható a közeli megvalósulása? — Teljes egyetértéssel találkozott pél­dául J. A. Vlagyimir­ovnak, a moszkvai Központi Tudományos Metodikai Intézet igazgatójának az a javaslata, hogy állít­suk ki időnként a művelődési intézmé­nyek tervrajzait, és szorgalmazzuk a leg­jobbak megvalósítását; az első ilyen ki­állítás jövőre meg is nyílik Moszkvában, a hét ország által beküldött anyagból. Ugyancsak elfogadták a mi javaslatun­kat egy nemzetközi eseménynaptár kiadá­sára, amelynek hivatása szintén az, hogy segítse országaink együttműködését. Inté­zetünk vállalta e kiadvány megszerkesz­tését is, amennyiben az egyes országoktól Egyetemi tanévnyitó Gödöllőn, Veszprémben és Sopronban Gödöllőn, az agrártudományi egyetem tanévnyitó ünnepi nyilvános ülésén teg­nap az egyetem több mint 1500 hallgató­­ját dr. Pethő György rektor köszöntötte. Ezután öt mezőgazdásznak arany, Felcser János nyugalmazott agrármérnöknek pe­dig gyémántdiplomát adtak át, végül 76 első éves hallgatót, akik a nyáron részt vettek a tiszai árvíz védekezési munkái­ban az Árvízvédelemért éremmel tün­tették ki­ A veszprémi Vegyipari Egyetem ugyan­csak tegnap tartotta tanévnyitó ünnep­ségét, amelyen részt vett dr. Bélák Sán­dor, a Keszthelyi Agrártudományi Egye­tem rektora, valamint több társegyetem képviselője is. Az ünnepségen dr. Káldy Pál rektor az elmúlt év oktatási és tudo­mányos eredményeit, valamint az idei terveket ismertette. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem a Liszt Ferenc Művelődési Központban tartotta tanévnyitóját. Dr. Gál János rek­tor köszöntötte a vendégeket. Ezt köve­tően felavatták az egyetem új doktorait, majd a 60 évvel ezelőtt végzett Seemayer Felise bukaresti lakos átvette gyémánt­diplomáját. Huszonhat ötven éve végzett erdőmérnök aranydiplomát kapott.

Next