Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-17 / 259. szám

HIngygr Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1970. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK? ■ ■■ i rí nnmmDBSPI Vita a közgazdasági szabályozó rendszer irányelveiről xp,G^ö~í L 'jjj, A hitelrendszer és a gazdasági egyensúly — A beruházások gyorsításának feltételei — Devizagazdálkodás, turistavaluta Beszélgetés László Andor államtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével Közzétették a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésének irányelveit. Munkatársunk felkereste László Andor államtitkárt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. A forint vásárlóereje Álláspontja szerint a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésének irányelvei, pontosabban: az irányelveknek a hitelrendszerről szóló fejezete hogyan segíti a IV. ötéves terv céljainak valóra váltását. Az 1968-ban bevezetett közgazdasági szabályozó rendszer alapjaiban bevált, lényegében tehát nem e rendszer változásairól, hanem olyan kisebb módosításokról van szó, amelyek részben az ösztönzési rendszerben, részben a szabályozók által meghatározott mennyiségi kérdésekben a negyedik ötéves terv jobb megalapozását biztosítják. A hitelrendszerrel kapcsolatos határozatok is ezt a célt szolgálják. Az egyensúlyt és a forint vásárlóerejének megőrzését alapvetőnek kell tekinteni abból a szempontból, hogy a gazdaság harmonikusan fejlődjék, hogy az állampolgárok és a vállalatok megbízhassanak a forintban, hogy a munkájukért, tevékenységük ösztönzésére kapott forintok munkájuk valóságos ellenértékét képezzék. A hitelrendszert továbbfejlesztő határozatok újból megerősítik ezt a korábbi törekvést és kimondják, hogy a közép- és hosszú lejáratú hitelvolument folyamatosan függővé kell tenni a tartós hitelforrások tényleges alakulásától. Ez más szóval azt jelenti, hogy hitel segítségével is csak akkor lehet felhalmozni, ha a felhalmozás a népgazdaságban valamilyen formában ténylegesen létrejön. A rövidlejáratú hitelnél a kibocsátás feltétele, az árufedezet mellett, a realizálás lehetősége. Ezek olyan alapvető elvek, amelyek nélkül szilárd pénzpolitika nem képzelhető el. Meghatározott területeken, de az eddiginél szűkebb körben természetesen továbbra is nyújtunk preferenciákat a beruházási hitelek számára, és a középlejáratú beruházások futamidejét 3 évről 5 évre emeljük. A népgazdasági tervvel való összhang biztosítása érdekében a beruházási hiteleknél ágazatok szerinti hitelkontingenseket rögzítünk, amelyeket természetesen csak azok a vállalatok vehetnek igénybe, amelyek a hitelt a lejárati időn belül vissza tudják fizetni; ez minden hitel feltétele. A visszafizetésre képes vállalatok között is elsősorban azok jönnek figyelembe, ahol a beruházás megtérülése gazdaságosabb és ezzel összefüggésben a rövidebb hitelvisszafizetési futamidőt is vállalni tudják. Az erről szóló határozatoknak megfelelően a Pénzügyminisztérium január 1-ével meghatározott körben forgóalaprendezést hajt végre, felülvizsgálva az érintett szervek forgóalap-szükségletét. kat az anyagi, műszaki feltételeket a beruházások megvalósulásától, amelyek a gyors befejezéshez szükségesek. Sokszor esett szó a beruházások koncentrálásáról Ezt nemcsak a létesítmények koncentrált megvalósítása szempontjából kell értelmezni, hanem elemi szükségesség, hogy azok időben, a lehető legrövidebb idő alatt valósuljanak meg. Ha nem ez történik, ha a többlet vásárlóerő kibocsátásával széthúzzuk a beruházásokat, akkor a befektetett társadalmi tőke hasznosítása késik, és egyre tömegesebbé válik a befejezetlen beruházás, amely bizonyos nagyságrend felett elviselhetetlen. Ezért válik mindennapossá az a konfliktus, amely a beruházási szándék és a megvalósítás lehetősége között, vállalatok, szövetkezetek és bankszervek kapcsolatában jelentkezik . Mindez nemcsak az állóeszköz-beruházásra vonatkozik, hanem a készletekben való beruházásra is. Ezért kell korlátozni és általánosságban megszüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a készletfelhalmozás konzekvenciáinak a vállalati fejlesztési alapokon való viselése alól mentesítették. A belkereskedelemben például az elmúlt két évben sok ilyen kedvezményt nyújtottunk. A szabályozó rendszer felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy a kereskedelem fejlesztési alapjainak növelése most már indokolatlanná teszi a vállalati teherviselés szempontjából is ezeket a kedvezményeket. Ágazati szabályozók — Kérjük, értékelje az irányelvekben körvonalazott ágazati szabályozó változásokat.— Az ágazati sajátosságok mérlegelése a hitelellátás szempontjából mennyiségi kérdés és nem az alapelvek különbözőségéből adódik. — A népgazdasági tervvel összefüggésben a következő időszak hitelpolitikájában elsősorban azokat a célokat kívánjuk érvényesíteni, amelyeket a negyedik ötéves terv központi célkitűzésekként említ. Ilyen például: a földgáz-, az alumínium-, a kőolaj-, a jármű-, a számítástechnikai program, a ruházati és az építőipar fejlesztése. A felsorolás is jelzi, hogy ezek a népgazdaság fejlesztésének alapvető céljai, és nagymértékben lekötik a következő időszak anyagi forrásait. A Magyar Nemzeti Bank a hazai források kiegészítésére külföldi hitelműveleteket is végzett és ismeretes, hogy a közelmúltban több, a fejlesztés céljait szolgáló külföldi hitel felvételére került sor. Ezt a tevékenységet a bank a jövőben is folytatja, és nemcsak a nagy létesítmények, hanem a kisebb fejlesztési igények megvalósítása szempontjából is igyekszik lehetőségeket teremteni. Ilyen például a közelmúltban a Morgan Grenfell bankházzal kötött 15 millió dolláros hitelkeret, amely különféle kisebb beruházási javak beszerzését teszi lehetővé kedvező lejáratú és kamatozású hitelből. Jelentős az a hitelakció is, amely a Gazdasági Bizottság jóváhagyásával 25 millió dolláros keretben, a sertéstenyésztés meggyorsítását célzó berendezések beszerzését teszi lehetővé. Az akció meghirdetése után a jelentkezők száma több mint a duplája volt az eredetileg tervezett keretnek. Vizsgáljuk, hogy e többletből miképp elégíthetjük ki a gazdaságosan megvalósítható kérelmeket. — Mindez alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a népgazdaság belső ellátását javítsuk és az exportképességet fokozzuk. — A magyar exportpotenciál erősödésében, a belső ellátás javításával egyidejűleg is, minden bizonnyal bízhatunk. Ez kellő biztosítékot nyújt külföldi kötelezettségeink maradéktalan teljesítésére és annak a nemzetközileg elismert és nagyra becsült helyzetnek a megőrzésére, hogy a Magyar Népköztársaság és ezen belül a Magyar Nemzeti Bank külföldi kötelezettségeit mindig időben, maradéktalanul teljesíti, számlatulajdonos van Magyarországon, és minthogy a rendszer bevezetése óta mindössze egy esztendő telt el, ezt nem tekintjük rossz eredménynek. Ismeretes, hogy a múlt év májusa óta a korábbi 70 dollár helyett 100 dollár valutaellátást biztosítunk a külföldre utazó magyar turistáknak. Ez jelentős öszszeg, és figyelembe véve több, nálunk gazdagabb ország intézkedéseit, az ellátás mértékét illetően nincs okunk szégyenkezni. A KGST-országok vonatkozásában, a gazdasági kapcsolatok erőteljes fejlődése nyomán, a turistaellátásban is további könnyítéseket lehetett bevezetni. Az évi 6000 forintos valutavásárlási lehetőség, amely korábban ebben a keretben napi összegében és az egyszerre igénybe vehető napok száma szerint korlátozott volt, szabaddá vált, és a 6000 forintos kereten belül lényegében mindenfajta korlátozás nélkül igénybe vehető. — Kíván-e valamit megjegyezni a vállalatok egymás közötti kapcsolatairól? — A vállalatok közötti kapcsolatok gazdaságirányítási rendszerünkben egyre több tartalmat kapnak. A kormány intézkedései lehetővé teszik, hogy a vállalatok közösen új vállalatokat alapítsanak, sőt, mód lesz, meghatározott feltételek mellett, az egymásnak való hitelnyújtásra is. Természetesen azonban, hogy ennek a tevékenységnek a népgazdaság célkitűzéseivel összhangban kell állnia. Fontos, hogy nagymértékben növekedjék a vállalatok felelőssége az egymással való kapcsolatok helyes kialakításában. Jelenleg ugyanis a vállalatok áru- és fizetési kapcsolataiban a korábbi mechanikus együttműködés beidegződése miatt a felelősség még nem mindenütt kielégítő; gyakori, hogy vállalataink anélkül szállítanak, hogy meggyőződnének a rendelő fizetőképességéről. A fizetési meghagyási rendszer bevezetése óta a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmában tapasztalható rendellenességek mértéke csökkent. E területen azonban minőségi változást kell elérni, és a fizetési meghagyási rendszer, mint jogsegédlet, nem pótolhatja az előzetes biztosítékok, a partnerek helyes megítélésének kötelezettségét F. J. Kamatszint és a források költségei . Ezek mellett rendkívül fontos motívum a határozatban, hogy a hitelek kamatainak a tényleges kamatköltségek szintjéhez való alkalmazását írja elő. Ma az a helyzet számos hitellel kapcsolatban, hogy a felszámított kamatok nem fedezik a források (a lakosság betétei, külföldi hitelek) költségeit, és ezek a területek ily módon burkolt kedvezményt élveznek. Lényeges az is, hogy az így kialakított kamatszintet egységesen alkalmazzuk a népgazdaságban, tehát a mezőgazdaságban is. A kamatszint ily módon való kezelése természetesen nem zárja ki, hogy meghatározott célokat, adott esetben a preferenciák körén belül kedvezményesebb kamatlábbal finanszírozzunk. A beruházási kedv nagy, a jó gondolatok tömege vetődik fel a vállalatoknál, és önmagában ezt pozitívan kell értékelni. Ez a helyzet azonban egyidejűleg konfliktusokhoz is vezet. Még a legjobbnak minősülő törekvéseket sem lehet a népgazdaság egyensúlyi helyzetének veszélyeztetése árán támogatni. — Ha a beruházási piacon amúgy is meglevő feszültséget nem csökkentjük, hanem fokozzuk, az oda vezethet, hogy — bár számos nagy-, illetve vállalati beruházás elkezdődik — befejezésük rendkívül elhúzódik, hiszen a többlet vásárlóerő kiszámíthatatlan módon vonja el azt A vállalatok kapcsolatai — Tájékoztatná olvasóinkat a devizagazdálkodás eredményeiről? — Ha már a devizagazdálkodásról beszélünk, ennek sok olyan vonatkozása van, amely a lakosságot közvetlenül is érinti. Bevezettük az állampolgárok devizaszámláinak rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy külföldi napidíjakból, szellemi exportból származó lakossági bevételek meghatározott hányada külföldi valutában az OTP- nél befizetésre kerüljön, és adott esetben igénybe vehető legyen. Jelenleg 3600 ilyen A mezőgazdasági vásár krónikája A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR és az állami erdőgazdaságok szakembereinek találkozóján, szerdán a gyár műszaki vezetői gépújdonságaikról kérték ki az erdőgazdaságok véleményét, meghallgatták kívánságaikat, amelyeket a fejlesztésnél majd figyelembe vesznek. A BARANYAI NAP vendégeit a művelődési pavilonban zenés köszöntő várta. A pécsi Bóbita bábegyüttes és baranyai nemzetiségi táncegyüttesek szórakoztatták a közönséget AZ ÉPÍTÉSI BEMUTATÓN az Országos Szakipari Vállalat ismertette az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szakembereivel azokat a korszerű könnyűszerkezetű építési eljárásokat, amelyekkel néhány hónap alatt több száz vagonos hűtőház, több száz férőhelyes istálló állítható fel és helyezhető üzembe. Sok bolt , kevés alkatrész Mint ismeretes, hazánkban a következő öt év alatt 340 ezer új személygépkocsi kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 220 ezerről 560 ezerre emelkedik a kocsik száma, s ezzel együtt ugrásszerűen nő az alkatrészek kereslete. A hazánkban közlekedő, csaknem 90- fajta személygépkocsihoz, körülbelül 35— 40 ezer féle alkatrész szükséges. Ezeknek csak töredéke, mintegy kétezer a hiánycikk. E kétezer valamelyike miatt azonban több ezer kocsi áll országszerte. Több hazai üzem vállalkozott olyan autóalkatrészek gyártására, amelyek importja nem oldható meg. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat és a cinkoltai Auras Alkatrészgyár motoralkatrészek, a Vilkesz szövetkezet és a Bakony Művek pedig autóvillamossági felszerelések gyártását vezette be. Az ellátás javítására hálózatát is növeli az Autóker. A fővárosban az alkatrészszaküzletek száma a következő öt évben 7-ről 14-re nő. Ebből 12 típusüzlet, kettő pedig általános felszerelési üzlet lesz. Jövőre az Ecseri úton importalkatrész-nagykereskedelmi raktár nyílik. Az Autóker növeli vidéki boltjainak számát is. Az alkatrészellátásban jelentős javulás várható, végleges megoldásra azonban egyelőre az autósok nem számíthatnak. Kilencmilliárd rubeles forgalom A Pravda a magyar—szovjet tárgyalásokról A Pravda szerdai száma Egyesített erőfeszítés címmel kommentálja a magyar— szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírását. A cikk kiemeli, hogy az együttműködés munkájában nem csupán a két ország tervező- és külkereskedelmi szervei vesznek részt, hanem az összes ipari minisztériumok is. Ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a tervegyeztetési tárgyalások folyamatában a felek egész sor megállapodást írtak alá, amelyek biztosítják a szakosítást és a kooperációt az ipar egyes ágazataiban. Konkrét példákat elemezve, a cikk utal arra, hogy a Szovjetunió bővíti Magyarországra irányuló személy- és tehergépkocsi-szállítmányait, valamint az ezekhez szükséges pótalkatrészek kivitelét. Viszonzásképpen az Ikarus autóbuszok mind nagyobb számban jelennek meg a szovjet utcákon és utakon. Állandóan bővül a szakosítás és a kooperálás keretében szállított termékek részaránya, s ez jelentős mértékben előmozdítja a műszergyártást, a híradástechnikai eszközök, valamint az alumíniumtermékek gyártását. A Pravda imponálónak nevezi a magyar—szovjet árucsere-forgalom fejlesztési távlatait tükröző adatokat, s ennek kapcsán kiemeli, hogy 1971—75-ben másfélszeresére nő a korábbi ötéves időszakhoz képest az áruforgalom értéke, és meghaladja a kilencmilliárd rubelt. HORIZONT • HORIZONT - horizont Szovjet küldöttség Indonéziában Az indonéz külügyminisztérium egyik vezető személyiségének közlése szerint, szeptember végén szovjet műszaki küldöttség látogat Indonéziába, hogy az 1965- ben abbamaradt, szovjet együttműködéssel építendő létesítmények munkájának folytatásáról tárgyaljon. A küldöttség Djakartától 48 kilométernyire, Tjilegonban megtekint egy acélüzemet, Jáva középső részén pedig a tjilatjapi műtrágyagyárat. Mindkét üzem még csak félig épült fel. A harmadik megtekintendő létesítmény, a Djakarta közelében levő seropongi atomreaktor ugyancsak befejezésre vár. Az említett létesítmények építésének folytatására augusztusban született megállapodás, amikor Adam Malik indonéz külügyminiszter Moszkvában járt és Indonéziának a Szovjetunióval szemben fennálló 800 millió dollár összegű adóssága rendezéséről tárgyalt. Csehszlovák miniszter Zágrábban Karel Martinek csehszlovák tárca nélküli miniszter, a jugoszláv—csehszlovák gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke Zágrábba érkezett. Martinek a zágrábi vásár megtekintésén kívül megbeszéléseket folytat majd a csehszlovák—jugoszláv vegyes bizottság soron következő, Belgrádban megtartandó ülésszakának előkészítéséről. Az olasz idegenforgalom Az olasz országos idegenforgalmi hivatal adatai szerint, az év első hét hónapjában körülbelül 17 millió külföldi turista járt Olaszországban, ami 2,6 százalékkal több, az elmúlt év azonos időszakában Olaszországban járt külföldiek számánál. Csupán júliusban több mint 5,2 millió külföldi tartózkodott Olaszországban. Koreai képviselet Helsinkiben Helsinkiben kedden megnyílt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi képviselete, amelynek az a feladata, hogy közreműködjék a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében a két kormány 1989-ben megkötött szerződése értelmében.