Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-17 / 259. szám

JEGYBR HÍRLAP ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1970. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK9 BI CSÜTÖRTÖK A TV-BEN Vajon álcád-e köz­­!iJj!lj!ÍÍÍ!ÍP!Ha fi­­ünk valaki is, aki­­nek ne fordult vol­na meg a fejében, hogy jó volna egyszer hatalmas­­Eszeget örökölni, és vajon ki nem foglalkozott már a gondolattal, hogy mihez kezdene egy váratlanul reá szakadt nagy vagyon­nal? Nos, erre az ötletre építette történe­tét Bános Tibor is, a mozikban már két éve játszott, de a tévében csak ma este vetítésre kerülő filmvígjáték, Az örökös forgatókönyvírója. A film főhőse, Drapp Tamás százmillió dolláros örökséghez jut, egy amerikai szalámigyár formájában. De ez még nem is elég. Ez a bizonyos Drapp Tamás módfelett puritán ember: az az elve, hogy csak a becsületes munkával szerzett pénz boldogít. Ennélfogva szaba­dulni akar a váratlanul reá szakadt nagy boldogság alól — csakhogy ez nem megy olyan könnyen. Erre a komikus ellent­mondásra épül a történet, amelyből a víg­játék olyan jeles mestere készített filmet, mint Palásthy György. A siker tehát ga­rantált: a szórakozni vágyó közönség jót mulathat ma este; a könnyű történethez olyan súlyos színészegyéniségeket hozott a rendező, mint Latinovics Zoltán, Darvas Iván, Sinkovits Imre és Pécsi Sándor, vagy a „női sz­akaszban” Váradi Hédi és Almási Éva. Késő este Ember és írás címmel új típu­sú irodalmi műsorral találkozhat a néző, jeles kritikusok közreműködésével és ki­váló íróink nyilatkozatai alapján egy kü­lönös kerekasztal-beszélgetésben az utóbbi évek magyar prózairodalmának kérdései kerülnek terítékre. L. A. Az egy százalékért Új sikerek a kongresszusi munkaversenyben Nagy lendülettel folytatódik a kongresz­­szus tiszteletére országszerte indított mun­kaverseny. A Lenin Kohászati Művek dolgozói pél­dául 91 ezer tonna nyersvas, acél- és hen­gereltáru terven felüli gyártását vállalták, az ígért többletmennyiségből eddig 80 ezer tonnát teljesítettek. A Szerszámgépipari Művek dolgozói a kongresszusi zászló elnyerését tűzték ki célul; a siker érdekében a tervezett öt­­százalékos termelékenységnövekedést nyolc százalékra akarják növelni. Október­ben kongresszusi hónapot szerveznek, hogy ezzel biztosítsák a vállalások hiány­talan teljesítését. A telefongyáriak vállal­ták, hogy a nemzeti jövedelem egyszáza­lékos növeléséhez az önköltség további csökkentésével, valamint a külkereskedel­mi tevékenység javításával járulnak hoz­zá, majdnem kétmillió forint értékű több­letterméket állítanak elő. A kongresszusi versengésben az építő­ipari vállalatok között élenjár a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat, amely­nek kollektívája a termelés négyszázalé­kos emelését, valamint a kiemelt beruhá­zások határidő előtti befejezését tűzte ki célul. Szép eredményekről számolhatnak be a textilipar dolgozói is. A Szegedi Textil­gyárban a fonodas brigádok kezdeménye­zésére bevezették a „társadalmi hibajelö­lést”, ennek eredményeként csökkent a szakadások száma, javult a fonalak minő­sége. A Magyar Gyapjúfonó és Szövő­gyárban elsősorban az olcsó, keresettebb szövetek termelésének növelésére törek­szenek. Új kezdeményezés az építőiparban „Becsüld meg az előtted dolgozó szaktársad munkáját" A 21-es számú Állami Építőipari Vál­lalat szocialista brigádjainak és szocia­lista munkahelyeinek vezetői szerdán tartották meg­ vállalati összevont tanács­kozásukat. A tanácskozáson értékes kezdeményezés született. Lévai Ernő, a vállalat négysze­­res szocialista asztalos brigádjának veze­tője volt a kezdeményező. Kifejtette, hogy brigádjának, s a vállalat valamennyi szakipari kollektívájának nagyon sok gondot okoz a, sokféle utólagos javítás. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a festők, a szerelők, a burkolók és az egyéb szak­ipari brigádok kárt okoznak egymás munkájában. A lelkiismeretes, kiváló mi­nőségű munkával, a másik szakma által befejezett munka megóvásával, megbe­csülésével el lehetne kerülni az utólagos javításokat, s így az eddig meddő mun­kával bővíthetnék az építési kapacitást új létesítményeken dolgozhatnának és mentesítenék egymást a sok bosszúságtól, mérgelődéstől is. Lévai Ernő javaslatára a festő, a víz- és fűtésszerelő, s az egyéb szakipari szo­cialista brigádok vezetői elhatározták, hogy az utólagos javítások megszünteté­se érdekében mozgalmat indítanak a ki­váló minőségért, egymás munkájának megbecsüléséért. A brigádvezetőket felruházták azzal a joggal, hogy amennyiben a másik szakma brigádja kárt tesz elkészült munkájukban vagy rossz minőségű, hanyag munkával támaszt nehézségeket, akkor a vétkes bri­gád naplójába bejegyezhetik a hibát Több vagy gyakori ilyen bejegyzés alap­ján méltatlanná válik a szocialista címre a brigád. Elhatározták, hogy nemcsak a szakipari, hanem más szakmákra is ki­terjesztik ezt a mozgalmat, amelynek jel­szava: „Becsüld meg az előtted dolgozó szaktársad munkáját, ne legyen utánjaví­­tás!”_______________________ 1870-ben gyúltak ki az első gázlámpák Felépül Pécsett a második gázgyár Száz évvel ezelőtt, 1870-ben gyúltak ki Pécs utcáin az első gázlámpák. Az egy­kori Légszeszgyár megindulásának és a gázszolgáltatás kezdetének centenáriuma alkalmából ünnepséget rendezett szerdán a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat. Az eseményen részt vett dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbi­zottság titkára, dr. Lőrincz Imre nehéz­ipari miniszterhelyettes, a szakszerveze­tek és a város intézményeinek képvi­selői. A pécsi Pannónia-szálló nagytermében Bereczky István igazgató emlékezett meg a gáztermelés pécsi történetéről, először csak a közvilágításban, majd az ipari és háztartási fogyasztásban betöltött szere­péről. A mecsakalji város közelében nincs földgázlelőhely, ezért egyelőre a benzin­­bontás technológiájával, tudják az egyre fokozódó igényeket kielégíteni. Az új nagy benzinbontót tavaly ősszel helyezték üzembe. További program Uránvárosban a második gázgyár felépítése, ahol két napi százezer köbméter kapacitású ben­­zinbontó termeli majd a gázt. Ha meg­­valósul, a fogyasztók számát duplájára — 34 ezerre — tudják növelni. A jubileumi ünnepségeken kitüntetése­ket, jutalmakat adtak át a vállalat régi és a munkában élenjáró dolgozóinak. Új közműépítő vállalatokat alapítanak Az országos közműfejlesztési program alapján jelentősen meg kell gyorsítani a víz-, csatorna-, villamosenergia-, gáz- és távfűtőhálózatok építését, s ehhez a ne­gyedik ötéves tervidőszakban csaknem kétszeresére kell bővíteni a közműépítési kapacitást. A bővítés mintegy kétharma­dát a meglevő vállalatok fejlesztésével, gépesítésével biztosítják, az építési igény egy részét azonban már csak új vállala­tok alapításával elégítheti ki az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal. A vízügyi és az építésügyi ágazat már megtette első intézkedéseit az új válla­latok létrehozására. Az OVH a napokban tette közzé hivatalos értesítőjében két új vállalata, a Dél-dunántúli és az Észak­magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat alapító okiratát. Néhány hét múlva aláírják az ÉVM győri új közműépítési vállalatának ala­pító okiratát is. Idén, az év végéig Nyír­egyházán, majd a jövő évben Gödöllőn és Szegeden is létrehoznak korszerű, új közműépítő vállalatot. Négy és fél millió turista hazánkban Tovább növekedett hazánk idegenfor­galma, az év első nyolc hónapjában 4 millió 650 ezer külföldi járt Magyaror­szágon, tájékoztatott az év eddigi szaka­szának idegenforgalmi gyorsmérlegéről dr. Borda József, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezetője. Elmondotta, hogy augusztusban külö­nösen megélénkült a forgalom. A szocia­lista országokból 40, a nem szocialista országokból pedig 22 százalékkal többen érkeztek, mint az előző év hasonló idő­szakában. 1970-re jellemző: a hazánkba látogatók száma jelentősen emelkedett, az átutazóké pedig némileg csökkent. A nyugat-európai és a tengeren túli or­szágokból nyolc hónap alatt több mint 540 ezer turista érkezett hazánkba. Arról még nincs pontos mérleg, hogy a külföl­diek mennyit költöttek nálunk. A becs­lések szerint szeptember 1-ig az idegen,­forgalomból származó bevétel 18—20 mil­lió dollárt és mintegy 14 millió rubelt tett ki. Ennek az összegnek nagy részét a külföldön járt magyar turisták használ­ták fel, akiknek száma ebben az évben szintén tovább növekedett. A nyári hónapokban, főként augusz­tusban kevésnek bizonyultak az idegen­­forgalmi központokban a szálláshelyek és emiatt több külföldi csoportot nem tudtunk fogadni. A hiányosságokkal kapcsolatban szó esett arról is, hogy nem volt megfelelő választék az ajándékcikkek forgalmazá­sánál. A valutabeváltás sem volt minden­hol zökkenőmentes. Az idegenforgalmi vállalatok sem készültek fel megfele­lően az idényre. Az idegenforgalomban érdekelt vállalatok a fő idény befejezése után megvitatják a tapasztalatokat. F. J. Metróépítési konferencia Balatonfüreden, a SZOT-szanatórium nagytermében szerdán 350 szakember részvételével megkezdődött a nemzetközi metróépítési konferencia. Rödönyi Károly közlekedés és postaügyi miniszterhelyettes, a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület elnöke megnyitó beszédében méltatta a konferencia jelentőségét, amely annak ellenére, hogy ezekben a napokban Tokióban is hasonló témájú nemzetközi konferenciát tartanak, nagy érdeklődést váltott ki. A budapesti metró és a hazai szakemberek elismerésének bizonyítéka, hogy a magyar konferenciára 22 ország­ból érkeztek tudósok, kutatók, tervezők és gyakorlati szakemberek. Borravaló, borravaló fatt, delta, korpa, borravaló. Ugyanazt a fogalmat jelölik a szavak. A külön pénzt, amelyet csúsztatunk, amelyet néhány fog­lalkozási ágban már-már belekalkulálnak a havi jövedelembe. A borravaló tehát örö­met szerez annak, aki kapja, s bizonyos szo­rongást (elég-e?), olykor bosszúságot annak, aki adja. Nemrégiben felháborodottan mesélte egy honfitársunk, akit munkája 15 esztendőre külföldre szólított, hogy hazaérkezése nap­ján öt forint borravalót adott a taxisofőr­­nek, és az méltatlankodva mondta: uram, nálunk többet szokás adni. Egyik barátom arról panaszkodott, csaknem leköpte a ben­zinkútnál a luftos bácsi, mert mindössze há­rom forinttal honorálta fáradságát. Mind gyakrabban hallani hasonló esetekről. Egyes helyeken most már nemcsak elvárják, hanem nyíltan, olykor hihetetlenül agresszívan meg is követelik a borravalót. Kívülállóként ma­gam is többször elmondtam a kárvallottak­nak: „ugyan nem érdemes izgatnod magad ezek miatt”, de most már belátom, csak kívülállók sajátja ez a nyugalom ... Kedden este negyed tízkor a Kerepesi út és a Fehér út kereszteződésénél levő ben­zinkútnál álltam meg. Néhány perc várako­zás után előkerült egy vékony, őszes hajt­­kutas, tőle kértem egy százasért üzemanya­got. Pár pillanat alatt felitta a tartály a 25 litert, adtam a százast, mondtam, hogy kö­szönöm, és menni akartam. Elmaradt azon­ban a megszokott - én is köszönöm, vagy — jó éjszakát, ehelyett emberünk mérgesen zsebre vágta a piroshasút. Aztán lassan rám nézett és kiadósat tercintett. Pár lépést ar­rébb ballagott, visszafordult és hogy félre ne értsem — nekem szól - ismét köpött egyet. Nem értettem félre. Nem adtam ugyanis borravalót. Az ember mérgelődik magában, aztán hangosan gondolkodik. Vajon milyen extra munkát végzett az illető, hogy külön jöve­delmet várt érte? Micsoda munkamorál az ilyen? Végül: az egyre szaporodó jelzések ellenére miért nem beszélget el az ÁFORT alkalmazottaival a normális munkaerkölcs fogalmáról. Hogy ez úgysem használ? Hát akkor mi? Törjék azon az illetékesek a fejüket. E. L. Földcsuszamlás Dunaföldváron• Tegnap délután még mozgott a talaj Dunaföldvárnak a hídtól délre eső határ­­részén, ott, ahol kedden déltájban föld­csuszamlás történt. Majdnem egy kilomé­ter hosszan, több mint 300 méter széles­ségben, körülbelül 50—60 méterrel süly­­lyedt meg és csúszott a folyam felé a Diós nevű hegyoldal keleti része. Emberéletben nem esett kár, mivel Garda Ferenc mező­őr idejében értesítette a tanácsot, az pedig gondoskodott arról, hogy a lakosság el­hagyja a veszélyeztetett területet. A ter­mészeti csapás következtében négy ház megrongálódott, ugyanennyi összeomlott. Közöttük egy földmunkáscsaládé is, akik­nek a tanács azonnal adott szükséglakást Az elemi erők furcsa szeszélyeként meg­maradt, bár kissé megrongálódott Gogola Jánosné hajléka, jóllehet legalább negy­ven méterrel mozdult el onnan, ahová építették. Az anyagi kár az első becslés szerint meghaladja a hárommillió forin­tot. Fejlesztik a fővárosban a járóbeteg-ellátást A fővárosi tanács végrehajtó bizottsá­ga szerdai ülésén egyebek közt megtár­gyalta azt a javaslatot, amelyet az egész­ségügyi osztály a fővárosi járóbeteg­ellátás kerületek közötti aránytalanságai­nak csökkentésére dolgozott ki. Dr. Bar­iha Ferenc fővárosi vezető főorvos is­mertette a különböző szakágazatokban várható átcsoportosításokat. Elmondotta, hogy a fővárosi gyermekegészségügyi há­lózathoz 275 szakorvos tartozik, akik 258 ezer 14 éven aluli gyermek egészségügyi gondozását végzik. A színvonalas ellátás alapkövetelménye, hogy az orvosonkénti gyermeklétszám ne haladja meg az ezret Az aránytalanságok a fővárosi szakor­vosi ellátásban a legkirívóbbak. A meg­oldást nehezíti, hogy egyes kerületekben egyáltalán nincs, illetve kicsi a rendelő, intézet. Sok a probléma az új, bővülő la­kótelepeknél is. Végezetül közölte a főváros vezető fő­orvosa, hogy a negyedik ötéves terv idő­szakában 1400-zal növelik a rendelőinté­zeti orvosok óraszámát, amivel az alap­­vető problémák nagy részét megoldják. A főváros egészségügyének holnapja ke­rült napirendre szerda délután a Haza­fias Népfront budapesti bizottságánál is annak az ankétsorozatnak a keretében, amelyet a főváros formálódó negyedik öt­éves tervéről indítottak. Ifjúmunkás-aktivisták tanácskozása Szerdán a KISZ központi bizottságá­nak székházában — az ifjúmunkás fele­lősök, szervezők és a társadalmi munka­­bizottságok vezetőinek részvételével — értekezletet tartott a KISZ KB ifjúmun­kás osztálya. Az értekezleten a kollektív szerződések eddigi tapasztalatait, az 1971—75. évi szerződések előkészítését és a kongresszusi munkaversennyel kapcso­latos kérdéseket vitatták meg. Elsőnek Fábri Tibor, a SZOT termelési alosztályvezetője adott tájékoztatást a KISZ-vezetőknek a népgazdaság 1970-es első félévi helyzetéről — a Miniszterta­nács és a SZOT elnöksége értékelése alapján. A munkaversennyel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a szocialista brigá­dok spontán kezdeményezése alapján ala­kult át a­­felszabadulási munkaverseny kongresszusivá. A májusi árvíz miatt a verseny súlypontja a nemzeti jövedelem­ben bekövetkezett kiesés pótlása — az egyszázalékos mozgalom lett. Dr. Kovács István, a Munkaügyi Mi­nisztérium munkatársa előadásában hang­súlyozta, hogy a kollektív szerződések ki­alakítása és továbbfejlesztése az ifjúsági érdekvédelem szempontjából­ is fontos feladat, és ezért az új kollektív szerződé­sek megkötésénél nagyobb szerepet kap­nak az üzemi és vállalati KISZ-szerveze­­tek. A minisztérium részletes előzetes tá­jékoztatást ad az ifjúsági szervezeteknek a szerződések módosításának lényegéről. B.­K Vasutast gázolt a vonat Elgázolta Csókás László 34 éves balassa­gyarmati lakos, kocsivizsgálót a nógrád­­kövesdi vasútállomáson egy tehervonat. Csókás a szerelvény indítása után — sza­bálytalanul — átbújt az egyik vagon alatt, a kerekek alá került. A halálos végű bal­eset ügyében a­ Nógrád megyei Rendőr­­főkapitányság vizsgálatot indított.

Next