Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-17 / 259. szám

Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT TUDÓSÍTÁSOK 1970. szeptember 17, csütörtök 11 RÁDIÓ Mai műsorok SZÍNHÁZAK KOSSUTH. 8.20: A Clark Sisters műsorából. 8.35: Tud. magazin. 9.00: Puccini: Pillangókis­asszony. Három felv. opera. 11.41: Ádám Jenő népdalfeldolg.-ból. 12.30: Melódiakoktél. 13.40: Rapcsányi László műsora. 14.00: Déki Lakatos Sándor néps­akra játszik. 14.25: A német mun­kásmozgalom dalaiból. I. 14.39: Sáncalja. Re­gény, VI. 15.10: Mihály András: Három darab régi stílusban. 15.35: A szép Heléna. Részi. Offenbach operettjéből. 16.05: Bach: D-dúr versenymű három hegedűre és zárra. 16.28: A közoktatás fóruma. 16.48: Az élő népdal. 17.15: Az MRT énekkara Kodály-műveket éne­kel. 17.35: Kerekasztal-beszélgetés. 18.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 18.28: Yoko­hama kék fényei. Zenei mozaikok Japánból. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Az MRT szimf­­zkrának hanga. Közben: Kb. 20.15—20.30: Fe­kete István két írása. Kb. 21.00: Made in Hungary. Könnyűzene, tánczene, dzsessz. 21.30: Haydn-művek. 22.15: Közv. a vívó VB-ról, An­karából. 22.33: Lakatos Lajos cimbalmozik. 22.48: Katalán költők versei. 23.00: Mathis, a festő. Részi: Hindemith operájából. 0.10—0.25: André Segovia gitározik. PETŐFI. 8.05: Szimf. zene. 9.00: Miskolci Csó­ka Béla népi zenekara játszik. 9.30: összeáll, a mezőgazdasági kiállításról. .11.50: Magánvéle­mény közügyekben. 12.00: Könnyűzenei híradó. 12.30: Kórusok, hangszerszólók. 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. 13.20: Haydn: D-dúr gor­donkaverseny. 14.00—18.00: Kettőtől hatig. 18.10: Eladó birtokok. Novella. 18.57: Rádióhangver­senyekről. 19.27: Szovjet népek dalaiból. 20.25: Új könyvek. 20.28: Tarimenes utazása. Regény, I. 21.02: Erkel Ferenc Hunyadi László c. operá­ja. 21.32: Könnyűzene. 21.52: Romantikus kó­rusmuzsika. 22.07: Zentai Anna és Palcsó Sán­dor operettdalokat énekel. 22.30: Dr. Merényi István írása. 22.40: A dzsessz kedvelőinek. 23.15: Tánczene Varsóból, Prágából és Berlin­ből. URH: 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Törté­nelmi kislexikon. 19.04: A dzsessz kedvelőinek. 19.22: Chello. Részi. Verdi operájából. 19.54: Mozart-művek. 20.51: Liszt-művek. 22.10: Bee­thoven összes zongoraszonátái, X. TELEVÍZIÓ BUDAPEST. 9.00—11.20: Iskolatévé. Olvasás. Magyar nyelvtan. Kémia. 14.00—16.05: Iskola­tévé. (Ism.) 18.00: Hírek. 18.05: A muzsika apró követei. Kisfilm. 18.35: Reklámműsor. 18.50: Esti mese. 19.00: Régi kórusmuzsika. 19.15: Mindenki közlekedik. Rip. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Magyar rajzfilm. V. 20.30: Az örökös. Magyar film. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.10—23.00: Ember és írás. Prózairodalom. POZSONY. 9.00: Dokumentumfilm. 9.30: Pá­rizs meghódítása. (Is­m.) 10.40: Dalok. 11.00: If­júsági fórum. 11.35: Tv-híradó. 15.00: Szlovan Bratislava—Brno jégkorong-mérk. 17.15: Kö­zönséges nap. Tv-riport. 17.35: Szökőkutas óra, Tv-játék. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.10: Néprajzi dokumentumfilm. 20.05: Kis filmtörténet. Az angolszász filmgyártás 1945- ben. 21.20: Néptáncok. 21.40: Autósok, motoro­sok. 22.00: Tv-híradó. 22.20: Egy hét a hokipá­lyán. POZSONY—n.­ 20.00: Hírek. 20.05: A dal tör­ténete. I. rész. 20.30: Magazin. 21.15: Marcela Laiferova énekel. 21.30: A szlovák nemzeti fel­kelés memoárja. Dók.-sorozat. 21.45: Tv-hír­adó.­­ JUGOSZLÁV. 17.15: Magyar nyelvű tv-króni­ka. 17.50: Távcső. 18.30: Balkáni folklórfeszti­­vál. 19.05: Taktu és barátai. — Adás állatokról. 19.20: Doktor a házban. — Vidám műsor. 20.36: Időszerű beszélgetések. 21.35: Törhetetlenek. — Filmsorozat. Állami Operaházi Háry János (M. béri. 1., 7) Erkel Színház: Bánk bán (Ney béri. 1., 7). Ma­dách Színház: A tetovált rózsa (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Vonó Ignác (7). Víg­színház: IV. Henrik (D. Kéri, 1., 7). Pesti Szín­ház: A hős és a csokoládékatona (7). Fővárosi Operettszínház: Négyen pizsamában (7). Jó­zsef Attila Színház: Canterbury mesék (7). Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (este 19). Kamara Varieté: Kolumbusz tojása (6, 19). Állami Déryné Színház: Kecel: Mágnás Mis­ka. Edelény: Könyves Kálmán. Tatabánya: Al­bérlő a fürdőkádban. Répcevis: Vakvágány Lenti: Szakadék. Ócsa: Adáshiba. Állami Báb­színház: Sopron, Szabadság mozi: A kíváncsi kiselefánt (de. 1,9, 10, fl2). Ózd, Liszt Ferenc Műv. Ház: Jancsi és Juliska (de. fl0, du. 3, 5) Békéscsabai Jókai Színház: Battonya: Hotel Szerelem (este f8). Győri Kisfaludy Színház: A vándordiák (bemutató előadás, 7). Kecske­méti Katona József Színház: Dávod: Csárdás­királynő (este f8). Veszprémi Petőfi Színház, Várpalota, Hamlet (7). MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó (171—888) műsora: Miért rágják a fák kérgét a nyulak? (Elmond­ja: Láng József.) Hívható: du. 5-től este 10 óráig. Az árulkodó vízcsap A tettes nagyon megbánta — Leszúrt a feleségem udvarlója — , szavakkal támolygott be egy vérző em­ber egy hideg téli reggelen az etyeki kör­zeti orvos rendelőjébe. A penge széles sebet ejtett a nyakán, de szerencsére mégsem érintett életfon­­fontosságú szervet. Az orvos elsősegély­ben részesítette a megtámadottat, majd értesítette a mentőket. Később a sérül­tet beszállították Budapestre, az egyik klinikára. Az esetet az itteni orvosok je­lentették a rendőrségnek, ahonnan azon­nal két nyomozó érkezett és megkezdték a kihallgatást., , A vasútállomáson hirtelen hátulról két ismeretlen kapta el a vállamat és a következő pillanatban az egyik már szúrt is. És otthagytak... A kést kihúztam, majd megmosakodtam és elmentem a doktor úrhoz... Az ember támadóiról személyleírást is adott. Másnap a klinikán ismét kihallgatták az embert. Most már pontosabban em­lékezett. Például arra is, hogy a vasút­állomás mellett levő vízcsapnál mosta meg a nyakát. Meg aztán elmondta a kö­vetkezőket is: rossz a viszonya a fele­ségével, nem­ jó a házasságuk, két héttel azelőtt az asszonyt rajta is kapta vala­melyik pesti eszpresszóban­ egy Sanyi nevű ismerősével, akit ott meg is vert. Velük volt akkor egy harmadik személy is, aki két támadója közül nagyon hason­lít az egyikre. Meg aztán, azután az eset után mondta is az asszony: „Most boldog vagy, büszke vagy az erődre, hogy elbírtál vele... De ne hidd, hogy veled nem lehet elbírni, hátulról téged is le lehet ütni...” — Bosszút akartak állni rajtam ... — így az ember. A gyanú tehát a bizonyos Sanyira és az asszonyra terelődött... A nyomozók minden adatot gondosan ellenőriztek, minden körülményt alapo­san megvizsgáltak, keresték az ember tá­madóit. És megtalálták a vasútállomási vízcsa­pot. Ahol az ember — vallomása szerint — a támadás után vérző nyakát meg­mosta. Igen ám, de a vízcsap az adott időben nem működött. A vezetékről a csap fagy­veszély miatt le volt szerelve. .. Az asszony meg így vallott: A házastársi viszony tényleg megrom­lott, de ő azon a napon csak délután, a munkából hazajövet hallotta, hogy fér­jét megszúrták. Még elmondta azt is, hogy hazaérkezésekor az ágyat, amiben férje szokott aludni, véresen találta. A­­ kispárnáról a huzat is le volt véve. És férjének egyik inge is véres volt. Mi történt tehát valójában azon a ka­rácsony előtti hideg reggelen? Az asszony — aki takarítónő — haj­nali fél négykor hagyta el a lakást, dol­gozni indult. A két gyerek fél nyolckor ment el az iskolába. Az ember egyedül maradt a lakásban. És gondolkozni kez­dett. Házasságukon. És úgy látta, nincs további értelme az életének. Kiment a konyhába, a szekrényből elővett egy hosszú kést, visszafeküdt az ágyba és ott a kést markolatig a nyakába szúrta. Nem vesztette el az eszméletét. A szúrt sebet megpróbálta kiszélesíteni, de ez nem si­került. Aztán felkelt, a kést kihozta a szobából, ingét lehúzta, a véres kispár­nát is, bekötötte magát és elment a kör­zeti orvoshoz... Az ember a nyomozó kérésére a kést is előkerítette. A rendőrség, mivel az emberölési kísérlet gyanúját Sanyira és az ő feleségére terelte — az ember ellen eljárást indított. Az ember később így vallott: Miután elkeseredése miatt öngyilkos­ságot kísérelt meg és ez nem sikerült, először, útban a körzeti orvos felé szü­letett az a gondolata, hogy a gyanút ar­ra a férfira terelje, azért nyilatkozott úgy az orvos előtt. Amikor a kórházban a nyomozók felkeresték, már felébredt a lelkiismerete, de a következményektől félve, nem akarta elmondani a valóságot,, ezért a történetet úgy állította be, hogy az állomáson ismeretlen személyek le­szúrták ... Később azért terelte a gya­nút a feleségére és ismét arra a férfira, mert így akart rajtuk bosszút állni. Az ember védekezésül azt adta elő, hogy amikor cselekedetét elkövette, olyan idegállapotban volt, hogy agyát teljesen elborította a bosszú vágya és nem tudott gondolkodni cselekményének következ­ményei felől. De amit tett, azóta már na­gyon megbánta. Az ember az eset után munkahelyén, ahol ellene kifogás soha nem merült föl, többé nem jelentkezett. Most szállító­munkás és nagyon csendes, hallgatag. Különváltan élnek. A kicsi lány az asz­­szonynál. Fiacskáját elhozta ,és az édes­anyjánál helyezte el. Rendesen fizeti a tartásdíjat. Jövő héten lesz a tárgyalása. Hamis vád miatt kerül a bíróság elé. Ott találkozik majd a feleségével. Aki az ügyben a tanú . .. Várkonyi András kellemes gRoim t­­o­iwaaig Ezer kilométer ivóvízvezeték épült eddig Bács-­Kiskunban Bács-Kiskun megyében utolsó szakaszá­hoz érkezett az egész megyére kiterjedő nagyszabású vízműépítési program meg­valósítása. A harmadik ötéves tervben harminc település kapott vízművet. A jó ivóvizet szállító csőhálózat hossza már megközelíti az ezer kilométert. A terv szerint 1975-ig elkészül a még hiányzó 40 vízmű, s ezzel a megye mind a 100 közsé­gében megteremtik a korszerű, vezetékes ivóvízellátást. Késői kánikula a Balatonnál Az egy hete tartó kellemes, napsütéses időt szerdán valóságos szeptemberi ká­nikula váltotta fel a Balaton déli partján, délben a hőmérő higanyszála 30 fokig emelkedett, a tó vizének hőmérséklete pedig 21 fokos volt. KUTYABARÁTOKNAK Nevetés, kiképzés A kutya egyik leg­főbb jellemvonása, hogy az embert, vagy­is a gazdáját fogadja el parancsolójának, másként kifejezve: „falkavezér”-nek. Eh­hez csak annyit, hogy amikor a kutya még vadon élt, falkába tömörülve jár­ a zsák­mány után. A falka vezére mimdig a leg­idősebb, legerősebb kutya volt, s ennek „parancsait” a falkához tartozó ’valameny­­nyi kutya tiszteletben tartotta». Amióta azonban a kutya domesztikálódott, azóta az embert és annak parancsait követi. Amikor választás korú kiskutya kerül a házhoz, a család minden egyes tagja arra törekszik, hogy a kiskutya minél előbb „mindent” tudjon. Már első napokban megkövetelik tőle, hogy pacsit adjon, hogy szolgáljon, hogy az eldobott tárgyat visszahozza. Ez a maximalista álláspont természetesen tarthatatlan. Még 4—5 hó­napos korú kutyától sem szabad megkö­vetelni a fentieket. Mindig a kutya fajtája szabja meg azt a határt, hogy mit követelhetünk tőle. Egy pekingi palotakutya, vagy japán chin ter­mészetesen alkalmatlan arra, hogy gazdá­ja a kiképző területre vigye, s ott a ku­tya a palánkon átmásszon, vagy tüzes ka­rikát ugorjon keresztül. Kilenchónapos kortól — megfelelő kiképzési program alapján — ugyanez megkövetelhető a né­met juhásztól, az airdale terriertől, a bo­­xertől, a kuvasztól, sőt, az uszkártól is. Mire kell mégis megtanítani kutyánkat, hogy tisztességesen viselkedjék a lakás­ban, az utcán és a járműveken? E he­lyen már szó volt arról, hogy a lakásba kerülő kölyökkutya legelőször azt tanulja meg, hol van a helye. A helyére küldést és a helyére hívást naponta gyakoroljuk vele, de ne sokszor, mert elunja. Amint a helyére küldjük, s ezt a parancsunkat teljesíti, dicsérjük meg, és egy simogatás sem árt. Ugyanígy viselkedjünk, ha helyé­ről, hozzánk parancsolva, odajön. A lakásban tartott kutya kezdetben igyekszik — játékos ösztöneitől vezérel­ve — játszani a szőnyegrojtokkal, a szék- és asztallábakkal, igyekszik minden meg­mozgatható­ a szájába venni (újság, könyv stb.), s azokat széttépni. A határozott erély: egy gyengéd pofon vagy legyintés, a ,,Pfuj, nem szabad!” szavak kíséretében, mindig megteszi hatását. A kutya intelli­gens állat, és hamarosan rájön, mit sza­bad és mit nem szabad tennie a lakás­ban. Rágási ösztönének kielégítésére azon­ban adjunk neki olcsó fakanalat, hogy azon tornáztassa a fogazatát. Nagy-Budapest területén több kutyaki­képző iskola működik. Ezekben az isko­lákban szombat délutánonként, vasárnap délelőttönként 20—30—50 kutya és gaz­­dájának részvételével folyik a kiképzés. E helyeken gyakran megjelennek kölyök­kutyákkal, és szinte rimánkodnak a ve­zetőnek, hogy részt vehessenek kutyájuk­kal a kiképzésben. Erre, sajnos, nincs le­hetőség. A kölyökkutya szervezete ugyan­is nem bírja el a kiképzés nehéz munká­ját, a fejlődésben visszamarad, csökötté válhat. Általában a kilenchónapos kort betöltött kutyával szokás bekapcsolódni a kiképző munkába. Addig legyenek türe­lemmel a gazdák, igyekezzenek minél több időt szabadban tölteni kutyájukkal, hogy az kedvére futkározhasson, szaladgálhas­son a szabad területen. Kártérítés rossz kerítés miatt Megrendítő tragédia történt karácsony­kor a Magyar Légiforgalmi Vállalat XVII. kerületi lakótelepén. Az udvaron két — négy- és hatéves — kisgyerek játszado­zott. A bekerített teleptől mintegy száz méternyire van egy nagy, nyitott, külön körülkerített szennyvíztároló. Ám a ke­rítés gyakran rossz, így kerülhettek a gyerekek szaladgálás közben a befagyott szennyvíztárolóhoz, ráléptek, a jég besza­kadt alattuk és mindketten a vízbe ful­ladtak. A szerencsétlen sorsú kisgyerekek szü­lei a temetéssel kapcsolatos kiadások és a síremlékállítás költségeinek visszafize­téséért pert indítottak a MALÉV ellen. A vállalat 20 százalékos kártérítést volt haj­landó fizetni, arra hivatkozva, hogy a szülők is gondatlanok voltak, kiskorú gyermekeiket felügyelet nélkül engedték játszani. A Fővárosi Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a MALÉV-et teljes kártérítés fizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy amikor a szülők az egyébként jó magaviseletű gyermekeiket a lakótelephez tartozó zárt udvaron, rö­vid időre, egyedül játszani engedték, nem követtek el felügyeleti kötelességmulasz­tást. A kármegosztásra nincs ok. A bíróság a MALÉV-et 5000—5000 fo­rint megfizetésére ítélte.

Next