Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-21 / 263. szám

1 vGtX fpQXU-UX-­­XG 2 1970. SZEPTEMBER 21. HÉTFŐ Magyar Hírlap LJHAZAI KÖRKÉP A népszámlálás érdekességei • • Gyarapodik a városlakók száma A Központi Statisztikai Hivatal a közel­múltban közzétette az idei népszámlálás előzetes adatait. E szerint Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 millió 315 ezer 597 lakos volt, ami 354 553-mal, vagy­is 3,5 százalékkal több, mint a legutóbbi, 10 évvel ezelőtti népszámláláskor. A nép­sűrűség is növekedett, néggyel, mert 93 030 négyzetkilométeres országterületre szá­mítva, négyzetkilométerenként 111 em­ber él. Csökkent a „nőtöbblet" Ez év január elsején 4 millió 992 ezer férfi, és 5 millió 324 ezer nő élt hazánk­ban. Az elmúlt 10 év folyamán a férfiak száma 163 ezerrel, a nőké csak 167 ezer­rel növekedett, ami 3,9, illetve 3,2 száza­lékos emelkedésnek felel meg. Ebből kö­vetkezik, hogy a „nőtöbblet” 1960 óta, a férfiak számának nagyobb növekedése következtében, csökkent. Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut, ami már hattal keve­sebb, mint 10 évvel ezelőtt, de még min­dig több, mint a második világháború előtti népszámlálások időpontjában. 1960 óta a népszámlálási gyűjtőívek adatai szerint tovább folytatódott a váro­siasodás. 1970. január 1-én, hazánk lakos­ságának 19 százaléka Budapesten, 26 szá­zaléka a többi városban és 55 százaléka községekben élt. Az elmúlt évszázadban a községek népességének részaránya fo­kozatosan csökkent. Hazánk mai terüle­tén 1870-ben a lakók 74, 1949-ben 62, 1960-ban 59 százaléka élt falun. Ezzel egy időben természetesen a városok lakóinak száma gyarapodott. Különösen nagymér­tékben nőtt Budapest népességének ará­nya. 100 évvel ezelőtt az ország lakossá­gának csak 6, 1949-ben 17, 1960-ban 18 százaléka, ma pedig már 19 százaléka él a fővárosban. A vidéki városok népessé­gének aránya az évszázad közepéig alig nőtt, hiszen 1870-ben az ország egyötöde, vagyis 20 százaléka, 1949-ben pedig 21 százaléka élt kisvárosokban. Azóta e terü­letek népességnövekedése meggyorsult, s jelenleg a kisvárosok lakóinak száma el­éri a 26 százalékot. Igen tanulságos képet kapunk, ha az or­szág különböző megyéiben vizsgáljuk a népesség számát. A megyék közül csupán kilencben nőtt a népesség 1960-hoz ké­pest, 10-ben pedig népességfogyást álla­píthatunk meg. A népességnövekedés csak három megyében számottevő: Komá­rom megyében 12, Pest megyében 11, Fe­jér megyében 8 százalék volt. Az átlagos­nál, 4—5 százalékos emelkedés tapasztal­ható Borsod, Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség számának csökkenése leg­nagyobb arányú Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyékben, ahol 3— 5 százalék között ingadozik. Az egyes megyék eltérő népességszapo­rodása nemcsak a természetes szaporodás különbségeiből adódik, hanem, főleg a belső vándorlás alakulásának eredménye. Természetes szaporodás valamennyi me­gyében mutatkozik, a legerőteljesebben Szabolcs-Szatmár megyében, ahol eléri a 9,6 százalékot. A táblázat legalján Somogy megye szerepel 0,6 százalékkal. A fővárosban a népszámlálás eszmei időpontjában, 1970. január 1-én egymillió 940 212 személy tartózkodott. Budapesten a bejelentett lakók száma ennél maga­sabb, hiszen 1 millió 882 ezer személy rendelkezik Budapesten állandó, és 135 ezer lakos ideiglenes bejelentővel. Termé­szetesen a főváros nappali népessége en­nél sokkal magasabb, hiszen rengeteg ta­nuló és dolgozó jár be a fővárosba. Miskolc a második A megyei jogú városok közül, továbbra is Miskolc rendelkezik a legtöbb — 173 ezer — lakossal. Az ország harmadik leg­népesebb városa Debrecen, ahol 155 ezren laknak, a negyedik pedig Pécs, ahol az elmúlt évtizedben tapasztalt igen magas, 27 százalékos szaporodás következtében a lakosság száma megközelítette a 146 ez­ret. Szeged lélekszáma meghaladta a 100 ezret, közel 119 ezernél tart. Az idei népszámlálás óta, az Elnöki Tanács határozata alapján, több községet léptettek elő várossá, és igen sok községet vontak össze közös tanácsú községgé. A Statisztikai Hivatal nyomon követte a ha­tározat alapján történt változásokat és az előzetes eredményekről kiadott jelentését a jelenlegi tanácsi beosztás figyelembe­vételével újra összeállította, azzal a szán­dékkal, hogy a legújabb adatokat a köz­­igazgatási apparátus a megváltozott hely­zetben is hasznosítani tudja. Az 1970. évi népszámlálás — Előzetes adatok című kiadványsorozat második kö­tete rövidesen megjelenik, amelyben azt olvashatjuk majd, hogy ma hazánkban 1234 önálló tanácsú község, 1901 közös tanácsú község, és — Budapesttel együtt — 76 város van. 3157000 lakás Tizenöt olyan önálló tanács községünk van, amelyekben 499-nél kevesebben, vi­szont csak kettő olyan, amelyben 20 ezer­nél többen laknak. Városaink közül ket­tőben laknak 10 ezernél kevesebben és 46-ban 20 ezernél többen. A népszámlálással egyidejűleg végre­hajtott lakásösszeírás adatai szerint, Ma­gyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer volt, 400 ezerrel, vagyis 14 százalékkal több, mint 10 év­vel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növeke­dési üteme a legutóbbi évtizedben volt a legmagasabb: az 1960-as években tapasz­talt évi átlagos másfél százalékos növeke­déssel szemben 1949 és 1960 között, éven­te csak 1,2 százalékkal, az 1930-as évek folyamán pedig kevesebb, mint 1 száza­lékkal nőtt a lakások száma. 1970. január 1-én az ország lakásainak 47 százaléka egyszobás, 43 százaléka kétszobás, és 10 százaléka három-, vagy annál több szobás volt. A lakásállomány növekedése a vidéki városokban volt a legjelentősebb, 25 szá­zalékos, a fővárosban 18, a községekben pedig csupán 8 százalékos. Az utóbbi 10 esztendőben a lakásállo­mány növekedése magas volt Komárom megyében és Pest megyében, egyaránt 23—23 százalék, valamint Fejér és Veszp­rém­ megyékben, ahol 19—19 százalékos volt az emelkedés. Ugyanakkor alig nőtt a lakások száma Tolna megyében (5 szá­zalék), valamint Hajdú-Bihar és Békés megyében (6—6) százalék. A járási jogú városokban — Túrkeve kivételével — mindenütt nőtt a lakások száma. Kiemelkedő növekedést tapasz­talhatunk a fejlődő ipari városokban. E tekintetben élenjár Leninváros (Tiszasze­­derkény), 174 százalékos növekedéssel. Ezt követi Dunaújváros 63, Kazincbarcika 63, Ajka 57, Oroszlány 47 százalékkal. Ezek­hez hasonló arányú lakásszám-növekedés csak Siófokon (66 százalék), Veszprémben (55 százalék), és Zalaegerszegen (56 szá­zalék) volt. Koós Tamás Budapesti mozaik Budapest új ötéves terve — Öreg házak bontása — Bölcsődei fellebbezések A fővárosi tanács legközelebbi ülésére október közepén kerül sor. Azon megvi­tatják Budapest IV. ötéves tervének ja­vaslatát. Ezután a fővárosi tanácstagok választóik előtt ismertetik a tanácsülés határozatait. * Budapesten több mint 4900 olyan eme­letes bérházat tartanak nyilván, ame­lyek 50 évnél öregebbek. Eddig 1400-nak a felújítása, korszerűsítése fejeződött be. A többit a közeljövőben vizsgálják meg, a szakemberek arra akarnak választ kap­ni, melyeket célszerű korszerűsíteni. Előreláthatólag több száz bérház lebon­tására tesznek javaslatot.­­ A fővárosi tanács egészségügyi főosz­tályán elmondották, hogy kevés Buda­pesten a védőnő. Az idén a vártnál ke­vesebben jelentkeztek erre a pályára, ezért hétfőtől kezdve pótjelentkezési le­hetőséget biztosítanak, elsősorban az érettségizett leányok részére. A diploma megszerzése után Budapesten biztosíta­nak állást minden végzett védőnőnek. A főváros vezetői — szófiai mintára —­s foglalkoznak azzal a tervvel, hogy az építőipari vállalatoknak csak akkor fi­zetnek, ha egy-egy nagyobb építkezésnél minden munkát elvégeztek. Ez vonatkoz­na a lakótelepekre is, s ezzel az intézke­déssel egyszersmind elejét lehetne venni annak, hogy az iskolák, orvosi rendelők, bölcsődék, üzletek késve készüljenek el. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a lakások elkészülnek ugyan, de az úgynevezett já­rulékos beruházások két—öt év múlva kerülnek átadásra. * . . * Becslések szerint több ezerre tehető azoknak a budapesti szülőknek a száma, akiknek gyermekeit az idén nem vették fel bölcsődébe vagy óvodába. Több ezer fel­lebbezés érkezett már a fővárosi tanácshoz és azok elbírálása a héten kezdődik meg. A gond csupán az, hogy bármennyire is jogosultak lennének a gyerekek óvodai vagy bölcsődei felvételre, nincs elég hely. Éppen ezért Budapest vezetői több vállalattal, gyárral és intézménnyel ta­nácskoznak arról, hogy közös erővel ho­gyan lehetne gyorsan korszerű óvodákat és bölcsődéket építeni. Értesülésünk sze­rint Budapest területén több mint tizen­öt olyan gyár van már, amely anyagiak­kal is hajlandó segíteni az óvodaépítke­zéseket. * Megváltozik Budapest arculata. Ezt a célt szolgálja a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a fővárosi tanács által meghirdetett közös pályázat, amely Aquincum és környezete forgalmi rende­zésére és városépítés megoldásaira hív fel A Hazafias Népfront a közeli napok­ban vitafórumot rendez a Moszkva tér és a Széna tér átrendezéséről. A kerületi tanácsok a kereskedelmi vállalatok vezetőivel egyetértésben kije­lölték azokat az üzleteket, amelyek ok­tóber 1-től kezdve megváltozott nyitva tartás szerint árusítanak. Arra töreked­tek, hogy minden kerületben legyen olyan iparcikk- és ruházati bolt is, amelyek csütörtökön és pénteken 20, illetve 21 óráig árusít. Lehetőség nyílik arra, hogy a vasárnap nyitva tartó üzletekben — ha arra szükség lesz — nyugdíjasokat, vagy túlórában nyugdíj előtt álló dolgozókat foglalkoztassanak. * Sok kórházi helyiséget használnak far­kasnak. Éppen ezért a népi ellenőrök a közeljövőben megvizsgálják, hogy a bu­dapesti kórházakból hány családot kel­lene kitelepíteni, s a felszabaduló helyi­ségeket hogy lehet hasznosítani. A becs­lések szerint még mindig több százan laknak jogtalanul egészségügyi intézmé­nyekben . Ezrek és tízezrek csak a rémség há­zának hívták, az egykori csillaghegyi csendőrnyomozó központot. A Hazafias Népfront javaslatára az épület falán a közeljövőben emléktáblát helyeznek el és összegyűjtik mindazoknak a nevét, aki­ket Horthy csendőrei ott kínoztak. * Dr. Bartha Ferenc,­ a fővárosi tanács egészségügyi főosztályának vezetője ér­dekes adatokat közölt velünk. Elmondot­ta, hogy az orvosokat Európában legin­kább Budapesten „szeretik”. Amíg Nyu­­gat-Európa lakossága évente átlag ötször veszi igénybe az egészségügyi szolgála­tot, a szocialista országok lakosai éven­­­te 12 alkalommal keresik fel orvosaikat.­ Budapesten európai rekord született, mert 1969-ben minden lakosra átlag 20 vizsgálat jutott. A budapesti orvosok ta­valy 38 millió 198 ezer reped­et írtak, egy lakosra 19 recept jut... * Budapest területén jelenleg 2700 hold öntözött mezőgazdasági terület van. A közeljövőben jelentősen bővül a meleg­ágy-hálózat is, mert 150 ezer négyzetmé­ternyi új melegágyat létesítenek. Ez azt jelenti, hogy két év múlva jelentősen megjavul a fővárosban a primőrellátás. Az egységes szabálysértési eljárás biz­tosítása érdekében a fővárosi tanács igazgatási főosztálya előadássor­ozatot tart a kerületi szabálysértési előadók ré­szére. Ezekre az előadásokra IX. 26-án, X. 24-én és XI. 22-én kerül sor. Pillanatnyilag nyolc napközi öregott­hon van Budapesten. Keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne minden ke­rületben legalább egy öregek klubját be­rendezni. Néhány vendéglátóipari válla­lat arra is vállalkozna, hogy az ottho­nok tagjai részére kedvezményes áron, a klubban biztosítana diétás ebédet. Nagyon sok hosszúságot okoz a fővá­ros lakosságának a gombamódra elsza­porodott közlekedési tábla. Éppen ezért a közlekedési főigazgatóság a közeljövő­ben felülvizsgálja: a kétmilliós városban szükség van-e ennyi táblára. Ugyancsak ide tartozik: megszaporodott a forgal­mas utakon a kerékpárosok száma. Szá­mos baleset történt a meggondolatlan kerekezők hibájából. Éppen ezért felké­rik Budapest vezetői a rendőrséget, hogy fokozottan ellenőrizze a kerékpárosokat. Fahidy József Erden-mezőn, mai vadászösvényeken / Q 3 3 6 Ropognak a fegyverek - Veszélyes sport Ha „gurul" a lövedék - Balassi tanácsa Vasárnap hajnalban forgalmasak vol­tak az erdei ösvények. Szarvasok vesztére ismét ropognak a fegyverek az ősi sport híveinek kezében. Majd a vadászidény végén jó lenne ar­ról írni, hogy párját ritkítóan gazdag volt a zsákmány, de embervér nem hullott az avarra. Bizonyos, hogy ezt velünk együ­tt szintén kívánja hazánk huszonkétezer, en­gedéllyel rendelkező vadásza, s még azok is, akik nem szekrényükben, hanem pad­láson, odvas-fában elrejtve tartják tör­vényellenesen birtokolt puskájukat. Az óhaj teljesüléséhez — kár volna tagadni — szerencse is szükséges: a vadászat ve­szélyes sport. Az Országos Kriminalisztikai Intézet vizsgálata szerint 1959-től 1968-ig Ma­gyarországon százötvennyolc vadászbal­eset vált ismertté, közöttük tizenkettő olyan, hogy azt a legnagyobb óvatosággal, szabálytisztelettel sem lehetett volna meg­előzni. Rejtet műszaki hibák, képzeletet meghaladóan valószínűtlen lövedékguru­­latok okozták ezeket. A vadászbalesetek harmada adódott abból, hogy lövés előtt a vadász nem győ­ződött meg arról, tartózkodik-e ember a megcélozott vad mögött, hogy nem tar­totta be a lőirányt, és hogy embert vélt vadnak. Az elhamarkodottan leadott lö­vés oka csaknem kizárólag az úgynevezett vadászláz. Érdekes jellemzője, hogy nem csupán a vadászt foghatja el, hanem tár­sait is. E sorok írója élénken emlékszik arra a vadászbalesetre, amelynek okozója jó lá­tási viszonyok között, a burgonyaföldön lőtt agyon egy idős asszonyt. A vádlottá lett vadász a tárgyaláson határozottan ál­lította, hogy rókára célzott. A tanúként kihallgatott vadásztársak — hasonló hatá­rozottsággal — más-más fajta vadról be­széltek. A vadászláz, amely persze nem tévesztendő össze a vadászszenvedéllyel, igen veszélyes. Aki úgy­­érzi, hogy erőt vesz rajta, legjobb, ha azonnal abbahagy­ja a vadászatot Az említett 158 baleset okait hihetetlen aprólékossággal vizsgálták az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársai. Az egészen durva szabályszegések mellett rámutattak a veszélyforrásként szerepelt lélektani és szemléletbeli hiányosságokra is. Az 158 ügyben 924 (!) olyan tényezőt találtak, amelyek kisebb-nagyobb mér­tékben hozzájárultak a szerencsétlensé­gek bekövetkezéséhez. A leggyakoribbak: vadászati és fegyverhasználati szabályta­lanságok takargatása, apróbb fegyelme­zetlenségek elnézése, liberális engedé­kenység a vadászetika megsértőivel szem­ben és — domináns mértékben — az ita­lozás. Balassi Bálint,tanította, hogy a várat a mezőben kell megvédeni... A vadászati balesetek megelőzésére sem az erdőben kell először gondolni, hanem sokkal előbb: a vadásztársaságba jelentkező személy felvételi kérelmének elbírálásakor. Vir­­tuskodó, felelőtlen ember éppúgy nem való vadásznak, mint a scapzsi, az önző. A meggondolatlanságban rejlő veszélyre utal, hogy a balesetek 15 százalékát a va­dászatok szervezési hibái okozták. Mohó­ságra vall: minden ötödik vadászszeren­csétlenséget az idézett elő, hogy a vadá­szok egészen rossz időjárási vizsonyok kö­zepette is folytatták a vadászatot. Az ese­tek mintegy negyedében a sebesült volt a mulasztó, szinte odasétált a másik, mit sem sejtő vadász puskája elé. Miért?... Nem győzte kivárni a vadat, vagy egész egyszerűen: elunta magát. A vadászbalesetek megelőzéséért lehet, kell cselekedni. Szolnok megyében — például — alkoholszondák „bevezetésé­vel” szorították vissza a „célzóvízre” szomjas vadászok italozását. Tolnában be­csületbeli kérdésként kezelik a vadászati előírások tiszteletben tartását, így sikerült elérni, hogy a törvény szigorával együtt a vadásztársasági kontroll őrködjék a szabadban járó emberek biztonságán. Borváró Zoltán

Next