Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-21 / 263. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG NÉPGAZDASÁG­A VILAGGAZDASAG 1970. SZEPTEMBER 21. HÉTFŐ 7 -KT Búcsú a vásártól (Folytatás az 2. oldalról)­­ Molnár Máriával Autóbuszon ruccantak fel az utolsó napra a távoli hevesi falu­ból. S most a libakirálynőt keresik. El­kalauzoltam őket a baromfiak csarnoká­ba, a libák ketreceihez s ott aztán a mustra után nyomban körbevették a gö­döllői agrártudományi egyetem libatö­­mő masináit, motoros etetőit s a fehér köpenyes háziasszonytól minden lehetőt megkérdeztek, hogy s mint. S végül: — Mennyibe kerül, mert igen alkal­masnak látszik. Van-e eladó, vagy csak reklám az egész? Megnyugodtak s abban maradtak, hogy tiszteletüket teszik Gödöllőn. Mert nem akarnak elmaradni — még lúdtömésben sem. Vidám zsivaj a vásáron. A hullámzó tömeg feje felett kering, hangulatos, ma­gával ragadó. — Kovács Péter kéri a barátját, hogy keresse meg a műtehénnél­! Harsan az öblös torkú hangszórók tu­catja, és tizedszerre már meg kell álla­pítani: a műtehén a vásár legnépszerűbb randevúzó helye. Díjnyertes büszkeségek S mi újság az igazi, élő jószágoknál? Az istállóban javarészt pihennek, lustán kérődznek a jászolok előtti álmon hever­ve. És milyen nagy barátságban. A bólyi Kossuth Tsz Virág nevű, zsemleszínű üszője kegyes leereszkedéssel nyalogatja a simasági Egyesült Május 1. Tsz Mag­dájának bozontos szarvatövét: a Virág aranyérmes, a Magda ezüstöt kapott „csak”. A mellettük levő bikaistállóban, ahol komor férfijószágok tűrik fensége­sen a kíváncsiakat, Tapaszti Sándor, a somogycsáti Petőfi Tsz apaállat-gondozó­ja a legbüszkébb. Két tenyészbikával ér­keztek a vásárra, Aggódóval és Andok­kal, mindkettő érmes , méghozzá aranyérmes lett. — Ez még nem minden. Három arany­érmes, három ezüstérmes úiszónőnk és egy ezüstérmes tehenünk van a kiállí­táson. A gazdaságunk, vagyis a szövet­kezetünk jobbára az állatokból pénzel. — Mit ér a két bika? — Hát, mondjuk, maga nem vevő, megmondom becsületesen, hetven-het-­­ven ezer forintot. Jó a hangulat a sertésólak környékén is, sok a bámészkodó, városiak, falusiak egyformán. A korszerű épületek feltű­nést keltettek. Ezekről a miniszter is be­szélt: az állattenyésztők öt év alatt két­száz korszerű sertéstelepet kapnak, ezek­ben évente másfél millió hízót nevelhet­nek fel, így hatvan százalékkal növelhe­tik a nagyüzemi sertéstenyésztés állomá­nyát. A kiállításon szemlére tett épüle­tek közül választhatják majd ki a gaz­daságok a számukra legmegfelelőbbet. Hús, pecsenye... Ingerlő illatok kör­nyékezik az embert a debreceni Arany­bika kiállítási üzletcsoportja felől. Nagy kivonulást rendeztek a debreceni ven­déglátósok: itt van a finom falatok pes­ti „kirendeltsége”, tucatnyi fajta szalon­nával, párossal, kolbásszal, sonkával, itt van az Aranybika étterem hortobágyi töltött palacsintával, cívis tállal... fel­sorolni sem lehet, nyelés nélkül. Ezt mondja Végh László igazgató: — Debreceni ízzel, szeretettel vártuk minden vendégünket. A jugoszláv pavilonban Bogdan, Po­ povic mérnök, a pavilon igazgatója szin­tén elégedett: — Új termékeinket mutattuk be a vá­sáron, amit ugyanakkor piackutató, fel­mérő akciónak is tekintünk. Munkaesz­közeink mellett figyelmet keltettünk élelmiszeripari termékeinkkel is. Nagy sikere volt az angol licenccel gyártott gyermektápszerünknek. V. V Matkevics nyilatkozata A szovjet pavilonnak a sok-sok ma­gyar, külföldi látogató mellett magas rangú vendégei is voltak e vasárnapon. A magyar és a szovjet mezőgazdasági miniszter kereste fel a kiállítás szovjet csarnokát. Mi volt a véleménye a látot­takról V. V. Mackevicsnek, Dimény Im­re szovjet kollégájának? A kérdésre így válaszolt: — A kiállítás hű képet ad a magyar mezőgazdaság helyzetéről, az elért nagy eredményekről és a falusi emberek élet­­színvonalának növekedéséről Mindezt jól tudom, van összehasonlítási alapom. Éppen tizenhárom évvel ezelőtt láttam hasonló kiállítást Budapesten. Így job­ban tudom mérlegelni a sikereket, mint azok, akik benne élnek az eredmények­ben. Különösen szembeötlőek a mezőgaz­dasági termelés és az élelmiszeripar in­tegrációjának eredményei. Ennek az in­tegrációnak a hatása jól érvényesül a lakosság ellátásánál és részben ennek köszönhető, hogy a magyar mezőgazda­ság rövid idő alatt nagy eredményeket mutatott fel Arra a kérdésre: hogyan értékeli a szovjet és magyar mezőgazdaság kapcso­latait? — így válaszolt V. V. Mackevics: — A gépszállítások, a közös fajtakí­sérletek, a tudományos kutatások és egy­más tapasztalatainak hasznosítása a két ország szakemberei között, megszokott dologgá vált. A búza, a kukorica, a lu­cerna növénynemesítői, vagy a gépészeti szakemberek együttműködése sok tekin­tetben közös gondokat oldott meg. Ami a továbbiakat illeti: a Szovjetunióban egyre nagyobb számban gyártanak nagy teljesítményű mezőgazdasági gépeket. Ezek a magyar mezőgazdaságot is érdek­lik, a Szovjetunió szívesen szállít ilyen gépeket. A szovjet üzemeket ugyanakkor érdeklik a magyar laboratóriumi beren­dezések és a nyersanyag-feldolgozó gé­pek. A főnyeremények sorsolása Vasárnap búcsúzott hát a kiállítás. Még egy látogatás a sajtóirodán. Meg­tudjuk a főnyeremények számait. A Fiat 850-es személygépkocsit az I. osztály 31 344 számú, az ÉRDÉRT-faházat az I. osztály 90 446 számú, az óriás harcsát pedig a III. osztály 83 940 számú sors­jegye nyerte. (A nyereménylistát a Ma­gyar Hírlap holnapi, keddi száma közli.) Azt is megtudtuk még a sajtóirodán, hogy a vasárnapi látogatók száma vala­mivel meghaladta a százezret, s így új vásári rekord született Budapesten: egy­millió-négyszázezer látogató! Este kilenc óra. A kapukat becsukták. A fények még ragyognak. Bontják a pa­vilonokat, csomagolnak, rendezkednek a kiállítók. És melegen paroláznak­ a vi­szontlátásra! Soltész István Balczó arebs paripája A hangszórók a stadion, a lovaspálya felé csábítják az emberek seregeit, díj­ugratás, fogatverseny és egy nagyon ked­ves esemény. A lovaspályán dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter átadta Balczó Andrásnak, a vi­lághírű magyar öttusázónak a Bábolnai Állami Gazdaság ajándékát, egy pompás arabs lovat. Versenysikerei és példamu­tató sportolói magatartása elismeréséül. Valaki megjegyezte: — Ez legyen a müncheni olimpiai ka­bala ... Ezrek hullámzanak a külföldi kiállítók csarnokai körül. A bolgár pavilon előtt napsütötte arcú fiatal férfi ül egy szőlő­művelő gép kormánya mellett s rögtön­zött bemutatót tart a TL 45-ös kerti traktorral, amely tizennyolcféle műve­letre képes. Konstantin Szapundzsiev 6, a karlovói traktorgyár konstruktőre: — Egyre több és korszerűbb kisgépet gyártunk, és ajánlunk barátainknak. Rendkívül nagy volt az érdeklődés irán­tuk a kiállításon, remélem, az AGRO­­TRÖSZT-tel sikerül megfelelő üzletet kötni. Vasárnap a földeken Paprika- és szőlőszüret Vasárnap sem pihentek a szántóföldek dolgozói és a gépek: őszi napsütésben ezrek szedték a szegedi paprikát. Több nagy paprikatermelő közös gazdaságban a szövetkezeti gazdák olyan munkarendet alakítottak ki, hogy akik hétköznapokon a közös nagyüzemi táblákon szüretelnek, vasárnap a háztáji földeken dolgoznak. Megkezdték az új termés felfűzését is. Békés megyében több mint kétezer kü­lönböző típusú erőgép dolgozott. A Mező­hegyes­ Állami Gazdaságban — ahol kongresszusi hónapot tartanak — 25 trak­tor szántott, készítette a vetőágyat, erőgé­pek szórták a műtrágyát. Vasárnap több ezer holddal gyarapodottt a vetésre elő­készített talaj. Lezajlott az első vasárnapi szüret a Kis­kunság szőlőskertjeiben. Elsősorban a rothadásra érzékeny, vörös borszőlőfaj­tákat szedik, Kiskőrös, Hajós és Apostag vidékén — a híres kadarka termőtájakon — vasárnap is puttonyozták a homokva­­lót. A Kecskemét környéki szőlősökben a későbbi érésű fajokat is szüretelték. Je­lenleg kétmillió mázsára becsülik a tő­kék terhét, s hogy ebből mennyi kerül a présekbe, azt a következő hetek időjárá­sa dönti el. Őszi-téli prognózis •­­ Előzetes a ruházati boltok kirakatairól Milyen lesz a ruházati ellátás az év hát­ralevő hónapjaiban? — erről tájékozód­tunk a Belkereskedelmi Minisztériumban. Javuló kínálat A kis- és nagykereskedelmi vállalatok dinamikusan növekvő forgalommal szá­molnak, s ennek lebonyolításához — né­hány cikktől eltekintve — lényegesen jobb az árukínálatuk, mint akár az év első felében, akár az elmúlt esztendőben. Az 1969 végén hozott intézkedések, pél­dául az import növelése, egészében bizto­sítják a kereslet és kínálat egyensúlyát. Ezzel egyidejűleg a hazai ipar is növelte termelését, azt azonban még mindig nem sikerült elérni, hogy a termelés összeté­tele rugalmasabban alkalmazkodjék a kereslethez. Sem a termelők, sem a keres­kedelmi vállalatok nem érdekeltek eléggé abban, hogy az olcsóbb árukból is ele­gendő mennyiséget és új, tetszetős válasz­tékot kínáljanak. A gyermekruházati cik­kek esetében különösen akadályozza az ellátást az anyagi érdekeltség hiánya. Az őszi-téli szezonra való felkészülést szolgálta a nyár végi engedményes vásár, amely eredményesen zárult, tehát csak annyi is olyan készlet maradt raktáron, amely a következő szezonig nem veszít értékéből.­­ A hideg hónapok ruházati cikkeinek jó része már a kereskedelem raktáraiban van, így az esetleges utánpótlásra még idejében adhatnak rendelést az iparnak. Az idén különben több mint 26 milliárd forint értékű hazai árut szerzett be a bel­kereskedelem, s ez 2­2,4 milliárddal több az előző évinél. Az idei importbeszerzés eléri a tavalyi behozatal értékének két­szeresét. Nagyobb része — 60 százalék — a második félévben érkezik be hazánkba, s ez ugyancsak jelentősen javítja a kíná­latot. Szövet, konfekció Egyes főbb ruházkodási cikkcsoportok­ból a következőképpen alakul az ellátás: A téli jellegű pamutszövet tavaly hiánycikk volt, az idén azonban — a ke­reskedelem ígérete szerint — a ruhafla­­nell-ellátás mind mennyiségben, mind vá­lasztékban kielégítő lesz. Gyapjúszövetből lényegesen javul a kínálat, ugyanis Ang­liából, Olaszországból, Kínából, Jugoszlá­viából, Indiából és az NDK-ból érkezik fésűs tisztagyapjú. Kevert szálú szövetből és női-férfi műszálszövetből is elegendőt találnak a vásárlók az üzletekben. A má­sodik félév felsőruha-konfekció készlete is valamivel biztonságosabb áruellátást ígér. A gyermekruházati cikkek beszerzése azonban még az idén is némi problémát jelent. A fiúk ruhavásárlása nem okoz majd gondot a szülőknek, női és lányka szövetruhákból azonban — az egyáltalán nem változatos alapanyag miatt — a vá­laszték meglehetősen egyhangú, örvende­tes viszont, hogy a gyermek iskolaköpe­nyek 95 százaléka könnyen kezelhető, korszerű, szintetikus alapanyagból ké­szült. A divat előre ki nem számítható sze­szélye főleg a női és bakfis felsőruha­konfekció tervezését teszi bizonytalanná. Elsősorban a kabátok hossza miatt fáj a kereskedők feje, akik a maxi-midi-mini kérdésben a józan középút, a midi diada­lára számítanak. Mégis csak óvatosan rendelnek belőle, ami érthető, hiszen még maguk a női vásárlók sem tudják, enged­nek-e majd az újdonság kényszerének. A kereskedelem mindenesetre több hosszú nadrágot rendelt a széles választékban kapható minikabátokhoz, mivel ez prak­tikus kiegészítője a minidivatnak és az összhatás is megfelel az új irányzatnak. A minikabátok áránál előreláthatóan 15—17 százalékos áremelkedést okoz az anyag­többlet. Felső kötöttáruból a tavalyinál 22 szá­zalékkal nagyobb árualappal kezdték meg a szezont. A készlet 60 százaléka import­áru és olcsóbban hozzák forgalomba, mint az elmúlt évben. Tavaly krónikus hiány­cikknek számított a férfi meleging. Most azt ígérik, hogy az idén mindenki talál megfelelő minőségűt , még az olcsóbb ingekből is. Növelik a nylon- és terylén­­ingek kínálatát is, mivel a kereslet ezek felé tolódott el A cipőígéret A tél legkeresettebb fehérneműi a svájci áruk. A tavalyinál 20—30 százalékkal töb­bet importálunk az idén belőlük. A harisnyanadrág-kérdésről csak any­­nyit: várhatóan nem lesz hiány — bár je­lenleg még gyakran hangzik el a „nincs” az üzletekben. A gyermekharisnya-ellátás javítására a belkereskedelem gépet vásá­rolt a Harisnyagyárnak. Ami a cipőket illeti: férfiak számára mind meleg, mind félcipőből bőséges a választék; női bundacipőből és csizmából pedig 80, illetve 25 százalékos kereslet­­növekedéshez is elegendő készlettel ren­delkeznek. A divatcipők esetében tovább­ra is fennáll a választékhiány. Jóval bosz­­szantóbb viszont, hogy a gyermekcipőből ellátási zavarokkal számolnak, főleg a 31 és 40 közötti számok esetében. A gyermek bundacipő- és csizmakínálat viszont — talán évek óta először — megfelelőnek látszik. Nagy készlete van a kereskedelemnek szőnyegárukból, függönyökből, takarók­ból. Ágyneműanyagokból és kész garnitú­rákból viszont csak lassan javul a kíná­lat Antal Anikó MAGAZIN A franciaországi Toulouse-ban informá­cióklub nyílt kereskedelmi vállalati igaz­gatók, tulajdonosok számára. A klubban több elektronikus számítógép, könyvtár, szakelőadó áll a vezetők rendelkezésére, és ezen kívül kitűnő lehetőségeket biztosít a tapasztalatcserére. ▲ A Soca völgyében üzembe helyezték Jugoszlávia első tejvezetékét. Hossza 400 méter, az 1375 méter magas Zaslap-hegy­­ségről indul, s a Soca völgyében a legelő­kön át az 1000 méter magas Kuhinja­­hegységig vezet. Innen a tejet tehergépko­csikkal Kmvi és Vrsno falvakon át a ko­­baridi tejgyárba szállítják. A tejvezetéket együttesen építették a kobaridi tejgyár, a tolmini földművesszövetkezet és a Soca völgyében élő parasztok, akik minden ta­vasszal a hegyi legelőkre terelik gulyá­jukat. Fönt a hegyen több mint 1000 liter tejet fejnek naponta, s ezt az új vezetéken át most már könnyűszerrel juttatják el a kobaridi tejgyárba. ▲ A Shell vállalat — saját véleményük szerint — a kőolajvállalatok történetében egyedülálló, legnagyobb és legeredetibb elgondolású kampányát hajtja végre, hogy vonzóbbá tegyék a szervizállomásaikat különleges szín- és díszítő hatások, vilá­gítási effektusok, valamint ötletes elgon­dolások segítségével a Shell-állomásokra kívánják vonzani az autósokat. Ez az el­képzelés — amely a vállalat állítása sze­rint egy esetben 500 százalékkal emelte egy benzinkút forgalmát — először olyan viszonteladóknál kerül megvalósításra, akik a múlt évben minimum 120 ezer gal­lonos forgalmat bonyolítottak le. K ÁlEiDoSzKóP Színes angol—amerikai bűnügyi filmvígjáték Főszereplők: Warren Beatty és Susannah York Bemutató: szeptember 24.

Next