Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)

1970-10-19 / 291. szám

Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP I Szüretelik Badacsony kincseit Jó termést ígérnek a balatoni szőlők Fanyar füstszag szállong a levegőben , a szomszédos dombon rozsot, lehullott leveleket égetnek. A kék füstnyelv ösz­­szekeveredik a tóról felszálló őszi párá­val, amely ritkás fátyolként lebeg a víz fölött Innen, a Badacsony hegyoldalból széttekintve, szinte szívszorongató szép­séggel tárul elénk az őszi Balaton. Bú­csúzó szépség ez, telve a beérettség dús terheivel. Szüret van Badacsonyban! — Ki tud­ja, hogy az idén hányadszor szüretelnek itt. (Egyes adatok szerint Badacsony dombjain több mint két évezrede termel­nek rendszeresen szőlőt.) — Hát hiszen csodálatos ez az őszbe forduló Balaton, de hát mi, badacsonyi szőlősök még legalább egy hétig nem­igen érünk rá gyönyörködni, nézelődni — mondja Vajkai Pál, a Balaton-mel­­léki Állami Gazdaság badacsonyi ke­rületének­­vezetője. Szeptember 28-án indult az idei szü­ret, azóta nincs megállás. Az idő, amely ebben az évben annyira szeszélyes volt, akármelyik nap előre fordulhat, márpe­dig a tőkéről be kell takarítani a kincset érő fürtöket, összességében mintegy 900 holdon szüretelik az állami gazdaságban a Balaton-melléki szőlőket. De szüretel­nek az egy-két holdas egyéni gazdák is, aki hegyközség-szövetkezetbe tömörültek, vagyis közösen értékesítik a termést, amely a világhíres bort adja, s amely — akár szövetkezeti, akár állami gaz­dasági tőkén érett — nemzeti vagyonúnk­nak nagy múltú, nagy értékű része. Örömmel hallottuk itt a badacsonyi szőlőhegyen, hogy az idei „istenverte” év, töménytelen csapadékával, alig fel­ragyogó napsütésével sem okozott Bada­csonyban súlyos kárt, a termés kielégítő, holdanként 15—16 mázsát szüretelnek, s a minőséggel sincs baj. A tőkék, szőlőkarók dzsungel­jében szinte elvesznek a szüretelők. Ilyenkor megmozdul az egész környék. Szokás, hagyomány ez itt a Balaton mellékén — még ha olyan szokás és hagyomány is, amelyet a szükség alakított, kényszerí­­tett ki. Veszprémtől Siófokig toborozzák szüretre a munkaerőt, jönnek segíteni vasárnap bányászok, ipari munkások, és mindenekelőtt jönnek Badacsony kincsét betakarítani, segíteni a környék diákjai. Nem csoda: 150—160 embere van a gaz­daságnak, s ilyenkor szüretkor több mint 1000 ember kétkezi munkájára van na­ponként 10—11 óra hosszat szükség. Pedig a gazdaság az utóbbi években rohamléptekben fejlődött, most épül a borkombinát, palackozó, épülnek az új pincék, beállították a modern szőlőmű­velő gépeket, a természet kincseivel jól sáfárkodnak a badacsonyi szőlőhegyen. — De a szüret, az régi! Ott görnyed, fárad az ember, ott nincs gép, ott nem segít más, csak a szív. Mert el kell hinni: a szív — a kertek királynőjének szere­­tete nélkül nem lehet szüretelni. Ha nem szeretik, azt megérzi a szőlő, karcos bort ad büntetésből — mondja majdnem bal­jóslatú, intő hangon Vári bácsi, az egyik legöregebb badacsonyi szőlősgazda. Még egy hétig áll a badacsonyi szü­ret, aztán a pincék mélyén megindul a nagy varázslat, a badacsonyi szőlő borrá születése. Sz. I. Ötvenegy turistaház, harmincöt vadásztak Várják az őszi és téli tájak szerelmeseit Hiába a csalóka napfény, már hűvös az idő, a fák lassan búcsúznak lombjuktól — itt az igazi ősz. Eljött a nagy túrá­zások, a vidám és sokszor­­kalandos hét végi kirándulások ideje. Az ország 51 turistaházában és 35 va­dászlakában már többségében december 31-ig foglaltak a szobák. Kovács Ferenc, a Turistaházakat Ke­zelő Vállalat igazgatója­ elmondotta, hogy a nyár folyamán valamennyi turistahá­­zat kifestették, és elvégezték a kisebb­­nagyobb javítási munkákat. Teljesen felújították a Lajos-forrási turistaházat, minden helyiségbe bevezet­ték a központi fűtést. Jelenleg a válla­lat szakemberei a dobogókői üdülőköz­pont festésén dolgoznak. A téli sportok kedvelői bizonyára örömmel fogadják a hírt, végre befeje­ződött Nagyhideg-hegy villamosítása, s így lehetőség nyílik síliftek és egyéb technikai eszközök építésére. Frissen tatarozva várja a kirándulókat a bánkúti menedékház is. Az útigazga­­tóság itt a nyáron új utat épített. Ezen­túl az ország legszebb sítelepe már gép­kocsin vagy autóbuszon is könnyen meg­közelíthető. A KPM támogatásával a Turistaháza­kat Kezelő Vállalat Visegrádon a Pano­ráma út hajlatában autóparkolót létesí­tett. Megoldódott tehát a Dunakanyar szerelmeseinek egyik régi gondja: nem kell többé a sáros, hepe-hupás földön várakozni a gépkocsikkal. Megkezdték a nagyvillámi kilátó kor­szerű vendéglátóipari központjának — a szállónak, étteremnek és presszónak — építését, amely előreláthatólag a vadá­szati világkiállítás megnyitására készül el. Pécsett a Mecseken bővítik a kemping­éttermet és a zömöri turistaházat. Zemp­­lén-hegységben, Magyarország legrégibb településén, Telkibányán, összkomforttal látják el a turistaházat; minden szobába bevezetik a vizet és a villanyt. Átalakították a mátraszentimrei szál­­lót és vendéglőt is. A turistaház ezentúl egész évben fogad kirándulókat. A ven­dégek kívánságára Balatonalmádiban a vállalat télre is bérli az olcsó és kényel­mes Kék-Balaton turistaházat, s szintén egész évben üzemel az ottani jacht-klub étterme. A vállalat újjávarázsolta a budai he­gyek apró turistaházait is. Elkészült az út a disznófői turistaház­hoz. Így már kényelmesen, kis fáradság­gal el lehet jutni a libegő végállomásá­hoz, vagy a szép sítelephez. Az igazgató tájékoztatása szerint min­den turistaházba bőségesen szállítottak tüzelőt és tartalékoltak megfelelő élelmi­szerkészleteket. A téli felszerelésre a vállalat ebben az évben több százezer forintot költött, a sok új érdekes társas­játék mellett, az összes turistaházat a legújabb típusú tv-készülékekkel látták el. Továbbra is érvényes a menedékhá­­zakban a szervezett turisták és a KISZ- tagok részére az 50 százalékos kedvez­mény. Remélhetőleg idén még több lá­togatója lesz a közkedvelt kirándulóhe­lyeknek, mint tavaly , hiszen az ősz szépnek isél érkezik és, a korábbi évektől eltérően az­­erdők padállománya is gaz­dag. ............... Természetesen ahhoz, hogy a kirándu­ló turisták jól érezzék magukat, nem­csak a menedékházakról kell gondoskod­ni. Közösen az erdőgazdaságokkal a válla­lat rendbe hozatta az ösvényeket, utakat, több helyen, szalonnasütőket és farönkök­ből asztalokat, székeket helyeztek el a tisztásokon. Ebben az évben ismét szerveznek sí­­tanfolyamokat. Eddig több ezren jelent­keztek a nagyhideg-hegyi és a bánkúti turistaházaknál, de ha a kirándulók igénylik, a vállalat még a Mátrában, Zemplénben, Mecseken és a Bakonyban is rendez síoktatást. Jelenleg különböző zenés, táncos mű­sorokról tárgyalnak az Express Ifjúsági és Diákutazási Irodával. Előreláthatólag megismétlik a „Mátra cocktail”-t, amely­nek tavaly nagy sikere volt. B. K. Csak előleg vált a télből Mintha kimaradt volna időjárásunk alakulásából a fokozatos átmenet a me­legből a hűvösebbe, hatalmas, törésszerű változással léptünk át a kellemes hő­mérsékletű időből a november végére jellemző fagyos reggelekbe és bár nap­sütéses, de hideg napokba. Kellemes, enyhe idővel kezdődött az elmúlt hét, a hőmérséklet az erősen kö­dös nyugati részek kivételével 20—24 fokra emelkedett és hasonlóan meleg volt Nyugat-Európa nagy részében is. A francia—olasz Riviérán, Olaszország északi felében, ideértve még Rómát is, 26—27 fokkal tartotta magát a nyárias időjárás. Északkelet felől azonban ekkor már mozgásban volt a sarkvidéki levegő, s 8—10 fokra vetette vissza a nappali felmelegedés csúcsértékét. A Kárpátok hatalmas pereme, majd az Alpok vonu­lata nyugat felé terelte az északkelet felől érkező légtömegeket. Így a német— lengyel síkság, Franciaország és a Bene­­lux-államok előbb kapták meg az erős lehűlést, mint hazánk. Keleten már nem volt ilyen kedvező a helyzet. A hajnali fagy zónáját szerdán még a Kalinyingrád—Kurszk vonal hatá­rolta dél felől, azonban 24 órával később 1000—1300 km-rel délebbre, a Krakkó— Ogyessza vonalra futott le, elérve a Kár­pát-medence északkeleti, északi peremét. Hazánkban ekkor általában még plusz 4, plusz 9 fok volt a legalacsonyabb haj­nali hőmérséklet. Csütörtökön azonban a hideg levegő elborította egész országun­kat is. Ez volt az a nap, amikor a be­áramló hideg légtömegek fokozatosan vitték le a hőmérsékletet és délben hide­gebb lett, mint reggel volt. A hőmérsék­­let napi csúcsértéke 10 fokkal maradt el az évszaknak megfelelő értéktől. Az „előleg” a télből azonban nem tar­tós, az Atlanti-óceán felett hatalmas mé­retű nyugati szélrendszer van kialakuló­ban, amely a hét első felére meg fogja szüntetni a hideg levegő uralmát. Hétfőn felhősödésre, néhány helyen reggeli köd­re kell számítanunk. A nappal még min­dig hűvösebb lesz, mint az évszak sze­rint kellene lennie, a hőmérséklet nap­közben alig éri el a 10 fokot, éjszaka még általában fagypont alá hűl le a levegő. Jön az enyhülés A MÁV negyedik ötéves tervéből Megszűnik a gőzös • Rádiótelefon 140 kilométeres sebesség Ma már Budapestről néhány nagyobb várost hamarabb lehet elérni gyorsvonat­tal, mint az országúton autóval. A nyári üdülési idényben, főként a hétvégeken a nagyobb balatoni üdülőhelyekre is előbb jut el az utas gyorsvonattal, mint gépko­csival. A MÁV leggyorsabb expresszvo­­nata, a Tokaj-expressz Budapest és Mis­kolc között 1 óra 52 perc alatt teszi meg a 182 kilométer hosszú távolságot. Ez a gyorsaság európai viszonylatban sem rossz. A korszerű Diesel- és villamos mozdo­nyok, s az új négytengelyes személyszál­lító kocsik további lehetőségeket tartogat­nak a sebesség növelésére. A gyorsaság felső határát azonban nem a gördülő ál­lomány determinálja csupán, hanem in­kább a vasúti pályák állapota. Mint ahogy a közutakon elérhető legnagyobb tech­nikai sebességet sem egyedül a gépkocsi márkája, műszaki állapota határozza meg, hanem az autóutak állapota is. De talán nem is a maximális sebesség most a legnagyobb gond. Számos alapvető kérdése van inkább a magyar vasutak utasának. Például: mikor lehet minden megváltott jegy ellenében ülőhelyet kap­ni? Mikor lesz rend, tisztaság, kulturált­ság, higiénia a vonatokon? Tulajdonkép­pen erre voltunk kíváncsiak, amikor fel­kerestük a MÁV vezérigazgatóságát. A MÁV vezérigazgatóságán elmondot­ták, hogy a IV. ötéves terv végére, 1975- re jobbára befejeződik a villamosítás és Diesel-vontatás bevezetése, kialakul az új, korszerű személykocsipark is. A fővona­lakon és a budapesti pályaudvarokon 1980-ig mindenütt megszűnik a gőzvon­ta­tás. A vasút gördülőállományának — mozdony- és vagonparkjának — korsze­rűsítése lényegében a második ötéves tervben kezdődött. Ekkor új vontató és vontatott járművek beszerzésére 8 mil­liárd forintot fordítottak. A harmadik öt­éves tervben ez az összeg 11 milliárd volt, s ugyanennyi állt rendelkezésre a negye­dik ötéves tervben. Jelenleg a vasút összteljesítményének 70,6 százalékát már a Diesel-, és villamos vontatás adja. Nem mondható el ugyanez a személykocsiparkra, amelynek összeté­tele még ma is nagyon heterogén. A kor­szerű, nemzetközi forgalomra is alkalmas A/G jelű kocsik mellett még mindig meg­találhatók a századforduló körül készült, gázvilágítású, itt-ott kályhatüzelésű, két­tengelyes, favázas személykocsik is. Amikor a szakemberek a korszerűsítés kezdetén kidolgozták a legfontosabb mű­szaki alapelveket, elhatározták, hogy a harmadik ötéves terv végéig az összes fa­vázas személykocsit kiselejtezik. Ez az el­határozás nem válhatott valóra, mer­t egyrészt a győri Magyar Vagon- és Gép­gyártól a tervezett 600 új személykocsi helyett csak 300 darabot kapott a vasút, másrészt kevesebb új kocsit gyártott a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem is. A Győrben készült RIC jelzésű kocsik­kal szemben minőségi kifogásai is vannak a MÁV-nak. A kocsik úgynevezett futó­jósága nem teljesen kifogástalan. Javí­tani kell az új személykocsikba beépített nyílászárók — ajtók, ablakok stb. — mi­nőségét is. A nemzetközi és távolsági for­galomban használt kocsiknál egyre sür­getőbben­­jelentkezik az igény a légfűtés alkalmazására. És mi lesz a mellékvonalakkal­? Közismert, hogy a nagy teljesítményű Diesel- és villamos mozdonyok, s a négy­­tengelyes személykocsik csak a fő vona­lakon közlekedhetnek. A MÁV-nál erre is időben gondoltak. Néhány évvel ez­előtt, a felszabadulás óta először, verseny­­tárgyalást írtak ki mellékvonali motor­kocsik gyártására. A versenytárgyaláson felsorolt feltételeknek legjobban a Ganz- MÁVAG ajánlata felelt meg. A gyártól a harmadik ötéves terv végéig tíz mel­lékvonali motorvonatot rendeltek. A pro­totípus szerelvények még a múlt évben elkészültek. A negyedik ötéves tervben hetven motorvonat beszerzését tervezik. Erre a célra 2 milliárd forintot irányoztak elő. A vezérigazgatóságon bepillantást nyer­hettünk a vasút hosszú távú fejlesztési terv koncepciójába, amelyet az új közle­kedéspolitikai irányelvek alapján, az 1971—1985 közötti időszakra dolgoztak ki. E szerint tizenöt év alatt 93—95 milliárd forintot fordítanak a vasút korszerűsíté­sére. Ebből jelentős összegeket kap a sze­mélyszállítás. A terv előírja, hogy a törzs­­hálózaton, a biztonság növelésével órán­ként 140 kilométerre kell emelni a műsza­ki sebességet, 2600 új személykocsi be­szerzésével csökkenteni kell a vonatok zsúfoltságát, s a lehető legnagyobb mér­tékig automatizálni kell az utaskiszolgá­lást. Figyelemre méltó az az elhatározás is, mely szerint például rádiótelefonnal szerelik fel az expresszvonatokat. Visi Feri"” ___________1970. OKTÓBER 19. HÉTFŐ 3 Fűtési premier — gondokkal (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk még, hogy a távfűtéssel el­látott lakásokban az átlaghőmérséklet, legtöbb helyen, meghaladja a 23—24 fo­kot. Nem ritka azoknak a lakásoknak a száma sem, ahol 28, 30 fokos a meleg. A Távfűtő Művek ügyelete megkezdte tevé­kenykedését és a hibabejelentéstől számít­va egy-két órán belül a helyszínen vannak a szerelők, hogy akár a túl meleg, akár a hideg ellen „felvegyék a harcot”. A melegvíz-szolgáltatás általában zavar­talan. 1970. január 1-én 39 362 helyre ju­tott el a meleg víz. Jelenleg 48—49 ezerre tehető azoknak az otthonoknak a száma, amelyek állandó melegvíz-szolgáltatásban részesülnek. A 46 budapesti kórház 26 891 gyógyítás­ra szolgáló ággyal rendelkezik. A kórházak kellő tüzelővel rendelkeznek és mindenhol fűtenek. A fővárosi tanács egészségügyi főosztálya külön felhívta a figyelmet, hogy a csecsemő- és gyermekosztályokon lega­lább 23 fokos hőmérsékletet kell biztosí­tani egész nap. A több mint 300 bölcsődében mintegy 15 ezer gyerek tartózkodik. Legtöbb böl­csődének a fűtése kifogástalan. Több he­lyen azonban munkaerőhiány miatt az óvónők, illetve a dajkák kénytelenek fű­teni. A 451 fővárosi óvodába mintegy 34 ezer gyerek jár. Egy-két óvoda kivételé­vel nincs panasz egyelőre a fűtésre. Itt is a legtöbb gondot a fűtőhiány okozza. Nem kis feladat a 311 általános iskola 3623 tantermének a fűtése sem, hiszen sok iskolában még vaskályha van. Az iskolák részére is kellő mennyiségű tüzelőt bizto­sítottak, több peremkerületi iskolában azonban nincs fűtő. Emiatt részben a pe­dagógusok, részben a gyerekek fűtenek. A több mint 140 ezer általános iskolás nem fázik. Külön gondot fordítanak a 458 gyógypedagógiai helyiség fűtésére. A 118 középiskola 1578 tantermének többségében is zavartalan a fűtés, hiszen azokban több mint 65 ezer diák tanul. A legnagyobb gondot mindenhol a fűtő­hiány okozza. Ennek enyhítése érdekében az iskolák, intézmények, sőt a bérházak is nyugdíjasokat alkalmazhatnak fűtői teen­dők ellátására. A vasútnál, valamint a távolsági autó­buszokon is megkezdődött a fűtés. A bu­dapesti színházakban, mozikban, könyvtá­rakban és múzeumokban is fűtenek. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat termelési igazgatója, Kovács József mon­dotta szombaton: " A tüzelőutalványokra kellő időben kiszállítottuk a megrendelt tüzelőket. So­kan későn rendeltek és emiatt nem tud­tuk és nem tudjuk mindenkinek időben a pincéjébe lehordani a szenet, a fát. Most vasárnap is dolgoztunk. Arra törekszünk, hogy a nagyobb hidegek beállta előtt a rendelések többségét leszállítsuk. F. J

Next