Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)
1970-10-27 / 299. szám
2 1970. OKTÓBER 27. KEDD HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap A képviselő kérdez , a miniszter válaszol Megkezdte munkáját a DVSZ kongresszusa Parlamenti tudósításainkban ülésszakról ülésszakra közreadjuk a képviselők felszólalásait. E felszólalások a napirenden szereplő témát kiteljesítik, gazdagítják, s nagy szerepük van abban, hogy az ország közvéleménye teljes képet alkothat az országgyűlés munkájáról, vitáiról, törvényhozó tevékenységéről. A képviselők szavait pontosan rögzítik az ülésszak jegyzőkönyvei. De távolról sem csak a gondos archiválás, az országgyűlések írott krónikája tart számot a felszólalásokra. Megannyi fontos, közérdekű észrevételre az országgyűlés fórumán azonnal választ ad egy-egy napirend előadója, legyen az a kormány elnöke, vagy bármely tárca, országos főhatóság vezetője. Valamennyi elhangzott javaslat gyors és részletes értékelésére azonban nem vállalkozhat az ülésszak. Részben az idő miatt, részben pedig azért, mert — a felszólalások örvendetes gondolatgazdagsága, közérdekűsége, tematikai sokszínűsége révén — a bennük rejlő, megfontolásra érdemes kezdeményezések, alapos elemzést, gondos tanulmányozást kívánnak. A javaslattól a döntésig Ezek aztán a képviselői javaslatok értékes és tiszteletben tartott listájára kerülnek. Az őszi ülésszak után a Minisztertanács külön felhívta a miniszterek figyelmét az elhangzott javaslatok mielőbbi vizsgálatára, s ennek nyomán az intézkedésekre. S most hadd kövessük a legfrissebb parlamenti javaslatok útját. Ezúttal az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba látogatunk. Nem véletlenül, hiszen az őszi ülésszakon — az új tervtörvény élénk vitájában — gyakran szóba került az ÉVM. — Valóban tekintélyes javaslatlistát kaptunk a képviselőktől — mondja dr. Pintér László, a minisztérium igazgatási és jogi főosztályának vezetője. — Csaknem 20 képviselő várja ezekben a napokban a miniszter válaszát. Ez a munka természetesen nem új, hiszen évek óta kialakult rendje van a parlamenti javaslatok körültekintő megválaszolásának ebben a minisztériumban is. A főosztályvezető asztalán fekvő határozatok, dokumentumok, dossziék erről tanúskodnak. A javaslatokat — témáik szerint — két főosztály között osztottuk szét. A főosztályok és osztályaik egyebek között arra keresnek és adnak választ, hogy az adott témában mit tettünk már, menynyiben kíván intézkedést, esetleg jogszabálymódosítást egy-egy javaslat, véleményt adnak arról is, hogy mennyiben időszerű és indokolt a képviselők elgondolásának megvalósítása. A legutóbbi ülésszaknak az építőipari tárcát érintő javaslataira október 27-ig kötelesek választ adni a főosztályok. Ezeket aztán mi továbbítjuk a miniszternek, az illetékes szakminiszter-helyettesek jóváhagyásával. A végleges válaszról aztán a miniszter dönt. Ami nagyon megéri! Számos olyan javaslat van, amely nem csupán egy tárca hatáskörébe tartozik. Ilyenkor az első helyen megjelölt miniszter felelős a válaszért, de előbb egyezteti azt a többi tárcával is. A fentiek alapján tehát nem is olyan egyszerű a képviselői javaslatok gondos, minden részletében kielégítő megválaszolása. — Kétségtelen, sok munkával jár, de nagyon megéri. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium nagyon sokra becsüli a képviselők javaslataiban rejlő értékeket, s erre minden okunk megvan. E javaslatok egyfelől igazolják a tárca célkitűzéseit, másrészt pedig hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy korábbi terveinket időnként felülvizsgáljuk és módosítsuk. A képviselők parlamenti megnyilatkozásainak három fő csoportját különböztethetjük meg. Az első: találkozik a mi törekvéseinkkel, s a válaszainkban már arról számolhatunk be, hogy a javaslata a megvalósulás útján van. A második: érvekkel, tényekkel dokumentáljuk, hogy e pillanatban a népgazdaság teherbíróképessége — vagy az iparág fejlesztési koncepciója — nem teszi lehetővé a megvalósítást. Az ilyen jellegű javaslatok száma az utóbbi időben csökkent, a képviselők egyre inkább olyan javaslatokkal élnek, amelyek szinkronban vannak az országos törekvésekkel és elgondolásokkal. A harmadik típust azok a javaslatok képezik, amelyek számunkra is új lehetőségeket érzékeltetnek, köztük olyanokat, amelyekre a minisztérium esetleg még nem gondolt. Valamennyien elfogadták Az ÉVM körültekintésére, vezetésének alaposságára jellemző, hogy a képviselői javaslatokra adott válaszokat eddig valamennyi képviselő elfogadta, azokkal teljes egészében egyetértett. — Bár a legutóbbi ülésszakon elhangzott észrevételek most vannak feldolgozás alatt, ragadjunk ki néhányat a különösen értékes javaslatok közül. — Itt van például Gál Andrásné debreceni képviselő javaslata. Azt indítványozta, hogyan lehetne gyártani és az új épületekbe szerelvényként beépíteni, a lakások természetes tartozékaivá tenni a különböző háztartási gépeket. Noha szakembereink már gondoltak erre, a javaslat nagyon időszerű, s minden valószínűség szerint meggyorsítja e fontos téma szakmai kidolgozását, tervezőmérnökeinknek — a Kohó- és Gépipari Minisztériummal társulva — feladja a leckét. Hasonlóan egybevág a negyedik ötéves terv lakásépítési programjának egyik izgalmas kérdésével Molnár István budapesti képviselő javaslata: fordítsunk nagyobb gondot az új lakótelepek szociális és kommunális létesítményeinek építésére. De sorolhatnánk tovább az értékes, feltétlen figyelmet érdemlő képviselői javaslatok sokaságát. Kezdeményezésre ösztönöz . A válaszok gondos előkészítésén túlmenően, a minisztérium egyéb vonatkozásban is nyer a képviselők javaslataival? — Évek óta kedvező tapasztalataink vannak e tekintetben. A minisztériumon belül az egyes főosztályokat és osztályokat kezdeményezésre ösztönzik a képviselők, számos — addig talán csak „lappangó” — gondolat ölt testet a különböző tervekben, legyenek azok rövidebb vagy hosszabb távra szóló tervek. Érthető tehát, hogy a minisztertől kezdve, az ÉVM valamennyi osztályának beosztott munkatársáig, megkülönböztetett figyelemmel kísérjük az Országgyűlés munkáját, benne a képviselők felszólalásait. Néhány nap múlva — a többi miniszterhez hasonlóan — Bondor József is számos levél alá kanyarítja majd a nevét. A címzettje mindegyiknek képviselő lesz. A képviselő kérdezett — a miniszter válaszol. Ez a dolgok rendje. Ez a parlamentünk rendje. És az életünk rendje is. K. Gy. J. ápolva — élénk figyelemmel és rokonszenvvel kíséri a haladó erők harcát a világ minden részében. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség munkájából ebben a szellemben veszi ki részét a magyar ifjúság és kommunista tömegszervezete, a KISZ. Ezután a Magyar Úttörőszövetség vörös nyakkendős küldöttei köszöntötték szegfűcsokrokkal a delegátusokat, majd az elnöklő Szüts Pál bejelentette: a kongreszszus címére számos üdvözlő távirat érkezett. Táviratban kívánt sok sikert a kongresszus munkájához Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Nguyen Huu Tho, a Délvietnami Felszabadítási Front központi bizottsága elnöksége elnöke, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának elnöke, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, valamint Sinka Stevens, Sierra Leone miniszterelnöke. A DÍVSZ végrehajtó bizottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnöke mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta: " Ez a kongresszus fontos politikai esemény a DÍVSZ életében, s nem túlzás azt, mondani, hogy most a budapesti tanácskozás felé fordul öt földrész fiataljainak figyelme. A békéért és a haladásért harcoló ifjúság képviselőire, kongresszusunkra vár a feladat, hogy az új helyzetnek megfelelő, az ifjúsági mozgalomban bekövetkezett változásokat tükröző programot dolgozzon ki. Szünet következett, majd megválasztották a kongresszus 35 tagú elnökségét , amelynek a magyar fiatalok képviseletében dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára is tagja lett. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét, meghatározták témáit. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét, meghatározták napirendjét, a kongreszszus egyebek között a fiatalok antiimperialista egységfrontjának erősítésével, az indokínai népek harcának támogatásával, az arab népek iránti szolidaritással, a DIVSZ elmúlt négyévi tevékenységének értékelésével, valamint a következő esztendők akcióprogramjának összeállításával foglalkozik majd. Délután J. M. Tyazselnyikovnak, a Komszomol központi bizottsága első titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Nagy taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Xuan Thuyt, a Vetnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjét. Xuan Thuy elöljáróban a vietnami nép forró, testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. A VDK párizsi delegációjának vezetője hangsúlyozta: a vietnami nép az imperializmus elleni harc első soraiban küzd. Az USA-agresszorok és csatlós csapataik súlyos bűntényeket követnek el a vietnami nép ellen, s úgy tűnik, még mindig abban bizakodnak, hogy megtörik Vietnam ellenállása. A vietnami nép azonban legyőzhetetlen! — mondta a kongresszus részvevőinek viharos tapsa közben. Xuan Thuy a továbbiakban részletesen szólt a párizsi tárgyalásokról. Elmondotta, hogy kezdeményezéseik sorra meghiúsultak, nem kaptak érdemleges választ a VDK 4 pontos és a DNFF 10 pontos javaslatára éppúgy, mint a DVK ideiglenes forradalmi kormányának 1970. szeptember 17-én közzétett, logikus és megoldást ajánló 8 pontos javaslatára sem. Az idén októberben Nixon békekezdeményezés címén 5 pontba foglalt „megoldást” javasolt. Nyilvánvaló: ez a javaslat a világ közvéleményének félrevezetését szolgálja, nem érdemi válasz a vietnami kezdeményezésekre. A vietnami nép békét kíván, olyan békét, amely biztosíja szabadságát, függetlenségét, önrendelkezési jogát, s nem olyant, amelyben továbbra is rab marad. Xuan Thuy végezetül felhívta a világ ifjúságát: akcióikkal, demonstrációikon leplezzék le az imperialisták mesterkedéseit, nyújtsanak támogatást a szabadságukért küzdőknek, követeljék, hogy minden indokínai nép saját maga intézhesse ügyeit. Ezután Huyn Tuan, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ifjúsági szervezete küldöttségének vezetője emelkedett szólásra, s tolmácsolta Dél-Vietnam harcoló fiataljainak üdvözletét. A dél-vietnami küldöttség vezetője javasolta a tanácskozás részvevőinek: ítéljék el az amerikai imperialisták vietnamizálási tervét, fejezzék ki szolidaritásukat az indokínai népek jogos harca iránt. Huyn Tuan felszólalását hosszan tartó taps üdvözölte, majd Do Van Hien, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ifjúsági szervezete delegációjának vezetője lépett a szónoki emelvényre, s átadta az észak-vietnami fiatalok testvéri üdvözletét a tanácskozás részvevőinek. Köszönetet mondott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek és a haladó fiataloknak azért a támogatásért, amelyet az indokínai felszabadító erőknek nyújtanak. Arra kérte a fiatalokat, hogy terjeszszék ki a vietnami szolidaritási mozgalmat, szervezzenek újabb szolidaritási akciókat az agresszorok ellen küzdők támogatására. Kifejtette még a véleményét dr. In Sokan, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront ifjúsági szervezetének képviselője, Sithonh Hibouan Hyond, a Laoszi Hazafias Ifjúsági Front végrehajtó bizottságának állandó tagja, Kan Dal Yun, a DIVSZ koreai alelnöke, Szüts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke és Madeleine Riffaud, a világhírű francia újságírónő. Ezután Angela Oliva, a DÍVSZ elnöke olvasta fel a VIII. kongresszus üzenetének szövegét, amelyet a fiatalok vietnami, laoszi és kambodzsai testvéreiknek küldtek. Az elnöklő J. M. Tyazselnyikov végezetül bejelentette, hogy újabb üdvözletek érkeztek a VIII. kongresszushoz, többek között Todor Zsivkovtól, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökétől, Szufanuvong hercegtől, a Laoszi Hazafias Front Pártja központi bizottságának elnökétől, valamint Jasszer Arafattól, a Palesztinai Felszabadítási Front vezetőjétől. (Folytatás az 1. oldalról) A szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól tárgyalt a SZOT-elnökség A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól és a szakszervezeti taggyűlésekről tárgyaltak. A jelentés szerint a szakszervezeti taggyűlések rendszeresekké váltak, de ez a fejlődés helyenként ellentmondásos. Néhol helytelenül értelmezik a szakszervezeti tanácsnak azt a jogát, hogy a szakszervezeti tanács az alapszervezet legfőbb fóruma. Megfeledkeznek arról, hogy ezzel a nézettel a közvetlen demokratizmust adják fel. A SZOT elnöksége határozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell tekinteni. A választott vezető testületeknek e tanácskozásokon kell a szervezett dolgozók véleményét kikérni és a korábbi határozatok végrehajtásáról beszámolni. Indokolt azonban, hogy a szakszervezeti taggyűlések kötelező megtartásában több szabad kezet kapjanak az alapszervezetek. Lehetővé kell tenni, hogy évente ne négyszer, hanem kétszer legyen kötelező a taggyűlés, azzal a fenntartással, hogy minden esetben, amikor a döntésre kerülő téma indokolja, össze lehessen hívni a taggyűlést. Ezt a javaslatot majd a szakszervezetek kongresszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvénykönyvében rögzített szakszervezeti jogok hatályba lépése óta csaknem három év telt el. Ezért vizsgálták meg a jogok érvényesülésének tapasztalatait. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák megelégedéssel fogadták a kibővített szakszervezeti jogokat, s élnek velük, gyakorolják azokat. A SZOT elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglevőket kell határozottabban alkalmazni. Az elnökség felkérte a szakszervezetek központi vezetőségeit, hogy különös gonddal foglalkozzanak a szakszervezeti szerveket megillető jogok érvényesítésével, s e téma hangsúlyozottan szerepeljen a tisztségviselők oktatásában. A felsőbb szintű szakszervezeti testületek az eddiginél hatékonyabb oktató-nevelő és irányító munkával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen olyan fontos részének tekintsék az ellenőrzési és a véleményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatáskört. Az elnökség meghallgatta a két ülés között végzett szakszervezeti munkáról és a lakosság életviszonyait érintő időközben megjelent kormányintézkedésekről szóló beszámolót. Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a Szakszervezeti Világszövetség jubileumi ülésszakáról. A KISZ KB fogadást adott A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága hétfőn este a Duna-Intercontinentalban fogadást adott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Budapesten ülésező VIII. kongresszusa tiszteletére. A fogadáson — amelyen megjelent társadalmi és politikai életünk számos ismert személyisége, a KISZ és a DÍVSZ több vezetője — dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott pohán köszöntők FELSZABADÍTÁS I. LÁNGOLÓ , II. ÁTTÖRÉS Színes, szélesvásznú szovjet film A panoráma-szélesvásznú filmszínházak után, október 29-től a cinemascope mozik műsorán