Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)

1970-10-19 / 291. szám

1970. OKTÓBER 19. HÉTFŐ KULTÚRA - MŰVESZET Magyar Hírlap Egy rovás és más semmi Csirkefarm­ a kultúrházban Benézek a művelődési ház ablakán. A padló felgyalulva, a falak frissen festve, rend, tisztaság mindenütt, örülni kelle­ne ennek, és más körülmények között nem is fukarkodnánk a dicsérő szóval, hogy, lám, otthonná kívánják varázsol­ni a művelődés csarnokát Ám itt Or­­mándpusz­tán másról van szó. A frissen __végzett­ munkával nyomokat tüntettek el Csirkenyomokat. Egy maszek csirke­­farm piszkát. De hogy kerül a csirke a művelődési házba? Kitettek bennünket Az udvart felverte a gaz, pinceabla­kokon s a még ki nem csinosított helyi­ségek ablakain bűz árad kifelé, a táp­szer és a baromfi szagának átható ele­gye. Az egyik ajtón tábla: Könyvtár. Az ajtó zárva. Nem is hiszem, hogy va­laki könyvért, kultúráért érkezne ebbe az elvadult környezetbe. Az országúton kerékpárosok közeled­nek. Na legalább megkérdezhetem vala­kitől, mi is történt itt. Hoch Mária és Hegyi Lászlóné aztán el is mondja az előzményeket . Májusban a helybeli KISZ-szel úgy döntöttünk, kitáncoljuk a májusfát. Egyszercsak bejelenti a titkárunk, Né­meth Jóska, hogy a tanácselnök, Soós József elkérte tőle a kultúrház kulcsait. Máról holnapra kitett bennünket a ház­ból. Pedig ez a ház volt az egyetlen mű­velődési és szórakozási lehetőségünk. Nagyon keservesen sikerült létrehoz­nunk a KISZ-szervezetet. Szinte könyö­rögtünk a fiúknak: gyerekek ne kocs­­mázzatok, gyertek el a kultúrba. Inkább hozzátok magatokkal az üveg sörötöket is, de ne a falu részegjeivel henteregje­tek. Végül már minden hét végén sike­rült valami közös programot összehozni. Elmentünk a téeszbe, tizedbe kukoricát törni, az árából vettünk lemezjátszót, le­mezeket, társasjátékot, rádiót, még tévé is került. Az egész heti munka után iga­zi kikapcsolódást találtunk itt. Aztán mindennek­ vége szakadt. A tanácselnök azt mondta, hogy az épületet megvette a MÉK és csirkefarmot fog berendezni. Bársonyt legel a baromfi Ház így kezdődött. Aztán a fiatalok bejelentették: kilépnek a KISZ-ből, nem fizetik a tagdíjat, ha elveszik tőlük ott­honukat, amelyet maguk festettek, tisz­títottak s rendeztek be. Erre megindult a vizsgálat. A Zala megyei Hírlap meg­írta: dehogy is a MÉK vette meg az épületet. Maszek csirkefarmot rendeztek be falai között Az történt ugyanis, hogy a BARNE­­VÁL néhány ezer csibét nem tudott el­adni, és a zalakomáromi MÉK-telepve­­zető, Sági Péter — amolyan mindenből pénzt csináló ember — kapott az alkal­mon. A lap szerint megbeszélte a ta­nácselnökkel a dolgot, „összedobták” a pénzt és megvették az egész tételt. Úgy tervezték, felnevelik a baromfit, és jó áron túladnak rajta. És a csirkék ellepték az épületet. A ta­nácselnök és üzlettársai — az állatok etetését a zalakomáromi Petőfi Tsz kertésze vállalta — még annyi fáradsá­got sem vettek maguknak, hogy kiszál­lítsák az épületből a felszereléseket A televízión és rádión trónolt a baromfi, éhes csőrök csipkedték lyukassá a szín­pad bársonyfüggönyét. „Hatalmával visszaélve" Persze, mint minden ügyeskedésre, er­re is fény derült. A fiatalok panasza in­tézkedéseket követelt. Nagykanizsán a járási tanács elnökénél, dr. Bedő János­nál olvasom a jegyzőkönyvet a vizsgálat eredményéről. Egy idézet: „Soós József tanácselnök szigorúan megsértette az 1/1967 (T. K. 55.) KE sz. utasítás 19. paragrafusában meghatáro­zott kötelezettségeit és vétett az MSZMP és a kormány ifjúsággal kap­csolatos határozatai ellen." Így is van, hiszen magáncélokra rendelkezésre bo­csátotta Ormándpuszta egyetlen műve­lődési házát, hivatali hatalmával vissza­élve állami tulajdonban levő épületet magáncélokra sajátított ki. Azt várná az ember, a vizsgálat után példás büntetést kaptak a vétkesek. Nos a járási tanács elnöke elmondta: arra „ítélte” őket, hogy állítsák vissza a ren­det, és tegyék ismét kultúrcélokra alkal­massá az épületet. Ja igen, és Soós szi­gorú megrovást kapott. Azért csak ilyen enyhe büntetést, mert nem sikerült rá­bizonyítani, hogy anyagiakkal is „be­szállt” az üzletbe. Üzlettársa ugyan több helyen, közöttük a MÉK zalaegerszegi igazgatója előtt is úgy nyilatkozott, közösen adták össze az alaptőkét. De aztán a hirtelen ijedtség után magukhoz tértek a farmerek, és most már Sági mindent magára vállalt. Semmi kis ügy? Ennyi az ügy, itt egyelőre lezárulnak az akták. Azaz mégsem. A MÉK a na­pokban valóban megvásárolta a szóban forgó épületet, kétszázezer forintért. — Annak a pár fiatalnak tartsuk fent? — mondja a járási tanácselnök.— Nem érdemes. A kapott pénzből legalább tatarozhatjuk a rombadőlt zalakomári iskolát. Kevés a pénzünk, jól kell gaz­dálkodnunk az anyagiakkal. Hadd válaszolok ezúton nyilvánosan. Tudom, hogy Ormándpuszta kihalásra ítélt kisközség, azt is tudom, hogy a megvásárolt épületben ideiglenesen ter­met biztosítanak a fiataloknak kultúr­célokra. Ennek ellenére egyáltalán nem megnyugtató az ügy rendezése. Hogy az ilyen durván önkényes, közösségellenes cselekedetek végrehajtója — egy ta­nácselnök, akinek éppen őriznie kellene a közösség érdekeit — egy megrovással megússza az ilyesmit. Társa pedig egy nagytakarítás költségeivel. És egyáltalán nem megnyugtató az sem, ahogyan a közvetlen fölöttes ha­tóság vélekedik. Az a felfogás, hogy semmi kis ügyről van szó csupán. Egy vizes falú, düledező kultúrházról, amely­re nem is érdemes szót vesztegetni. Nem, az ormándpusztai művelődési ház ügye, sorsa nem „semmi kis ügy”, hanem jelképes eset, amin érdemes el­gondolkodni. Elgondolkodni — és ismét fellapozni azokat az aktákat. Esztergomi László Ünnepségsorozat a bajai tanítóképzőben Tegnap fejeződött be a háromnapos jubileumi ünnepségsorozat a 100 éves bajai tanítóképző intézetben,­amely­ 1870 óta több mint 4000 pedagógust adott az alsófokú iskoláknak. Az eseménysorozat végén tegnap meg­tartották az intézet ünnepi tanácsülését. Ezen Gaszner István igazgató mondott beszédet, s arany- és gyémántdiplomá­kat nyújtottak át. KULTURÁLIS NAPOT rendezett a KPVDSZ vasárnap Sárvárott. Az ese­ménysorozaton részt vettek a KPVDSZ- hez tartozó vasi üzemek, intézmények képviselői. Délelőtt nagygyűlést tartottak, ahol Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára méltatta az idén tizedik alkalommal meg­rendezett kulturális napok jelentőségét Vitéz Lászlótól Bartókig Ma kezdődik a bábfesztivál A budapesti művészeti hetek keretében ma este kezdődik a II. budapesti bábfesz­tivál. A tavalyi első fesztiválhoz képest jelentős a gazdagodás. Akkor — ugyan­csak a budapesti művészeti hetek kereté­ben — egyetlen vasárnap délután zajlott a bábfesztivál, és csak gyermekcsoportok mutatkoztak be. Az idén öt jelentős fel­nőttegyüttest láthatunk a Pinceszínház­ban és a Fővárosi Művelődési Házban. Az utolsó nap, vasárnap azonban most is a gyerekeké: az óvodás és általános isko­lás korosztályú gyermekbábcsoportok lép­nek fel a bábmatinén. Ma az Állami Bábszínház kísérleti stú­diójának bemutató előadására kerül sor. A fiatal művészek a bábjátszás avant garde vonalát képviselik. Samuel Beckett, Kosztolányi Dezső, Jean-Claude Van Hal­lóé és Karinthy Frigyes művei szerepel­nek a műsoron. Modern színházi törek­véseket képviselnek ezek a produkciók, olyan törekvéseket, amelyek — sokszor régi bábos módszerek felújításával — a bábjátszásban már eddig is sokféle új utat nyitottak meg, így született meg s csiszolódik egyre jobban a modern, cso­dálatosan expresszív, érzékelhető és gon­dolatokat megértető bábszínpad. A közis­merten hagyományos bábformák­ és báb­mozgatások mellett, néha azokkal együtt, jelenik meg a maszkos játék, a különle­ges díszletmegoldások sokféle változata, mint például az óriásbábu alkotta dísz­letkeret, a színész és a bábu együttes já­téka, vagy éppen az árnyjáték. . A második napon a legmodernebb báb­játszástól a játék vásári őséhez, mégpe­dig magyar őséhez, Vitéz Lászlóhoz té­rünk vissza. Kemény Henrik, a híres bá­boscsalád tagja mutatja be a hetvenke­­dő bábfigura kalandjait. A következő napokat aztán már az amatőr bábosok programja tölti meg. A Kőbányai Ifjúsági Klub Orfeo bábegyüt­tese Ránid György zenéjére és Derkovits Gyula metszetei alapján kollektív alko­tást mutat be, 1514 címmel. Az együttes érdekessége, hogy tagjai mind a Képző­­művészeti Főiskola hallgatói. Az est má­sodik műsora Győre Imre költeményéből készült, Orfeo szerelme című népi játék. Az Astra bábegyüttes Goethe Bűvész­inasának bábváltozatát, Bartók—Kodály— Vízvári Gyermekjátékok és Vízvári Lász­ló Játsszunk bábcirkuszt című művét mu­tatja be. A bábegyüttesek mellett egy este az Egyetemi Színpad Polimorph pantomim­­együttese is fellép. Az utolsó felnőttmű­sor Bartók-est lesz: a békéscsabai Nap­sugár bábegyüttes Bartók Béla népdal­­feldolgozásait, valamint a Cantata profa­nát mutatja be. Sz. J. Múzeumi hónap Vasárnap több kiállítás, tárlat nyílt A múzeumi hónap alkalmából vasár­nap kiállítások és tárlatok nyíltak or­szágszerte. A székesfehérvári István ki­rály Múzeumban Féja Géza nyitotta meg Csohány Kálmán grafikusművész kiál­lítását, amelyen rézkarcok és tusrajzok, illetve faliképek és kerámiák láthatók. Sopronban, a Fabricius-ház nagytermé­ben A helytörténeti kutatás 25 éve Sop­ronban címmel nyitottak tárlatot, ame­lyen felvonultatják az elmúlt negyed­század helyi kutatásainak jelentősebb eredményeit és a város műemléki re­konstrukciójával kapcsolatos ásatások so­rán előkerült értékes leleteket. Új színfolttal gazdagodott Pécs kul­turális élete: az MSZT székházában„kis­­galéria" nyílt. Itt, háromhetes váltásban különböző művészeti ágak helyi kép­viselői állítják ki munkáikat, s a kiál­lító művészekkel személyes találkozókat is szerveznek. Első alkalommal szovjet grafikusművész, A. I. Kalacsnyikov fél­száz alkotását mutatja be a kisgaléria. A keszthelyi Balaton Múzeum Mezőgaz­daság a képzőművészetben címmel nyi­tott kiállítást tegnap. • Különösen gazdag anyagot állítottak ki tegnap Szolnok megye múzeumai és régiségtárai. Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban megnyílt Zádori Osz­kár (Finta Gergely) túrkevei származású szobrászművész kiállítása. Az érdekes tár­­lat a jeles művésznek azokat a csont­­faragásait mutatja be, amelyeket annak idején a francia internáló táborban ké­szített, s amelyeknek történetét egykori harcostársa, Kuncz Aladár is leírta Fe­kete kolostor című regényében. A mű­vészről elnevezett intézményben, a túr­kevei Finta Múzeumban viszont Holló László Kossuth-díjas festőművész grafi­káinak kiállítását nyitották meg. A me­gye egy másik városában, Karcagon, a Győrffy István Nagykun Múzeumban Csikós Tóth András emlékkiállítása, míg a jászberényi Jász Múzeumban a leg­újabb néprajzi szerzeményeket bemutató kiállítás nyílt meg. A tiszafüredi Kis Pál Múzeumban Tallinn képekben címmel mutatták be Szolnok megye testvérvá­rosának nevezetességeit. Érdekes múzeumi kiállítás nyílt va­sárnap Nyírbátorban, a Nyírségben fel­tárt legújabb leletanyagokból, illetve az elmúlt években előkerült néprajzi, kép­zőművészeti és kézműipari régiségekből. Pécsváradon fazekas-kiállítást nyitot­tak meg vasárnap, amelyen kiosztották a hajdani híres siklósi fazekas emlékére hirdetett Gerencsér Sebestyén fazekas­pályázat díjait. Ezt a kiállítást a bara­nyai vasárnapok elnevezésű ünnepi ese­ménysorozat keretében rendezték meg, amelynek tegnap Pécsvárad volt a kö­zéppontja. Megtartották a hagyományos Lukács napi leányvásárt, és az egybe­gyűltek számára néptáncokat, vásári já­tékokat, valamint népi tréfákat adtak elő. NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • NAGYVIL NEM MINDENNAPI KÖNYVET jelentetnek meg Svédország­ban. Egy nagy vállalat elkészítette adósainak feketelistáját. A 150 000 nevet és címet tartalmazó könyv néhány nap múlva a nyomdába kerül. MI KÖZE VAN AZ IRODALOMNAK A KÁBÍTÓSZERHEZ? — veti fel a párizsi Le Monde. A lap közli Jean Louis Brau A kábítószer története című tanulmányát, melyben hiteles doku­mentumok és vallomások nyomán feltárja, hogy nem a beat­­költők az elsők, akik kábítószerrel ihletődtek. Már Pierre de Ronsard XVI. századbeli francia költő is dicsőíti egyik versében az ópiumnak az emberi szellemre való áldásos hatását. A XIX. században a kábítószer hatalmában él és alkot Thomas de Quien­­cey, Coleridge és Poe, Theophile Gauthier, Baudelaire, Rimbaud és Maupassant. Egyes kortársak és kritikusok szerint Alexandre Dumas regényeinek egyes részleteit kábítószer hatása alatt írta. A XX. század kábítószerélvezői között találjuk a cikk szerint Jean Cocteau-t, Guillaume Apollinaire-t, Max Jacobot, Dahmelt, aki túl nagy adag ópium következtében halt meg, továbbá Henri Michaux-t és Aldous Huxleyt. MŰVÉSZET AZ UTCÁN címmel érdekes kísérletet vé­geznek Hannoverben. Több éven át kép- és szoborkiállítá­sokat rendeznek a város ut­cáin, hogy megismertessék és megkedveltessék a lakosság­gal a képzőművészetet. FRANYÓ ZOLTÁN két könyvre kötött megállapodást nyugatnémet kiadókkal. Egyik Eminescu versei­nek német fordítása lesz, a Sted­­­ams Universal-Bibliothek soroza­tában jelenik meg, milliós pél­dányszámban, másik a magyar költészet német nyelvű antoló­giája. PÁRIZS VÁROS idei kép­zőművészeti nagydíját Hans Hartungnak ítélték oda. A hí­res festő 1956-ban már meg­kapta az amerikai Guggen­­heim-díjat, 1957-ben a Rubens­­díjat, és 1960-ban a velencei biennále nagydíját. A SCOTLAND YARD ügynökei tíz napig őrizték a Londonban tartózkodó Elisabeth Taylort, ne­hogy elrabolják. Egy ismeretlen személy ugyanis felhívta azt a szállodát, amelyben Elisabeth Tay­lor és férje, Richard Burton tar­tózkodott, s azzal fenyegetőzött, hogy elrabolta a világhírű ameri­kai fimszínésznőt A MILÁNÓI KÉPZŐMŰVÉSZE­TI KÉPTÁRBÓL ismeretlen tette­sek elloptak ötven képet, összesen százmillió líra értékben. A képek nem voltak biztosítva. Közöttük vannak Utrillo és Chirico alkotá­sai is. A LIFE című amerikai folyóirat európai kiadása december 21-től beszünteti megjelenését — közölte a Publisher Lane Fortinberry kép­viselője. Az európai kiadás 1948 óta jelenik meg, Londonban. AZ OSZTRÁK FILMGYÁR­TÁS VÁLSÁGÁRÓL számol be az a statisztika, amelyet az elmúlt napokban tettek közzé Bécsben. Évek óta egyetlen­egy osztrák játékfilmet sem készítettek. A HALLGATÁST HALÁLLAL FIZETIK címmel Williams Wyler befejezte új filmjének forgatását. A mai amerikai fajüldözésről szóló dráma főszerepét Leey Cobbe és a néger Lola Falana alakítja. A RÉGISÉGKERESKEDŐK ÖTÖDIK BIENNÁLÉJA, me­lyet a francia Régiségkereske­dők Országos Szindikátusa rendez, megnyílt Párizsban. A Grand Palais hatalmas csar­nokában látható tárlaton 150 kiállító ve­z rés,­ köztük kül­földiek is. Nagy-D­itagniából, Belgiumból és Hollandiából. A KRITIKA CÍMŰ HOR­­VÁT FOLYÓIRAT különszá­­mot szentelt a strukturaliz­musnak. Kiváló horvát nyel­vészek és kritikusok dolgoza­tain kívül fordításokat közöl Lévi-Strauss, Foucault, Alt­husser, Barthess és más fran­cia tudósok tollából. A MOSZKVAI FIZIKAI INTÉ­ZETBEN új fordítógépet helyez­tek üzembe, mely lasersugárral működik. Az új gép nem egészen egy perc alatt fordít egy oldalt japánról oroszra. HAJDÚ ISTVÁN, a világhí­rű magyar művész, aki mint szobrász tavaly megkapta a francia Nemzeti Nagydíjat, grafikai munkáival elnyerte a rijekai rajzbiennále egyik jelentős díját. CLAUDE ROSTAND, a Cyrano híres szerzőjének leszármazottja, aki az egyik legrangosabb francia zenekritikus, fényképpel illuszt­rált cikkben emlékezett meg a Figaro Littéraire hasábjain Bartók Béla halálának 25. évfordulój­áróL HIMNUSZ MINDEN IDŐBEN címmel az újvidéki magyar rádió Nagy László és Szécsi Margit est­jét közvetítette. A műsort Bozó László rendezte, a házigazda sze­repét dr. Bori Imre vállalta, az Összekötő szöveget Czine Mihály irodalomtörténész mondta. Közre­működött Avar István, Berek Ka­talin és Nagygellért János. AZ UKRÁN RÉG­ÉSZEK a kijevi hegyen a legrégibb orosz kőépü­­letek egyikének maradványaira bukkantak. Kiásták az alapokat és a falakat, melyeket a X. szá­zadból származó freskók díszíte­nek. A szakemberek véleménye szerint ez volt Igor, Olga és Szvjatoszlav kijevi hercegek palo­tája.

Next