Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)
1970-10-19 / 291. szám
1970. OKTÓBER 19. HÉTFŐ KULTÚRA - MŰVESZET Magyar Hírlap Egy rovás és más semmi Csirkefarm a kultúrházban Benézek a művelődési ház ablakán. A padló felgyalulva, a falak frissen festve, rend, tisztaság mindenütt, örülni kellene ennek, és más körülmények között nem is fukarkodnánk a dicsérő szóval, hogy, lám, otthonná kívánják varázsolni a művelődés csarnokát Ám itt Ormándpusztán másról van szó. A frissen __végzett munkával nyomokat tüntettek el Csirkenyomokat. Egy maszek csirkefarm piszkát. De hogy kerül a csirke a művelődési házba? Kitettek bennünket Az udvart felverte a gaz, pinceablakokon s a még ki nem csinosított helyiségek ablakain bűz árad kifelé, a tápszer és a baromfi szagának átható elegye. Az egyik ajtón tábla: Könyvtár. Az ajtó zárva. Nem is hiszem, hogy valaki könyvért, kultúráért érkezne ebbe az elvadult környezetbe. Az országúton kerékpárosok közelednek. Na legalább megkérdezhetem valakitől, mi is történt itt. Hoch Mária és Hegyi Lászlóné aztán el is mondja az előzményeket . Májusban a helybeli KISZ-szel úgy döntöttünk, kitáncoljuk a májusfát. Egyszercsak bejelenti a titkárunk, Németh Jóska, hogy a tanácselnök, Soós József elkérte tőle a kultúrház kulcsait. Máról holnapra kitett bennünket a házból. Pedig ez a ház volt az egyetlen művelődési és szórakozási lehetőségünk. Nagyon keservesen sikerült létrehoznunk a KISZ-szervezetet. Szinte könyörögtünk a fiúknak: gyerekek ne kocsmázzatok, gyertek el a kultúrba. Inkább hozzátok magatokkal az üveg sörötöket is, de ne a falu részegjeivel henteregjetek. Végül már minden hét végén sikerült valami közös programot összehozni. Elmentünk a téeszbe, tizedbe kukoricát törni, az árából vettünk lemezjátszót, lemezeket, társasjátékot, rádiót, még tévé is került. Az egész heti munka után igazi kikapcsolódást találtunk itt. Aztán mindennek vége szakadt. A tanácselnök azt mondta, hogy az épületet megvette a MÉK és csirkefarmot fog berendezni. Bársonyt legel a baromfi Ház így kezdődött. Aztán a fiatalok bejelentették: kilépnek a KISZ-ből, nem fizetik a tagdíjat, ha elveszik tőlük otthonukat, amelyet maguk festettek, tisztítottak s rendeztek be. Erre megindult a vizsgálat. A Zala megyei Hírlap megírta: dehogy is a MÉK vette meg az épületet. Maszek csirkefarmot rendeztek be falai között Az történt ugyanis, hogy a BARNEVÁL néhány ezer csibét nem tudott eladni, és a zalakomáromi MÉK-telepvezető, Sági Péter — amolyan mindenből pénzt csináló ember — kapott az alkalmon. A lap szerint megbeszélte a tanácselnökkel a dolgot, „összedobták” a pénzt és megvették az egész tételt. Úgy tervezték, felnevelik a baromfit, és jó áron túladnak rajta. És a csirkék ellepték az épületet. A tanácselnök és üzlettársai — az állatok etetését a zalakomáromi Petőfi Tsz kertésze vállalta — még annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy kiszállítsák az épületből a felszereléseket A televízión és rádión trónolt a baromfi, éhes csőrök csipkedték lyukassá a színpad bársonyfüggönyét. „Hatalmával visszaélve" Persze, mint minden ügyeskedésre, erre is fény derült. A fiatalok panasza intézkedéseket követelt. Nagykanizsán a járási tanács elnökénél, dr. Bedő Jánosnál olvasom a jegyzőkönyvet a vizsgálat eredményéről. Egy idézet: „Soós József tanácselnök szigorúan megsértette az 1/1967 (T. K. 55.) KE sz. utasítás 19. paragrafusában meghatározott kötelezettségeit és vétett az MSZMP és a kormány ifjúsággal kapcsolatos határozatai ellen." Így is van, hiszen magáncélokra rendelkezésre bocsátotta Ormándpuszta egyetlen művelődési házát, hivatali hatalmával visszaélve állami tulajdonban levő épületet magáncélokra sajátított ki. Azt várná az ember, a vizsgálat után példás büntetést kaptak a vétkesek. Nos a járási tanács elnöke elmondta: arra „ítélte” őket, hogy állítsák vissza a rendet, és tegyék ismét kultúrcélokra alkalmassá az épületet. Ja igen, és Soós szigorú megrovást kapott. Azért csak ilyen enyhe büntetést, mert nem sikerült rábizonyítani, hogy anyagiakkal is „beszállt” az üzletbe. Üzlettársa ugyan több helyen, közöttük a MÉK zalaegerszegi igazgatója előtt is úgy nyilatkozott, közösen adták össze az alaptőkét. De aztán a hirtelen ijedtség után magukhoz tértek a farmerek, és most már Sági mindent magára vállalt. Semmi kis ügy? Ennyi az ügy, itt egyelőre lezárulnak az akták. Azaz mégsem. A MÉK a napokban valóban megvásárolta a szóban forgó épületet, kétszázezer forintért. — Annak a pár fiatalnak tartsuk fent? — mondja a járási tanácselnök.— Nem érdemes. A kapott pénzből legalább tatarozhatjuk a rombadőlt zalakomári iskolát. Kevés a pénzünk, jól kell gazdálkodnunk az anyagiakkal. Hadd válaszolok ezúton nyilvánosan. Tudom, hogy Ormándpuszta kihalásra ítélt kisközség, azt is tudom, hogy a megvásárolt épületben ideiglenesen termet biztosítanak a fiataloknak kultúrcélokra. Ennek ellenére egyáltalán nem megnyugtató az ügy rendezése. Hogy az ilyen durván önkényes, közösségellenes cselekedetek végrehajtója — egy tanácselnök, akinek éppen őriznie kellene a közösség érdekeit — egy megrovással megússza az ilyesmit. Társa pedig egy nagytakarítás költségeivel. És egyáltalán nem megnyugtató az sem, ahogyan a közvetlen fölöttes hatóság vélekedik. Az a felfogás, hogy semmi kis ügyről van szó csupán. Egy vizes falú, düledező kultúrházról, amelyre nem is érdemes szót vesztegetni. Nem, az ormándpusztai művelődési ház ügye, sorsa nem „semmi kis ügy”, hanem jelképes eset, amin érdemes elgondolkodni. Elgondolkodni — és ismét fellapozni azokat az aktákat. Esztergomi László Ünnepségsorozat a bajai tanítóképzőben Tegnap fejeződött be a háromnapos jubileumi ünnepségsorozat a 100 éves bajai tanítóképző intézetben,amely 1870 óta több mint 4000 pedagógust adott az alsófokú iskoláknak. Az eseménysorozat végén tegnap megtartották az intézet ünnepi tanácsülését. Ezen Gaszner István igazgató mondott beszédet, s arany- és gyémántdiplomákat nyújtottak át. KULTURÁLIS NAPOT rendezett a KPVDSZ vasárnap Sárvárott. Az eseménysorozaton részt vettek a KPVDSZ- hez tartozó vasi üzemek, intézmények képviselői. Délelőtt nagygyűlést tartottak, ahol Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára méltatta az idén tizedik alkalommal megrendezett kulturális napok jelentőségét Vitéz Lászlótól Bartókig Ma kezdődik a bábfesztivál A budapesti művészeti hetek keretében ma este kezdődik a II. budapesti bábfesztivál. A tavalyi első fesztiválhoz képest jelentős a gazdagodás. Akkor — ugyancsak a budapesti művészeti hetek keretében — egyetlen vasárnap délután zajlott a bábfesztivál, és csak gyermekcsoportok mutatkoztak be. Az idén öt jelentős felnőttegyüttest láthatunk a Pinceszínházban és a Fővárosi Művelődési Házban. Az utolsó nap, vasárnap azonban most is a gyerekeké: az óvodás és általános iskolás korosztályú gyermekbábcsoportok lépnek fel a bábmatinén. Ma az Állami Bábszínház kísérleti stúdiójának bemutató előadására kerül sor. A fiatal művészek a bábjátszás avant garde vonalát képviselik. Samuel Beckett, Kosztolányi Dezső, Jean-Claude Van Hallóé és Karinthy Frigyes művei szerepelnek a műsoron. Modern színházi törekvéseket képviselnek ezek a produkciók, olyan törekvéseket, amelyek — sokszor régi bábos módszerek felújításával — a bábjátszásban már eddig is sokféle új utat nyitottak meg, így született meg s csiszolódik egyre jobban a modern, csodálatosan expresszív, érzékelhető és gondolatokat megértető bábszínpad. A közismerten hagyományos bábformák és bábmozgatások mellett, néha azokkal együtt, jelenik meg a maszkos játék, a különleges díszletmegoldások sokféle változata, mint például az óriásbábu alkotta díszletkeret, a színész és a bábu együttes játéka, vagy éppen az árnyjáték. . A második napon a legmodernebb bábjátszástól a játék vásári őséhez, mégpedig magyar őséhez, Vitéz Lászlóhoz térünk vissza. Kemény Henrik, a híres báboscsalád tagja mutatja be a hetvenkedő bábfigura kalandjait. A következő napokat aztán már az amatőr bábosok programja tölti meg. A Kőbányai Ifjúsági Klub Orfeo bábegyüttese Ránid György zenéjére és Derkovits Gyula metszetei alapján kollektív alkotást mutat be, 1514 címmel. Az együttes érdekessége, hogy tagjai mind a Képzőművészeti Főiskola hallgatói. Az est második műsora Győre Imre költeményéből készült, Orfeo szerelme című népi játék. Az Astra bábegyüttes Goethe Bűvészinasának bábváltozatát, Bartók—Kodály— Vízvári Gyermekjátékok és Vízvári László Játsszunk bábcirkuszt című művét mutatja be. A bábegyüttesek mellett egy este az Egyetemi Színpad Polimorph pantomimegyüttese is fellép. Az utolsó felnőttműsor Bartók-est lesz: a békéscsabai Napsugár bábegyüttes Bartók Béla népdalfeldolgozásait, valamint a Cantata profanát mutatja be. Sz. J. Múzeumi hónap Vasárnap több kiállítás, tárlat nyílt A múzeumi hónap alkalmából vasárnap kiállítások és tárlatok nyíltak országszerte. A székesfehérvári István király Múzeumban Féja Géza nyitotta meg Csohány Kálmán grafikusművész kiállítását, amelyen rézkarcok és tusrajzok, illetve faliképek és kerámiák láthatók. Sopronban, a Fabricius-ház nagytermében A helytörténeti kutatás 25 éve Sopronban címmel nyitottak tárlatot, amelyen felvonultatják az elmúlt negyedszázad helyi kutatásainak jelentősebb eredményeit és a város műemléki rekonstrukciójával kapcsolatos ásatások során előkerült értékes leleteket. Új színfolttal gazdagodott Pécs kulturális élete: az MSZT székházában„kisgaléria" nyílt. Itt, háromhetes váltásban különböző művészeti ágak helyi képviselői állítják ki munkáikat, s a kiállító művészekkel személyes találkozókat is szerveznek. Első alkalommal szovjet grafikusművész, A. I. Kalacsnyikov félszáz alkotását mutatja be a kisgaléria. A keszthelyi Balaton Múzeum Mezőgazdaság a képzőművészetben címmel nyitott kiállítást tegnap. • Különösen gazdag anyagot állítottak ki tegnap Szolnok megye múzeumai és régiségtárai. Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban megnyílt Zádori Oszkár (Finta Gergely) túrkevei származású szobrászművész kiállítása. Az érdekes tárlat a jeles művésznek azokat a csontfaragásait mutatja be, amelyeket annak idején a francia internáló táborban készített, s amelyeknek történetét egykori harcostársa, Kuncz Aladár is leírta Fekete kolostor című regényében. A művészről elnevezett intézményben, a túrkevei Finta Múzeumban viszont Holló László Kossuth-díjas festőművész grafikáinak kiállítását nyitották meg. A megye egy másik városában, Karcagon, a Győrffy István Nagykun Múzeumban Csikós Tóth András emlékkiállítása, míg a jászberényi Jász Múzeumban a legújabb néprajzi szerzeményeket bemutató kiállítás nyílt meg. A tiszafüredi Kis Pál Múzeumban Tallinn képekben címmel mutatták be Szolnok megye testvérvárosának nevezetességeit. Érdekes múzeumi kiállítás nyílt vasárnap Nyírbátorban, a Nyírségben feltárt legújabb leletanyagokból, illetve az elmúlt években előkerült néprajzi, képzőművészeti és kézműipari régiségekből. Pécsváradon fazekas-kiállítást nyitottak meg vasárnap, amelyen kiosztották a hajdani híres siklósi fazekas emlékére hirdetett Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat díjait. Ezt a kiállítást a baranyai vasárnapok elnevezésű ünnepi eseménysorozat keretében rendezték meg, amelynek tegnap Pécsvárad volt a középpontja. Megtartották a hagyományos Lukács napi leányvásárt, és az egybegyűltek számára néptáncokat, vásári játékokat, valamint népi tréfákat adtak elő. NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • NAGYVIL NEM MINDENNAPI KÖNYVET jelentetnek meg Svédországban. Egy nagy vállalat elkészítette adósainak feketelistáját. A 150 000 nevet és címet tartalmazó könyv néhány nap múlva a nyomdába kerül. MI KÖZE VAN AZ IRODALOMNAK A KÁBÍTÓSZERHEZ? — veti fel a párizsi Le Monde. A lap közli Jean Louis Brau A kábítószer története című tanulmányát, melyben hiteles dokumentumok és vallomások nyomán feltárja, hogy nem a beatköltők az elsők, akik kábítószerrel ihletődtek. Már Pierre de Ronsard XVI. századbeli francia költő is dicsőíti egyik versében az ópiumnak az emberi szellemre való áldásos hatását. A XIX. században a kábítószer hatalmában él és alkot Thomas de Quiencey, Coleridge és Poe, Theophile Gauthier, Baudelaire, Rimbaud és Maupassant. Egyes kortársak és kritikusok szerint Alexandre Dumas regényeinek egyes részleteit kábítószer hatása alatt írta. A XX. század kábítószerélvezői között találjuk a cikk szerint Jean Cocteau-t, Guillaume Apollinaire-t, Max Jacobot, Dahmelt, aki túl nagy adag ópium következtében halt meg, továbbá Henri Michaux-t és Aldous Huxleyt. MŰVÉSZET AZ UTCÁN címmel érdekes kísérletet végeznek Hannoverben. Több éven át kép- és szoborkiállításokat rendeznek a város utcáin, hogy megismertessék és megkedveltessék a lakossággal a képzőművészetet. FRANYÓ ZOLTÁN két könyvre kötött megállapodást nyugatnémet kiadókkal. Egyik Eminescu verseinek német fordítása lesz, a Stedams Universal-Bibliothek sorozatában jelenik meg, milliós példányszámban, másik a magyar költészet német nyelvű antológiája. PÁRIZS VÁROS idei képzőművészeti nagydíját Hans Hartungnak ítélték oda. A híres festő 1956-ban már megkapta az amerikai Guggenheim-díjat, 1957-ben a Rubensdíjat, és 1960-ban a velencei biennále nagydíját. A SCOTLAND YARD ügynökei tíz napig őrizték a Londonban tartózkodó Elisabeth Taylort, nehogy elrabolják. Egy ismeretlen személy ugyanis felhívta azt a szállodát, amelyben Elisabeth Taylor és férje, Richard Burton tartózkodott, s azzal fenyegetőzött, hogy elrabolta a világhírű amerikai fimszínésznőt A MILÁNÓI KÉPZŐMŰVÉSZETI KÉPTÁRBÓL ismeretlen tettesek elloptak ötven képet, összesen százmillió líra értékben. A képek nem voltak biztosítva. Közöttük vannak Utrillo és Chirico alkotásai is. A LIFE című amerikai folyóirat európai kiadása december 21-től beszünteti megjelenését — közölte a Publisher Lane Fortinberry képviselője. Az európai kiadás 1948 óta jelenik meg, Londonban. AZ OSZTRÁK FILMGYÁRTÁS VÁLSÁGÁRÓL számol be az a statisztika, amelyet az elmúlt napokban tettek közzé Bécsben. Évek óta egyetlenegy osztrák játékfilmet sem készítettek. A HALLGATÁST HALÁLLAL FIZETIK címmel Williams Wyler befejezte új filmjének forgatását. A mai amerikai fajüldözésről szóló dráma főszerepét Leey Cobbe és a néger Lola Falana alakítja. A RÉGISÉGKERESKEDŐK ÖTÖDIK BIENNÁLÉJA, melyet a francia Régiségkereskedők Országos Szindikátusa rendez, megnyílt Párizsban. A Grand Palais hatalmas csarnokában látható tárlaton 150 kiállító vez rés, köztük külföldiek is. Nagy-Ditagniából, Belgiumból és Hollandiából. A KRITIKA CÍMŰ HORVÁT FOLYÓIRAT különszámot szentelt a strukturalizmusnak. Kiváló horvát nyelvészek és kritikusok dolgozatain kívül fordításokat közöl Lévi-Strauss, Foucault, Althusser, Barthess és más francia tudósok tollából. A MOSZKVAI FIZIKAI INTÉZETBEN új fordítógépet helyeztek üzembe, mely lasersugárral működik. Az új gép nem egészen egy perc alatt fordít egy oldalt japánról oroszra. HAJDÚ ISTVÁN, a világhírű magyar művész, aki mint szobrász tavaly megkapta a francia Nemzeti Nagydíjat, grafikai munkáival elnyerte a rijekai rajzbiennále egyik jelentős díját. CLAUDE ROSTAND, a Cyrano híres szerzőjének leszármazottja, aki az egyik legrangosabb francia zenekritikus, fényképpel illusztrált cikkben emlékezett meg a Figaro Littéraire hasábjain Bartók Béla halálának 25. évfordulójáróL HIMNUSZ MINDEN IDŐBEN címmel az újvidéki magyar rádió Nagy László és Szécsi Margit estjét közvetítette. A műsort Bozó László rendezte, a házigazda szerepét dr. Bori Imre vállalta, az Összekötő szöveget Czine Mihály irodalomtörténész mondta. Közreműködött Avar István, Berek Katalin és Nagygellért János. AZ UKRÁN RÉGÉSZEK a kijevi hegyen a legrégibb orosz kőépületek egyikének maradványaira bukkantak. Kiásták az alapokat és a falakat, melyeket a X. századból származó freskók díszítenek. A szakemberek véleménye szerint ez volt Igor, Olga és Szvjatoszlav kijevi hercegek palotája.