Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)
1970-10-19 / 291. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1970. OKTOBER 19. HÉTFŐ 7 A negyedik ötéves terv lakásépítési programja (3.) -p. Több mint százmilliárd forint — Csökkenő költségek, hatósági árak — Olcsóbb, ha középmagas — A hitel A korszerű építési módok és technológiák alkalmazása nélkül nem épülhetne meg a negyedik ötéves tervben az a 400 ezer lakás, amely teljessé teszi a 15 éves lakásfejlesztési program egymilliós célkitűzését — írtuk tegnapi számunkban. Ám a tervek valóra váltásához, az élő munkát helyettesítő és a munkafolyamatokat meggyorsító gépek, előregyártó berendezések mellett természetesen még valami nélkülözhetetlen (ami nélkül Montecuccoli tábornok szerint háborút sem lehet nyerni), ez pedig a pénz. S a lakáshiánynak hadat üzenő, hellyel-közzel már jól felszerelt, valóságos kis hadseregnek sok pénzre van szüksége: több mint 100 milliárd forintra! Az állam és a lakosság A kiadások megoszlásáról Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a következőket mondta: " A lakásépítési program megvalósításához egyaránt növekszik az állam és a lakosság anyagi hozzájárulása. A lakosság kiadásainak csaknem a felét építési hitelből fedezheti. A népgazdaságnak külön költséget jelent a közműépítés, amelyet általában a lakásépítést megelőzően kell elvégezni. Számításaink szerint a tanácsi kommunális víz- és csatornaközmű fejlesztése, rekonstrukciója is több mint 11 milliárdba kerül. Mennyi lesz egy állami lakás átlagos beruházási költsége? — A bruttó beruházási költség területileg differenciált lesz. Nagysága változik az épületek átlagos szintje, a lakások felszereltsége, valamint az alkalmazott telepítési és építési módok szerint. Befolyással van a költségekre a szanálási arány is. Az előirányzott, lakásonkénti átlagos bruttó költség lehetővé teszi az átlagosan kétszobás lakások építését és a mostani tervidőszak végére elért felszereltségi, minőségi színvonal tartását (beépített bútorok, központi fűtés, korszerű energiaellátás stb.). A lakásonkénti bruttó költség háromnegyed részét és a nettó építési költség negyedét a lakótelephez kapcsolódó létesítmények költsége teszi ki, beleértve ebbe az egyéb — tervezési, beruházásiigazgatási, kisajátítási, szanálási — kiadásokat is. Az építők érdekeltsége i Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács közös határozata előírja, hogy törekedni kell a lakásépítési költségek stabilitására. A folyamatos műszaki fejlesztéstől, a korszerű technológiák terjedésétől és mind gyakorlottabb alkalmazásától, a kapacitások jobb kihasználásától a lakásépítési költségek mérséklődését várjuk! Az ÉVM hatósági árakat állapít meg a házgyári és panelüzemi lakások felépítményi és befejező munkarészeire, így a kivitelezők érdekeltté válnak abban, hogy a munkafolyamatokat minél racionálisabban végezzék el. Alapelv, hogy a tervezők, a kivitelezők és a beruházók a minőség romlása nélkül igyekezzenek a lakásépítési költségeket csökkenteni, és az a cél, hogy a megtakarításokból anyagilag részesedjenek. A lakások építési költségét jelentősen befolyásolja az emeletek száma is, tekintve, hogy a felvonó, a szemétledobó, a szellőzőberendezés és egyebek létesítése többletkiadást jelent. Az ötszintes és a tízszintesnél magasabb házakban levő lakások költsége között mintegy 20 százalékos az eltérés. A negyedik ötéves tervben a célcsoportos lakások mintegy felét középmagas házakban építik, ezt indokolja a többi között a gazdaságos területkihasználás és az egyre kedvezőtlenebb adottságú építési területeken felmerülő alapozási többletköltségek csökkentése is. Természetesen különbségek lesznek a településcsoportok között. Budapesten a lakások 85—90, a megyei jogú városokban 45—50, a többi városban pedig 25—30 százalékát helyezik a középmagas épületekben. A magasházakat az aránytalanul magas építési költségek és üzemeltetési-fenntartási problémák miatt nem javasoljuk. Lakótelepek —gy-egy új lakótelep beruházási összege gyakran jelentősen meghaladja az egyedi nagyberuházások költségét is. Melyik szerv irányítja és ellenőrzi majd a lakásberuházásokat? — A lakótelepek beruházási programjának kidolgoztatása és jóváhagyása a tanácsok hatáskörébe tartozik; a jelenlegi szabályok szerint — a korábbi évek gyakorlatával szemben — az ágazati minisztérium hatásköre a programok véleményezésére nem terjed ki. Mégis célszerű lenne, ha néhány nagyobb lakótelep beruházási programját — még a program jóváhagyása előtt! — a minisztérium megismerné és a lakásfejlesztési, lakáspolitikai, gazdaságossági és egyéb kérdésekben véleményt mondana. Ilyen értelmű rendelkezés előkészítése folyamatban van. — Mielőtt miniszterhelyettessé kinevezték, Budapest városrendezését irányította. Mint a városképet féltő, a városrendezést kedvelő szakembert kérdezzük: milyenek lesznek az új lakónegyedek, megmarad-e bolygóváros-jellegük? — Aki a már korábban épült lakótelepeken jár, tapasztalhatja, hogy a már kész negyedekben is létesülnek új üzletek, szolgáltató-bevásárló központok, például az Üllői úti lakótelepen ugyancsak a negyedik ötéves tervben épül fel Budapest egyik legnagyobb, legkorszerűbb filmszínháza. A mostani építkezéseknél ezer lakásra 1225 négyzetméter kereskedelmi hálózat, 350 négyzetméter szolgáltatási hálózat, továbbá 8—10 tantermes általános iskola, 75—100 férőhelyes óvoda és 50 férőhelyes bölcsőde jut. — Remélhetőleg kevesebb panasz lesz az épületek egyhangúságára. A házgyári elemek is variálhatók, új-Óbuda ebből már némi ízelítőt nyújt. A budapesti III- as házgyárban már tizenegy épülettípus készülhet, s a homlokzattal, a színekkel is lehet játszani. Bemutatjuk az új lakásokat — Végezetül: milyenek lesznek az új lakások? — Ma az állami, célcsoportos lakások alapterülete átlagosan 50—51 négyzetméter, s tekintve, hogy a lakások 47 százaléka még mindig egyszobás, a lakásátlag nem éri el még a két szobát. A negyedik ötéves tervben az átlagos alapterület némi növelését tervezzük, s a kétszobás átlagot kívánjuk elérni. Törekvés az is, hogy a társadalmi igényeket differenciáltabban kielégítő, félszobával bővített lakás is épüljön. A lakások felszereltsége megegyezik majd az idei színvonallal, vagyis az új otthonok 85—90 százalékában lesz beépített szekrény, 70—75 százalékában beépített konyhabútor, s a lakások 90—95 százalékában lesz korszerű, elsősorban központi vagy távfűtés. Földes Tamás ". Szuper áruház — fényben és árnyban Tolvaj voltam Miskolcon Próbaloptam. Átmeneti kabátot, kesztyűt hozzá, sálat, és hogy a toalett teljes legyen, táskát is. Az akció fényes nappal történt, a miskolci új Centrum Áruházban, több száz vevő szeme előtt, sőt, 250 eladó szeme láttára — ha nézték volna. De nem, így minden „fogják meg!" vagy „nem tetszik akarni előbb a pénztárhoz fáradni?” nélkül kiléptem az ajtón, aztán visszaléptem, helyére loptam a kabátot, sálat, kesztyűt — és bementem a direktorhoz feladni magam. Ez a kacsalábon forgó szuper áruház csupa „leg”. Az ország legkorszerűbb óriás üzlete, amelyben százezerféle cikket kínálnak a legmodernebb eladási módszerrel, önkiválasztással. A 70 millió forint értékű árukészlet 80 százaléka ízlésesen tálalva, állványokon, polcokon kínálja magát a vevő szemének, pénztárcájának — sőt az előbbiek tanúsága szerint — enyves kezeknek is. De erről később. Ez a vidék legnagyobb áruháza, Pesten is csak egyetlen riválisa van, a Corvin eleganciájában, szépségében viszont aligha akad vetélytársa az országban. A jövő modellje — így emlegetik a kereskedők, és valóban, ilyen üzletek kellenek — lesznek is. A Centrum Áruház Vállalatnak minden oka-joga megvan rá, hogy büszkélkedjék az újszülöttel — igaz, 70 millió forinttal váltották meg ezt a jogot. A miskolciaknak régen várt örömük ez az áruház; tíznapos élete alatt megfordult itt a második város szinte egész lakossága, hogy gyönyörködjék és pénzt költsön. Volt nap, amikor 3,8 millió forintot nyeltek el a kasszák. Hogy ez milyen sok, álljon itt az óriástestvér, a Corvin egynapi átlagforgalma: 1,7 millió forint. Lehet, hogy később valamelyest mérséklődik ez a tempó, és ismerve a város gyenge kereskedelmi hálózatát, aki csak teheti, ide jön majd; hatalmas választékával és imponáló küllemével megkönnyíti, élvezetessé teszi a vásárlást. Aki feltalálta az önkiszolgálást és az önkiválasztást, jó ismerője volt a vásárlói lélektannak. Tudta, ha a vevő kedvére válogathat, tétovázhat, s nem korlátozza idejét, mozgását az eladó — a jóltálalt áru olyasmire is kimuzsikálja a pénzt a zsebéből, amire esze ágában sem volt költeni. Ebben az áruházban minden feltétel adott a vásárló megkísértéséhez. Kétszázötven eladó is, hogy a kellő pillanatban beavatkozhasson a habozó kuncsaft döntéseibe, hogy útbaigazítón és szakszerű véleményével tükre legyen a vásárló szándékainak. És egyáltalán nem utolsósorban, hogy rajta tartsa szemét a betérőn, mert a példa tanúsága szerint előfordulhat, hogy a kedves vendég felöltözve, bár fizetés nélkül távozik. Ám az eladóknak több mint a fele szakképzetlen. Az „öregrókák” és az áruház vezetőinek — nem is könnyű — dolga, hogy megtanítsák őket a szakmára, a modern kereskedésre, továbbá arra, hogy passzív elárusítóval semmit nem tud kezdeni a vevő. Ami az áruválasztékot illeti: az exkluzívtól a standard cikkekig, a megfelelő árdifferenciákkal, minden kapható. Egyelőre. Ám már most gondban fő az áruház vezetőinek feje, honnan, miként pótolják a készletet. Sajnos, közölhetik a hiánycikk-prognózist is, mert jó néhány áruból csak az indulásnál tudtak eleget kínálni. Olcsó női habselyem és kötöttáruból szűkös a választék, hasonlóképp gyapjú és szintetikus kötöttárukból. Sok bosszúság vár a gyerekcipő-vásárlókra a paradox helyzetnél fogva, hogy a termelő csak a szállítandó mennyiségre köt szerződést. Hogy ezen belül mennyi lesz például a férfi- és gyermekcipő, arról a kereskedő tudja a legkevesebbet. A férfi kötöttáruk kínálata sem tart lépést a kereslettel, vásárlási szándékkal és pénzzel a zsebében távozik majd az is, aki kedvére való bútorszövethez és ágyneműanyaghoz óhajt jutni. Az iparcikk osztály nem győzi elhárítani az érdeklődőket: kályha, tűzhely — gáz-, villany-, olaj- és szánfűtésű — minden mennyiségben elkelne, de nincs. Az ipari kapacitás- és érdekeltséghiányra hivatkozik; a kereskedő és a vevő hoppon marad. Jó közérzettel távozik viszont az, aki nem hiánycikkeket keres. Az áruház sokféle szolgáltatással kedveskedik vásárlóinak. A vasúti menetjegy árusítástól a divattanácsadásig, függönyvarrástól házhoz szállításig, csomagmegőrzés, ruhatár, televíziószerviz, tanácsadás, sőt, rövidesen külföldi valuta beváltás várja a miskolciakat. „Csak” az kell már, hogy az elárusítógárda is felnőjön ehhez a küllemében, tartalmában jövőt mutatóan modern áruházhoz. Az iparról nem is beszélve... Antal Anikó MAGAZIN Az NSZK-ban sikeres kísérletek folynak folyadékok normál konténerekben történő szállítására. Erre a célra nagy szilárdságú, megfelelően rétegezett, rugalmas tartályok készülnek trevirából, amelyek a konténerekbe akaszthatók. A tartályok ömlesztett áruk szállítására is alkalmasak. Az eddig használt speciális tankkonténerek ezzel feleslegessé válnak. A csehszlovák ötödik ötéves terv irányelvei szerint a mezőgazdaságban évenként mintegy hatmilliárd koronát kell befektetni. Jelentős összegeket fordítanak a sertés- és baromfitenyésztés céljait szolgáló létesítmények építésére. Szakértők szerint a mezőgazdaságban az építkezések csak abban az esetben gyorsíthatók, ha nagyobb mértékben használják fel a fémipar és a vegyipar termékeit. A korszerű elveknek megfelelően már felépült Csehszlovákiában néhány sertéshizlaló és baromfitelep. A panelek előnye, hogy a Csehszlovákiában eddig gyártott acélszerkezetekhez viszonyítva 50 százalékos acélmegtakarítás, az építkezési költségekben pedig 25—30 százalékos megtakarítás érhető el. Nem lényegtelen az sem, hogy az acélpanelek összeszerelését a képesítés nélküli munkás is gyorsan és könnyen megtanulja. A Szovjetunió kormánya ajánlatot tett Mongóliának egy baromfikombinát építésére Dzun Modóban, Ulánbátortól 50 mérföldnyire. A kombinát területe eléri az 50 hektárt. A tervek szerint üzemelésének első két évében 100 ezer tojó befogadására és évi 200 ezer broiler termelésére lesz alkalmas Később a kombinátot bővítik és a tojóállományt 500 ezer darabra, a broilertermelést pedig évi 600 ezer darabra növelik. A kombinát építési költségei elérik a 3,5 millió rubelt. Az építkezést és az állomány beszerzését a Szovjetunió finanszírozza, ugyancsak a Szovjetunió viseli a kombinát üzemelési költségeit az első három évben. A baromfitelep kétezer mongol dolgozónak nyújt munkalehetőséget. Az építkezést feltehetően még az idén megkezdik. Kedvezményes műtrágyavásár •A mezőgazdasági nagyüzemek az év első kilenc hónapjában több mint hárommillió tonna műtrágyát vásároltak, ami rekordot jelent. Az üzemek összesen 410 ezer tonnával több talajerőpótló anyagot használtak fel a tavalyinál. A kínálat is jobban megfelel az igényeknek, mint egy évvel ezelőtt, bár kálcsából az elmúlt hónapokban sem tudták kielégíteni a szükségletet. Az elmúlt két hónapban a mezőgazdaságban ritka eset adódott: a nagyüzemek egyre-másra mondják vissza a korábban megrendelt műtrágyát, elsősorban a nitrogén talajerőpótlót. Nem ismerik ugyanis pontosan az idei terméseredményeket, és bevételeik alakulását — bizonyára ezért tartózkodnak a vásárlástól. Az Agrotröszt a mezőgazdasági üzemek vásárlóerő-gondjának enyhítésére most alkalmi árkedvezménnyel kínálja a nitrogénműtrágyát: év végéig 15 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a fontos vegyianyaghoz. KORRÓZIÓVÉDELEM A korrózióvédelem korszerű, gazdaságos termékeit, berendezéseit és eljárásait mutatja be 12 ország 70 kiállítója a „HUNGAROKORR70" nemzetközi korrózióvédelmi kiállításon 1970 október 14—23. között, a BNV 27. számú pavilonjában, mindennap 10-17 óra között (Vasárnap zárva.) ISMERTETŐ ELŐADÁSOK, FILMVETÍTÉSEK, SZAKTANÁCSADÁS