Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)

1970-10-19 / 291. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1970. OKTOBER 19. HÉTFŐ 7 A negyedik ötéves terv lakásépítési programja (3.) -p­­.­­ Több mint százmilliárd forint — Csökkenő költségek, hatósági árak — Olcsóbb, ha középmagas — A hitel A korszerű építési módok és technoló­giák alkalmazása nélkül nem épülhetne meg a negyedik ötéves tervben az a 400 ezer lakás, amely teljessé teszi a 15 éves lakásfejlesztési program egymilliós célki­tűzését — írtuk tegnapi számunkban. Ám a tervek valóra váltásához, az élő munkát helyettesítő és a munkafolyamatokat meg­gyorsító gépek, előregyártó berendezések mellett természetesen még valami nélkü­lözhetetlen (ami nélkül Montecuccoli tá­bornok szerint háborút sem lehet nyerni), ez pedig a pénz. S a lakáshiánynak hadat üzenő, hellyel-közzel már jól felszerelt, valóságos kis hadseregnek sok pénzre van szüksége: több mint 100 milliárd fo­rintra! Az állam és a lakosság A kiadások megoszlásáról Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes a következőket mondta: " A lakásépítési program megvalósítá­sához egyaránt növekszik az állam és a lakosság anyagi hozzájárulása. A lakos­ság kiadásainak csaknem a felét építési hitelből fedezheti. A népgazdaságnak kü­lön költséget jelent a közműépítés, ame­lyet általában a lakásépítést megelőzően kell elvégezni. Számításaink szerint a ta­nácsi kommunális víz- és csatornaközmű fejlesztése, rekonstrukciója is több mint 11 milliárdba kerül.­­ Mennyi lesz egy állami lakás átlagos beruházási költsége? — A bruttó beruházási költség területi­leg differenciált lesz. Nagysága változik az épületek átlagos szintje, a lakások felsze­reltsége, valamint az alkalmazott telepítési és építési módok szerint. Befolyással van a költségekre a szanálási arány is. Az előirányzott, lakásonkénti átlagos bruttó költség lehetővé teszi az átlagosan két­szobás lakások építését és a mostani terv­időszak végére elért felszereltségi, minő­ségi színvonal tartását (beépített bútorok, központi fűtés, korszerű energiaellátás stb.). A lakásonkénti bruttó költség há­romnegyed részét és a nettó építési költ­ség negyedét a lakótelephez kapcsolódó létesítmények költsége teszi ki, beleértve ebbe az egyéb — tervezési, beruházási­igazgatási, kisajátítási, szanálási — kiadá­sokat is. Az építők érdekeltsége­ i Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács közös határozata előírja, hogy törekedni kell a lakásépítési költsé­gek stabilitására. A folyamatos műszaki fejlesztéstől, a korszerű technológiák ter­jedésétől és mind gyakorlottabb alkal­mazásától, a kapacitások jobb kihasználá­sától a lakásépítési költségek mérséklődé­sét várjuk! Az ÉVM hatósági árakat álla­pít meg a házgyári és panelüzemi lakások felépítményi és befejező munkarészeire, így a kivitelezők érdekeltté válnak abban, hogy a munkafolyamatokat minél racio­nálisabban végezzék el. Alapelv, hogy a tervezők, a kivitelezők és a beruházók a minőség romlása nélkül igyekezzenek a lakásépítési költségeket csökkenteni, és az a cél, hogy a megtakarításokból anyagi­lag részesedjenek.­­ A lakások építési költségét jelentő­sen befolyásolja az emeletek száma is, tekintve, hogy a felvonó, a szemétledobó, a szellőzőberendezés és egyebek létesítése többletkiadást jelent. Az ötszintes és a tízszintesnél magasabb házakban levő la­kások költsége között mintegy 20 százalé­kos az eltérés. A negyedik ötéves tervben a célcsoportos lakások mintegy felét kö­zépmagas házakban építik, ezt indokolja a többi között a gazdaságos területkihaszná­lás és az egyre kedvezőtlenebb adottságú építési területeken felmerülő alapozási többletköltségek csökkentése is. Termé­szetesen különbségek lesznek a település­­csoportok között. Budapesten a lakások 85—90, a megyei jogú városokban 45—50, a többi városban pedig 25—30 százalékát helyezik a középmagas épületekben. A magasházakat az aránytalanul magas épí­tési költségek és üzemeltetési-fenntartási problémák miatt nem javasoljuk. Lakótelepek —­­­gy-egy új lakótelep beruházási összege gyakran jelentősen meghaladja az egyedi nagyberuházások költségét is. Me­lyik szerv irányítja és ellenőrzi majd a lakásberuházásokat? — A lakótelepek beruházási program­jának kidolgoztatása és jóváhagyása a ta­nácsok hatáskörébe tartozik; a jelenlegi szabályok szerint — a korábbi évek gya­korlatával szemben — az ágazati minisz­térium hatásköre a programok véleménye­zésére nem terjed ki. Mégis célszerű len­ne, ha néhány nagyobb lakótelep beruhá­zási programját — még a program jóvá­hagyása előtt! — a minisztérium megis­merné és a lakásfejlesztési, lakáspolitikai, gazdaságossági és egyéb kérdésekben vé­leményt mondana. Ilyen értelmű rendel­kezés előkészítése folyamatban van. — Mielőtt miniszterhelyettessé kine­vezték, Budapest városrendezését irányí­totta. Mint a városképet féltő, a városren­dezést kedvelő szakembert kérdezzük: milyenek lesznek az új lakónegyedek, megmarad-e bolygóváros-jellegük? — Aki a már korábban épült lakótele­peken jár, tapasztalhatja, hogy a már kész negyedekben is létesülnek új üzletek, szolgáltató-bevásárló központok, például az Üllői úti lakótelepen ugyancsak a ne­gyedik ötéves tervben épül fel Budapest egyik legnagyobb, legkorszerűbb filmszín­háza. A mostani építkezéseknél ezer la­kásra 1225 négyzetméter kereskedelmi há­lózat, 350 négyzetméter szolgáltatási háló­zat, továbbá 8—10 tantermes általános iskola, 75—100 férőhelyes óvoda és 50 fé­rőhelyes bölcsőde jut. — Remélhetőleg kevesebb panasz lesz az épületek egyhangúságára. A házgyári elemek is variálhatók,­ új-Óbuda ebből már némi ízelítőt nyújt. A budapesti III- as házgyárban már tizenegy épülettípus készülhet, s a homlokzattal, a színekkel is lehet játszani. Bemutatjuk az új lakásokat — Végezetül: milyenek lesznek az új lakások? — Ma az állami, célcsoportos lakások alapterülete átlagosan 50—51 négyzetmé­ter, s tekintve, hogy a lakások 47 százalé­ka még mindig egyszobás, a lakásátlag nem éri el még a két szobát. A negyedik ötéves tervben az átlagos alapterület né­mi növelését tervezzük, s a kétszobás át­lagot kívánjuk elérni. Törekvés az is, hogy a társadalmi igényeket differenciáltabban kielégítő, félszobával bővített lakás is épüljön. A lakások felszereltsége meg­egyezik majd az idei színvonallal, vagyis az új otthonok 85—90 százalékában lesz beépített szekrény, 70—75 százalékában beépített konyhabútor, s a lakások 90—95 százalékában lesz korszerű, elsősorban központi vagy távfűtés. Földes Tamás ". Szuper áruház — fényben és árnyban Tolvaj voltam Miskolcon Próbaloptam. Átmeneti kabátot, kesz­tyűt hozzá, sálat, és hogy a toalett teljes legyen, táskát is. Az akció fényes nappal történt, a miskolci új Centrum Áruház­ban, több száz vevő szeme előtt, sőt, 250 eladó szeme láttára — ha nézték volna. De nem, így minden „fogják meg!" vagy „nem tetszik akarni előbb a pénztárhoz fáradni?” nélkül kiléptem az ajtón, aztán visszaléptem, helyére loptam a kabátot, sálat, kesztyűt — és bementem a direk­torhoz feladni magam. Ez a kacsalábon forgó szuper áruház csupa „leg”. Az ország legkorszerűbb óriás üzlete, amelyben százezerféle cikket kínálnak a legmodernebb eladási­ mód­szerrel, önkiválasztással. A 70 millió fo­rint értékű árukészlet 80 százaléka ízlé­sesen tálalva, állványokon, polcokon kí­nálja magát a vevő szemének, pénztár­cájának — sőt az előbbiek tanúsága sze­rint — enyves kezeknek is. De erről ké­sőbb. Ez a vidék legnagyobb áruháza, Pesten is csak egyetlen riválisa van, a Corvin­ eleganciájában, szépségében viszont alig­ha akad vetélytársa az országban. A jövő modellje — így emlegetik a kereskedők, és valóban, ilyen üzletek kellenek — lesznek is. A Centrum Áruház Vállalat­nak minden oka-joga megvan rá, hogy büszkélkedjék az újszülöttel — igaz, 70 millió forinttal váltották meg ezt a jogot. A miskolciaknak régen várt örömük ez az áruház; tíznapos élete alatt megfordult itt a második város szinte egész lakossá­ga, hogy gyönyörködjék és pénzt költsön. Volt nap, amikor 3,8 millió forintot nyel­tek el a kasszák. Hogy ez milyen sok, áll­jon itt az óriástestvér, a Corvin egynapi átlagforgalma: 1,7 millió forint. Lehet, hogy később valamelyest mérséklődik ez a tempó, és ismerve a város gyenge ke­reskedelmi hálózatát, aki csak teheti, ide jön majd; hatalmas választékával és im­ponáló küllemével megkönnyíti, élveze­tessé teszi a vásárlást. Aki feltalálta az önkiszolgálást és az önkiválasztást, jó ismerője volt a vásár­lói lélektannak. Tudta, ha a vevő ked­vére válogathat, tétovázhat, s nem korlá­tozza idejét, mozgását az eladó — a jól­tálalt áru olyasmire is kimuzsikálja a pénzt a zsebéből, amire esze ágában sem volt költeni. Ebben az áruházban minden feltétel adott a vásárló megkísértéséhez. Kétszáz­ötven eladó is, hogy a kellő pillanatban beavatkozhasson a habozó kuncsaft dön­téseibe, hogy útbaigazítón és szakszerű véleményével tükre legyen a vásárló szándékainak. És egyáltalán nem utolsó­sorban, hogy rajta tartsa szemét a beté­rőn, mert a példa tanúsága szerint elő­fordulhat, hogy a kedves vendég felöltöz­ve, bár fizetés nélkül távozik. Ám az eladóknak több mint a fele szakképzetlen. Az „öregrókák” és az áru­ház vezetőinek — nem is könnyű — dol­ga, hogy megtanítsák őket a szakmára, a modern kereskedésre, továbbá arra, hogy passzív elárusítóval semmit nem tud kez­deni a vevő. Ami az áruválasztékot illeti: az exklu­zívtól a standard­ cikkekig, a megfelelő árdifferenciákkal, minden kapható. Egye­lőre. Ám már most gondban fő az áruház vezetőinek feje, honnan, miként pótolják a készletet. Sajnos, közölhetik a hiány­cikk-prognózist is, mert jó néhány áruból csak az indulásnál tudtak eleget kínálni. Olcsó női habselyem és kötöttáruból szű­kös a választék, hasonlóképp gyapjú és szintetikus kötöttárukból. Sok bosszúság vár a gyerekcipő-vásárlókra a paradox helyzetnél fogva, hogy a termelő csak a szállítandó mennyiségre köt szerződést. Hogy ezen belül mennyi lesz például a férfi- és gyermekcipő, arról a kereskedő tudja a legkevesebbet. A férfi kötöttáruk kínálata sem tart lépést a kereslettel, vá­sárlási szándékkal és pénzzel a zsebében távozik majd az is, aki kedvére való bútorszövethez és ágyneműanyaghoz óhajt jutni. Az iparcikk osztály nem győzi elhárítani az érdeklődőket: kályha, tűz­hely — gáz-, villany-, olaj- és szánfűtésű — minden mennyiségben elkelne, de nincs. Az ipari kapacitás- és érdekeltség­hiányra hivatkozik; a kereskedő és a ve­vő hoppon marad. Jó közérzettel távozik viszont az, aki nem hiánycikkeket keres. Az áruház sok­féle szolgáltatással kedveskedik vásárlói­nak. A vasúti menetjegy árusítástól a di­vattanácsadásig, függönyvarrástól házhoz szállításig, csomagmegőrzés, ruhatár, televíziószerviz, tanácsadás, sőt, rövidesen külföldi valuta beváltás várja a miskol­ciakat. „Csak” az kell már, hogy az elárusító­gárda is felnőjön ehhez a küllemében, tartalmában jövőt mutatóan modern áru­házhoz. Az iparról nem is beszélve... Antal Anikó MAG­A­Z­IN Az NSZK-ban sikeres kísérletek foly­nak folyadékok normál konténerekben történő szállítására. Erre a célra nagy szi­lárdságú, megfelelően rétegezett, rugalmas tartályok készülnek trevirából, amelyek a konténerekbe akaszthatók. A tartályok ömlesztett áruk szállítására is alkalmasak. Az eddig használt speciális tankkonténe­­rek ezzel feleslegessé válnak. A csehszlovák ötödik ötéves terv irány­elvei szerint a mezőgazdaságban évenként mintegy hatmilliárd koronát kell befek­tetni. Jelentős összegeket fordítanak a sertés- és baromfitenyésztés céljait szol­gáló létesítmények építésére. Szakértők szerint a mezőgazdaságban az építkezések csak abban az esetben gyorsíthatók, ha nagyobb mértékben használják fel a fém­ipar és a vegyipar termékeit. A korszerű elveknek megfelelően már felépült Cseh­szlovákiában néhány sertéshizlaló és ba­romfitelep. A panelek előnye, hogy a Csehszlovákiában eddig gyártott acélszer­­kezetekhez viszonyítva 50 százalékos acél­­megtakarítás, az építkezési költségekben pedig 25—30 százalékos megtakarítás ér­hető el. Nem lényegtelen az sem, hogy az acélpanelek összeszerelését a képesítés nélküli munkás is gyorsan és könnyen megtanulja. A Szovjetunió kormánya ajánlatot tett Mongóliának egy baromfikombinát építé­sére Dzun Modóban, Ulánbátortól 50 mérföldnyire. A kombinát területe eléri az 50 hektárt. A tervek szerint üzemelé­sének első két évében 100 ezer tojó be­fogadására és évi 200 ezer broiler terme­lésére lesz alkalmas Később a kombiná­tot bővítik és a tojóállományt 500 ezer da­rabra, a broilertermelést pedig évi 600 ezer darabra növelik. A kombinát építési költségei elérik a 3,5 millió rubelt. Az építkezést és az állomány beszerzését a Szovjetunió finanszírozza, ugyancsak a Szovjetunió viseli a kombinát üzemelési költségeit az első három évben. A barom­fitelep kétezer mongol dolgozónak nyújt munkalehetőséget. Az építkezést feltehe­tően még az idén megkezdik. Kedvezményes műtrágyavásár •A mezőgazdasági nagyüzemek az év el­ső kilenc hónapjában több mint három­millió tonna műtrágyát vásároltak, ami rekordot jelent. Az üzemek összesen 410 ezer tonnával több talajerőpótló anyagot használtak fel a tavalyinál. A kínálat is jobban megfelel az igényeknek, mint egy évvel ezelőtt, bár kálcsából az elmúlt hó­napokban sem tudták kielégíteni a szük­ségletet. Az elmúlt két hónapban a mezőgazda­ságban ritka eset adódott: a nagyüzemek egyre-másra mondják vissza a korábban megrendelt műtrágyát, elsősorban a nit­rogén tala­jerőpótlót. Nem ismerik ugyan­is pontosan az idei terméseredményeket, és bevételeik alakulását — bizonyára ezért tartózkodnak a vásárlástól. Az Agrotröszt a mezőgazdasági üzemek vásárlóerő-gond­jának enyhítésére most alkalmi árkedvezménnyel kínálja a nitrogénmű­trágyát: év végéig 15 százalékkal olcsób­ban juthatnak hozzá a fontos vegyianyag­hoz. ­ KORRÓZIÓVÉDELEM A korrózióvédelem korszerű, gazdaságos termékeit, beren­dezéseit és eljárásait mutatja be 12 ország 70 kiállítója a „HUNGAROKORR70" nemzetközi korrózióvédelmi kiállításon 1970 október 14—23. között, a BNV 27. számú pavilonjában, mindennap 10-17 óra között (Vasárnap zárva.) ISMERTETŐ ELŐADÁSOK, FILMVETÍTÉSEK, SZAKTANÁCSADÁS

Next