Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)
1970-11-22 / 325. szám
2 1970. NOVEMBER 22. VASÁRNAP HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Krónika ,20 UP 2 Történelem — a pártkongresszusok tükrében Holnap délután kezdi tanácskozását Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában az MSZMP X. kongresszusa. Az 1956. évi ellenforradalom legyőzése után 1957 júniusában ült össze az MSZMP országos értekezlete, amelyen az ideiglenes Központi Bizottság politikáját jóváhagyták, meghatározták a párt további munkájának irányvonalát, elfogadták az új szervezeti szabályzatot, s megszüntették a pártszervek ideiglenes jellegét. Ám ezt az országos értekezletet nem soroljuk a kongresszusok közé, gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítése útján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben — 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban, meghaladta a tervezettet. Az ipari termelés öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. Amezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években.” A párt Irányelvei mindennapi életünkről megállapítják, hogy „öt év alatt a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme átlagosan 30—32 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 százalékkal emelkedett". És a jövő felé... A Központi Bizottság az utóbbi években elért gazdasági eredmények folytatásaként javasolja a X. kongresszusnak, hogy a negyedik ötéves tervben az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16—17 százalékkal emelkedjék. Az átlagnál nagyobb mértékben növekedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Biztosítani kell, hogy 1971—75 között négyszázezer lakás épüljön fel, ezzel teljesítjük a 15 éves lakásépítési tervet, 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. „Pártunk álláspontja, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének, az életkörülmények javításának feltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység emelésével kell megteremteni. Céljaink elérésének nagy emelése a dolgozók szocialista munkaversenyének széles körű kibontakozása. Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkívánja, hogy mindenki a legjobb tudása’szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért.” R. J. I. 1959: Folytatódik az épitőmunka A párt VII. kongresszusa a teljes konszolidáció után, 1959. november végén ült össze. A kongresszus határozatilag mondta ki, hogy „a párt magáénak vallja a magyar munkásmozgalom forradalmi hagyományait, utóda a Magyar Kommunista Pártnak s a két munkáspárt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának. E történelmi folytonosságnak megfelelően a Magyar Szocialista Munkáspárt jelenlegi kongresszusa a hetedik kongresszus a magyar kommunista munkásmozgalom történetében”. A VII. kongresszus megállapította, hogy „szocialista társadalmi rendünk csak akkor lehet szilárd, népünk csak akkor élhet bőségben, ha országunk népgazdasága fejlett, korszerű technikával, magas munkatermelékenységgel, gazdaságosan termelő iparunk és mezőgazdaságunk van”. Ennek megfelelően e kongresszus határozatainak középpontjába a szocializmus alapjainak lerakása került. Az itt elfogadott új ötéves terv fő feladataként a modern technikán alapuló iparosítás továbbfejlesztését és a mezőgazdaság szocialista átszervezését határozták meg. A kongresszus a történelmi változásokat vizsgálva, rámutatott, hogy a szocialista építés új szakaszában a gazdasági és a kulturális munka kerül előtérbe. A kommunista munkastílusról megállapították, hogy azt az „elvi politika, a tömegek iránti bizalom és nyíltság, lendület és gyakorlatiság” jellemzi. 1962: Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok Az MSZMP VIII. kongresszusát 1962 novemberében hívták össze. A kongresszus előtti hónapokban a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányelveket, ami azóta is gyakorlattá vált, valamint ismertette a törvénysértő perek lezárásával foglalkozó határozatát is. A kongresszus a társadalom szocialista átalakításával elért eredményeket összegezve, megállapította, hogy „a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett”. A kongresszus a továbbiakban megállapította: „A szocializmus alapjainak lerakása után az osztályharc jellege változik, formái és eszközei módosulnak. Az osztályharc fő területei jelenleg: a szocialista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ezért az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe.” Ennek szellemében a párt helyesen folytatta a szövetségi politikáját, amely a szocialista nemzeti egység megteremtését célozta. 1966: Cél a szocializmus teljes felépítése A IX. kongresszus 1966. november 23-án kezdődött. A szocialista munka kongreszszusa volt, amely megállapította, hogy „a legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata”. A kongreszszus állásfoglalása szerint „a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesítése. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nagyobb lehetőség nyílik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben,... A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában.” A kongresszus határozata szerint növelni kell az országgyűlés szerepét. A IX. kongresszus határozata megállapította: „Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A harmadik ötéves terv célja: folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését, tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását.” A határozat népgazdasági fejezete kimondta: „El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalékos növekedését, ennek 10 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés a megelőző öt év átlagához képest 13—15 százalékkal emelkedjék. A beruházások összege öt év alatt érte el a 250—260 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14—16 százalékkal legyen magasabb,” biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján...” A szocialista gazdasági munkáról szólva az Irányelvek megállapítják, hogy „a párt IX. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai célokat elértük■ Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv jó 1970: Magasabb szinten... A X. kongresszus irányelvei megállapítják, hogy a IX. kongresszus határozatait megvalósítva „a párt eredményesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításait, a szocialista társadalom építése során jelentkező új feladatokra a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek megfelelő megoldási módokat dolgozott ki. Erősebb lett a népi hatalom; nagy eredmények születtek a gazdasági, a kulturális életben; emelkedett a nép életszínvonala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, megszilárdult a magyar nép egysége ... A magyar társadalom dinamikusan fejlődik. Óriás ház épül Óbudán Gyors ütemben épül Budapest új lakótelepe, a modern óbudai városrész. Szovjet házgyár elemeiből építették fel az ország legnagyobb, 888 lakásos, 300 méter hosszú lakóházát az Árpád-híd óbudai hídfőjénél. A napokban megkezdték a lakások műszaki átadását, hamarosan beköltöznek az első lakók. Elvek és törvények A SZÁMVETÉS NEHÉZ FELADAT. Mind tisztábban látjuk a sokféle összefüggést, a különböző tervek által megnyitott távlatokat. Még egy-egy szorosan körülhatárolt, kiforrott területen is nehéz felmérni az elmúlt négy évet, a IX. kongresszus iránymutatásait követő eredményeket. Így van ez az állam és a jog területén is. Idézzük fel, mi volt ennek az iránymutatásnak az alapvető sommázata. „A munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú, történelmi átmenet egész időszakában szükség van ... az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkábbcsökkennek, és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezés alkotómunkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás.” MI TÖRTÉNT EZEN A TÉREN? Nem egyszerű leltározásról van szó. Egyébként sem lehet egy nevezőre hozni az egész társadalmi és gazdasági fejlődésért felelős párt alapvető állásfoglalásait egyetlen „szakterületen” jelentkező és az ott realizált feladatokkal. A tág politikai perspektívák leszűkülnek, de konkretizálódnak is, míg eljutnak a jog műhelyébe. Ilyen módon érvényesülnek a jogalkotásban is a párt iránymutatásai. A példák hosszú sora tanúskodik erről: népszaporodás — anya- és gyermekvédelem —, gyermekgondozási segély —, műszaki fejlődés, kulturális haladás — az alkotó ember megbecsülése —, a szellemi alkotások jogának több törvényben való összefoglalása, a szocialista demokratizmus erősítése. Ezt mutatja az új lendület az intenzív gazdálkodás útján — a gazdaságirányítás reformja — a gazdasági és jogi szabályozó rendszer teljes kiépítése, majdfolyamatos továbbfejlesztése. Ahol a kitűzött feladat még nem vált jogilag megfogalmazott „készáruvá”, ott sem bizonytalankodásról, huzavonáról van szó, hanem indokolt és alapos elméleti előkészítés, valamint az előzetes intézkedések sora jelzi az előző pártkongresszus által megindított és most betetőzendő fejlődést. Ez a helyzet például a tanácstörvény esetében. A KONGRESSZUS ELŐESTÉJÉN nem az egyszerű számvetés elkészítését tartjuk időszerűnek, hanem néhány alapvető tanulság kiemelését. Az elmúlt négy évben a kongresszus nyomán kirajzolódott legfontosabb állami feladatok előtérbe állították a jogalkotást. Ezeket a feladatokat az illetékes állami szervek tervszerűen teljesítették. Mind több történt annak érdekében is, hogy az alapvető szabályok eljussanak és tudatosodjanak az érdekelteknél. Ha ezen a területen sajtónk mérlegét felállítjuk, megállapíthatjuk, hogy rendszeres és eredményes munkára tekinthetünk vissza. De ne áltassuk magunkat. A jog propagálása még nem jelenti a jog hatályosulását. A központi akarat és az állampolgár viszonyában rendkívül jelentős közbenső szerepe van a jogalkalmazásnak, az eseti ügyek hivatalos intézésének. Ahol is fő feladat „az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás”. HA VISSZAIDÉZZÜK a IX. kongreszszus iránymutatását, a jogalkalmazó munka becsületét, az itt mutatkozó tendenciákat és a megnyilvánuló társadalmi érdeklődést is a méltó helyre kell tennünk A tanácsi, igazságügyi munka területén várható új törvényekkel kapcsolatban is ez lesz az egyik legfontosabb feladat. A közvélemény tájékoztatásánál sem szabad csak a „Kék fény” izgalmasságát ,keresni, hanem a hivatalok hétköznapjait is segíteni kell az értékes munka dicséretével és a hibák türelmetlen bírálatával. Az elmúlt négy év másik alapvető tanulsága a jog és az átlagállampolgár — köznapian fogalmazva, a rendcsinálók és a rendet szeretők — viszonyának alakulása. Az állam és a jog elméletileg egy tőről fakadnak, közvéleményünkben is szorosan egybefonódó fogalmak. A IX. kongresszus sokoldalúan megalapozta és kibontotta azt a problémát, hogy az állam a sokféle egyéni, csoport- és össztársadalmi érdekek egyeztetésének, az összhang biztosításának ne csak központi karmestere legyen, de engedje ezeket az érdekeket a maguk szintjén és a törvényesség keretei között kibontakozni. Üzemi demokrácia, szövetkezeti önigazgatás, tanácsi önkormányzat: mindezek ennek az elvnek különböző megnyilvánulási formái. A JOGI RENDEZÉS így csak a szükséges mértékben és csak meghatározott magasabb szinten állami privilégium. Általános társadalmi fejlődésünk és a szocialista demokratizmus megerősödése lehetővé teszi, hogy a törvényes rend kialakítása, őrzése és fejlesztése az érdekelt kisebb közösségeknek is szívügye és belső kötelessége legyen. Ennek sokféle útja, módja van. A fő tanulság, hogy amit jogi téren a X. kongresszus várhatóan adni fog, azt az állampolgárok túlnyomó többsége már úgy nem könyvelheti el, ez majd az állami szervek feladata lesz. A jog már nem hatályosulhat, sőt, a teljes szabályozottság sem alakulhat ki az érdekeltek aktív közreműködése nélkül. Így az állampolgárok még közelebb kerülnek a joghoz, a különböző közösségek még több lehetőséget kapnak saját rendezett viszonyaik kialakításához, így a vázolt feladatok a jövőben nem ,,kincstári”, nemcsak hivatali feladatok lesznek, hanem a legszélesebb összefogást igénylik. Dr. Szép György Munkasikerek a kongresszus tiszteletére Sorra futnak be a kongresszusi munkaverseny eredményeiről a jelentések. A vállalások teljesítésével köszöntik az üzemek dolgozói az MSZMP hétfőn összeülő X. kongresszusát. Az alábbiakban néhány jelentős versenyeredményről számolunk be olvasóinknak. A GANZ-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek tizenhárom csuklós villamost adott át a BKV-nak határidő előtt. Ugyancsak határidő előtt bocsátotta a Budapesti Közlekedési Vállalat részére az Ikarus azt a hatvankétszáz személyt befogadó csuklós autóbuszt, amelynek gyártását éppen a kongresszusi versenyben vállalt a gyár kollektívája. AZ ÓZDI KOHÁSZOK a terven felül gyártott 17 ezer tonna nyersvassal és a több mint 18 ezer tonna martinacéllal tettek ki magukért. A Magyar Vagon- és Gépgyár üzemeiben ötvenmillió forinttal csökkentették a gyártás önköltségét. A BORSODI SZÉNBÁNYÁK száz szocialista brigádja jelentette szombaton, teljesítette a tizedik kongresszus tiszteletére tett felajánlását,, befejezte éves tervét. A széntermelésben különösen jó eredményt értek el a sajószentpéteri Tervtáró gépesített frontfejtésén dolgozó szocialista brigádok. A nagy teljesítményű lengyel maróhenger és az önjáró biztosító berendezések gondos kezelésével, a magasabb fokú technika sikeres alkalmazásával jelentősen csökkentették a termelési költséget is. A MECSEKI SZÉNBÁNYÁKNÁL most szombaton háromharmados, a£áz teljes termelőnapot tartottak. Föld alatt és a külszínen mindenki dolgozott, hogy ezzel a többlettel is segítsék az országos széngondok enyhítését. A ZOBÁK-BÁNYA szombaton reggel arról adott hírt Komlóról, hogy az 1964 óta szenet adó és sok természeti csapást, viszontagságot megért bánya, pénteken rekorderedményt ért el: 282 vagon kitűnő minőségű szenet küldtek felszínre, ami 30 Vagonnal több, mint a bánya jelenlegi operatív terve. A VIDEOTON a szovjet Togliatti autógyár Zsiguli kocsijaiba készíti az autórádiókat. A gyár rádió I. üzemében a pártkongresszus tiszteletére indult munkaversenyben tíz nappal megrövidítették a tervezett határidőt. Szombaton az üzem vezetője közölte, hogy az idei 11 ezer darabos szovjet export utolsó példányai is lekerültek a szalagról.