Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)

1970-11-22 / 325. szám

NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap e­v, 1970. NOVEMBER 22. VASÁRNAP 7 Hálóhelyet keres a Lunohod 1. (TASZSZ, MTI) A Lunohod 1. folytat­ja munkáját. Szombaton reggelig a hold­járó száz órát töltött a Holdon. Az újabb rádió- és televíziós kapcsolat során egyórás és 55 perces tudományos és műszaki kutatásokat és kísérleteket vé­geztek az előirányzott program értelmé­ben. Többek között folytatták a holdfel­szín mechanikai és fizikai sajátosságainak meghatározását. A Lunohod 1., miközben képeket to­vábbított a Holdról, mozgást és manőve­rezést hajtott végre, hogy kiválaszthassák azt a helyet, ahol a holdjáró állni fog a holdéjszaka idején. A Holdon az éjszaka november 24-én kezdődik, és 14 és fél napig tart. Az eltelt három munkanap során a holdjármű nemcsak tudományos tevé­kenységből, hanem terepjárásból is kitű­nőre vizsgázott. Sikeresen megmászta az emelkedőket, ügyesen kikerülte a kráte­reket, az egész berendezés valamennyi al­katrésze kifogástalanul működött, nem volt szükség arra, hogy a földi irányító központ munkába állítsa a szerkezet va­lamelyik tartalék berendezését A holdautó földi sofőrjeinek különösen ügyelniük kell a kövekre, kráterekre és repedésekre. A számítások azt mutatják, hogy ezek minden tíz-harminc méteren belül veszéllyel fenyegetik az önjáró ro­botlaboratóriumot. Az akadályok és veszélyek ellenére azonban óráról órára növekszik a hold­felület, amelyet a szovjet tudósok immár behatóan ismernek. A Lunohod jövőjével foglalkozik kom­mentárjában J. Pszkovszkij, a TASZSZ tudományos szemleírója. Az első szovjet Lunohod tulajdonkép­pen előhírnöke a jövőbeni több automati­­kából álló holdexpedíciónak. Miután megtörténik a Holdra szállás, az önjáró automaták elindulnak a leszállás­ra kevésbé alkalmas, de a sokoldalú ku­tatások számára annál inkább érdekes körzetekbe. Sok fontos adatot gyűjthet­nek például az olyan komplex expedíciók, amelyek néhány holdjáróból és állandó támaszpontokból állnak. Ceausescu befejezte bulgáriai látogatását (MTI) Hivatalos bulgáriai látogatásá­nak befejeztével szombaton délelőtt ha­zautazott Szófiából a román párt- és kor­mányküldöttség, amely Nicolae Ceauses­­cunak, a Román Kommunista Párt főtit­kárának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével négy napig tartózkodott Bulgáriában, s aláír­ta a két ország újabb barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A tárgyalásokról kiadott közös közle­mény méltatja a most aláírt szerződést , megállapítja, hogy a mostani szófiai tár­gyalások a barátság és a kölcsönös megér­tés szellemében zajlottak le. A felek tá­jékoztatták egymást országaiknak a szo­cializmus építésében elért eredményeiről, s eszmecserét folytattak a kétoldalú bol­gár-román kapcsolatokról, továbbá a vi­lágpolitikai helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről. Amerikai légitámadás a VDK ellen Sűrűn lakott területeket bombáztak a repülőgépek (VNA) A vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága szombaton kiadott közlemé­nye szerint 1970. november 21-én 02.30 órától 03.30 óráig az amerikai imperialis­ták repülőgépeiket több Csoportban a Vietnami Demokratikus Köztársaság lé­giterébe küldték Haiphong, Quang Ninh, Ha Tay és Hoa Binh tartományok terü­lete felett. Az amerikai gépek provoká­ciós támadásokat intéztek egyes sűrűn lakott területek ellen, halálos vesztesége­ket okozva a polgári lakosságnak. Táma­dás érte Észak-Vietnamban foglyul ejtett amerikai pilóták egy táborát is, ahol töb­ben megsebesültek. A légvédelem, a fegy­veres erők és a lakosság az amerikai ag­­resszorok három bombázógépét és egy helikopterét lelőtte és több repülőgépet megrongált. A vietnami néphadsereg főparancsnok­sága figyelmeztetést intézett az amerikai imperialistákhoz: az említett eset rend­kívül súlyos háborús cselekedet, amely sérti a VDK szuverenitását és biztonsá­gát. Amennyiben folytatják a provokációs kalandorakciókat a VDK ellen, az ország egész lakossága és fegyveres erői még sú­lyosabb büntetőcsapásokat mérnek majd rájuk. (Reuter) Amerikai repülőgépek a szom­bat hajnali bombatámadást követően he­lyi idő szerint reggel 9 és 10 óra között újból támadták a VDK területét — közli a Reuter a hanoi rádió jelentése alapján. Az újabb jelentés szerint az amerikai lé­gierő összesen 6 repülőgépet vesztett szombaton Észak-Vietnam felett A má­sodik támadás Quang Binh és Ha Tinh tartományokban a fegyvermentes övezet­től északra sok polgári épületet és gyárat, rongált meg. (Reuter, AFP, AP) A saigoni amerikai parancsnokság egy szóvivője szombaton felolvasta Laird amerikai hadügyminisz­ter nyilatkozatát, amelyben megerősítette a VDK ellen végrehajtott bombatámadás­ról szóló híreket, s az amerikai bombázó­­gépek akcióját „korlátozott időtartamú protektív támadásnak” minősítette. Ladid hivatkozott a „protektív reagálás” új ame­rikai elméletére, s azt mondotta, hogy amerikai repülőgépek továbbra is végre­hajtanak majd felderítő repüléseket a VDK felett. A hanoi rádió ismertete a VDK kül­ügyminisztériumának nyilatkozatát, amely „határozottan és hivatalosan til­takozik az amerikaiak agresszív akciói ellen és követeli, hogy az Egyesült Álla­mok azonnal állítsa le kalóztámadásait”. A VDK külügyminisztériumának nyi­latkozata emlékezteti a hanoi kormány álláspontjára, mely szerint az ameri­kaiaknak nincs joguk felderítő repülé­seket végrehajtani a VDK területe fe­lett. Ennek ellenére 1970 májusától kez­dődően az amerikaiak repülőgépei rend­szeresen megsértették a VDK légiterét. A vietnami helyzet rendezését célzó pá­rizsi tárgyalásokon részt vevő VDK-de­­legáció különnyilatkozatban ítélte el az amerikai bombázások felújítását. A nyilatkozat, amely bejelentette, hogy szombaton délután az amerikai bombázó­gépek ismét támadták Quang Binh kör­zetét, hangsúlyozta, hogy az amerikai ak­ció nyilvánvalóan súlyosan fogja befolyá­solni a párizsi értekezlet kilátásait. „A bombázások felújításának súlyos követ­kezményeiért minden felelősséget az Egyesült Államoknak kell viselnie” — hangoztatja a VDK delegációjának nyi­latkozata. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy a bombázások és zavaró repülések a VDK területe felett nyilvánvaló és ar­cátlan megsértését jelentik a bombázá­sok és más háborús cselekmények általá­nos és feltétel nélküli beszüntetésére vál­lalt amerikai kötelezettségeknek." állásfoglalások a lengyel—NSZK szerződésről (UPI) A Thant, az ENSZ főtitkára pén­teken örömmel üdvözölte a lengyel— nyugatnémet szerződés megkötését. New Yorkban kifejezte reményét, hogy ez a szerződés hozzájárul az európai béke és biztonság további erősödéséhez. A len­gyel—nyugatnémet szerződés — mondot­ta a főtitkár — megfelel az ENSZ alap­okmányának. (TASZSZ) A Német Kommunista Párt nyilatkozatában üdvözli a Lengyel Nép­köztársaság és az NSZK között megkö­tött szerződést. „A szerződés a szocialis­ta országok békeszerető politikájának, azok erejének és összefogásának újabb sikere, az összes európai nép békéért és biztonságért folytatott harcának ered­ménye” — jelentette ki Hermann Gau­tier, a Német Kommunista Párt elnök­ségének tagja, az NSZK és Lengyelor­szág szerződésének parafálásával kapcso­latban. Megalakult az új Szíriai kormány (AFP, Reuter, MENA) Hafez Asszad tábornok, Szíria új miniszterelnöke szom­baton hajnalban bejelentette új koalíciós kormányának megalakítását. A huszonhat tagú kabinetben tizenhárom Baath-párti miniszter foglal helyet, vala­mint hat „Kairó -párti”, illetve két kom­munista. Asszad miniszterelnöksége mellett meg­tartja a korábbi kormányban is általa be­töltött hadügyminiszteri tárcát. Az „átmeneti” kormányban három mi­niszterelnök-helyettes van, akik emellett ellátják valamelyik minisztérium vezeté­sét is. Abdel Halim Khaddam miniszter­elnök-helyettes egyben külügyminiszter is; Hamud al Ajubi miniszterelnök-he­lyettes és közoktatási miniszter lett; Ta­­lab Hilal miniszterelnök-helyettesi tiszt­sége mellett felelős a földművelési és a földreformügyi tárcáért is. Az új szíriai kabinet tizenkét minisz­tere első ízben tagja a kormánynak. A MENA damaszkuszi tudósítója szerint a kabinet két kom­munista tagja Jusszef Fejszal államminiszter, illetve Omar Se­bei, a távközlési ügyek minisztere. A főváros utcáin szombaton délelőtt több ezres tömeg tüntetett az új szíriai kor­mány mellett. (AFP) Mohamed Favzi tábornok, az EAK hadügyminisztere szombaton Da­maszkuszba érkezett. Röviddel megérke­zése után fogadta őt Hafez Asszad tábor­nok. Jarring Izraelt tartja felelősnek a közvetett béketárgyalások kudarcáért (MTI, Reuter) Az EAK hivatalos szó­vivője és az egyiptomi közvélemény egy­aránt kedvezőtlen előjelnek tekinti, hogy Jarring ENSZ-megbízott Svédország nagyköveteként visszatért moszkvai ál­lomáshelyére. Zajjat, az­ egyiptomi ENSZ-küldöttség vezetője levélben válaszolt Jarringnak arra az üzenetére, hogy New Yorkból visszatér Moszkvába. Zajjat köszönetét fejezte ki azért, hogy Jarring elismerés­sel nyilatkozott az EAK közreműködésé­ről, majd közölte, hogy kormánya to­vábbra is kész a Biztonsági Tanács ha­tározatának végrehajtására, s politkájá­­nak célja az igazságos és tartós közel­­keleti béke megteremtése. Jarring értésre adta, hogy Izraelt tart­ja felelősnek a közvetett béketárgyalások tervének kudarcáért. Tájékozott forrá­­rások szerint a svéd diplomata levelet intézett El Farra jordániai, illetve Zaj­jat egyiptomi ENSZ-delegátushoz: a le­vélben közli, hogy visszatér Moszkvába, de kedvező izraeli válasz esetén 24 órán belül hajlandó felújítani közel-keleti ■megbízatását. Az üzenet elismeréssel szól a béketárgyalásokkal kapcsolatos jordá­niai és egyiptomi magatartásról. ENSZ-körökben úgy tudják, hogy Jar­ring szerdán Abba Eban izraeli külügy­miniszterhez intézett levelében ismétel­ten felszólította az izraeli kormányt: tér­jen vissza a közvetett béketárgyalások­hoz. Vélemények az ENSZ-közgyűlés kínai vitájáról (Reuter, AFP, VPI, MTI) Mohammed Jazid, Algéria ENSZ-fődelegátusa, aki az egyik főszereplője volt ebben az évben a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogai­nak érvényesítéséért vívott diplomáciai küzdelemnek, a szavazás után kijelen­tette, hogy „hamarosan, esetleg már jö­vőre” sikerül végképp biztosítani a Kí­nai Népköztársaság képviseletét. Nagy-Britannia ebben az évben elő­ször szavazott igennel a határozati ja­vaslatra. Sir Colin Crowe brit ENSZ- nagykövet a szavazás után kijelentette: „Hamarosan elkövetkezik az a nap, ami­kor a Kínai Népköztársaság elfoglalja az őt megillető helyet ebben az épületben.” Mitchel Sharp kanadai külügyminisz­ter pénteken Ottawában sajtóértekezle­ten közölte, hogy Kanada jövőre esetleg már nemcsak magát a kínai ENSZ-jo­­gok biztosítására vonatkozó határozatot szavazza meg, hanem elutasítja a két­harmados többség szükségességére vo­natkozó indítványt­­­. Kurt Waldheim osztrák ENSZ-nagy­­követ a szavazás után kijelentette: Ausztria azért szavazott Kína bevonásá­ra, mert úgy véli, elérkezett az ideje an­nak, hogy a világszervezetet szélesebb képviseletűvé tegyék. Charles Yost, az amerikai ENSZ-dele­­gáció vezetője elismerte, hogy a szava­zás új helyzetet eredményezett. A TIRANAI RÁDIÓ jelentésére hivat­kozva közli a Tanjug, hogy Mehmet Shehu albán miniszterelnök, aki az al­bán parlament pénteki ülésén megbízást kapott az új kormány megalakítására, szombaton a parlament elé terjesztette az új kormánylistát, amelyet egyhangú­lag elfogadtak. KOFI ABREFA BUSIA ghánai minisz­terelnök Mitja Ribicsics jugoszláv kor­mányfő meghívására szombaton este hi­vatalos látogatásra Belgrádi­a érkezett. Kína a kapuban A szavazás azt az eredményt hozta, me­lyet már hetekkel ezelőtt jósolgattak: a Kína ENSZ-jogainak helyreállítására vonatkozó javaslat abszolút többséget kapott. A közgyűlésen 51 állam az in­dítvány mellett, 49 ellene foglalt állást, 25-en tartózkodtak. A tavalyi számok 48, 56, 21. A Kínai Népköztársaság ezúttal senm foglalhatta el az őt megillető helyet az ENSZ-ben. Az Egyesült Államok és 17 más állam javaslatára, csakúgy, mint az elmúlt húsz év szavazásainál, a közgyű­lés fontosnak minősítette a kínai kér­dést, amelynek eldöntéséhez így minő­sített, azaz kétharmados többség szüksé­ges. Mégis méltán értékelhető jelentős for­dulatnak a mostani vita és szavazás Tükrözte azt a mind szélesebb körű fel­ismerést, hogy a nemzetek közössége nem tudja megvalósítani céljait a szüntelen fejlődő, hétszázmilliós, nukleáris nagy­hatalom nélkül. Általános a vélemény, hogy a szavazás eredménye Peking er­kölcsi győzelmét jelenti. Kína a kapuban van és nincs messze az a nap, amikor, sikerül végre biztosítani képviseletét az ENSZ-ben. Kína helyét az ENSZ-ben jelenleg Taj­van bitorolja. A Biztonsági Tanácsban, ahol a nemzetközi biztonság és béke fenntartásával kapcsolatban a legfonto­sabb döntések születnek, a vétójoggal rendelkező csangkajsekista delegáció bírja a nagyhatalmi súlynak kijáró ál­landó tagságot. Ezért évente 5 millió 625 ezer dollárt fizet az ENSZ-ben, „kínai hozzájárulás” címén. Az összeget teljes egészében az Egyesült Államok fedezi. Az irrealitással leszámolva, már a NATO 15 tagállamából is hét tart diplomáciai kapcsolatot Kínával: Anglia, Franciaor­szág, Hollandia, Dánia, Norvégia mellé nemrég csatlakozott Kanada és Olaszor­szág, s a közeljövőben újabb elismerések várhatók. E­­nnek ellenére az Egyesült Államok álláspontja­ felemás. Kénytelen elis­merni a helyzet tarthatatlanságát (Ni­xon: „A nagy és fontos kínai népet nem lehet kirekeszteni a nemzetek közössé­géből”), de képtelen olyan áthidaló meg­oldást találni, amely lehetővé tenné a tajvani tagság átmentését. Ilyen formula valójában nem létezik. Az Egyesült Államok a „két Kína" el­mélet különböző módozataival kísérlete­zik. E teória Arthur Goldberg volt ame­rikai ENSZ­-delegátus agyában fogant 1968-ban, és végső esetre alkalmas, ké­nyelmes ütőkártyának tartogatták. A mostani vitában Cristopher Phillips nagykövet kijátszotta ezt a lapot: húsz év óta először az amerikai delegátus nem támadta Kínát, nem emelt kifogást ENSZ-jogai ellen és a hangsúlyt inkább a tajvani tagság védelmére fektette. Igaz, a következő nap a Fehér Ház hivatalo­san dezavuálta ENSZ-küldöttét. De ez inkább csak azt mutatta, hogy az ame­rikai felfogást még nem sikerült végső formába önteni, vagy ami még valószí­nűbb: szondázást végeztek, várták, mi­lyen visszhangot vált ki a bejelentés, majd pedig cáfolata. Az ilyesfajta próbálkozás azonban fe­lesleges és értelmetlen, még abban az esetben is, ha az Egyesült Államok rá tudja kényszeríteni elgondolásait heve­sen ágáló tajvani szövetségesére. „Tajvan nagyon fontos kérdés Kína számára ”■ mondotta a londoni Timesnak adott in­terjújában a napokban Couve de Mur­­ville volt francia miniszterelnök és kül­ügyminiszter, aki nemrég három hetet töltött Kínában. — A nemzet területé­nek része, tehát elvi kérdés. De ugyan­akkor biztonsági is, mert Peking véle­ménye szerint Tajvant egy olyan hata­lom — az Egyesült Államok — foglalja el, mely fenyegeti Kínát.” Az amerikai álláspont módosulása mégsem érdektelen, mert előrevetíti a korábbi teljes rugalmatlanság további átalakulásának lehetőségét. Ez a válto­zás elkerülhetetlen, s ezt csak megerő­sítette az ENSZ-vita és a szavazás ered­ménye. Most, a jubileumi közgyűlésen a 127 tagállam számvetést is készített az ENSZ eddig megtett útjáról, és az általá­nos vitában felszólalók többsége a szer­vezet jövőbeni hatékonyságának növelé­séről is beszélt. Ebben a légkörben kü­lönösképp kidomborodott,­­ mennyire anakronizmus, hogy szubjektív politikai érdekek megakadályozzák a világ lakos­ságának egynegyedét tömörítő ország rész­vételét a világ e fontos fórumán. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország mind­végig felemelte szavát e lehetetlen helyzet ellen, és — a proletár internacionalizmus elveiből kiindulva — síkraszállt Kína ENSZ-jogainak érvényesítéséért. A mos­tani szavazás ezt a következetes állás­pontot is igazolta. Halász György

Next