Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)

1970-11-22 / 325. szám

1970. NOVEMBER 22. VASÁRNAP Magyar Hírlap 10 NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Az Eiffel-toronytól a jövő ezredévig •­ Építkezés rekordütemben — Vállalatok összefogva alkalmazzák az új módszert — Drágább, de kifizetődő a könnyűszerkezet Az alapozást követő kilencedik hónap végén az építők befejezték munkájukat és a két luxuskivitelű — mintegy három­száz lakás nagyságrendű — irodaházat átadták az elégedett megrendelőknek. Szemtanúk állítják: az építők háromne­­gyed éven át derekasan dolgoztak, jóllehet, a legfeszítettebb munkanapon sem szorgos­kodtak huszonnyolcnál többen az iroda­házakon.­­ Az építési rekord — amelyet­ Benedetti Tibor, a Lakó- és Kommunális­ Épülete­ket Tervező Vállalat igazgatója, korábban a Római Magyar Akadémia vezetője em­lít — nem Magyarországon, hanem az olasz fővárosban, Rómában történt, az ESSO-székház kivitelezésekor. Ám nincs 28 olyan olaszos temperamentumú kőmű­ves, szerelő, asztalos, aki hagyományos módszerekkel kilenc hónap alatt felhúzta, berendezte volna a 65 ezer légköbméteres székházat. Ilyen gyorsan csupán a világ­szerte mind jobban teret hódító könnyű­­szerkezetes építésmód alkalmazásával le­het építkezni. Az építőipar fő feladatai között A módszer már itthon sem ismeretlen. Az elsők között adott ízelítőt a gyors épí­tésmódból az Iparterv: Tuzséron épített ugyancsak rekordidő alatt almatárolót. A Típusterv néhány kereskedelmi létesít­ménnyel és a Lakóterv a balatonszéplaki ezüstparrton „összeszerelt” üdülőivel hívta fel a gyors módszerre a figyelmet. A jövő pedig: a negyedik ötéves tervtörvény az­­építőipar­­fő feladatai között említi a könnyűszerkezetes építésmód széles körű elterjesztését, főként az ipari, mezőgaz­dasági és kereskedelmi építmények ki­vitelezésénél. Jó néhányszor leírtuk már: a negye­dik ötéves tervben az építőipar az ipar egészénél gyorsabban fejlődik, ám az év­ről évre növekvő feladatoknak a mai építőipari bázisokkal — még ha azokat rendkívül gyors ütemben fejlesztik is — szinte képtelenség eleget tenni. Ezért sze­repel a programban már 1972-ben egy­, 1973-ban másfél, 1974-ben 1,8, a terv­időszak utolsó évében pedig kereken két­millió négyzetméter alapterületű köny­­nyűszerkezetes épület. — A könnyűszerkezetes építés valójá­ban nem új módszer — mondja Bene­detti Tibor. — Gondoljunk csak az 1899-es párizsi világkiállításra épített Eiffel­­toronyra, vagy a még idősebb, öntöttvas szerkezetű londoni Kristály-palotára. Ténylegesen mintegy három évtizede, a második világháború alatt kezdett elter­jedni, amikor a hadigazdaság gyors épít­kezést kívánt. Jóllehet, késésben vagyunk, de ez számunkra nem előnytelen; immár hasznosíthatjuk, sőt miként a házgyárak esetében, tovább fejleszthetjük a gazdag külföldi tapasztalatokat. Nete, késik a tervezői munka gépesítése! Ha a számunkra új építésmód általánossá válik, hatványozódik valamennyiünk fe­lelőssége. Költségek — A könnyűszerkezetes építésmód se­gíti majd a lakásépítési programot? — Közvetve igen. Részint mert az új lakónegyedek járulékos beruházásai, az iskolák, a kulturális és kereskedelmi há­lózatok könnyűszerkezetből is kialakítha­tók, másrészt mert az ipari létesítmé­nyeknél fölössé teszi a hagyományos építőanyagokat. Ha megengedi, ismét kül­földi példa: azokban a nyugat-európai országokban, ahol kormányprogram az is­kolaépítés, kizárólag a könnyűszerkezete­ket használják fel. Milánóban az utóbbi nyolc évben 24 ilyen iskola épült és a városi tanács két univerzális szakembert alkalmazott az épületek szervizellátásá­ra. A könnyűszerkezetek élettartama ugyanis, akárcsak a gépkocsiké, a gondos karbantartástól függ! — Milyen a könnyűszerkezetek költség­­igénye?­­ Előzetes számítások szerint a köny­­nyűszerkezetű épületek mintegy 20—25 százalékkal kerülnek majd többe a ha­gyományos, és hozzávetőleg 15 százalék­kal lesznek drágábbak a korszerű nehéz­szerkezetű építményeknél. A többletkölt­ség elsősorban a gyorsabb átadásnál té­rül meg, a vállalatok számára jövedel­mező, ha hónapokkal, esetleg évekkel ko­rábban kezdhetnek termelni az új üzem­ben. Mindemellett a magyar könnyűszer­­kezetek a nemzetközi árszintnél várha­tóan alacsonyabbak lesznek, s számunkra ez kedvező exportlehetőséget is jelent. A könnyűszerkezetes építésmód tárca­közi bizottsága, amely tavaly alakult, a közelmúltban pályázatot hirdetett, sze­retné felmérni, milyen arányban számít­hat a különböző iparágakra. A pályáza­ton a Lakóterv egyesülésbe tömörülve a Dunai Vasművel, a Fémmunkás Válla­lattal, a Hűtőgépgyárral, az Országos Szakipari Vállalattal, a Mezőberrel, az Országos Villanyszerelőipari Vállalattal és a Csőszerelőipari Vállalattal közösen vesz részt. Felajánlották, hogy akár közös vállalatot is létrehoznak, s így biztosíta­ni tudják a tervezés és a kivitelezés fo­lyamatosságát. Az egyesülést a Lakóterv kezdeményezte, ám az együttműködési szándék valamennyi vállalatnál azonos hőfokú volt. Felismerték a könnyűszerke­zetekben rejlő lehetőségeket; a Dunai Vasmű például acéltermékeinek mintegy 20 százalékát értékesítheti e program keretében. A következő húsz év immár kész tervek: jövőre könnyű­szerkezettel épül a Ménesi úton a Mi­nisztertanács tanácsakadémiája, a Bábol­nai Állami Gazdaság balatonszéplaki üdülője, a Chemolimpex Thököly úti irodaháza, Kaposvár városközpontjában egy magasház, Gyulán új 300 ágyas üdülő... és még korántsem teljes a lista. Kiváltképp azért nem, mert mint Bene­detti Tibor hangsúlyozta: a Lakóterv a könnyűszerkezetes programmal követke­ző húsz évét kívánja megalapozni. Ezé az építésmódé a jövő, ezért érdemes áldozni — érdemes és kell is tanulni. Tervezők­nek, kivitelezőknek, szerkezetgyártóknak egyaránt. Földes Tamás A Chemolimpex tervezett irodaháza — könnyűszerkezetből Előnyök özöne Sorolja a könnyűszerkezetek előnyeit: mindenekelőtt — mint a neve is tanú­sítja — könnyű. Ma egyik legnagyobb gond az építőanyagok szállítása, a szili­­kátalapú nehézszerkezetek továbbításá­hoz a meglevőknél sokkal több speciális jármű kellene. Hasonló problémát okoz a munkahelyi anyagmozgatás is. Könnyű­nek mondott — a téglánál, a szilikát­­paneleknél feltétlenül könnyebb — anyag az acél, az alumínium, az üveg... és az építésmód egyik sajátossága, hogy a fel­sorolás szinte végtelen lehet. A könnyű­­szerkezetek gyártásába valamennyi iparág bekapcsolódhat, ha vállalkozik az egysé­ges méretrendnek megfelelő elemek gyár­tására. — Hadd hivatkozzam egy analógiára: köztudott, hogy a gépkocsigyártás világ­szerte szinte forradalmi hatással volt más iparágakra is. Az autóipar magas követelményeket támaszt mind a gépipar­ral, mind a kohászattal, az üveg-, a fes­ték-, a műanyag- és a gumiiparral szem­ben. A könnyűszerkezetes építésmód is milliméternyi pontosságot kíván, minden csavarnak, minden nyílásnak a tervező által előírt helyen kell lennie. Alapfelté­tel tehát a nagyon igényes ipari háttér, amely — ha a könnyűszerkezeti követel­ményeknek képes eleget tenni — egyéb nagy precizitást kívánó feladatokra is vállalkozhat. — Természetesen a tervezési metodika is alapvetően megváltozik. Ha elfogadjuk, hogy a könnyűszerkezeteik az építésben ugrásszerű fejlődést jelentenek, hozzáte­hetjük: a tervezést forradalmasítják. Ez azért is lényeges, mert a tervezés az utóbbi években alig változott, átalakítás­ra vár a tervezőintézetek belső szerve­ HORIZONT • HORIZONT • HO­RI­ZO­NT Dél-afrikai kölcsön Malgasnak Dr. Hilgard Muller, a Dél-Afrikai Köz­társaság külügyminisztere, aki húsztagú küldöttség élén háromnapos látogatáson a Malgas Köztársaságban tartózkodik, Ta­­nanarive-ben aláírta a két ország közöt­ti gazdasági egyezményt. A megállapo­dás értelmében a Dél-Afrikai Köztársa­ság 900 millió rand összegű kölcsönt nyújt 25 évre a Malgas Köztársaságnak. A kölcsön főként a Malgas Köztársaság idegenforgalmának fejlesztését szolgálja, de a Muller külügyminiszter kíséretében levő szakértők a mezőgazdasági, kulturá­lis és rádiózási együttműködés lehetősé­géről is tárgyaltak. Hajók feketelistán­ ­Az amerikai hajózási hatóságok 199 hajót helyeztek feketelistára, amiért ku­bai kikötőbe futottak be. Ezek a hajók a jövőben nem szállíthatnak az ameri­­ki kormány által finanszírozott rako­mányt. Hivatalos közlés szerint Ciprus­nak 92, Nagy-Britanniának 44, Lengyel­­országnak 21 hajója szerepel ezen a lis­tán. A feketelistát 1963-ban létesítette az Egyesült Államok, hogy Kubát elszige­telje, azóta 473 hajó került erre a jegy­zékre. Százharminc hajót — miután tu­lajdonosaik megígérték, hogy nem tarta­nak fenn többé forgalmat Kubával — töröltek a listáról. Az OECD az infláció ellen Az OECD jelentése szerint a kormá­nyoknak fel kell készülniük arra, hogy amíg nem mutatkozik valami jele az árak stabilizálódásának, időlegesen csökkent­sék gazdasági aktivitásukat. Emile van Lennep főtitkár szerint a támadó inflá­ció idején egyetlen ország sem helyet­tesítheti a helyes gazdaságirányítási po­litikát ár- és bérpolitikai intézkedések­kel. Véleménye szerint az OECD álla­maiban az 1970. évi öt és fél százalékos árnövekedéssel szemben jövőre csak négy és fél százalékos emelkedés várható. Búcsú a tízshillingestől Nagy-Britanniában a decimális pénz­­rendszerre történő áttérés keretében pén­teken kivonták a forgalomból a 10 shil­­linges bankjegyeket. Liberalizál a Közös Piac? Brüsszelben közölték, hogy a Közös Piac tagállamai miniszteri tanácsának illetékes munkacsoportja állást foglalt a szocialista országokból származó egyes vas- és acéláruk behozatalának liberali­zálása mellett. Csúcsforgalom a Volánnál Az almaszállítástól a téli előkészületekig Az Autóközlekedési Tröszt, a Volán­vállalatok számára az őszi csúcsforga­lom tulajdonképpen folytatása volt a február óta tartó erős ütemű munkának. A vállalatok dolgozói tíz hónap alatt 94,1 millió tonna árut fuvaroztak, 5 mil­lió tonnával többet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. A napokban befejezik a mintegy 40 ezer vagonnyi szabolcsi alma szállítását. Eddig naponta 800—1000 kocsi fuvarozta a cukorrépát, most kétszázzal többet állí­tanak erre a feladatra. Megnövekedett a karácsonyi ellátással összefüggő darab­árus forgalom is, de az AKÖV-vállala­­tok ígérik: mindent megtesznek a­­keres­kedelem év végi csúcsforgalmának za­vartalan lebonyolításáért A vállalat megkezdte a téli előkészü­leteit is. November 20-tól csaknem 300 hatolásra, szóróanyag-szállításra és őr­járatra alkalmas Volán-gépkocsi áll a közúti igazgatóságok rendelkezésére. MÉM—SZÖVOSZ együttműködés A MÉM és a SZÖVOSZ vezetői — dr. Dimény Imre miniszter és dr. Molnár Frigyes elnök vezetésével — értekezle­ten vitatták meg a két fontos és egy­mással szorosan összefüggő munkaterü­let időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a MÉM és a SZÖVOSZ együttmű­ködése a szocialista szövetkezetpolitikai elveknek megfelelően alakult. Az értekezleten megállapodtak, hogy a jövőben még hatékonyabbá teszik a két szerv együttműködését és az eddiginél gyakrabban cserélik ki a rendelkezésre álló gazdasági információkat. Megnyílt • Budapest bemutatóterme Szombaton délben megnyílt a fővárosi tanács városrendezési bemutatóterme a Tanács körúton. Az új létesítményt Bar­­tos István, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökhelyettese, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának tagja ad­ta át. A bemutatóteremben a lakosság érte­sülhet arról, milyen lesz Budapest vá­rosképe, hogyan kívánják a különböző területeket beépíteni. Most a főváros mó­dosított általános rendezési tervét ismer­hetik meg a látogatók, tablók, fényké­pek, makettek adnak képet a városren­dezők elképzeléseiről, terveiről. BNV 1971 ~ Nagy üzleti érdeklődés Jövőre május 21. és 31. között rende­zik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyre már sorra érkeznek a külföldi jelentkezések. A vásárt rendező Hung­­expo szerint az 1971-es BNV iránt a szo­kásosnál is nagyobb az érdeklődés. Kü­lönösen sok szerszámgépeket és köny­­nyűipari berendezéseket előállító és ér­tékesítő vállalat jelentkezett. Több autó­gyár, köztük a Citroen, a Renault, a BMW, a Mercedes és a Ford is jelezte, hogy bemutatja a legújabb típusait. A BNV kiállítói között először szere­pel majd hivatalos nemzeti bemutatóval Írország és Dánia. Néhány évi szünet után az Egyesült Arab Köztársaság is jelezte részvételét Óriás siló — exportra A tatabányai Delta Ktsz legújabb gyártmányából, az óriás takarmánysilóból másfél ezer darabot rendelt az Agro­­komplex. Az 54 ezer forint értékű, üveg­szálas poliészter elemekből összeállított silók zömét Csehszlovákiába és Lengyel­­országba exportálják. Jóllehet, az 1500 mezőgazdasági beren­dezést eredetileg csak a jövő évre ren­delték, a csehszlovák partner kívánságá­ra a tatabányai kisz már most megkezd­te a szállítást Naponta 6 silóóriást in­dítanak útnak Zólyomba, Velka Coloniá­­ra, Kassára és Vlasticébe. A gyűrűkből összeszerelt, 20 köbméteres, két emelet magasságú műanyagcső-testeket a hely­színen az Agrokomplex szakemberei ál­lítják fel. Atomenergia-együttműködés Moszkvában befejeződött az atomener­gia békés felhasználásával foglalkozó KGST állandó bizottság ülése, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A szocialista országok szakemberei meg­kezdték az atomenergia-termelés távla­tainak együttes körvonalazását. Előirá­nyozták a reaktorokkal és atomerőmű­vekkel kapcsolatos tudományos-kutató és kísérleti konstruktőri munka koordiná­lását. Az ülésről kiadott közlemény sze­rint a bizottság soron következő ülését 1971 nyarán Magyarországon rendezik.

Next