Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-15 / 15. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. «, ÉVFOLYAM, 15. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­1. JANUÁR 15. PÉNTEK Külgazdaság, ipari haladás A népgazdaság fejlesztésének negye­dik ötéves terve kimondja: „1971-75 között nem lehet eltekinteni a külgaz­dasági kapcsolatok hatékonyságának fokozásától." A tervdokumentumok e célok eléré­sének lehetőségéről is szólnak. A kül­kereskedelemnek­­ talán jobban mint eddig - segítenie, ösztönöznie kell az ipar műszaki haladását, más összefüg­gésben viszont az áruforgalomnak az elmúlt tervidőszakhoz képest a követ­kező öt év során 40-50 százalékkal kell növekednie. A külkereskedelem számításait ele­mezve megállapíthatjuk, hogy az áru­forgalom az előző két ötéves periódus­hoz viszonyítva — mind abszolút vonat­kozásban, mind a nemzeti jövedelem fejlődési dinamikájához mérten-vala­melyest csökkent. Ez más szóval azt je­lenti, hogy a hazai ipar és a mezőgaz­daság termelése jobban, színvonalasab­ban közelíti meg a lakosság keresletét, s így csökkenhet az import, ugyanakkor a külkereskedelem arra törekszik, hogy csak olyan árucikkeket exportáljon, ame­lyek iránt idehaza vagy nincs, vagy tel­jes mértékben kielégíthető az igény. A termelés, a hazai és a külföldi ér­tékesítés láncsorai azonban csupán egy feltétellel illeszthetők össze, mégpedig ha tovább bővül részvételünk a nem­zetközi munkamegosztásban. A rohamo­san növekvő igényeket régi technikai szinten már nem lehet kielégíteni, el­avult gépekkel képtelenség a korsze­rűbb árustruktúra kialakítása. Ezért fo­galmaz úgy a negyedik ötéves terv im­már törvényerőre emelkedett dokumen­tuma, hogy ,,a külkereskedelem támo­gassa a vállalatok színvonalasabb ter­melését jobb piackutatással, a külke­reskedők tárják fel a kooperációkban való fokozott részvétel lehetőségeit, fej­lesszék a szocialista országokkal a mű­szaki-tudományos együttműködést és se­gítsék a hazai ipari haladást korszerű beruházási termékek, anyagok, eljárá­sok behozatalával”. A jövőben tehát lényegesen többet olvasunk majd a KGST-országok között kialakuló gyártás- és gyártmányszako­sításról, a szocialista integráció elmé­lyüléséről, de hallunk tőkés és magyar cégek ipari-kereskedelmi kooperációiról is. Ami pedig az áruforgalmat illeti: a következő öt évben a szocialista orszá­gok piacán növekszik a kohászat, a gépipari, a vegyipar és a könnyűipar kivitele és csökken a bányászat, az épí­tőanyag-ipar és az élelmiszer-gazdaság exportja. Dollárelszámolású piacainkon is az egészségesebb áruszerkezetre tö­rekszünk: több gépet, vegyipari termé­ket és élelmiszerárut kívánunk eladni. Értékesítési lehetőségeinkhez szoro­san kapcsolódik behozatali politikánk is. A KGST-országokkal az összehangolt közép- és hosszú távú tervek módot ad­nak arra, hogy az import jobban szol­gálja iparfejlesztési elképzeléseinket, míg a tőkésországokból több korszerű gépet, berendezést, vegyipari és köny­­nyűipari terméket importálunk. Miért szólunk minderről? A X. kong­resszuson egyértelműen leszögezték: a negyedik ötéves tervidőszakban a gaz­daságpolitika alapvető célkitűzése a la­kosság életkörülményeinek további lé­nyeges javítása. Ez a cél nem választ­ható el a külgazdaság fejlesztésétől. A Minisztertanács ülése Az országgyűlés elé kerül a tanácsokról szóló törvényjavaslat Távlati jogalkotási program — A Velencei-tó üdülőterü­leti fejlesztése — A mezőgazdasági gépjavítás A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyet­tes beszámolt Miloslav Hruskoviccsal, a magyar—csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnö­kével, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával folyta­tott tárgyalásokról. A kormány a beszá­molót tudomásul vette. Az igazságügy-miniszternek és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a tanácsokról szóló törvény­­javaslatot, és úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvitatta az igaz­ságügy-miniszter előterjesztését az 1971— 1971 közötti időszak jogalkotási feladatai­ról. A program első részében az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését szolgáló jogszabályok szerepelnek, a má­sodik rész a gazdasági építés terén szük­séges jogalkotási feladatokról szól, a har­madik részben pedig a lakosság életkörül­ményeinek javításával, a közművelődés­sel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabály megalkotására, illetve fejleszté­sére vonatkozó tervek találhatók. A kor­mány a távlati jogalkotási programot jó­váhagyta, s intézkedett, hogy a jogszabály­­előkészítő munkát annak alapján végez­zék. Az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter előterjesztésére a kormány elfo­gadta a velencei-tavi fejlesztési progra­mot, amelyet az 1969-ben jóváhagyott re­gionális rendezési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető célkitűzése a gaz­daságossági követelményeknek megfelelő és műszakilag megalapozott javaslat ki­dolgozása a tájegység IV. ötéves tervidő­szakban történő komplex fejlesztésére. A fejlesztés kiterjed az üdülőterület kom­munális és egyéb ellátottságának, kultu­rális szintjének emelésére, a természeti és táji értékek védelmére. A mintegy 100 000 vendég üdültetésének biztosítása érdeké­ben szabályozzák a tó vízszintjét, a partot fürdésre alkalmassá teszik, parkosítják a környékét, bővítik a kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózatot. A mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentést tett a kormánynak a Me­zőgazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevékenységéről. A jelentés szerint ez év január elsején a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt szervezetét úgy korszerűsítették, hogy vállalatai révén alkalmasabb legyen az alkatrészhiány és a nem megfelelő me­zőgazdasági gépellátás megoldására. A tröszt segíti a komplex állattartó telepek gépesítését, a termelő üzemek műszaki­anyagi ellátását. A gép- és alkatrészgyár­tás javításához még további intézkedések szükségesek. A kormány a jelentést tu­domásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóvá­hagyta a dunai hajózásra vonatkozó ma­gyar—osztrák megállapodás módosítását. A két kormány képviselői kedvezően ren­dezték a hajósok beutazását, valamint a hajósútlevél felhasználásának egyéb mód­jait. A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. Aláírták a magyar—csehszlovák megállapodások jegyzőkönyvét M. Hruskovic nyilatkozata - Elutazott a csehszlovák kormányküldöttség Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság magyar tago­zatának elnöke és Miloslav Hruskovic, a bizottság csehszlovák tagozatának elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára csütörtökön a Parlament Gobelin-termében aláírta az együttműködési vegyes bizottság Vil­. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülés­szak óta végzett munkát, s megállapítot­ta, hogy a két ország együttműködése di­namikusan fejlődik. Gyors ütemben nő az árucsere-forgalom, emelkedett a ko­operáción és szakosításon alapuló áru­forgalom, szorosabbá vált a műszaki-tu­dományos együttműködés és kibontakoz­nak az együttműködés egyéb, új formái is. A vegyes bizottság az 1971—75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredmé­nyeire és az ehhez kapcsolódó hosszú lejáratú áruforgalmi egyezmény előké­születeire fordította a fő figyelmet. Rész­letesen foglalkozott az ipari kooperáció és a szakosítás eddigi eredményeivel, ezek továbbfejlesztésének feladataival. Számos intézkedést határoztak el a mun­kamegosztás elmélyítésére, kiszélesítésé­re, s kijelölték azokat a termelési szak­ágazatokat, ahol az 1975-ig terjedő idő­szakban koncentrált erőfeszítéseket akar­nak tenni a kapcsolatok bővítésére. Kü­lönösen fontosnak tartják az együttmű­ködést a közúti járműgyártásban, s ezen belül a csehszlovák személygépkocsi­gyártó ipar fejlesztésében, ezenkívül a gyenge- és erősáramú elektrotechnikában, a szerszámgépek, automatikus csomagoló­gépek, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek, elektronikus adatfeldolgozó rend­szerek gyártásában. A bizottság foglal­kozott azzal is, hogy a két ország milyen módon működhetne együtt a vegyipar egyes fontos ágazatainak fejlesztésében. A vegyes bizottság megvizsgált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leghatékonyabban valósíthatják meg majd a KGST tagországai által kidolgo­zandó szocialista gazdasági integrációs programot a két ország gazdasági együtt­­működésében. A csehszlovák delegáció ellátogatott a­­székesfehérvári Videoton-gyárba és a Könnyűfémműbe, a bizottság egyes tagjai ezenkívül számos más ipari üzemet is megtekintettek. Miloslav Hruskovicot, a csehszlovák (Folytatása a 3. oldalon) Megkezdődtek a szovjet-egyiptomi tárgyalások Podgornij és Szadat a két ország kapcsolatainak jelentőségéről (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij, a Szov­­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, aki az asszuáni gátrendszer fel­avatásával kapcsolatos ünnepségek alkal­mából érkezett az EAK fővárosába szer­da este beszédet mondott azon a fogadá­son, amelyet Anvar Szadat egyiptomi el­nök adott a tiszteletére. Podgornij biztosította az EAK vezetőit arról, hogy politikai irányvonaluk vég­rehajtása során „mint korábban, most is támaszkodhatnak a Szovjetunióra”. A két ország kapcsolatairól szólva a szovjet államfő hangoztatta a célok azo­nosságát és az egymásnak nyújtott tá­mogatás fontosságát az imperializmus és a gyarmatosítás, az agresszió és a reak­ció erői ellen vívott harcban. Podgornij kijelentette: „A Szovjetunió és az EAK közötti széles skálájú és sok­oldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok, amelyek a teljes egyenjogúságra és a köl­csönös tiszteletre épülnek, példaképül szolgálhatnak a szocialista és a fejlődő államok közötti igaz baráti együttmű­­(Folytatása az 5. oldalon) MUSKIE MOSZKVÁBAN (Reuter, AFP) Edmund Muskie amerikai szenátor csü­törtökön hajnalban Kairóból Moszkvába érkezett. A szená­tor, akit esélyesnek tartanak arra, hogy az 1972-es elnök­­választáson a demokrata párt jelöltje legyen, három napot tölt a szovjet fővárosban. Nyu­gati hírügynökségek szerint Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök ma valószínűleg fogadja az amerikai szenátort. Muskie csütörtökön Gromiko külügyminiszterrel találkozott. Edmund Muskie a három­napos moszkvai látogatás al­kalmával a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a közel-keleti helyzetről, a stratégiai fegy­verkezés korlátozásával kap­csolatos tárgyalások állásáról folytat megbeszélést. Mus­­kien kívül Moszkvában tar­tózkodik Averell Harriman, aki 1943—46 között az Egye­sült Államokat képviselte itt, nagyköveti rangban. Harri­­mant szerdán fogadta Gromi­ko szovjet külügyminiszter. CEAUSESCU-MORO TALÁLKOZÓ (MTI) A hivatalos látogatá­son Romániában tartózkodó Aldo Moro olasz külügymi­niszter csütörtök délelőtt foly­tatta brassói látogatását. Meg­ismerkedett a város történeti és kulturális nevezetességei­vel. Az olasz külügyminisztert délben Predealon fogadta Ni­­colae Ceausescu, az államta­nács elnöke. A találkozón töb­bek között jelen volt Corneliu Manescu külügyminiszter és Vasile Gliga külügyminiszter­helyettes. KÖZLEMÉNY PRÁGÁBAN DAUD LÁTOGATÁSÁRÓL (TASZSZ) Prágában közös közleményt adtak ki Dineddin Daudnak, az ASZÚ Legfelső Végrehajtó Bizottsága tagjá­nak csehszlovákiai látogatásá­ról. Daud január 7-től 13-ig tartózkodott a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, s megbeszéléseket folytatott Húsákkal, a CSKP Központi Bizottságának első titkárával, Strougal miniszterelnökkel, Hanessel, a csehszlovák szö­vetségi gyűlés elnökével és több más személyiséggel. A közlemény hangoztatja, hogy az izraeli politika akadályoz­za a tartós közel-keleti béke megvalósítását és veszélyt je­lent a világbékére nézve is. A VDK KÜLDÖTTSÉGE A LENGYEL VEZETŐKNÉL (MTI) Edward Gierek, a L­EMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz, a minisz­tertanács elnöke csütörtökön Varsóban fogadta a lengyel­­országi látogatáson tartózkodó Le Thanh Nghit, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét. A szí­vélyes és baráti légkörben le­folyt eszmecserén részt vett Mieczyslaw Móczár, a LEMP PB tagja, a KB titkára is. Le Thanh Nghi, a WDK kor­mányküldöttsége élén az 1969- ben megalakított lengyel— vietnami gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködé­si vegyes bizottság első ülés­szaka alkalmából tartózkodik a lengyel fővárosban. JUGOSZLÁVIA ÉS KÍNA VISZONYA (MTI) A jugoszláv kormány — Bogdan Orescsaninnak, Ju­goszlávia pekingi nagyköveté­nek előterjesztése alapján — megvizsgálta a Jugoszlávia és a Kínai Népköztársaság kö­zötti kapcsolatok állását és fejlesztésük lehetőségeit. Ores­­csanin nagykövetet a napok­ban fogadta Tito jugoszláv el­nök is. A két ország hosszú szünet után tavaly bízott meg nagyköveteket pekingi, illetve belgrádi diplomáciai képvise­lete vezetésével, s a kapcsola­tok alakulását azóta mind Ju­goszláviában, mind pedig Kí­nában kedvezően értékelik."

Next