Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-16 / 16. szám
2 1971. JANUÁR 16. SZOMBAT HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap 4. A nyitott kapu városa... és környéke A Sopronba érkező vendégek rendszerint nemcsak magát a várost és közvetlen környét látogatják, hanem a közeli, sőt stabíran az észak-dunántúli turisztikai nevezetességeket is. A SZOT-üdülőkből minden üdülési turnus alatt a Volánnal kötött megállapodás alapján autóbusz-kirándulásokat szerveznek még Kőszegre és Pannonhalmára is, s a zord tél, a hófúvások miatt legfeljebb cserélgetik egy kicsit a napi programokat. A szomszédos falvakba tett kirándulások azonban, főleg ha nem csupán az útikönyvekben feltüntetett látnivalók iránt érdeklődik az utas, néha kellemetlen élményeket is adnak. A cenki kastélyépítők Széchenyi Istvánt 1835-ben Sopron első díszpolgárává választották. A cenki gróf valóban sokat tett ezért a városért is. Ösztönzésére selyemtenyésztő részvénytársaság alakult, takarékpénztár nyílt, gőzmalom épült s a szabadságharc kitörése előtti években elkészült a Sopron— bécsi vasút, amely az országban a második, a Dunántúlon az első vaspálya volt. Soprontól jó tíz kilométerre van csupán Nagycenk, benne a Széchenyiek kastélya. E földben nyugszik a legnagyobb magyar. Szinte hihetetlen, hogy ugyanakkor, amikor Sopronban minden követ, minden tárgyat féltő gonddal számon tartanak és védnek. Itt, Cenken, a kastély, amely szinte sértetlenül vészelte át a háborút, utána majdhogynem helyrehozhatatlanul elpusztulhatott. Omladozó kerítés mögött hóban tiport gyalogúton mentünk át a pompás fenyők és öreg szilfák között. Innen nézve a kastély téglával berakott ablakaival még mindig kísértetházra emlékeztet. A sarki melléképületből szívélyes, pirospozsgás férfi jött elő: Hajdú Gyula bácsi, a zsírraktár főnöke. Figyelmeztetett, hogy el ne csússzunk a zsiradéktól sikamlós lépcsőkön, aztán elmondta, hogy 1962-ben javították meg a tetőt, s ma már kőművesek dolgoznak odaát a főépületben. Megmutatta, hol lesz majd a Széchenyi-múzeum, hol a közlekedési múzeum, melyik szárnyban nyitnak lovaglóiskolát, vadászszállót. A raktár helyén, ahol álltunk, étterem és bár lesz majd. Útmutatásával megleltük a főépületben dolgozó kőműveseket is. Több nagy szoba belső vakolása, a díszmennyezet kialakítása már befejeződött, mivel olajkályhákkal is jól fel vannak szerelve, a hat-nyolc kőműves télen is nyugodtan folytathatja a belső munkákat. A brigádvezető, aki nem mondta meg a nevét, mert már úgyis túl sokat nyilatkozott a sajtóban, rádióban, mint magánember azért megjegyezte, hogy legutóbb hagymát válogattak a romkastélyban, s ezután már csak a falu gyermekei játszották itt a Tenkes kapitányát. Pellengér A Sopron környéki kirándulások során a legnehezebben lenyelhető élményem Fertőrákoson volt, közvetlenül a feledhetetlen kőfejtő és barlangszínház megtekintése után. A falu piacán áll egy pellengér. Ez a tornyos építmény, amelynek oldalát valaha a büntetett jobbágynép háza, karja csiszolta fényesre, adta az ötletet, hogy megkérdezzem, miként fegyelmezik mostanában Fertőrákoson a rakoncátlan állampolgárokat. Nem is kellett messzire menni, mert a pellengérrel éppen szemben van a községi tanács épülete. A tanácstitkárnőtől nem lehet zokon venni, hogy nem tudja miként használták az ablakból látható pellengért. Az viszont már sértette a fülemet, hogy a falu szépségeiről ejtett dicsérő szavaimra így válaszolt: — Igen szép az, ami régről megvan. De most piszkos, rendetlen község ez. „Jobb a békesség” jelszóval nem mondtam neki, hogy erről talán a község vezetői is tehetnek, hanem napjaink bűneseteiről, kihágásairól érdeklődtem. A felelet: — Itt minden bűnt — a gyilkosságtól a legkisebbig — megtalálhat, ami csak az országban létezik. Már csak egy kérdésem volt. — Maga ugye nem fertőrákosi. Az öntudatos válasz: — Fertőhomoki vagyok, mondani a nyolcszázötven lelket számláló község minden gondját, örömét. Elégedetten mesélték, hogy a hajdan nagy hírű Micsurin Termelőszövetkezet már kikapaszkodott az átmeneti hullámvölgyből. Javasolták, hogy feltétlen menjünk fel a falu fölötti kis temetőbe, ahol Szerb Antalnak, s a környéken megölt több ezer mártírnak állítottak méltó emléket. Napjaink derűsebb témáihoz érkezvén elmesélték a szövetkezet által nemrég megnyitott Hány Istók-pince sikerét, ahol a helyi téesz borait, hideg készítményeit mérik. Istók egyébként Jókai Mór nád közt bujkáló, félvad szegénylegényéből lett e pince névadójává. A nagy mesemondó sem sejthette, hogy hősét egykor sűrűn szidalmazzák majd a balfi menyecskék. Az új pince egyébként már megtette az első lépéseket a nemzetközi hírnév felé. A minap Bader Nándor, a termelőszövetkezet böllérje egy osztrák turistatársaság szeme láttára szúrta le és dolgozta fel a disznót, amelyből aztán a toros ebédet megrendezték. Amikor a híres balfi víz és a fürdő várható fejlesztése került szóba, Szabó Gyula egy pillanatra elkomorult: — Az építés megkezdődött és már meg tudom mutatni a terveket is. Ez lesz itt a százhetven ágyas gyógyszálló, ez az új fürdő. Hosszú utánajárás, baráti kapcsolatok révén sikerült a rajzokat megszerezni. — Mint a falu gazdája, nem kapta meg hivatalosan ? — Mi csak a területkijelölést intéztük. Túl a hatáskörön E fogyatékosságokat tapasztalván, Kocsis Józseftől, a Soproni Városi Tanács elnökhelyettesétől úgyis, mint országgyűlési képviselőtől, külön megkérdeztem, hogyan alakul Sopron és a vonzáskörében levő községek kapcsolata. Elmondta, hogy vannak a várost és környékét egyaránt érintő beruházások. Kellő ütemben halad a fertői vízmű építése, amelynek ügyében korábban interpellált a Parlamentben. Még az idén húszmillió forintos költséggel megkezdik a Fertő-tó menti üdülőtelepek fejlesztését. Az útépítés, a villamos és a csatornahálózat bővítése mellett hozzálátnak a tó kotrásához, a strandolásra alkalmas újabb partszakaszok kialakításához. Aztán a témát jobban közelítve megemlítette, hogy a város körül több olyan község van, ahonnan a munkaképes lakosság több mint fele a soproni üzemekbe jár be dolgozni. Nem kizárt, hogy e községek egyikét-másikát Sopronbánfalvához és Brenbergbányához hasonlóan a városhoz csatolják. Igazságtalan lenne csak a soproniak szemére vetni, de itt is, másutt is, meglehetősen elsorvadt az a kapcsolat, ami a régi helyi újságok címeiben mint .....és környéke, ...és vidéken fejeződött ki. Pedig a társadalmi, politikai hatást tekintve nem kellene oly mereven megtartani a közigazgatásban, az ügyintézésben meghatározott illetékességet. Olyan téma ez, amelyet talán érdemes lenne napirendre tűzni a népfront, a társadalmi szervek valamely fórumán. Nyáron ötezren A soproniak most maradéktalanul és többszörösen igaznak érzik a város címerében a nyitott kapu szimbólumát. Nyáron mintegy ötezer vendég pihen, üdül, gyógyul itt, s a téli zimankó sem ijeszti el teljesen a látogatókat. A jegyzetfüzetben maradt számos adatból egy hangulatilag még nagyon ide kívánkozik ez írás végére. Tavaly Sopron város területén mindössze 16 betöréses lopás történt. Nemcsak szép város, de becsületes, jó kedélyű város is. Megérdemli a megkülönböztetett törődést, amelyben része van. Solymár József A balti fürdő Balfon, a tanácsházán kis megbeszélést tartott éppen Szabó Gyula elnök a véradást szervező nőtanácsi és vöröskeresztes vezetőkkel: Bodnár Mihálynéval, id. Szalai Imrénével és ifj. Kassai Gyulánéval. Ők szíves szóval igyekeztek el Területfejlesztés Szolnok megyében Az új tervidőszak végén az összes keresők 32 százaléka már az iparban dolgozik A negyedik ötéves terv idején hazánk iparilag leggyorsabban fejlődő országrésze a Nagy-Alföld lesz. A foglalkoztatottak számát véve alapul: részesedése az ország iparában a mai 18 százalékról 21—22 százalékra emelkedik. Szolnok megye fejlődése még gyorsabbnak ígérkezik. A tervciklus végén az összes keresők 32 százaléka az iparban dolgozik majd. Karcag, Mezőtúr, a kunszentmártoni és a tisztafüredi járás — ezek azok a területek, amelyeken a kormány nyújtotta segítséggel élve a megyei vezetés a legtöbbet tud tenni az iparfejlesztés meggyorsításáért. A főváros közelsége kedvező körülmény a megye számára. A Budapesten öt év alatt felszabadítandó mintegy húszezer ipari munkahely jelentős hányada Szolnok megyének jut. A megye központi támogatásban részesülő településein kereken egy és negyed milliárd forint értékű ipari beruházásra kerül sor. Az egy munkahelyre jutó fejlesztési költség megközelíti a 150 ezer forintot; korábban egy munkahely létesítésére csak 90—100 ezer forintot költöttek. Neon fények Kunszentmártonban Szolnok megye valamennyi települését, ahol a jelenlegi ötéves tervben új munkaalkalom kínálkozik, igen hosszadalmas lenne felsorolni; azokról azonban bővebben szólhatunk, amelyek a megye 120 millió forintos iparfejlesztési alapjából is részesülnek. Tiszafüred eddig legkorszerűbb létesítménye a tavaly megnyílt, 300 embert foglalkoztató alumíniumgyár. Itt a tervidőszak végéig további négyszáz dolgozó helyezkedhet el. A Magyar Hajó- és Darugyár Tiszafüredre települő gyáregysége 400 új dolgozót vár, százzal növelik a járási építő és vegyesipari ktsz tagjainak számát. Másfél évtizede lehet, hogy Kunszentmártonban a községi tanács vb elhatározta: valahány új bolt nyílik ezután, annak neonfeliratúnak kell lennie. Mi tagadás, a határozat itt-ott lekicsinylő visszhangra talált, körülbelül erre: „Minek oda hivalkodás, ahol az, ipart csak hírből ismerik?.” Az iparra vonatkozó megjegyzésben akadt egy kis túlzás, de kétségkívül igazság is ... Azóta megindult a nagyközség iparosodása. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat 1969-ben 180, a martfűi Tisza Cipőgyár 260 dolgozóval kezdte meg itt a munkát. A két üzem 1975-ig összesen több mint ezer fővel növeli létszámát; száz-száz munkahellyel bővül a Fatömegcikk Készítő Ktsz és a Vörös Csillag Ruházati Ktsz. Az előző évtized fordulóján a mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára még sok keserűséget okozott a megyei vezetésnek. Röviden szólva: képtelen volt magára találni. A kétségbeesett próbálkozásokra jellemző, hogy még műanyag sakkfigurák készítését is elkezdte volna, ha ez — hihetetlennek tűnő indokkal — meg nem hiúsítják. Egy minőségellenőrző intézmény a kiszemelt sakkfigura-alapanyagot tartotta alkalmatlannak, mivel az — nem elírás! — 150 Celsius-fok körüli hőmérsékleten deformálódott... több — 800 munkahely — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalaté. Karcag a közé a négy-öt város közé tartozik, amelyekből a legutóbbi évtizedben a legnagyobb arányú volt az elvándorlás. A nem kívánatos mértékű folyamat megállítása érdekében a városban 1968. és 1970. között majdnem 900 ipari munkaalkalmat teremtettek; több mint felét az 1969-ben települt Híradótechnikai Vállalatnál. A munkahelyek száma a negyedik ötéves terv idején 1400-zal nagyobbodik. Ezen belül 500-zal a Híradótechnikai Vállalat, 400-zal pedig a Szerszámgépipari Művek, amely a szó szép értelmében Karcag város szülötte. Az egykori gépjavító állomásból fejlődött, fejlődik korszerű üzemmé. A karcagi ktsz-ek közül a Ruházati Ktsz nagyobbodása — 300 munkahellyel — a legjelentősebb. Az elmondottakon kívül 1975-ig bezárólag Szolnok megyében további, mintegy nyolcezer ipari munkahely létesül. Napjainkban a lakosság 35—36 százaléka a mezőgazdaságban, 30 százaléka az iparban keresi kenyerét. A tervidőszak végére ez az arány megfordul. A munkaképes korú nők számáról — természetesen — van adata a megyei tanács vb-nek, van arról is, hány nő folytat kereső foglalkozást. Azt azonban inkább becsülni, mint mérni képes a tanács, hogy az állásban nem levő nők közül hányan kívánnak komolyan elhelyezkedni. A női munkahelyek tervezésénél a tanácsi vezetők nem akartak a túlzás hibájába esni. Számításuk szerint a nők foglalkoztatottsága ma 55—60 százalékos, a tervidőszak végén 8—10 százalékkal jobb lesz. Bizonyos, hogy Szolnok megye ötéves iparfejlesztési terve az alfától sosem jutna el az ómegáig, ha nem segítenék a kormányintézkedések és a különböző szintű tanácsok. Új üzem telepítése esetén — például — a beruházó éppúgy nyereségadó-kedvezményt kap két évre, mintha kétszáz főt meghaladó, illetve 50 százalékos termelési kapacitásbővítést végezne. A kedvezmény az új dolgozók betanítási költségeinek fedezetéül szolgál. Mezőtúron, Kisújszálláson, Kunszentmártonban a tanács helyiséget biztosított a munkások oktatására. Tiszafüreden a tanács segített megnyerni az embereket, hogy a fővárosban tanuljanak, s később majd községükben hasznosítsák a tanultakat. Az arány megfordul Ugyanerre a gyárra ma büszke a város. Fontosságára jellemző, hogy 1968. és 1970. között 120 új munkahelyet létesítettek benne. Ez a szám — persze — eltörpül az 1250 mellett, ahány új ipari munkahelyet Mezőtúron a negyedik ötéves tervben teremtenek. Ezekből a leg Mi lesz a sorsa a megszűnt Gyűrűfű falunak? A Zelicségben fekvő Gyűrűfűn, amely lakóinak elvándorlása folytán a közelmúltban teljesen kihalt, biztonsági intézkedéseket tesznek. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kikapcsolta a villanyt, nehogy egy esetleges vezetékszakadás tüzet, vagy balesetet okoztan A posta leszerelte és elszállította a falu egyetlen telefonkészülékét. A volt gyűrűfűi lakosok betemetik a feleslegessé vált kutakat, amelyek között 30—35 méter mélyek is akadnak, és veszélyt jelentenek az oda tévedő emberekre, állatokra. A rendőrség — a munkásőrség segítségével — rendszeresen ellenőrzi a néptelen falut, nehogy bűnözők, csavargók húzódjanak meg az elhagyott épületekben. Az illetékes ibafai tanács a közeljövőben tartandó ülésén határozatot hoz a kihalt falu sorsáról, s akkor kérni fogja az Elnöki Tanácsot, hogy törölje Gyűrűfűt a községek nyilvántartásából, és külterületként csatolja Ibafához. A tanács mindenesetre törölte a volt gyűrűfűi lakosokat az 1971. évi adókivetés és községfejlesztési hozzájárulás listájáról. A sajtó híradása nyomán országszerte élénk érdeklődést váltott ki az elnéptelenedett zselici falu jövője. A főváros XI. kerülete egész éven át működő ifjúsági tábor kialakításának a gondolatával foglalkozik. Még a tavasz folyamán döntés születik, hogy az ország első kihalt faluja a XI. kerületé lesz-e. Lakások, gyermekintézmények Segíteni a segítőt — körülbelül így jellemezhetnénk a különböző szintű Szolnok megyei tanácsok feladatkörét. Átgondoltan lehet csak a megye szakmunkásképzését úgy irányítani, hogy a Szolnokon közeljövőben megnyíló vegyipari, finommechanikai és műszerészképző szakközépiskola a Munkaügyi Minisztérium által Szolnokra, Mezőtúrra, Kunszentmártonba és Törökszentmiklósra tervezett iparitanuló-iskolával, valamint a szolnoki 120 helyes tanműhelyfejlesztéssel együtt sokoldalú szakemberek képzését tegye lehetővé. A letelepülő szakemberek számára csaknem minden helyi tanács igyekszik lakást juttatni. Családi ház és társasház építését az OTP az átlagosnál magasabb kölcsönnel, hoszszabb lejárati idővel támogatja. Lakásingatlan vétele, vagy helységek közötti cseréje esetén az állam illetékmentesítéssel ad könnyítést. Az iparfejlesztés egyik eredményeként a megye lakosságának pénzbevétele évente körülbelül 280—300 millió forinttal növekszik. Ebből is következik, hogy a megyében öt év alatt előreláthatólag mintegy 12 ezer lakás épül magánerőből. A kereskedelem a forgalom várható növekedésére főként peremterületi boltok nyitásával készül, de két szép áruházzal is bővíti hálózatát. A tiszafüredi ÁFÉSZ áruházában az idén már vásárolhatunk, a kunszentmártoni áruházat mostanában alapozzák. A nők fokozott bevonása a munkába szükségessé teszi a különféle gyermekintézmények fejlesztését. Némileg csökkenti a gondokat, hogy a demográfiai hullám Szolnok megyében is elvonulóban van; az általános iskolások száma — például — a tavalyihoz képest a jelenlegi tanévben már 25 százalékkal kisebb. A bölcsődei helyek számát ennek ellenére 1628-ról 1918-ra, az óvodás napközis helyekét 10 000-ről 11 880-ra, az általános ikolai napközis csoportok számát 284 •"•1 334-re növelik. A jövő érdekében történik ez is ... Borváró Zoltán