Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-20 / 20. szám

A KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Neles Deutsch­land ponti lapja keddi kommentárjában pozitívan értékeli Heinemann nyugatnémet ál­lamelnök napokban elmondott beszédének egyes megállapításait, amelyek szerint a né­met államok egyesülése száz esztendővel ez­előtt nem demokratikus alapon jött létre. Heinemann kijelentéseit szembeállítja a Német Szövetségi Köztársaságnak a bi­rodalomalapítással kapcsolatos hivatalos megemlékezéseivel. Arra a következtetés­re jut, hogy a régi birodalom semmiféle bíráló értékelése sem moshatja el a tényt, amely szerint a szövetségi köztársaság a birodalmi hagyományok folytatója, de mi­után elképzeléseiket most nem tudják — mint egykor történt — vérrel és vassal megvalósítani, csellel és ravaszsággal pró­bálkoznak. A lap hangsúlyozza, hogy ma egyetlen kiút kínálkozik az NSZK számára: ha törvénybe iktatja a Szovjetunióval és Lengyelországgal megkötött szerződéseit, és ezen az úton haladva lezárja az el­múlt száz esztendő történetét. Ehhez a lé­péshez a szociáldemokrata vezetésnek is le kell még vonnia a múltból a megfelelő történelmi tanulságokat. Végezetül ki­emeli a lap, hogy a munkásosztály, ame­lyet 1871-ben mellőztek a birodalomala­pításnál, időközben megteremtette saját államát, az első békeszerető német nem­zeti államot, ahol — szövetségeseivel együtt — a hatalom birtokosa, és fokoza­tosan német nemzetté fejlődik. Yakub Demir, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára exkluzív interjút adott a lapnak. Interjújában Demir a következőket írja: Napjainkban a legfontosabb feladatunk az Egyesült Államok imperializmusa el­leni harc. Mi, török kommunisták, küz­delmünk végső céljaként természetesen a szocialista társadalmi rend felépítését te­kintjük. Csak a szocializmus hozhat való­di szabadságot Törökország számára. A szocialista átalakítás előfeltételeként vég­re kell hajtanunk a polgári demokratikus forradalmat. A török munkásosztály — amely ma már sokkal erősebb és tapasz­taltabb, mint amilyen Atatürk idejében volt — vezetésével kell egyesítenünk né­pünk valamennyi dolgozó rétegét s osz­tályát. Célunk az, hogy kiragadjuk a ha­talmat az imperializmus ügynökeinek ke­zéből, és kiszabadítsuk Törökországot a NATO fojtogató markából. A munkásosztály vezette török nép előbb vagy utóbb megvalósítja saját szu­verenitását, megteremti a valódi demok­rácia uralmát, s egyengetni fogja a nem­zet számára a szocializmus felé vezető utat. COBETCKA8 POCCMIl fegyverei ren­delkeznek minden eszközzel, amely a szov­jet emberek békés munkájának és a haza biztonságának megvédéséhez szükséges — mondotta Matvej Zaharov marsall ve­zérkari főnök, a honvédelmi miniszter első helyettese a lap keddi számában kö­zölt nyilatkozatában. Az interjúban a marsall emlékeztet ar­ra, hogy Lenin tanítását követve, az SZKP a hadsereg harcképességének fo­kozását mindig a kommunista építés leg­fontosabb alkotórészének, a szocialista állam egyik legfontosabb feladatának te­kintette. Zaharov marsall hangsúlyozta, hogy „az új fegyverek igazi ereje azokban az em­berekben rejlik, akik elsajátították keze­lésüket és képesek arra, hogy hatásosan használják fel azokat”. OPREOTHMMECKO *** REAO P°rt hatalma” cím­mel közli a szófiai lap Aleko Golemanov cikkét. Golemanov, aki évek óta dolgozik saj­tótudósítóként a görög fővárosban, ezúttal azokról az ellentétekről ír, amelyek a re­zsimen belül az utóbbi időben újra ki­éleződtek egy fontos kérdés megválaszo­lásánál: vajon egy csoport kollektív ha­talma érvényesül-e jelenleg Görögország­ban, vagy pedig Papadopulosz miniszter­­elnök egyszemélyi hatalmáról van-e szó. A cikkíró idézi a rezsim számos hívé­nek megnyilatkozását — közöttük Szta­­matelopulosz tartalékos ezredest, volt minisztériumi főtitkárt, az 1967. évi kato­nai puccs egyik aktív részvevőjét — arról, hogy a katonai rezsim csoporthatalom­ként indult, s hogy a „forradalom” (a hi­vatalos görög terminológia így nevezi a katonai puccsot) egyforma jogokkal küld­te a kormányba Papadopuloszt, Patakoszt és Makarezoszt. A miniszterelnök csupán az „első volt egyenlők között”. Ez az el­sőség azonban most már kétségtelenül egyszemélyi hatalommá alakulhat át — állatják S­z­torna­topulos­zok. fi} |01­ (U) 4 1971. JANUÁR 20. SZERDA Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA Podgornij befejezte EAK-beli látogatását (TASZSZ) Egyhetes hivatalos látogatá­sát befejezve, kedden Kairóból hazauta­zott Moszkvába Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Podgornij, Anvar Szadatnak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meghívására részt vett az asszuáni vízi erőmű felavatásának ünnepségein. Nyikolaj Podgornijjal együtt elutaztak az EAK-ban látogatást tett szovjet kül­döttség tagjai is. A kairói nemzetközi repülőtéren, ame­lyet a Szovjetunió és az EAK zászlói dí­szítettek, Anvar Szadat elnök, Husszein el-Safei és Ali Szabri alelnökök, Mahmud Favzi miniszterelnök, az Arab Szocialista Unió Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagjai és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták a vendégeket. Podgornij, útban a Szovjetunió felé, a repülőgépről táviratot intézett Anvar Szadathoz, az EAK köztársasági elnöké­hez. A táviratban Podgornij köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, amelyben egyiptomi tartózkodása alatt részesült. Közös közlemény a szovjet államfő tárgyalásairól Kairóban közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy N. V. Podgor­nij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke január 13-tól 19-ig hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaságban. Mint a közös közlemény rámutat: Nyi­kolaj Podgornij az EAK-ban tett láto­gatása idején találkozott és megbeszé­léseket folytatott Anvar Szadattal, az Egyesült Arab Köztársaság elnökével. A megbeszéléseken a Podgornij kíséreté­hez tartozó személyiségek, valamint az EAK képviselői is részt vettek. A szívélyesség és teljes kölcsönös megér­tés légkörében folytatott tárgyalásokon — mint a közlemény megállapítja — széles körű véleménycserét folytattak a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztár­saság baráti kapcsolatai továbbfejlesz­tésének és sokoldalú együttműködésének kérdéseiről, valamint a jelenlegi nem­zetközi helyzet időszerű problémáiról. A felek nagy elismeréssel nyilatkoztak a két ország kapcsolatainak helyzetéről és megelégedéssel állapították meg, hogy a baráti kapcsolatok és a gyümölcsöző együttműködés politikai, gazdasági, vé­delmi és más területeken az őszinte ba­rátságra, a teljes egyenjogúság és a köl­csönös tisztelet elveire épül. Az arab fél nagy elismerését fejezte ki azért a hatá­rozott támogatásért, amelyet a Szovjet­unió nyújt az EAK-nak az izraeli ag­resszió élen vívott harcában. A felek, miután leszögezték az asszuá­ni hidroenergetikai rendszer jelentőségét, megvitatták a szovjet—egyiptomi együtt­működés továbbfejlesztésének távlatait is. Anvar Szadat, az EAK elnöke kijelen­tette: az Egyesült Arab Köztársaság to­vábbra is követi a Szovjetunióval való barátság és sokoldalú együttműködés minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalát, amelyet az Arab Szocia­lista Unió országos kongresszusának 1970 novemberében megtartott ülésszaka ha­tározatokban megerősített. A megbeszéléseken különös figyelmet szenteltek a veszélyes közel-keleti hely­zetnek. Az izraeli agresszió — állapítja meg a közlemény — újabb láncszeme az imperialista erők általános politikájában, amely az arab-kelet népei nemzeti fel­szabadító mozgalmának megállítására irányul. Izrael csupán azért folytathatja agresszív terjeszkedő politikáját, mert állandó támogatást kap az imperialista erőktől, mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamoktól. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy megegyeznek nézeteik az im­perializmus és a gyarmati rendszer el­len vívott harc elveit illetően. A közel­­keleti konfliktus békés rendezésének kérdéseivel kapcsolatban kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy az igazságos és a tartós béke csupán úgy biztosítható, ha az izraeli csapatokat ki­vonják az összes megszállt arab terület­ről és teljes egészében teljesítik a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i ha­tározatát, valamint azokat az ENSZ-ha­­tározatokat, amelyek megerősítik a Pa­lesztinai arab nép törvényes jogait. A tárgyalások során — mint a közle­mény rámutat — az EAK vezetői nagy elismeréssel nyilatkoztak a szocialista országok együttes fellépésről az izraeli agresszió ellen igazságos harcokat vívó arab népek mellett. Különösen kiemel­ték a Varsói Szerződéshez tartozó álla­mok politikai tanácskozó testülete 1970. december 2-i értekezletén elfogadott nyi­latkozat jelentőségét. A szovjet fél ismét biztosította az EAK vezetőit és az egész egyiptomi népet ar­ról, hogy a Szovjetunió a jövőben is tá­mogatást nyújt számára az izraeli ag­resszió ellen. Egyiptomi emlékirat Jarringhoz Libanon nem vesz részt a közvetett tárgyalásokon (AP, AFP) Teljes titoktartás mellett folynak a Jarring vezette arab—izraeli közvetett béketárgyalások. Hétfőn a svéd diplomata továbbította Tekoahnak, Iz­rael ENSZ-nagykövetének az izraeli ja­vaslatokra adott egyiptomi választ. Te­­koah közölte, hogy az okmányt Izrael­ben „nagyon alaposan fogják tanulmá­nyozni”. Az izraeli javaslatok tartalmára csak közvetett utalás van: a kairói Al Ahram keddi száma hangoztatja, hogy a szóban forgó indítvány figyelmen kívül hagyja az alapvető kérdéseket , az izraeli meg­szálló csapatok visszavonását és a Pa­lesztinai nép jogait. Ugyancsak az Al Ahramban olvasha­tó, hogy Zajjat egyiptomi ENSZ-fődele­­gátus kormánya nevében emlékiratot jut­tatott el Jarringhoz. Az emlékirat ismé­telten leszögezi, hogy az EAK elfogadja a Biztonsági Tanács határozatát, tartal­mazza továbbá a határozat végrehajtá­sának mikéntjével kapcsolatos egyiptomi elképzelést, valamint tisztázza Egyiptom­nak azt az álláspontját, amellyel a múlt évben ismertették meg a svéd diploma­tát. Jarring egyébként hétfőn nemcsak Te­­koahval, hanem az arab partnerekkel: Zajjattal és El-Ferrával is tárgyalt. Időközben Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnök kedden jelezte: kormánya nem kíván részt venni a Jarring-féle tár­gyalásokon. Libanon felkérte az Egyesült Államo­kat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy a további agresszív támadások el­kerülése végett gyakoroljanak­ nyomást Izraelre — közölték az AP hírügynökség­gel mértékadó helyen. Négyhatalmi megbeszélések Megbeszélésre került sor most ameri­kai fődelegátus rezidenciáján is. Itt a négy nagyhatalom megbízottai tartották meg soron levő tanácskozásukat a közel­­keleti válság rendezésének lehetőségei­ről. Hasonlóan a korábbiakhoz, a mos­tani megbeszélésről sem adtak ki köz­leményt, csupán a következő összejöve­tel időpontját tűzték ki január 27-re. Kedden New Yorkban a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország ENSZ-képviselője újabb talál­kozót tartott a közel-keleti válság bé­kés politikai rendezéséről. Most kedden találkozott Jarringgal, majd U Thant főtitkárt tájékoztatta a négy nagyhatalom ENSZ-nagyköveteinek újabb tanácskozásáról. Nimeri Kairóban (MENA) Gaafar Nimeri vezérőrnagy, szudáni elnök kedden megérkezett Kai­róba, ahol szerdán kezdődik a tervezett arab államszövetség négy kormányfőjé­nek értekezlete. A szudáni elnököt a re­pülőtéren Anvar Szadat, az EAK elnöke, Ali Szabri és Husszein el Safei alelnö­kök, valamint az ASZÚ vezetői fogad­ták. A PFSZ jelentése (TASZSZ, UPI) A Palesztinai Felsza­badító Szervezet szóvivője bejelentette, hogy izraeli repülőgépek kedd reggel lé­gitámadást hajtottak végre a Jordán fo­lyó völgyének északi részén. Ugyancsak a PFSZ központi bizottsá­gának hivatalos képviselője tartott tá­jékoztatót Ammanban a jordániai hely­zet normalizálásáról. Hangsúlyozta, hogy a szeptemberi polgárháború óta a kor­mány és az ellenállási szervezetek elő­ször teljesítik maradéktalanul vállalt kö­telezettségeiket. A fővárosban csökken a katonai járőrök száma, a partizánok pe­dig visszahúzódtak a városokon kívül fekvő támaszpontjukra. A hadsereg folyamatosan visszaadja a partizánoktól zsákmányolt fegyvereket és szabadon bocsátja a még fogságban levő Palesztinai ellenállókat. Hilmi tábornok, a katonai ellenőrző bizottság parancsno­kai jelentette, hogy Ammanban jól halad a fegyverek begyűjtése a palesztinai mi­­lícistáktól. Koszigin fogadta Schrödert (DPA, UPI) Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben fogad­ta Gerhard Schrödert, a nyugatnémet parlament külügyi bizottságának elnökét, a CDU elnökhelyettesét, és megbeszé­lést folytatott vele időszerű politikai kér­désekről. A találkozón jelen volt Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete is. A találkozót Schröder kérte. Mint hi­vatalosan közölték, a találkozón érintet­ték a Szovjetunió és az NSZK kacsolatai­­nak több időszerű kérdését. Az Interparlamentáris Unió szovjet csoportja kedden villásreggelit adott Schröder tiszteletére. A villásreggelin Alekszej Silyikov, az Interparlamentáris Unió szovjet csoport­jának elnöke mondott beszédet. Schröder ugyancsak felszólalt a villásreggelin. Muskie sajtóértekezlete (UPI, AP) Edmund Muskie demokrata párti szenátor hétfőn este sajtóértekez­leten számolt be kéthetes közel-keleti és európai tájékozódó körútjáról. A párt je­lenleg legesélyesebbnek látszó pályázója az elnökjelöltségre kijelentette: körútján szerzett új benyomásai alapján úgy véli,­ hogy egy európai biztonsági konferencia elvezethet a kiegyensúlyozott, kölcsönös haderőcsökkentéshez Európában. Muskie eddig a szenátorok Mansfield vezette cso­­potjához tartozott és az Európában állo­másozó amerikai erők egyoldalú csök­kentését szorgalmazta. Új meggyőződésével kapcsolatban fon­tos tényezőként említette az NSZK keleti politikáját, valamint a folyamatban levő, Nyugat-Berlinről szóló tárgyalásokat. Az észak-írországi zavargások megfékezéséért (Reuter, UPI) James Chichester-Clark észak-írországi miniszterelnöknek Regi­nald Maudling brit belügyminiszterrel folytatott megbeszélései után kiadott köz­lemény hangoztatja, hogy a brit és az északír kormány elhatározta, teljes hatá­rozottsággal fellépnek az Észak-Írország­­ban kirobbant zavargások megfékezéséért. A közlemény hírül adja azt is, hogy Lord Carrington hadügyminiszter és Richard Sharpies belügyi államminiszter rövidesen Belfastba utazik, hogy szemé­lyesen meggyőződjék a rendfenntartó erők együttműködésének hatékonyságá­ról. ________________________ Nagygyűlés a Bolíviai KP évfordulóján (TASZSZ) A Bolíviai Kommunista Párt megalakulásának 21. évfordulója alkalmából La Pazban nagygyűlést tar­tottak, amelyen Jorge Colle Cueto, a párt központi bizottságának első titkára hang­súlyozta: a dolgozók egyre növekvő sze­repet játszanak a komoly politikai fel­adatok megoldásában. Megbélyegezte a belső reakciónak azt a törekvését, hogy semmilyen eszköztől vissza nem riadva meg akarja buktatni Torrez tábornok haladó, antiimperialis­­ta kormányát. A bolíviai kommunisták a nép iránt érzett történelmi felelőssé­güktől áthatva elsőrendű politikai fel­adatuknak tartják, hogy minden népi és hazafias erőt egyesítsenek e kísérletek meghiúsítására. WALTER ULBRICHT, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, valamint Willi Stoph miniszterelnök kedden fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a VDK mi­niszterelnök-helyettesét, aki kormány­­küldöttség élén tartózkodik Berlinben. DR. HASZÁN KATHIRNAK, a KB tagjának vezetésével hatnapos látogatást tett Jugoszláviában a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet küldöttsége. TITO JUGOSZLÁV ELNÖK február első felében látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, s ez alkalommal megbeszéléseket folytat Anvar Szadat el­nökkel — közli a keddi Al Ahram. PIERRE HARMEL BELGA KÜLÜGY­MINISZTER kedden ötnapos hivatalos látogatásra Washingtonba utazott. GEORGE MCGOVERN amerikai de­mokrata párti szenátor hétfőn hivatalo­san bejelentette, hogy megpályázza a párt elnökjelöltségét a jövő évi elnök­­választásra. FELGYÚJTOTTÁK A DAILY WORLD­­NAK, az amerikai kommunisták lapjának épületét a „Zsidó Védelmi Liga” nevű cio­nista szervezet tagjai New Yorkban. A hatóságok ezúttal sem léptek fel a szer­vezet vezetőivel szentben.

Next