Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-20 / 20. szám
Napirenden: a pályaválasztás Csaknem 35 ezer fővárosi fiatal szakmát választ — Kik jelentkezzenek gimnáziumba? — Szakközépiskola vagy szakmunkásképzés? Az 1970—71-es tanévben a fővárosban mintegy 19 ezer fiatal fejezi be tanulmányait az általános iskolákban. Hamarosan ismét napirendre kerül tehát a pályaválasztás, a munkaerő-szükséglet és a képesség, a vágyak és lehetőségek öszszehangolásának nagy és felelősségteljes feladata. A fővárosi tanácsnál részletesen tájékoztatták lapunkat arról, hogy milyen lehetőségek közül választhatnak az idén végző fiatalok. A budapesti gimnáziumokba 5200 fővárosi és 800 vidéki, a szakközépiskolákba 5800 budapesti, 2000 vidéki, a gép- és gyorsíró iskolákba 1000 fővárosi, 300 vidéki, a szakmunkásképző intézetekbe 7000 budapesti és 13 800 vidéki gyermek vehető fel a következő tanévre. Ebben az időszakban az összes új munkaerő csaknem 40 százalékát segéd- és betanított munkára, mintegy 35 százalékát szakmunkára, 15 százalékát szakmai középfokú képesítéssel ellátható munkakörre és 10 százalékát felsőfokú végzettséget megkövetelő munkára igényli a népgazdaság. Gimnáziumi körzetek Mindenképpen helyeselhető a főváros vezetőinek álláspontja, amely szerint gimnáziumba elsősorban azok a tanulók jelentkezzenek, akik később felsőfokú intézményben szándékoznak tovább tanulni. A gimnáziumba kerülő fiatalok egy része szakosított osztályokban folytathatja tanulmányát. Budapest számos kerületében több gimnázium és egyéb középfokú oktatási intézmény működik, ám van olyan kerület is, ahol mindössze egy gimnázium működik. Éppen ezért a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott megfelelő gimnáziumi körzetek kialakításáról. A körzetesítés célja: az összes férőhelyek, az általános és szakosított tantermi osztályok arányos ■— a fővárosi lakosság igényeinek megfelelő kijelölése, hogy lakóhelye miatt senkit ne érhessen hátrány. Budapesten nyolc körzet van. Az első számú körzet iskoláiban tanulhatnak tovább az V., XVIII. és XIX. kerület tanulói; a második körzetbe a IX., XX. és XXI. kerület; a harmadik körzetbe a IV., VI., XIII., a negyedik számú körzetbe a XI. és XXII. kerület; az ötödik körzetbe az I., II., III., XII. kerület, a hatos körzetbe a VII., VIII. kerület, a hetes körzetbe a XIV., XV., XVI. kerület, a nyolcas számú körzetbe a X. és XVII. kerületben lakó általános iskolások tartoznak. Szeptemberben 182 gimnáziumi első osztályban kezdődik meg a fiatalok tanítása, ebből 69,5 általános tantervű, 61 nyelvi, 46,5 természettudományos, és 5 egyéb szakosított osztály lesz. Ki jelentkezhet szakközépiskolába ? A szülőknek joga van gyermeke felvételét körzeten kívül levő gimnáziumba is kérnie. Ez esetben azonban vállalnia kell azt a kockázatot, hogy ha gyermekét nem veszik fel, saját körzetén kívüli gimnáziumba, akkor esetleg férőhely hiányában egyetlen gimnáziumba sem nyerhet felvételt. Szakközépiskolába felvételüket kérhetik azok az általános iskolai tanulók, akik a VIII. osztályt akár az idén, akár az elmúlt években sikeresen elvégezték, de 17. életévüket szeptember 1-ig nem, töltik be. A felvétel elsődleges feltétele az egészségi alkalmasság, amelyet előzőleg alkalmassági vizsgálat állapít meg. Ez teljesen díjtalan, és Budapesten a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete (VII. kerület, Kertész u. 32.) végzi. A felvétel elbírálásánál — a tanulmányi eredmény ismerete mellett — igen lényeges a tanuló személyiségére vonatkozó pszichológiai, pedagógiai jellemzés és javaslat. A tanuló szakmai rátermettségéről még a felvétele elbírálása előtt meg kell győződni. A szakmunkásképző iskolába a jelentkezés február 1-én kezdődik. A jelentkezési lapokat az osztályfőnökök adják ki a diákoknak. Minden tanuló csak egy lapot állíthat ki. A kitöltött lapokat az általános iskola március 1-ig továbbítja a szakma szerinti képzésre kijelölt szakmunkástanuló-iskolába. A felvétel az általános iskolát végzettek részére március 1-én kezdődik. A középiskolát végzettek felvétele június 20-tól augusztus 15-ig tart. Az iskoláztatásra való jelentkezés lépcsőzetes lezárása azt a célt szolgálja, hogy a középiskolába jelentkezett, de fel nem vett tanulók még jelentkezhessenek szakmunkásképzésre. A tanulóknak, egyetlen szakmában sem kell felvételi vizsgát tenniük. A szakmunkásképző iskolába való felvételnek általában nincsenek tanulmányi eredménybeli megkötései, mégis szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy az elméleti tudást igénylő szakmákban elsősorban a jobb tanulmányi eredményt elérő tanulók számíthatnak felvételre. (Ilyen, a többi között az elektrotechnikai, elektromos, vegyipari stb. szakma.) Az országgyűlés 1969 decemberében fogadta el a szakmunkásképzésről szóló törvényt. Ennek értelmében az idén tanulói szabadság helyett, a leendő szakmunkások már oktatási szünetet kapnak. A nyári oktatási szünet legalább 30 nap, a téli és tavaszi szünet pedig egy, illetve két hét lehet. A leendő szakmunkások minimális ösztöndíja havonta 40 forint, a maximális pedig 700 forint. A leendő szakmunkások az ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül jutalmat és társadalmi ösztöndíjat is kaphatnak. Az új óraterv szerint az elméleti gyakorlat arányában továbbra is a gyakorlati oktatásra kell a több időt fordítani. Ennek megfelelően azoknál a szakmáknál, ahol a képzés ideje 3 év, a jelenlegi 24—76 százalékos elméleti—gyakorlati oktatási arány 31—69 százalékra módosul. Azoknál a szakmáknál, ahol a képzési idő 2 év, 27—73 százalékos ez az arány. Budapesten az idén a középiskolákban előreláthatóan 15 655 fiatal fejezi be tanulmányait. Közülük 7445 leány. A fiatalok jelentős része közvetlenül érettségi után munkába lép. A tanulmányaikat befejező ipari technikumot végzettek elhelyezkedésével kapcsolatban különösebb probléma nem várható, mert a vállalatok a fiatalokat szakképzettségüknek megfelelő termelőmunkában azonnal tudják foglalkoztatni. A mezőgazdasági technikumban végző fővárosi fiatalok száma viszonylag kevés, de megfelelő elhelyezkedésük ennek ellenére sem biztosított. A közgazdasági szakirányú középiskolát végzettek viszont évek óta könnyű szerrel el tudnak helyezkedni. Ez a helyzet az idén is. Szaktanfolyamokat rendeznek Budapesten több nagyüzem a hiányzó szakmunkásállomány pótlására és egyes speciális feladatok elvégzésére szaktanfolyamokat rendez a gimnáziumban érettségizettek számára. A középiskolák negyedik osztályát" Végzettek — az általános iskolásoktól eltérően — nem jelenteeté.a alap kitövésével, hanem,, a választott szakmát oktató iskolákhoz benyújtott kérelem, vagy személyes jelentkezés útján kérhetik felvételüket. A tanulóknak általában nem kell felvételi vizsgát tenniük. Ez azonban az idén sem csökkenti a fiatalok és a családok pályaválasztási gondjait, amelyeknek megoldására már most készülnek a fővárosi tanács illetékesei is. Fahidy József Manapság merőben új profiljuk van az úgynevezett „hosszú téli esték”-nek, hiszen leköt a tv-műsor. Olykor mégis hozzájuthatunk kiadós emberi beszélgetésekhez. Különösen, ha valaki tudatosan keresi és szervezi az alkalmakat, ráadásul még a témát is. Sajnos, ritkák ezek, ritkák, de mindenképpen hasznosak. Tapintatosan, jó néhány „televíziómentes” hétfő estén csengettem különböző foglalkozású emberek ajtajain. Amint tehettem, ugyanazon témára tereltem a szót: sikerek és kudarcok. Tulajdonképpen a sikerélmények után kutattam. Riporteri mércével ugyan, de mégis oknyomozóan, mert gyakoriságukból más fontos életkérdésekről is hírt, tudósítást, információt kaphat az ember. Például a munkahely légköréről, a vezetői munkastílusról, a ... Ám a magános meditálás helyett nyilatkozzanak inkább a beszélgetések részvevői. Természetesen a kötelező diszkréció határain belül. * Partnerem vidéki tudományos intézet munkatársa, aki egyébként nem adta fel budapesti illetőségét. Most éppen szabadságon van „itthon”. A negyvenesek nemzedékéhez tartozik, tehát olyan ember, akinek már illik valami komolyat felmutatnia. Meg kell adni, tudományos pályafutásának adatai szépen ívelő karriert rajzolnak elénk. Rendszeresen jelennek meg publikációi, két könyvet írt. Éveket töltött külföldön állami ösztöndíjjal. És így tovább. Furcsa módon, sokkal kevesebbet beszél a sikerekről, mint azokról a dolgokról, amelyek sértik, s amelyek bántják, mint divatosan és elegánsan kifejezi magát: „zavarják a mobilitásomat”. — Nem valószínű — mondja —, hogy a gerontológia szakembere egyértelműen öregnek nevezné a főnökömet. Sprintem mégsem tartozik azon ritkább egyéniségek, alkatok közé, akik életük utolsó szakaszaiban is friss kontaktusban tudnak maradni a tudományos tempóval, a szakmai sodrással. Ragaszkodik olyan elvekhez, amelyek ma már nem számíthatnak szinteknek. Természetesen, minderről ő nem tud, inkább bennünket vádol, mert azt hiszi, hogy a fiatalok etikátlan agreszszivitással őt, a személyt támadják. Talán féltékeny azokra, akik, bár mélyen tisztelik életművének teljességét, nem haboznak vitába szállni vele, ha a tudományos előrelépés ezt úgy kívánja? Ilyen légkörben rosszul érzem magam, és minden szakmai sikerhez keserű íz vegyül. Menynyivel lendületesebb lenne a tempónk, ha közösen és őszintén örülhetnénk egymás sikerének! * Munkásasszony, havi ezerhatszázas átlaggal. A férje vasutas. Két gyermekük van, az egyik általános iskolás, a másik gimnazista. Szövetkezeti lakásban élnek, nemrég vásárolt bútorok között. Nem felejtik el az új vendég figyelmét felhívni a legfrissebb gyarapodásra, a szőnyegre, amelynek dicsérik a mintáját és a minőségét. Mindezt valahogy így foglalja öszsze az asszony: — Jutottunk valamire. Kereken megkérdezem: — Megbecsülik a gyárban? Dicsekszik. — A tavalyi április negyediki ünnepségen kaptam meg a kiváló jelvényt, pénzjutalommal együtt. Az ünnepség elnökségébe is beültettek. — Tehát jól van. — Nem mondhatnám. Szerintem az a legnagyobb baj, hogy a bérezésnél nem tesznek eléggé különbséget a jó munkás és a rossz munkás között — kezdi sorolni a bajokat, és érezni a fogalmazáson, a tempón, hogy nem először beszél ezekről. — Mindenki meghatározott összeget kap. Fizetéskor azután nagy az egyezkedés, vagyis az elégedetlenség, hiszen bent jól ismerjük, hogy ki az, aki csak bent van a műhelyben, és ki az, aki dolgozik is. Mégis egyforma a pénz, mindenkit egy szatyorba tettek a fixbérezéssel. Az egyik brigád többet keres a másiknál, de azon belül az emberek között nincs kereseti különbség. Jó így a gyárnak, hogy éppen a legjobbmunkások keserednek el minden borítékosztásnál ? — Aligha jó. Mi bántja még ezenkívül? — Nem árulja el a férjemnek, majd én szólok, ha kibuggyan belőlem. Nehéz a második műszak. Boldogan vállalom a családomért, de nagyon jólesne, ha néha megdicsérné az uram a tiszta lakást, a jó vacsorát. * Amikor belépett a gyárkapun, a portás hozzáigazította az órát. Önmaga sem tagadja, hogy ebből presztízskérdést csinált. Pontosan és becsületesen kidolgozott nyugdíjéveket gyűjtött arra az időre, amikor le kell tenni a szerszámot. — Hogyan emlékszik vissza a gyárra? — Nemcsak emlékszem, hanem most is vele élek. Bejárok, körülnézek, ha kell, segítek a fiataloknak és örülök, ha szívesen fogadják. De volt három hónap, amikor felé sem néztem a volt munkahelyemnek. A nyugdíjazáskor nagyon megsértettek. — Hogyan ? — A brigádom kitett magáért, az utolsó nap délutánján szép ünnepséget rendezett, megittunk négy üveg hárslevelűt, és ezüst cigarettatárcát kaptam a szaktársaktól. Aztán délben jött a kézbesítő asszony, és mondja, hogy levelet hozott az igazgató elvtárstól. Izgalommal bontogattam, azt hittem, levélben köszöni meg a harminc évemet, ha már személyesen nem ér rá. Hát az állt benne, hogy ilyen és ilyen paragrafus alapján ettől és ettől az időtől felmond, nem tart igényt a munkámra. Mint, amit egy lógósnak szoktak küldeni. Mondták a szaktársak, ne vegyem a szívemre, ez a hivatalos formája a nyugdíjazásnak. De én a szívemre vettem! Mert például, ha vasárnap is be kellett jönni a műhelybe, amikor hajrázni kellett, nem firtattam semmiféle paragrafust. Sem én, sem a többiek, hanem dolgoztunk a gyárért, ahogy a becsület kívánta. — Aztán mégis kibékült? — Hát... a gyárra miért haragudjak? Fújja a füstöt. — Nem könnyű nyugdíjasnak lenni. Talán nehezebb is, mint a műhelyben izzadni. * Sikerek, kudarcok? Véletlenül, a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán, vagy valamiféle törvényszerűséggel rakódva egymás mellé egy ember életében? Elegendő az egyéni siker a harmonikus elégedettséghez? Mi a szerepe a társadalmi megbecsülésnek, a munkahelyi klímának? Megannyi fontos kérdés, amelyek nem kis mértékben talán éppen a vezetés tudományához tartoznak és attól várnak válaszokat. De arra mindenképpen szükség van, hogy a vezetők módszeresen, tudományos kiszámítottsággal építsenek a sikerélmény ösztönző hatására. Ez talán e rövid interjúmozaikból is kiderül Soltész István . Sikerekről és kudarcokról Sikerélmény, munkahelyi légkör- A tudományos kutató és a munkásasszony — Miért zsörtölődik a nyugdíjas ? , WIM 2 1971. JANUÁR 20. SZERDA HAZAI KORKÉP Megyei Hírlap Vitaülés az ifjúsági törvénytervezetről Pécsett, a Hazafias Népfront és a KISZ — az Igazságügy-minisztérium felkérésére — széles körű vitára bocsátotta a törvénytervezetet a városban. A munkába bevonták az üzemek és a vállalatok, az ügyészségek és a bíróságok, valamint a különféle fokozatú oktatási intézmények — elsősorban az egyetemek és a főiskolák — vezetőit, munkatársait, az ott dolgozó, illetve tanuló fiatalokat. A vélemények összegezésére a Hazafias Népfront és a KISZ pécsi bizottsága kedden vitaülést rendezett az Orvostudományi Egyetemen. A tanácskozáson dr. László Jenő, az Igazságügy-minisztérium kodifikációs bizottságának titkára tájékoztatta a részvevőket a törvényelőkészítő munkáról, majd megkezdődött a vita. A vitaülés tanulságait az elnöklő dr. Szoloczki Mihály, a Pécsi Jogtudományi Egyetem dékánja összegezte. Kétezer-hatszáz pedagógusjelölt kezdi meg tanulmányait Ebben az évben a tanárképző főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek nappali tagozatán összesen 2610-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A jelentkezőket, akár a korábbi években is, a területi elv alapján veszik fel. A gyógypedagógiai tanárképző főiskolára és a tanítóképzők tanítói szakára, illetve az óvónőképzőkbe pályázók jelentkezési iratait március 25-ig kell beadni. A tanárképző főiskolákra és a tanítóképző intézetek népművelő-könyvtáros szakára jelentkező hallgatók anyagát a középiskoláknak május 2-ig kell megküldeniük a területileg illetékes pedagógusképző intézmény címére. Szabolcs-Szatmárban a tanítói pályára jelentkezők iratait is a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolára kell eljuttatni. A pedagógusképzőkben a felvételi vizsgák június 25. és július 10. között lesznek. A gyógypedagógiai tanárképző főiskolára, a tanítóképzők tanítói szakára, valamint az óvónőképzőkbe pályázóknak a felvételit megelőzően alkalmassági vizsgát kell tenniük, április 5. és 13. között. Helyreállították a szamosközi villamos berendezéseket Elkészült, s február első napjaiban en- ■ nepélyesen átadják rendeltetésének a fehérgyarmati 120 20 kW-os transzformátorállomást, és a hozzá tartozó 23 kilométer hosszúságú, 120 kilowattos távvezetéket. Az új transzformátor-állomás teljesítménye hatszor nagyobb a réginél, amelyet a múlt évi árvíz tett tönkre. Ezzel befejeződött a Szamosközben az árvíz által megrongált villamos berendezések helyreállítása.