Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1971-02-23 / 54. szám
4 1971. FEBRUÁR 23. KEDD HAZAI KÖRKÉP NEMZETKÖZI POLITIKA MAGYAR HÍRLAP Lubomir Strougal Budapesten Díszvacsora a Parlament Vadász-termében (Folytatás az 1. oldalról) Fock Jenő és felesége hétfőn este, a Parlament Vadász-termében díszvacsorát adott dr. Lubomir Strougal és felesége tiszteletére. Részt vettek a vacsorán a csehszlovák kormányelnök kíséretének tagjai is. A vacsorán részt vett Aczél György, az MSZMP KB titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Kőmíves István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Vince József, hazánk prágai nagykövete és a politikai élet több más vezető személyisége. A szívélyes légkörben lezajlott vacsorán Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Fock Jenő pohárköszöntője Tisztelt Strougal elvtársi Tisztelt Strougal elvtársnő! Kedves elvtársnők, elvtársak! Nagy öröm számunkra, hogy körünkben üdvözölhetjük a szomszédos, testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökét, kedves feleségét és kíséretének tagjait. A látogatást fontos eseménynek tartjuk, amely hozzájárul országaink kapcsolatainak fejlesztéséhez, baráti együttműködésünk és a szocialista országok egységének erősítéséhez. Már az eddigi megbeszéléseinken is nyilvánvalóvá vált, hogy nézeteink minden jelentősebb kérdésben megegyeznek, azonos célok, törekvések vezérelnek bennünket. A kölcsönös bizalom, együttműködésünk eredményesebbé tételére való törekvés, a testvéri segítőkészség jegyében fejlődnek és válnak mind sokoldalúbbá, egyre szorosabbá politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink. Külpolitikai együttműködésünk mind szélesebb területekre terjed ki. Egyre jobban kihasználjuk a szocialista integráció adta lehetőségeket. Országaink szocialista fejlődését segítjük, amikor kapcsolataink további elmélyítésére, hatékonyabbá tételére törekszünk. Együttműködésünk erősíti a világbéke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét szerte a világon. Ilyen értelemben foglalt állást pártunk X. kongresszusa, amely a szocialista országokkal — közöttük a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal — fennálló kapcsolataink erősítését, szorosabbra fűzését tűzte ki célul. Nagyra értékeljük szoros szövetségünket és testvériségünket a Szovjetunióval, amely további szocialista építőmunkánknak, népünk boldogulásának legfőbb záloga. Alapvetően fontosnak tartjuk a szocialista országok közösségének egységét és a magunk részéről mindent megteszünk ennek erősítésére. Szívből örülünk annak, hogy országukban konszolidálódtak a viszonyok és hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, kormánya, Csehszlovákia dolgozó népe sikereket ért el a szocializmus építésében. Népünk körében kedvező visszhangot váltott ki a csehszlovák vezetők értékelése, mely szerint Csehszlovákia újra a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szilárd láncszeme. Ezt a nagy jelentőségű tényt tapasztalataink, kétoldalú kapcsolataink alakulása alapján mi is tanúsíthatjuk. Tudjuk, hogy csehszlovák elvtársaink ezt a sikert nagy küzdelem árán érték el. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a további előrelépés mennyi fáradozást, következetességet, szilárdságot és harcot igényel. Az elért eredményeket, amint ezt Husák és Kádár elvtársak találkozójukon is leszögezték, a proletár internacionalizmus nagy győzelmének tekintjük. Őszintén kívánjuk, hogy törekvéseiket, szocialista hazájuk felvirágoztatásáért folytatott küzdelmüket további siker koronázza. Olyan időben találkozunk most Magyarország fővárosában, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák munkásosztály, Csehszlovákia dolgozó népe a nagy februári győzelem 23. évfordulójára emlékezik. 1948 februárját méltán tekintjük közös szocialista ügyünk vívmányának, a nemzetközi kommunista forradalmi harc nagy eseményének. Kedves elvtársak és elvtársnők! Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, kormánya és dolgozó népe további sikereire, barátaink egészségére, a közelgő évfordulóra emeljem poharam. Erőt, egészséget és további eredményeket kívánok. A vacsorán pohárköszöntőt mondott dr. Lubomir Strougal is. A csehszlovák kormányfő válasza Dr. Lubomir Strougal pohárköszöntőjében a következőket mondta: Tisztelt Fock elvtárs! Tisztelt Fock elvtársnő! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Szeretném mindnyájuknak, s mindenekelőtt önnek, miniszterelnök elvtárs, a legmelegebben megköszönni a szívélyes, elvtársi fogadtatást, amelyben küldöttségünket részesítették s azt a kellemes légkört, amellyel bennünket körülvesznek. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek Husák és Svoboda elvtárs, valamint pártunk és kormányunk vezetőinek üdvözletét, a magyar nép boldogulására, építőmunkájának további sikereire irányuló jókívánságainkat. Olyan időszakban látogattunk el önökhöz, amikor a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a párt X. kongresszusának határozatait valósítja meg. A sikerek, amelyeket az elmúlt időszakban elértek, nagyon figyelemreméltóak és őszinte elismerést érdemelnek. A magyar nép joggal lehet büszke eredményeire. Biztosítom önöket, hogy mi is szívből örülünk e sikereknek. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az önök eredményei — a többi testvéri szocialista ország segítségével együtt — jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Csehszlovákiában rövid idő alatt leküzdhettük a súlyos válságot. Ez megerősíti hazánkban a bizalmat intézkedéseink helyességében, céljaink valóra váltásában. Ismeretes önök előtt, hogy pártunk XIV. kongresszusára készül; erre májusban kerül sor. Ugyanekkor ünnepeljük kommunista pártunk megalakulásának 50. évfordulóját is. A kongresszus nemcsak háború utáni fejlődésünknek, hanem a szó legszorosabb értelmében pártunk egész történetének egyik legbonyolultabb szakaszát zárja majd le. A kongresszus előtti időszak legfontosabb feladatának azt tartjuk, hogy a központi bizottság decemberi ülésén elfogadott dokumentum szellemében, a válságos helyzetből levont tanulságok alapján pártunk szervezeti és eszmei egységét következetesen erősítsük. A tapasztalatok bennünket — gyakran igen súlyos áron — megtanítottak arra, hogy pártunk egysége a szocializmus építése során döntő előfeltétele a társadalom öszszes alkotó erői kibontakoztatásának, záloga kitűzött céljaink elérésének. Tudatában vagyunk annak, csak így biztosíthatjuk, hogy a XIV. pártkongresszus tovább mélyítse, erősítse a párt vezető szerepét, s hogy tökéletesítsük a szocialista állam valamennyi szervének tevékenységét a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében. Önök, közvetlen szomszédaink, jól tudják, hogy mit sikerült elérnünk 1969 áprilisa óta, s hogy mit kell még tennünk. Úgy vélem, hogy pártunk politikájának valóra váltásában a magas színvonalú, offenzív ideológiai nevelőmunka mellett nagy jelentőségűek lesznek népgazdaságunk eredményei is. Ezek fokozásához — minden nehézség ellenére — kedvezőek feltételeink. Következő ötéves tervünk során figyelmünket a népgazdaságban elsősorban a minőségi fejlesztésre, mindenekelőtt az anyagi-műszaki alapok javítására kívánjuk fordítani. A marxizmus—leninizmus elvei alapján, a testvéri szocialista országok tapasztalatait messzemenően figyelembe véve, a tudomány, a technika, az irányítás korszerű módszereinek fejlesztésével, népünknek a szocialista állam irányításában való fokozott részvételével olyan eredményeket akarunk elérni, amelyek lehetővé teszik társadalmunk dinamikus fejlődését, az életszínvonal és a kulturális ellátottság gyors növekedését. Biztosíthatom önöket, tisztelt elvtársak, hogy az 1948-as februári győzelem hagyományainak szellemében, a szocializmus pozícióinak megszilárdításával, a testvéri szocialista országokkal való szövetség szorosabbá tételével, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erősítésével haladunk tovább. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy nemzeti létünk, függetlenségünk, szocialista jövőnk elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz, közös barátunkhoz és szövetségesünkhöz fűződő kapcsolatainktól. Soha nem fogjuk megengedni, hogy bárki bármikor megzavarja viszonyunkat a Szovjetunió, a szocialista országok népeivel. Olyan elkötelezettség ez, amelyben éppen az elmúlt évek történelmi tanulsága erősített meg bennünket. Dr. Lubomir Strougal a magyar vendéglátók egészségére, a Magyar Népköztársaság felvirágzására, a boldog jövőjére, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya munkájának sikereire, Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő egészségére, a testvéri csehszlovák és magyar nép barátságára, közös sikereire emelte poharát. KÜLFÖLDI LAPOKBÓL A Varsói Szer____*._Szödés országai máDTTmr PDXVfl külügyminiszter mrS.IJUL rntVfU rdnek bukaresti találkozójáról írja a prágai újság: — A NATO álláspontja és módszerei ellenére a hét szocialista ország egyöntetűen úgy véli, hogy az utóbbi időben az európai horizonton mégis a javulás jelei kezdenek kirajzolódni. Emlékeztetnünk kell a szovjet—nyugatnémet szerződésre, a tavalyi esztendő legfontosabb eseményére. A dokumentumban lefektetett elvek: a jelenlegi határok tiszteletben tartása, a támadás kizárása, az együttműködés, éppen azok az elvek, amelyek alapján a szocialista országok már évek óta fáradoznak az európai kapcsolatok rendezésén. Ezek az elvek fejeződnek ki a lengyel—nyugatnémet szerződésben, s a Német Szövetségi Köztársasággal a még rendezetlen kérdésekről ebben a szellemben hajlandó tárgyalni Csehszlovákia is,lésben jutottak kifejezésre. Ezt nem szabad lebecsülni. Az életszínvonal emelésének lehetőségei azonban korlátozottak. Felső határukat megszabják a rendelkezésre álló eszközök, amelyek jelenleg minimálisak. A fentiek ellenére, a tavaly decemberi élelmiszer-áremelés érvénytelenítése helyes, mert az kézzelfoghatóan az életszínvonal csökkenését jelentette, s közvetlenül az okozta a tengermelléki városok munkásainak megmozdulását. Az áremelés érvénytelenítésére elsősorban a Szovjetunió segítsége révén kerülhetett sor. A hosszú lejáratú szovjet hitelből vásárolhatunk húst és élelmiszert. A régi élelmiszerárak visszaállításából viszont az következik, hogy az államnak most nem áll módjában teljesíteni a béremelési követeléseket, mert az általános áremeléshez és elkerülhetetlenül inflációhoz vezetne. A lakosság nagyobb fogyasztását több termeléssel kell biztosítani. SWttofflotk Stets „ÄS? címmel Tom Wicker írja az újság vasárnapi számában. Nixon elnök február 17-i sajtóértekezletén világossá tette, hogy amit a szkeptikusok már régóta tudnak — igaz. Vietnami politikája nem arra épül, hogy az amerikaiakat fokozatosan vissza kell vonni Dél-Vietnamból, majd pedig Indokína népére bízni, hogy maga gondoskodjék magáról, vagy harcolja ki problémái megoldását. Ehelyett az amerikai légi tevékenység fokozása és a dél-vietnami emberanyag bevetése útján, az eszkaláció politikáját folytatja a katonai győzelem céljából. Nixon minden ponton gondosan megalapozta a korlátlan légi háború gondolatát azzal a doktrínával, hogy az amerikai csapatok életbiztonságának védelmében cselekszik! Ezzel az otromba félrevezetéssel igazolták a kambodzsai inváziót és ugyanezt használják igazolásul most is, amikor a hadműveleteket kiterjesztik a laoszi háromszögre. Ezek olyan ember kijelentései, aki leszámolásra törekszik ... Ha az elnök, mint Dél-Vietnamban és Kambodzsában, Laoszban sem tud katonai győzelmet kivívni, akkor már csupán egyetlen hely marad, ahol a győzelmet keresheti, s minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy Nixon ezt meg is fogja tenni. Az elnök, aki a háború befejezésének — s nem megnyerésének — ígéretével került hatalomra, hathatósan megtorpedózta a párizsi tárgyalásokat... a tárgyalások holtak. A megkülönböztetés nélküli légi hadviselés és a vak ágyútűz politikája általános pusztulást és halált jelent. Indokína népeinek szemében aljas hazugság, hogy ez a kormány „kifelé megy a háborúból”, hiszen éppen ellenkezőleg: tűzvészként terjeszti a háborút A Lengyel Egye- POLITYKA sült Munkáspárt rv) hetilapja az ország belpolitikai helyzetéről ír, s leszögezi: az ország helyzete komoly. A sok égető gazdasági és társadalmi probléma mielőbbi megoldást követel. A problémák sok esetben fizetésemelési követe Dr. Lubomir Strougal feleségének látogatásai Vera Strougalová asszony, a csehszlovák kormányelnök felesége Hétfőn Fock Jenőnének, Vince Józsefnének és Dvorská asszonynak, a csehszlovák nagykövet feleségének társaságában a Nemzeti Galériában tett látogatást Megtekintette a XIX. századi festményeket, majd vendéglátói társaságában sétát tett a Belvárosban és rögtönzött divatmemutatót tekintet meg a Rotschild ruhaszalonban. l'Humanité hogy a Franciaország és a NATO közötti együttműködésről az utóbbi időben több, részben ellentmondó cikk jelent meg a francia sajtóban. Egyes lapok szerint Franciaország továbbra sem tér vissza a NATO integrált rendszerébe, mások viszont Fourquet tábornoknak, a vezérkari főnöknek ellenkező irányba mutató kijelentéseire hivatkoznak. Mindenesetre tény, hogy megszaporodott a közös hadgyakorlatok száma, magas rangú francia tiszteket küldenek megfigyelőként a NATO-parancsnokságokhoz, a vezérkarok kölcsönösen tájékoztatják egymást terveikről és értesüléseikről, s együttműködés bontakozott ki a titkosszolgálat között is. Fourquet tábornok Goodpaster NATO- főparancsnoknál tett látogatásakor, állítólag az iránt érdeklődött, hogy Franciaország milyen áron csatlakozhatna a NATO- nak a mesterséges bolygókon alapuló telekommunikációs rendszeréhez. Fourquet tábornok állítólag bírálja elődje, Ailleret tábornok stratégiai elgondolását, vagyis a mindenoldalú védelemnek de Gaulle által kidolgozott stratégiáját, amely bizonyos fokig független katonapolitikai elgondolást jelentett. Mindezek a jelenségek kétségtelenül az eddigi politika felülvizsgálására mutatnak. . _______ A moszkvai lap InP/SS fS? r& 4-J brüsszeli tudósítója W Wl I ■ ri BWR arról a gyűlésről ír, amely február 23-án nyílik meg Brüsszelben. Világkonferencia a szovjet zsidók védelmében néven. — Washington keze érezhető a szovjetellenes provokáció szervezőinek egész tevékenységében. A konferencia programjából kitűnik, hogy valamennyi fő szónokot az Egyesült Államok és Izrael cionista szervezetei delegálják. A gyűlés részvevőinek több mint egyharmada az óceánról túlról érkezik Brüsszelbe. Még a be nem avatottak számára is nyilvánvaló: közös amerikai—izraeli akcióról van szó, azzal a céllal, hogy megrontsák a nemzetközi légkört, elvonják a világ közvéleményének figyelmét az Egyesült Államok indokínai és Izrael közel-keleti politikájáról. Jahja Khán feloszlatta a polgári kormányt (Reuter, UPI) Jahja Khán pakisztáni elnök feloszlatta tíztagú, polgári személyekből álló kormányát az országban kialakult politikai helyzet miatt. A kormány feloszlatása mindössze kilenc nappal előzi meg az alkotmányozó gyűlést. Az új alkotmány elfogadása megnyitná az utat az országban érvényben levő rendkívüli állapot megszüntetése és a polgári közigazgatás helyreállítása előtt. Tízezer levelezőlap (MTI) Nyolc londoni postás tegnap „sztrájkot tört”: kikézbesítette a Downing street 10-be, Edward Heath miniszterelnök címére azt a 10 000 levelezőlapot, amelyet a vasárnapi nagy tüntetésről küldtek a kormányfőhöz. Az aláírók követelik, hogy Heath avatkozzék be az öt hete húzódó postássztrájkba, de ne a munkáltatók, hanem a postások érdekében. Malaysiai álláspont (Reuter) Vang Di-Pertuan Agong malaysiai uralkodó a parlament ülésszakának megnyitóján bejelentette: Malaysia a jövőben önmaga vállalja a fő felelősséget az ország védelméért, miután Nagy-Britannia 1971 folyamán csökkenti csapatainak létszámát.