Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1971-02-24 / 55. szám

Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP X­ FÓRUM 1971. FEBRUÁR 24. SZERDA 3 Koszorúzás a szovjet hősök emlékművénél A szovjet­ hadsereg megalakulásának 53. évfordulója alkalmából kedden, dél­előtt koszorúzási ünnepség volt a hazánk felszabadításáért vívott harcokban el­esett szovjet hősök gellérthegyi emlék­művénél. A szovjet és a magyar himnusz hang­jai után elsőként a magyar fegyveres erők nevében helyezett el koszorút Czine­­ge Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkás­őrség országos parancsnoka. Ezt követően a Szovjetunió budapesti nagykövetségé­nek képviseletében F. J. Tyitov nagykö­vet, valamint V. K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Böjti János külügyminiszter­­helyettes és Pióker Ignác, az országos elnökség tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága képviseletében Ilrisz László, a központi bizottság titkára és Kiss László, a köz­ponti bizottság tagja, a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-bizottságának titkára koszorú­zott. A szocialista országok Budapesten akk­reditált katonai és légügyi attaséinak ko­szorúját E. Birlea ezredes, a­ Román Szo­cialista Köztársaság, A. Gerovski ezredes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság, valamint E. Wislicz-Iwanszyk ezredes, a Lengyel Népköztársaság kato­nai­ és légügyi attaséja helyezte el. A szovjet hadsereg képviseletében B. P. Ivanov vezérezredes, P. M. Petrenko altábornagy és M. I. Szorokin altábor­nagy koszorúzott. A Magyar Partizán Szövetség részéről Gábor István alelnök és Somogyi Miklós, a szövetség országos bizottságának tagja, a Magyar Honvédelmi Szövetség képvi­seletében Kiss Lajos vezérőrnagy, a szö­vetség főtitkára, dr Csonka Tibor ezre­des és Szabó Mihály alezredes, főtitkárhe­lyettesek koszorúztak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében dr. Ligeti Lajos alelnök és Ottó István nyugalmazott ve­zérőrnagy, az országos elnökség tagja he­lyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepség — amelyen részt vett a magyar néphadsereg tábor­noki és parancsnoki karának számos tag­ja, továbbá a társ fegyveres testületek, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügy­minisztérium több vezető beosztású mun­katársa, valamint I. V. Tutarinov ve­zérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának ma­gyarországi képviselője — az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. * Az évforduló alkalmából a szovjet had­sereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatainak parancsnoksága a M­­ező Imre úti temetőben nyugvó szovjet hősök sír­jainál rendezett — ugyancsak kedden — koszorúzási ünnepséget, ahol a magyar néphadsereg képviselői is elhelyezték a kegyelet és a hála virágait Fogadás a szovjet nagykövetségen A szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulója alkalmából V. K. Gvozd altábornagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi at­taséja kedden fogadást adott a nagykö­vetségen. Megjelent a fogadáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Benkei András belügy­miniszter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Puja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, dr. Mihályfi Ernő, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, továbbá politikai és társadalmi életünk számos más ismert személyisége. Részt vett a fogadáson a magyar néphadsereg tábor­noki és parancsnoki karának sok tagja, a társ fegyveres testületek több vezetője. F. J. Tyitov nagykövettel az élen ott voltak a szovjet nagykövetség diploma­tái, I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői pa­rancsnokságának magyarországi képvise­lője, valamint B. P. Ivanov vezérezredes vezetésével a szovjet hadsereg ideiglene­sen hazánkban állomásozó csapatai pa­rancsnokságának magas rangú képviselői. Megjelent a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, katonai és légügyi attaséja. Ünnepségek, koszorúzások országszerte Kedden országszerte megemlékeztek a szovjet hadsereg és hadiflotta fennállá­sának 53. évfordulójáról. Békéscsabán az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet alakulatoktól érkeztek vendégek a magyar fegyveres erők képviselőinek részvételével rendezett ünnepségre. Győ­rött, a Rába Művelődési Ház volt a szín­helye az ünnepi megemlékezésnek. So­mogy megyében több helyen rendeztek KISZ—Komszomol találkozót. A Szolnok megyei Törökszentmiklóson a Vasas Mű­velődési Házban tartottak ünnepi nagy­gyűlést. Ugyancsak országszerte megkoszorúz­ták a hazánk felszabadulásáért vívott harcokban elesett szovjet katonák em­lékműveit. Miskolcon, a Hősök terén, Szolnokon a városi temetőben, valamint a belvárosi emlékműnél, Kecskeméten a Szabadság téri, Dunaújvárosban az óvá­rosi, Kaposvárott a Szabadság parkban levő emlékműnél rótták le kegyeletüket a helyi párt,­ állami és tömegszerveze­tek, valamint a fegyveres testületek kép­viselői. Koszorúzási ünnepségek voltak az ország más vidékein is. Az általános és a középiskolákban tör­ténelem, illetve osztályfőnöki órákon em­lékeztek meg a tanulóifjúság előtt a pe­dagógusok a szovjet hadseregről. Megállapították a képviselői és tanácsi választókerületek számát Az Elnöki Tanács a fővárosban, és a megyei tanácsok területén az országgyű­lési választókerületek számát az alábbiak szerint állapította meg: Budapesten 67, Baranya megyében 14, Bács-Kiskun me­gyében 20, Békés megyében 15, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 26, Csongrád megyében 16, Fejér megyében 13, Győr- Sopron megyében 15, Hajdú-Bihar me­gyében 18, Heves megyében 12, Komá­rom megyében 10, Nógrád megyében 8, Pest megyében 29, Somogy megyében 12, Szabolcs-Szatmár megyében 20, Szolnok megyében, 15, Tolna megyében 9, Vas megyében 10, Veszprém megyében 14, Zala megyében 9. Az országgyűlési képviselőket és a he­lyi tanácsok tagjait választókerületen­ként választják. Minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képvi­selőt, minden tanácsi választókerület pe­dig egy tanácstagot választ. A helyi ta­nácsok meghatározott számú fővárosi, il­letőleg megyei tanácstagot választanak. Az Elnöki Tanács meghatározta a fő­városi és a megyei tanácsok tagjainak a számát is. Így Budapesten 201, Baranya megyében 90, Bács-Kiskun megyében 115, Békés megyében 90, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 119, Csongrád me­gyében 89, Fejér megyében 78, Győr- Sopron megyében 85, Hajdú-Bihar­ me­gyében 106, Heves megyében 85, Komá­rom megyében 70, Nógrád megyében 72, Pest megyében 120, Somogy megyében 77, Szabolcs-Szatmár megyében 118, Szolnok megyében 90, Tolna megyében 70, Vas megyében 6g, Veszprém megyé­ben 85, Zala megyében 70 megyei ta­nácstagot választanak. Az országgyűlési képviselőket, vala­mint a városi, a fővárosi kerületi és a községi tanácsok tagjait a választópol­gárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján választják. A fővá­rosi tanács és a megyei tanácsok tag­jait a helyi tanácsok választják. Zárszámadáson a pénzügyminiszter Huszadik közgyűlését tartotta kedden a solti Szikra Termelőszövetkezet. A jubi­leumi ünnepségen Vályi Péter pénzügy­­miniszter is részt vett. A gazdaság 1970. évi eredményeiről D. Papp Gyula, a tsz elnöke adott számot a tagságnak. Az ün­nepi közgyűlésen a pénzügyminiszter is szót kért. A pénzügyi fegyelem megtar­tására, a gazdaságosabb, olcsóbb élelmi­szer-termelés lehetőségeire hívta fel az eddig is okosan gazdálkodó Soltiak figyel­mét. TAPASZTALATCSERE M­eglett embereknek még ma is mara­dandó élménye az az idő, amikor — jó negyed százada — megismerkedtünk a tapasztalatcsere fogalmával és gyakor­latával. Friss szellő volt ez, egy közös­ségibb kor beköszöntének első fogalma. Addig féltve őrzött eljárásokat, titkolt fogásokat adott át egyik szakember a má­siknak, egyik munkacsoport a másiknak. Azért, mert átérezték, hogy minden ter­melési tapasztalat, minden szakmai több­let új erőforrás a közös munkában; amit egy ember, egy brigád, egy üzemrész, egy vállalat jól vagy jobban tud, azt szocia­lista becsületből közkinccsé kell ternni az egész ágazatban, sőt, az egész népgazda­ságban. A tapasztalatcserének az az újszerű­sége, látványos, itt-ott kampányszerű korszaka természetesen nem hozható ugyanúgy vissza a mi mai, fejlettebb vi­szonyaink közé. Ma megvan a tapaszta­latcserének a maga szervezettsége. Az ágazati irányító hatóságok, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a külön­böző társadalmi szervezetek mindennapos tevékenységgé tették a tapasztalatok át­adásának és átvételének a folyamatát. A műszaki-technikai tapasztalatcserének széles medreket tárnak fel az egymást követő tudományos és gyakorlati konfe­renciák, nemzetközi szimpozionok, or­szághatárokon belül és kívül lebonyolí­tott cserelátogatások, hosszabb-rövidebb tanulmányi kirándulások. A szakmunkások és a műszakiak társa­sági­ beszélgetéseiben is jelentős helyet kapnak a közvetlen munkahelyi élmé­nyek. Az, hogy mit, hol, hogyan változ­tatnak egy-egy üzem vagy gazdaság tech­nológiájában, gyártási folyamatában és ezzel milyen kudarcok és sikerek jártak. A szakmai tapasztalatcsere a közleke­dőedények funkcióját tölti be a termelés­ben, mert elősegíti, hogy a műszaki-tech­nikai színvonalban ne legyenek kirívó különbségek; nagyjában-egészében érvé­nyesüljön az a törekvés, hogy az elmara­dottabb termelő egységek és termelőerők igyekezzenek felzárkózni az élenjárók­hoz. Érdekes kérdés: vajon a termelés tar­tományában mindennapossá vált ta­pasztalatcsere mennyire lépett át hazánk­ban a termelésirányítás tanulságainak, a politikai és erkölcsi normák átadásának és átvételének tartományába? Vajon a politika végrehajtásának műveletében mennyire képes tanulni, egyik hatóság a másiktól, egyik hivatal a másiktól, egyik vezető testület a másiktól? Bizonyos általános tanulságokat nem­csak „ellesni” lehet, hanem megtanulni és megtanítani is. A tapasztalatcsere a mi körülményeink között nem szorítkoz­hat a gyárak és gazdaságok termelési fo­lyamataira, hanem ki kell terjednie, tár­sadalmi méretekben, minden közhasznú műveletre, az ügyintézéstől az emberekkel való bánásmódig a hivatali munka min­den általános érvényű normájára, a tö­megpolitikai gyakorlattól a kultúrpoliti­kai irányításig mindenféle közéleti tevé­kenységre. Két példa ennek az elgondolásnak az igazolására. Mindkettő negatív, hogy még inkább aláhúzza a pozitív tennivalókat. Egy fontos intézményünk élén hibát hibára halmozott valaki. Saját feje után ment, pedig volt körülötte bölcs koponya elég, intézményen belül is, intézményen kívül is. Nem hatottak rá az országos fel­adatok állandó sürgetései, nem befolyá­solták saját kollektívájának meg nem szűnő figyelmeztetései. Egyedül akarta megváltani a világot. Természetes, hogy csúfosan megbukott, fel kellett menteni a vezetés alól. De ez a felmentés tulajdon­képpen leváltás volt. Ez a vezető most át­került egy testvérintézményhez, alacso­nyabb „rendfokozattal”. Az ottani vezetőt ugyanolyan jelenségek veszik körül, mint egykor őt. De a leváltott vezető hiába teszi ki a lelkét, hiába magyarázza, hogy ő mit és hogyan csinált rosszul, milyen általános normákat sértett meg. A másik intézmény még le nem váltott vezetője nem hallgat rá, másra sem hallgat, ugyanúgy megy a saját feje után, fejjel a falnak ... Képtelen a más kárából, egy másik vezető, egy másik intézmény ku­darcából, tapasztalataiból hasznos tanul­ságokat meríteni. A másik példa rövidebb. Adva van egy kiváló mezőgazdasági mérnök, aki hosszú időn át az egyik gépgyárban mű­ködött, mint üzemvezető. Megállta a he­lyét. De mint annyiszor, úgy segítettek rajta, hogy ártottak neki. Beajánlották ugyanis valamelyik nagy termelőszövet­kezet főagronómusának, sokkal maga­sabb fizetéssel. Ebben a pozícióban még szintén beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Ám rövidesen ő lett az elnök. Ekkor mintha kicserélték volna, valósá­gos rémuralmat teremtett, s ennek nem­csak ő, hanem az egész közösség itta meg a levét. Túlméretezett tervekkel, volta­képpen illúziókkal társalgott, s alig állt szóba az emberekkel, közvetlen munka­társaival. Nem figyelt a többi szövetke­zetre sem. Hamarosan kitelt a sora, más szövetkezethez került, sajnos ismét el­nöknek. Kiderült, hogy­­a saját kárából is képtelen volt tanulni. Nemcsak tapasz­talatcserére alkalmatlan, hanem saját keserves tapasztalatai sem hagytak ben­ne nyomot. A két negatív példa azt a pozitívu­mot húzza alá, hogy szóbeszédből, újság­hírekből, rádió- és tévériportokból épp eleget tudunk egymásról. A földrajzi tá­jak, városok és községek, népgazdasági ágak és munkahelyek nagyon közel ke­rültek egymáshoz. Csak az a meglepő, hogy bizonyos általános érvényű társa­dalmi és politikai tapasztalatok semmibe­vevése ennek ellenére megismétlődik, mert a szélesebb értelemben vett társa­dalmi tapasztalatcsere megóvó és előre­lendítő ereje nem érvényesül eléggé. Sok mindent előre lehet tudni. Így pél­dául azt, hogy minden termelő kollek­tíva egyúttal politikai és társadalmi kö­zösség, szocialista munkaközösség is. To­vábbá azt is, hogy az állami törvényeken és rendeleteken túl joggal nem szankcio­nálható törvényszerűségek is hatnak min­den szocialista közösség életében, s eze­ket tiszteletben kell tartani. Végül azt is, hogy ahol ugyanazokat a hibákat köve­tik el, mint amelyek már másutt súlyos kudarcokat eredményeztek, ott rendsze­rint ugyanazokkal a kudarcokkal kell megfizetni a tapasztalatok lebecsülését. I­dőszerű feladatként kínálkozik most,­­ hogy az új tanácstörvény végrehajtásá­nál mindenütt nagyon figyeljenek a he­lyi tanácsok egymásra és az országos irá­nyítás segítségére. A tavaszi választások előtt és alatt nyilván sok szó esik majd a tanácsok megújult és bővült munkájá­ról. Aztán megkezdődik maga az új ta­nácsi szolgálat. Sok útkeresést és téve­dést takaríthatnánk meg mindenütt, ha a tapasztalatcsere, a sokoldalú konzultá­ció módszereit az állami életben is foko­zottan alkalmaznánk. FEKETE SÁNDOR Tanács vb-ülések a megyékben A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága kedden­ Egerben tartott ülésén a felnőttoktatás helyzetéről, a dolgozók ál­talános és középiskoláinak munkájáról tanácskozott. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága keddi ülésén a többi kö­zött a járási tanácsok helyébe lépő hiva­talok megszervezéséről tárgyalt. A me­gyében korábban már csökkentették a já­rások számát. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szegedi ülésén a javító-szol­gáltató tevékenység helyzetét értékelték. A Vas megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága határozatot hozott arról, hogy a jövőben a városokban csak „A” kategó­riájú okleveles építészmérnökök tervez­hetnek, s falun is megszigorítják az épí­tési hatósági tevékenységet. A Hajdú-Bihar megyei Tanács irányí­tása alatt működő ipari vállalatok a har­madik ötéves terv időszakában 65,5 mil­lió forintot kaptak termelésük fejleszté­sére, a megye kisipari termelőszövetke­zetei pedig 70 millió forintot ruháztak be hasonló céllal — jelentették be tegnap a Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának debreceni ülésén. A Zala megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága az Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat munkáját értékelte. A Nógrád megyei Tanács vb-ülésén be­jelentették, hogy a negyedik ötéves terv időszakában megépül az új megyei posta­­hivatal s megkezdik egy Crossbar rend­szerű távbeszélő központ felszerelését. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Ózd város általános rendezési tervéről döntött a keddi ülésen. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a tavalyi ár- és belvízkárok hely­reállításával foglalkozott. A Komárom megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye művészeti életéről tárgyalt • • Ülést tart a fővárosi tanács (Tudósítónktól.) A fővárosi tanács csütörtökön ülést tart. Az ülés első napirendi pontja: a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, az igénylések társadalmi el­bírálásáról szóló tanácsi rendelet alko­tása. A második: a lakbérövezetekről, a lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasz­­nálatba-vételi díj részbeni vagy teljes elengedéséről szóló tanácsi rendelet és a részletfizetési kedvezményről szóló taná­csi rendelet alkotása. A két napirendi pont előadója dr. Jeney György, a lakás­ügyi főosztály helyettes vezetője lesz. Farkas Aladárné dr., a vb titkára terjesz­ti a tanácsülés elé a budapesti választó­­kerületekre és a fővárosi tanácstagok számára vonatkozó javaslatot

Next