Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1971-02-23 / 54. szám
2 1971. FEBRUÁR 23. KEDD HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Mecseki példa ^ 0' Qs^ Bányászbrigádok a közéletben A Mecsek szénvidékét járva, többször is arra lettem figyelmes, hogy akár Pécs, akár Komló egy-egy új parkjáról, járdájáról, vagy az iskolák és bölcsődék felszereléséről, az állami gondozottak segítéséről esett szó, a tájékoztatók előbb-utóbb szóba hozták valamelyik szocialista brigád nevét. Ugyanígy jártam, amikor a Sportos kultúrélet híreiről érdeklődtem. Egy fiatalember a Mecseki Szénbányáknál így fogalmazta meg ezt a jelenséget: — A mi szocialista brigádjaink már kezdik kinőni a munkahelyek falait, és egyre nagyobb közéleti szerepet játszanak az üzemek körüli lakónegyedekben is. Ez nem olyan nagy csoda, mert a munkahelyi brigádtag a város lakója is, akinek nem mindegy, hogy családjával milyen környezetben él. A közösségi összefogás erejét a munkahelyén megismerte, már nem csak véleménye van a dolgokról, hanem kezdeményezni is mert. Elgondolkoztató szavak. Új jelenségre hívják fel a figyelmet, amelyben az első pillanatban kételkedhetünk, de ha hozzáfűzöm a látott példákat és az összegyűjtött adatokat, mindjárt elfogadhatóbbá válik a kijelentés. Pécsett és környékén csak a helyi bányaipar szocialista brigádjai 56 iskolában, 25 óvodában és bölcsődében segítettek játszóteret, sportpályát építeni, kijavították az öreg berendezéseket, festették a falakat, s a barkácsoló kedvű brigádtagok játékokat is készítettek a kicsinyeknek. Amikor a csilléslegény vagy az öreg vájár mázolta a gyerekpadokat és a frissiben felállított hintát, nemcsak a szűkebb bányásztársadalom érdekében fáradozott, hanem a város és a tágabb haza intézményeit gyarapította, a jövő emberkéit tette boldogabbá. Igaz, hogy a társadalmi munkába induló brigádok saját maguk és családjuk számára készítik a jobb járdákat, a maguk örömére, szórakozására is építenek kirándulóhelyeket, turistaházat, sportpályákat, de az általuk patronált 20 árva és állami gondozott gyerek látogatása, szórakoztatása és nevelése, anyagi támogatása bizony egyáltalán nem tartozik önös érdekhez. Ebben már a társadalmi felelősség, a tudatos szociális kapcsolatok lelhetők fel. Néhány évvel ezelőtt örömmel adtunk hírt egy-egy ilyen lelkes, önzetlen brigádmunkáról. Ma már jóformán az sem tűnik fel, hogy Pécs és Komló 490 szocialista bányászbrigádja egy év alatt 60—70 ezer órányi társadalmi munkát végez. A jelenség kezd általánossá válni. A munkában összeszokott dolgozók szívesebben és könnyebben végzik a társadalmi munkát, ha együtt megy az egész brigád, mint ha a lakóhelyükön szerveznek alkalmi társulásokat. — A szocialista brigádok nagy tömegbefolyása a munkahelyen és a városban politikai erőt is jelent — mondta Gungl János, a tröszt KISZ-bizottságának ágit. prop. titkára, s arra hívta fel a figyelmet, hogy szakmai és politikai oktatásban részt vevők 80 százaléka szocialista brigádtag. A közösen vállalt kulturális és tanulási feladatok jól ösztönzik az egyént, hogy önmaga és a közösség érdekében is művelődjön. Népnevelők és agitátorok sora nem tudná elérni azt, amit ma egy-egy brigád saját kezdeményezésére elvégez, lelkesedésből, tudatos, jó előre megfontolt programként. Sok bányász fejezi be minden évben az általános iskolai tanulmányokat, több százan rendszeresen járnak a továbbképző szaktanfolyamokra és ismeretterjesztő előadásokra, sőt, legutóbb a komlói iparitanuló-otthonban tanúja voltam, amikor a Zobák-akna brigádvezetői jövendő munkatársaikat keresték fel. Amolyan szemrevételezés volt ez, a bánya életének ismertetése, s buzdítás a tanulásra. A szocialista brigádok közéleti szerepe— mondja Fábián Béla, a szakszervezet közgazdasági bizottságának vezetője —, elsősorban a munkahelyen érződik, ahol közösen értékelik mindannyiuk tevékenységét. A gyorsan kibontakozó brigádönkormányzat olyan új vonása az üzemi demokráciának, hogy hatása túlterjed a bányán. Itt a Mecsek vidékén kialakult szemlélet, hogy a brigád megkérdezése nélkül munkahelyi döntés nem születhet. Pedig a bányákban gyakran kell áthelyezni a csapatokat egyik munkahelyről a másikra, de a vezetők minden esetben megbeszélik a változást, vagy az egész közösséggel, vagy a brigád választott vezetőjével. Ugyanígy bevonják minden olyan döntés előtti vitába, ha jutalmazásról, fegyelmiről, kitüntetésről vagy üdülési beutalóról van szó. A brigád dönti el, ki érdemli meg legjobban az új lakást. A végzett munka értéke, és a közösségi magatartás a kollektíva legfőbb mércéje, mert 6—700 méteres mélységben állandóan egymásra vannak utalva. Nemcsak egymás teljesítménybérét tudják befolyásolni, hanem olykor társaik életét is mentik. A brigádvezetők, s a munkahelyi irányítók jogköre most tovább bővül, mert a közeljövőben a prémiumról is a termelő munkában részt vevő szakmai és társadalmi vezetők döntenek. Joga lesz a brigádvezetőnek beleszólni, hogy ez az ember többet, amaz pedig kevesebbet érdemel. Elsősorban ő tudja, ki miként dolgozik, s nem az üzemvezető. — A közösségi gondolkodás és felelősségérzet egy bizonyos fokán ez az önállóság mindenütt megvalósítható — folytatja Fábián Béla. — A társadalmi és emberi fejlődésre gyakorolt hatása mellett, ennek rendkívül nagy lehet a gazdasági haszna is. — Bányánk tavaly komoly termelési gondokkal küzdött. A Kossuth-akna brigádjainak kezdeményezésére a kongreszszusi versenyben vetélkedő brigádok alaposan megváltoztatták a helyzetet. A Mecseki Szénbányák történetében először adtak egy negyedévben 92 ezer tonnával többet a tervezettnél. A termelékenység novemberben és decemberben 18—19 százalékkal nőtt. Az évi tervet végülis 102,3 százalékra teljesítettük. Büszkék is munkájuk eredményére. A komlói Békeszálló éttermében borozgató vájárok fejből sorolták azokat az új üzemi csúcsokat, amelyeket a versenystatisztikusok és a két bányaváros közvéleménye is egyaránt nyilvántart. Kosztolányi Péter fejtési brigádja 130 százalékos eredménnyel 3 ezer tonna többletet ért el. Ez Zobákon csúcs! — mondták. (A statisztika 129,3 százalék és 3175 tonnát jegyzett fel.) Pécsbányán Kovács Mózes ifjúsági brigádja azért híres, mert naponta fejenként 15 csille szenet termett. Az újhegyi Németi József öntőbrigádjának 159 százalékát is ismerték, s végül ragaszkodtak, hogy a lakáskarbantartókról is írjak, mert 45 bányászlakást 15 nappal hamarább adtak át. A virtust meg nem vető bányászközvélemény így tartja számon az eredményeket. Követelik is az aknákban, hogy rendszeresen írják ki, melyik csapat mennyit dolgozott. S most ismét egy új mozgalmat kezdtek el a brigádok. Ezzel megváltoztatták a bánya majd minden tervét. A Fábos-brigád javaslatára a szabad szombati és vasárnapi túlórák nélkül akarják nemcsak a tervet teljesíteni, hanem 100 ezer tonnával többet is adni. A hivatalos termelési értekezleteket meg sem váró brigádok röpgyűléseken csatlakoztak, s a mozgalom már elterjedt a Zobákon kívül, a Kossuth-, a Szabolcs-, a Bétka-, a pécsbányai, a vasasbányai és a szászvári aknában, a hidasi és a nagymányoki brikettgyárban, és a kisegítő üzemekben. Tizenhat-tizenhét ezer ember munkáját, energia- és vagonellátását stb. kellett a vállalatvezetésnek átszerveznie, hogy a mozgalom akadálytalanul terjedhessen, de megéri, mert legalább 1,7 forinttal lesz olcsóbb a szén tonnája. S a megtakarításból prémiumra, jutalomra és nyereségre is telik. így válik a szocialista brigád olyan társadalmi és gazdasági tényezővé, amelyikkel már minden vezetőnek számolnia kell. Rátkai J. István Tervek a fővárosban a szolgáltatások fejlesztésére Háromszázötvenmillió forintot meghaladó összeget költenek az idén a fővárosban a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére, ezzel várhatóan 11-12 százalékkal emelik a szolgáltatások 1970-hez mért volumenét. Különösen magas, 47 százalékos fejlesztéssel számolnak a textiltisztítási tevékenységben; e szolgáltatási ág 1971-es teljesítményértékét 257 millió forintosra tervezik. Teljes kapacitással megkezdi működését a Fővárosi Patyolat Vállalat műszakonként 100 mázsás teljesítményű, új kelenföldi nagymosodája, bővítik, felújítják a Ruhatisztító Kisz Vasgyár utcai és Szekszárdi úti mosodáját. A lakáskarbantartó tevékenység szolgáltatási értéke az idén már eléri a 344 millió forintot. A lakáskarbantartás munkafolyamatainak további gépesítését tervezik, újabb barkácsműhelyeket nyitnak s létrehoznak egy barkácsszövetkezetet is. A gépkocsijavító szervizhálózat a különböző fejlesztések, beruházások eredményeként 45 millió forinttal termelhet többet az idén, mint 1970-ben. .Még az idén felépítenek két automata gyormosóállomást is. Az elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál kisebb mértékű, mintegy 15 millió forintos fejlődést terveznek. Az egyéb ipari javítási tevékenységeknél körülbelül négyszázalékos teljesítménynövekedés várható. ME GYE I LA P S Z E M L É mmmmm. mm — — jtin A Szombathelyen meg- BMijelenő újság vezércikket fffwll mkxSrlS közöl Markovits Ilona mMnww am nem mr tollából Nők a kapun belül címmel. Ebből idézünk: Asszonyok, ha sok munkára, fáradtságra panaszkodnak, még manapság is megkaphatják a férjüktől: „Kellett nektek egyenjogúság!” „A termelésben csak akkor számíthatunk a nőre, ha elmúlt 40 éves, és túl van a gyermekgondozási segélyen” — mondogatják mások ... Széles e hazában, és így Vas megyében sem maradtak meg a nők csupán a fakanál mellett. Gazdasági fejlődésünk eredményeként a megyében az összes foglalkoztatottak 41 százaléka nő. Arányaiban azonos az országossal; hazánkban ma a keresők ugyancsak 41 százalékát a „gyengébb nem” alkotja. Ott állnak a nők a szövőgépek mellett, a katedrán, a betegek ágyánál, a pult másik oldalán. Csirkefarmokat üzemeltetnek, boszorkányos ügyességgel kopogtatják az író- és számológépeket. Tehát kapun belül vannak... A tíz év alatt a megyében újonnan munkába álltak között 23,2 százalékban voltak nők, de a szakmával rendelkező nők száma ugyanezen idő alatt mindössze 4 százalékkal emelkedett. A negyedik ötéves tervidőszakban a fiatalokon kívül az iskolából kikerülő és a háztartásokban dolgozó nők azok, akikre mint új munkaerőre számítani lehet. Nálunk a nők jogi egyenlősége már nem ,,téma”.‘Gazdasági, egzisztenciális,egyenjogúságuk kiteljesítésében is túljutottunk már az elhatározásokon. Hogy végül is ne legyen majd nőkérdés, ahhoz a termelő- és munkahelyeken, városon és falun következetes munkára van szükség. S ebből sem a nő, sem a férfi részvétele nem hiányozhat. ..... JB r'r A Zalaegerszegen ZAIAI M megjelenő lap cikk IWWtprjiítmkét közöl A kapa......... oltáshiány ellenére címmel. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának kezdeményezésére az építőipar vezetőivel tárgyalták meg a negyedik ötéves terv időszakának építőipari problémáit. Idézünk e cikkből. Elmondják a kivitelezők, hogy a pártbizottsági határozatban is szereplő korszerű építési technológiák bevezetéséhez, a korszerű szerkezetek alkalmazásához a tervezőktől is több megértésre lenne szükség. El kellene érni, hogy az épületeknél elsősorban a funkció legyen a lényeg, s ne essék kétségbe a tervező, ha egy mellékutcában, vagy más félreeső helyen épült üzemnek a könnyű szerkezetek miatt — úgymond — nem tud kellő szépségű homlokzatot tervezni. Majd a többi között ez olvasható a cikkben:.— Az építőipari szervezetek vezetői látszólag okkal irigyelt emberek, hiszen kevés szakmában mondhatják el, hogy úgy kapkodnak értük, mint az építőkért. Ugyanakkor azonban azt is látni kell, hogy gyakran bizony nem utánuk kapkodnak, hanem „elkapják” őket, ha nem teljesül a határidő, ha nem jól választják meg az építés sorrendjét, ha rossz a minőség stb. Bányi Imrét, a tanácsi építőipari vállalat igazgatóját például éppen erről a tanácskozásról cipelte el egy agilis fiatalasszony, mondván, hogy úszik az új lakás, s mivel ő nem tud úszni, próbálkozzék az igazgató... Területi küldöttértekezletek Készülődés a szakszervezetek XXII. kongresszusára A Szakszervezetek Budapesti Tanácsától kapott tájékoztatás szerint a főváros szakszervezeti tagsága megválasztotta küldötteit a szakmai kongresszusokra, továbbá a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának küldöttértekezletére. Mint a SZOT-ban elmondták, országosan is befejeződtek a szakmák területi küldöttértekezletei, amelyeken megválasztották a mintegy 200 budapesti, illetve megyei bizottságot, továbbá a szakmai kongresszuson, ezenkívül az SZMT—SZBT küldöttértekezletein részt vevőket. Befejezésükhöz közeledik a vállalati szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti bizottságok választása Csongrád, Fejér, Vas, Borsod, Nógrád és Somogy megyében, vagyis azokon a helyeken, ahol az elsők között kerül sor a szakszervezetek megyei tanácsainak küldöttértekezleteire. A területi küldöttértekezleteket a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának február 26-i és 27-i értekezlete vezeti be, ahol 262 küldött képviseli a főváros szervezett dolgozóit. Március 4. és 12. között a 19 megyei szakszervezeti tanács tartja meg értekezletét és választja meg vezető szerveit A 19 szakmai szakszervezet kongreszszust L.mdtékes S. és Storais II. között zajlik le. Elsőként március 8-án és 9-én a művészszakszervezet, utolsóként pedig április 16-án és 17-én a MEDOSZ tartja kongresszusát. E kongresszusokon választják meg azokat a küldötteket, akik a szakszervezetek május 4. és 8. között tartandó, XXII. kongresszusán képviselik a szervezett dolgozókat. A szakszervezetek különböző állami szerveknél konzultációkat kezdeményeztek a dolgozók javaslatai és kérdései ügyében. A vasasszakszervezet például a KGM illetékeseivel tárgyalt a túlórák, a munkaerő-vándorlás kérdéseiről, a törzsgárda nagyobb megbecsüléséről és egyéb közérdekű problémákról. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa a fővárosi tanács vezetőivel vitatta meg a lakásügyi rendeletek végrehajtásával kapcsolatos javaslatokat, továbbá a főváros ellátását és közlekedését érintő észrevételeket. Bár a vállalatok önállósága ma már elég nagy ahhoz, hogy a dolgozók javaslatainak nagy többségét saját hatáskörükben megoldják, a szakszervezetek véleménye szerint az állami szervek főleg politikai és erkölcsi támogatással lényegesen meggyorsíthatják a vállalatok intézkedéseit A Szegeden megjelenő lap Általános duttfrossítsunk? című ve» HÍRLAP idé-A gépkocsi-tulajdonos tanító ünnepségre ment. Figyelmen kívül hagyva a KRESZ előírását, ivott és berúgott. Ám a volán mellett — hazafelé menet — bizonytalankodott és gázolt. Ami következett, az természetes: rendőrségi vizsgálat, vádirat, bírói ítélet. Ami ezután következett, az már nem volt természetes , mentőakció indult, hogy a lapok ne közöljék a bírósági ítéletet, mert az a pedagóguskor lejáratását jelenti. Mit szólnak a szülők, mit a gyermekek, ha olvassák, mi történt. A lapok név szerint megírták az esetet! A megyében mintegy háromezer pedagógus dolgozik — egy közülük megbotlott... A hírközlő szervek feladatukat, hivatásukat teljesítették, amikor a felelőtlen egyént név szerint megemlítették. Ír a cikk a tanácsapparátus egyik kapzsi dolgozójáról is, aki megtévedt, majd így folytatja: Szó van itt, vagy szó lehet ezekben az esetekben — és másokban — általánosításról? Nincs! Honnan hát az indíték, hogy e közlemények általános érvényűvé tették volna: a pedagógusok mind felelőtlenek, a tanácsi dolgozók mind korruptak? Egy hamis szemléletből, amely a mundér becsületét nem azon a területen védi, ahol szükséges volna. i A Szabolcs-Szat-Magyarország Ságban . Bürget Lajos Mi van a kosárban? címmel írt riportot. Idézünk belőle: Olajos halat akart. Szardínia volt. 3,80-as kolbászt keresett. Négy negyvenes volt. Olcsó kakaó kellett volna. Csak hollandit kapott. Citrompótló helyett citrom került a kosárba. Típusnápolyi sem volt. Tubusos mustár helyett üvegest vett. Amikor paradicsom-ivólót keresett — megmosolyogták. Lisztet csak kétkilós csomagban kapott — szétméretni szégyellte. Száraz tészta csak nyolctojásos volt. A kéttojásos? Majd jön ... És mi van, ha kap? alcím alatt ez olvasható: A boltvezető elém tesz egy szál 3,80-as kolbászt. Gusztustalan, mócsingos, a mócsingon az állatorvosi pecsét nyoma. A héj lehúzásakor rátapad az áru 10 százaléka. Olcsó, de rossz. — Nyíregyházi készítmény — sóhajt az eladó. — Látná a debrecenit! Micsoda különbség! A disznósajt sem különb. Az egyik, mint a zsírszalonna. A másik, mint a fűrészpor. A parizer a boltban frissen még szép. Otthon? Még a hűtőszekrényben szivaccsá változik. A félbarna kenyér már egészen barna — ha van. A lecsókolbászon átüt a marhafaggyú szaga. A bébiételek közül csak kettő-három fajta közül válogathat. Majd így folytatja: A vevő jelzése legyen parancs a kereskedő részére. Mindez társuljon azzal, hogy a boltvezetők a kereskedelempolitikai irányelveknek megfelelően értékeljék rendeléskor a helyzetet. Nem kétséges, hozzá kell hogy járuljon ehhez a helyes anyagi ösztönzés, ami ezen a ponton már nem vállalati belügy.