Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)
1971-04-20 / 109. szám
2 1971. ÁPRILIS 20. KEDD Csak Kelenföldüli ? ijj Az idősek kérdeztek — a fiatalok nem válaszoltak A következő eset a tanácstagi jelölő gyűlések krónikájában az igen tanulságosak között foglal helyet. Az emelvényen kissé megilletődött fiatalember nézett a megjelent lakótársakra, többnyire idősebb emberekre, akiknek még nem is oly régen — nemre való tekintet nélkül — kezitcsókolommal köszönt. Smák Jánost, huszonhét éves fizikai munkást jelölte a Hazafias Népfront. A hangulat nem volt éppen bensőségesnek nevezhető. Sorra-másra álltak fel az emberek gondterhelten — kétségeikkel. Meg tud-e birkózni egy ilyen fiatalember a tanácstagra nehezedő problémákkal, ha megválasztják; lesz-e elegendő tekintélye, ha majd eljár az ügyekben? Képes-e átérezni a reá háruló felelősséget? Meglesz a kitartása? És egyáltalán: megérett-e arra, hogy a választókörzet lakóinak kisebb-nagyobb horderejű ügyeivel szinte államférfiúi felelősséggel foglalkozzon? A teremben egyre inkább pesszimista légkör uralkodott el. Ennek legfeljebb az volt a furcsasága, hogy senki sem emelt egyetlen szót sem Smák János személye ellen, csupán a fiatal kora miatt kételkedtek alkalmasságában, hogy megfelel-e az egyébként szimpatikusan magasra emelt mércének. Már-már úgy nézett ki, hogy egy újabb jelöltet kell számításba venni, emberek jöttek el, s nem akadt, aki „megvédte” volna a fiatalabb jelöltet. Ezzel az utolsó mondattal kezdtem el a beszélgetést a kerületi KISZ-bizottság szervező titkárával, Perényi Károlynéval. — Első ízben a mostani választások előkészítésébe kapcsolódhatott be tevékenyen a KISZ. Nyolc jelöltet mi javasoltunk, s az operatív bizottságok ■ munkájában is részt vesznek a KISZ képviselői. Négy évvel ezelőtt gyakorlatilag semmi szerepet nem játszott a KISZ. Ennélfogva sok tapasztalattal nem is rendelkezhetünk. Elsősorban az a szemrehányás ért bennünket — több oldalról is —, hogy nem eléggé mozgósítottuk a fiatalokat. Nem véletlen, hogy ez az észrevétel csak a tanácstagi jelölő gyűlésekre vonatkozik. Az országgyűlési képviselőket elsősorban egy-egy üzem kollektívája jelöli, s az üzemi KISZ-szervezetek útján aktivizálni tudtuk a tagságot, amely ezeken az összejöveteleken szép számmal s tevékenyen részt is vett. Nem véletlenül... — S a tanácstagok esetében? — Az a baj, hogy nekünk nincs lakóterületi hálózatunk, s nagyrészt tehetetlenek voltunk. A KISZ központi bizottságának nem véletlenül született nemrég egy határozata, amely a lakókörnyezeti munka megjavítását célozza... Jóllehet a fentiek csupán egyetlen kerület tapasztalatai, valószínű, hogy sok általános vonást tartalmaznak. Szolgáljon mentségül az idegenkedő idősebb választópolgárok számára, hogy adott esetben a jelöltben hajlamosak ugyanazt a rövidnadrágos kisfiút látni, aki nemrég még az ablak épségét veszélyeztette labdájával. S ki más lenne hivatottabb eloszlatni ezeket a kétségeket, mint maguk a fiatalok. S amikor a jelölteket mérlegre tették, elkelt volna egy-két biztos fellépésű, hasonló korú ismerős, aki rá tud mutatni, hogy a rövidnadrágos , kisfiú időközben felnőtt emberré érett, s ilyen meg olyan tudásra, képességekre tett szert, amit most már szeretne a köz szolgálatába állítani. A fiatalokat nagy tisztesség érte, hogy a választási munkában — benne a jelöltek kiválasztásában — tevékeny szerepet kaptak. A KISZ-titkár szavait idéztem. Azonban a lehetőség önmagában nem elég, élni is kell vele. Ez a fiataloknak is érdeke. Hahn Péter Mennyből az angyal A Hazafias Népfront kerületi titkára kért szót. Először is arra emlékeztetett, hogy Smák János eddig sem kímélte magát, ha a lakókörzetének közös ügyeiről volt szó. Másodszor pedig a jelölt-jelölt fiatal korának előnyeire hívta fel a figyelmet, miután előtte mások egyoldalúan a valóságos vagy vélt hátrányait boncolgatták. Felszólalása nyomán sokan kértek szót. Smák János mellett szóltak. Elmondták, hogy közöttük nőtt fel. Ismeri mindenki. Ő pedig ismeri Kelenföld problémáit , valóban, ha bárhová hívták segíteni, csatornát ásni, utcát rendezni, sohasem mondott nemet. A legidősebbek tisztelettudó magatartására hívták fel a figyelmet. Végül is egyhangúlag, másod jelölt nélkül megszavazták a jelöltlistára való felvételét. Ami ezen a jelölő gyűlésen történt nem elszigetelt jelenség. Ahol a Hazafias Népfront jelöltje a fiatalabb korosztályok közül került ki, a választópolgárok többnyire a kétségekkel kezdték. S nem mindenütt akadt olyan felszólaló, mint ez esetben a népfronttitkár volt... Árulkodó számok A XI. kerületben — ahol a fenti eset történt — 142 jelölt indult, közülük14 harminc év alatti. Kettő a jelölő gyűléseken nem került fel a listára. A megmaradt tizenkettő mellé — ugyancsak a gyűléseken — hat jelölttársat állítottak. Ugyanakkor a 128 idősebb jelölt mindegyike „állva” maradt, s a gyűléseken is csak négy alkalommal állítottak másodjelöltet, noha 28 most indult először a szavazásokon. Nagy Istvánné, a XI. kerületi népfrontbizottság titkára — a bizonyos perdöntő felszólaló — aki az elmúlt napokban a jelölő gyűlések tucatjain vett részt, a következőképpen ítéli meg: — Kerületünk lakosságának meglehetősen nagy része fiatal. Hozzánk tartozik Kelenföld is. Mi mégis csak minden tizedik jelöltként szerettünk volna fiatalt a választópolgárok bizalmába ajánlani. Hol voltak a „fogadott" prókátorok — Miért kisebb arányban? — Mert a realitások talaján akartunk maradni, számolva az emberek idegenkedésével. Így sem sikerült az elképzelésünket maradéktalanul valóra váltani. S majd csak a választások döntik el, hogy az „állva” maradt tizenkettő közül végül is hányan lesznek tanácstagok. Hogy mi az ok? Én két alapvető tényezőre vezetném vissza. Egyrészt bizonyos tudati beállítottságra. Az emberek kissé bizalmatlanok a fiatalokkal szemben. Hiszen kivétel nélkül minden esetben a jelöltek korát kifogásolták, s nem a személyét. Ezt az idegenkedést egyébként nem tartom túl jelentősnek. Például azoknak a fiataloknak az esetében, akik az elmúlt ciklusban már tanácstagok voltak — ketten voltak ilyenek a XI. kerületben —, nem is merült fel a másodjelölt indításának az igénye. Másfelől — s ezért magukra vessenek a kerület KISZ-istái — a jelölő gyűlésekre elsősorban idősebb HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap MEGYEI LAPSZEMLE Óvodák és általános iskolák Tolna megyében - Termelőszövetkezeti szakemberképzés saját erőből - Fejlődik Fejér megye kereskedelme mm m m __ A Szekszárdim NPINTICXI! megjelenő napi-IxfdljR 0J91M/mD lapban beszámoló jelent meg az oktatásügy fejlődéséről. Ebből idézünk: Kezdjük a legkisebbeknél: 365-tel bővült az óvodai helyek száma, s ezzel az ország legjobban ellátott megyéi közé tartozunk. Nincs a megyében olyan község, amelyben, ha igény és gyermeklétszám van, ne működne óvoda. Ennek köszönhető, hogy jelenleg 627 gyerekkel több jár óvodába, mint 1967-ben. Az általános iskoláinknál a most befejeződő ciklus alatt, részint a tanulólétszám erőteljes csökkenése miatt, gyors koncentrálódási folyamat indult meg. Az általános iskolák száma 194-ről 176-ra csökkent, s további 12 kisiskola megszüntetése folyamatban van. Az elmúlt négy év alatt ötezerrel csökkent az általános iskolai tanulók száma. Ennek következménye, hogy az egy osztályteremre jutó létszám 35-ről 31,2-re csökkent. A nevelők száma azonban emelkedett tizenhárommal, s ma már hetvennel kevesebb képesítés nélküli pedagógus tanít a megye iskoláiban, mint 1967-ben. A tanítók létszáma csökkent, az általános iskolai tanárok száma — százhússzal — emelkedett, s így a szakosan leadott órák száma 66,3 százalékról 67,1 százalékra emelkedett. Ezzel a megyében 90,7 százalékra emelkedett a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók száma. 1 . A Szabolcs-Szat-Magyarország mentor jelent meg Szakemberképzés saját erőből címmel. Idézzük figyelemre méltó részeit: Régen mondogatjuk: mezőgazdasági nagyüzemeink szakember-ellátása csak akkor rendeződik megnyugtatóan, ha maguk a termelőszövetkezetek megértik, hogy az ő érdekük a megfelelő számú felső-, középfokú szakember jelenléte, és nem utolsósorban a mezőgazdasági szakmunkások kiképzése. Az állam nem volt szűkkeblű eddig sem az erre fordított anyagi erővel. Csakhogy az irányító szervek azt tapasztalták, hogy az ilyen felső unszolásra létrejött szakemberlétszám önmagában nem oldja meg a kérdést. Ha nem becsülik őket, ha nem érzik, hogy a téeszek akaratából képezték ki őket, később, munkába lépésük után elmarad az a megbecsülés, ami munkájukhoz okvetlenül szükséges. Most fordult a szél. A mátészalkai járásban nyolc növényvédő tanfolyamot rendeztek télen, falvakba központosítva a környék tanulóit. Jármiban 30, Vaján 40, Mátészalkán 40, Csengerben 30, Ópályiban 32, Vállajon 33 új növényvédő betanított munkás tett eddig sikeres vizsgát, és még a közeli napokban készül vizsgáira az Ököritófülpösön tanult 30 és a Nyírkátán szorgoskodó 30 fő. Tehát 250 új szakember, alsó, de nagyon fontos, szinte nélkülözhetetlen munkakörben. Még örvendetesebb, hogy az új típusú, szakosított állattenyésztő telepek kezelőszemélyzetének régen kért utánpótlására is megtörtént az első kezdeményezés a felnőttoktatásban! Porcsalmán és Szamosszegen az első 72 főnyi raj vizsgázik e napokban, az első évfolyam elvégzése után. Jövő ilyenkor megkapják a szakmunkás-bizonyítványt. „„ __ _ _ A Székesfehérvár Sqor*uszjH rótt megjelenő mZuSEv napilapban Hajba " * Kálmán, a megyei tanács vb-elnökhelyettese cikket írt A kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztése a IV. ötéves tervben cím alatt. Idézzük részeit: A negyedik ötéves terv idején megyénk kereskedelmi és vendéglátó forgalma 45 százalékkal emelkedik. A fejlődés alapja elsősorban a belső vásárlóerő növekedése, a tartós és nagyobb értékű használati cikkek beszerzése lesz. Tovább növekszik és választékosabb lesz a bolti élelmiszer-forgalom, miközben újabb és újabb rétegek vendéglői és közétkeztetési igényének kielégítésére is fel kell készülni. A továbbiakban a beruházásokról ír. Új kereskedelmi és vendéglátóipari beruházásokra előreláthatóan 420 millió forint fordítható. Az élelmiszer-kereskedelem fejlesztésére 127 millió forintot költenek. Ebből többségében ABC-áruházak, csemegeáruházak és élelmiszer-szaküzletek épülnek, és mintegy 12, úgynevezett ellátatlan területen javul a napi alapellátás. Az iparcikkhálózat 184 milliós beruházással fejlődik. A terv nagy- és kisáruházak, korszerű szaküzletek építését tartalmazza. A vendéglátás és közétkeztetés 124 millió forinttal fejlesztődik. Jelentősebb beruházás Székesfehérváron az Alba Regia-szálló, a Videoton Étterem, a belvárosi önkiszolgáló étterem, a móri Gyémánt Étterem és néhány, Velencei-tó környéki beruházás. Gépkocsialkatrész, üzemanyag, tüzelőolaj- és gázcseretelepek fejlesztésére 30 milliós, a székesfehérvári piac korszerűsítésére 10 milliós, a kereskedelmi szakiskola építésére 15 milliós beruházással számolunk. Választási kislexikon VÁLASZTÁSI HIRDETMÉNYT tett közzé minden helyi — tehát fővárosi, városi, fővároskerületi és községi választási elnökség a választás előtt tíz nappal. A hirdetmények a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját tartalmazzák. Ha például a szavazás a helyi körülményekre tekintettel reggel 6 óra előtt kezdődik, azt is közli. Kihirdeti továbbá a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, megjelöli a szavazóhelyiségeket utca, házszám, ajtószám szerint. Tudatja az állampolgárokkal, hogy a szavazókörökben melyik választókerületnek választói szavaznak, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazáshoz a személyi igazolványt is magukkal kell vinniük. Ezenkívül közli, hogy minden szavazó vigye magával azt a tanácsi értesítést, amely a névjegyzékbe való felvételről szól. A választási hirdetmény tartalmazza a szeszárusításra való tilalmat is. A SZAVAZÁS IDŐPONTJA: Szavazni a választás napján 6 órától 18 óráig lehet. Ez eltér az eddigi szokásoktól. Korábban 7 órától 20 óráig tartott a szavazás ideje. Most tehát: reggel hattól este hatig szavazhatunk. Így a szavazás eredményét gyorsabban összeszámolhatják és kihirdethetik. Kivétel lehetséges, például olyan bányavidéken, ahol a folyamatos termelés miatt munkaszüneti napon is dolgoznak. Ilyen helyeken korábban is meg lehet kezdeni a szavazást, vagy este hét óráig is lehet szavazni. A szavazást akkor is be lehet fejezni, ha 18 óra előtt nem szavazott le mindenki, de biztos, hogy valamilyen ok miatt már nem is szavaz. (Baleset érte aznap és eszméletlen.) IRATOK. A szavazáshoz a következő iratokat vigyük magunkkal: személyi igazolványt, vagy ha esetleg aznap elveszett, akkor más olyan okiratot, amivel személyazonosságunkat igazolhatjuk, valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Kivételesen előfordulhat, hogy valaki a választás napján lakóhelyétől távol van és ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, ott azonban még nem vették fel a választók névjegyzékébe. Ez a választópolgár vigye magával azt az igazolást is, amelyet az állandó lakhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsága állított ki a részére, hogy állandó lakóhelyén a választók névjegyzékében szerepel. A SZAVAZÓHELYISÉG. A szavazóhelyiségben egy vagy több szavazóurna van. Kis ládák, tetejükön levélnyílással. A nyíláson kell bedobni a szavazólapokat tartalmazó borítékot. A szavazóhelyiségben az illető szavazókör szavazói tartózkodhatnak, annyi ideig, amennyi a szavazat leadásához szükséges. Ezt az időbeli korlátozást az esetleges torlódások elkerülése indokolja. Ott tartózkodnak természetesen a szavazatszedő bizottság tagjai és az írásbeli munkákat végző irodai dolgozók. Rajtuk kívül még a szavazóhelyiségben tartózkodhatnak az Országos Választási Elnökség tagjai, a fővárosi, megyei, a helyi választási elnökség tagjai, az országgyűlési választókerületi bizottság tagjai és a népfrontigazolással ellátott megbízottai. A sajtó, a rádió és más hírközlő szervek munkatársai közül csak azok tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben, akiknek erre igazolásuk van, ők viszont addig lehetnek jelen ott, amíg feladatuk ellátásához szükséges. Részükre a fővárosi, a megyei vagy az Országos Választási Elnökség ad olyan igazolást, amely a szavazóhelyiségben való tartózkodásra jogosít. Gy. K. Figyelemre méltó eredmények az MHSZ munkájában Kiss Lajos vezérőrnagynak, a szövetség főtitkárának nyilatkozata A Magyar Honvédelmi Sportszövetség átszervezésére 1967-ben született határozat. Azóta Magyar Honvédelmi Szövetség néven működik. A széles társadalmi bázisra épülő szervezetnél azonban nem csupán a név cserélődött, hanem mélyreható változások következtek be tartalmi munkájában is. A határozat óta eltelt időszak főbb tapasztalatairól és az MHSZ további feladatairól nyilatkozott Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára. A követelmény az volt, hogy az MHSZ bázisait, technikai eszközeit, továbbá politikai és szakmai irányítóinak, aktivistáinak munkáját emeljük olyan színvonalra, amely biztosítja honvédelmi felkészítő és nevelési feladataink korábbinál magasabb szintű megoldását. Szövetségünk munkája évről évre folyamatosan fejlődik és alapvetően megfelel a követelményeknek. A fiatalok képzésével kapcsolatos feladatokat minden évben teljesítettük. Nevelőmunkánk szervesen beilleszkedik a szocialista nevelési rendszerbe. A klubokra épülő szervezeti rendszer jó feltételeket biztosít a honvédelmi felkészítő és nevelőtevékenységhez. Jutalom társadalmi munkáért Nyolcvannyolcmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek tavaly Szabolcs-Szatmár megye községeiben. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 149 forint volt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága hétfői ülésén a legjobb eredményt elért kilenc községet összesen 3,3 millió forinttal jutalmazta, amelyet településfejlesztésre használhatnak fel