Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)

1971-04-08 / 98. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1971. ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖKö. Nemzetközi színházi napok Békéscsabán • A Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának, a Magyar Színházművészeti Szövetségnek, s a városi, illetve megyei tanács végrehajtó bizottságának rendezésében április 13—18 között tartják meg a II. békéscsabai színházi napokat. A Jókai Színház több magyar és külföldi együttest hívott meg erre az alkalomra. A budapesti Nemzeti Színház Raffai Sarolta Utolsó tét című darabját, a kecskeméti Katona József Színház Scibor-Rylski ismerős ismeretlenjét mutatja be. A jugoszláviai színházművészetet a Zrenjanini Tosa Jovanovic Színház együttese képviseli, A. Popovic Ki marad a nyeregben? című darabjával, román részről pedig az Aradi Állami Román Színház vesz részt, Paul Everac Az albérlő című színművével. A két külföldi színház igazgatója, Sava Damjanovich, illetve Dan Alecsandrescu sajtófogadáson tájékoztatja a színházi napok részvevőit a mai jugoszláv és román színházművészet helyzetéről. Korszerűsödő könnyűbetongyár Az idén megkezdik a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár korszerűsítését. Százharminchatmillió forintos beruházással a világszínvonalnak megfelelő technológiát alakítanak ki. Az új gyártási eljárás licencét, valamint az automata és programvezérlésű berendezéseket az NSZK-ból vásárolták. . A termékek 70 százalékát középnagyságú, vassal megerősített falpanelként és födémelemként, 30 százalékát pedig kézi falazóblokként hozzák forgalomba. A MÁV tájékoztatója Hatmillió utas az ünnepeken Jegyelővétel a zsúfoltság enyhítésére — A Déli pályaudvar megközelítése — Új menetrend Budapest és Szob között A húsvéti forgalomról tájékoztatta szerdán a sajtó képviselőit dr. Lindner József, a MÁV vezérigazgató-helyettese. A hét végén, illetve a jövő hét elején az előzetes számítások szerint csaknem hatmillió utas fogja ostrom alá venni a vasúti szerelvényeket; az utazók hasonló méretű áradatával számolnak az illetékesek, mint karácsonykor. Ennek a hatalmas forgalomnak a lebonyolítására a MÁV rendkívüli intézkedéseket hozott, de egyben kéri az utazóközönség megértő támogatását is. A távolsági forgalomban 168 mentesítő vonat segíti a menetrendben feltüntetett járatokon kívül az ünnepi személyszállítást. A miskolci vonalon 41, a debrecenin 32, a hegyeshalmin 20, a békéscsabain 17, a pécsin pedig 14 mentesítő vonat áll az utasok rendelkezésére. A különjáratok beállítása nem kevés erőfeszítést igényelt a vasutasoktól, mint ahogy az sem, hogy az ünnepeken megfelelően kitakarított szerelvényeken utazhasson a közönség, ötszáz munkást irányítottak át erre a feladatra, még a vasutasok szabad idejét is igénybe vették — önkéntességi alapon —, ahol erre szükség mutatkozott. A hatalmas embertömeg elszállítása természetesen — kiváltképpen a pályaudvarokon — elkerülhetetlenül zsúfoltságot fog eredményezni, noha mozgó jegyárusok, külön e célra kivezényelt, s karszalaggal megkülönböztetett vasutasok biztosítják az utasok informálását. Éppen ezért a MÁV kéri az utazóközönséget, hogy elsősorban a saját maga érdekében váltsa meg elővételben menetjegyét. Minden pályaudvar, jegypénztár az összes vonalra, járatra ad el jegyet. Karácsonykor is csak harmincezren éltek az előreváltás lehetőségével, s a kényelemmel, noha a jegyek esetleges viszszaváltásának, átcserélésnek nincs akadálya. , különösen nehéz helyzetben lesz a Déli-pályaudvar, amelynek környékét a metró építkezései foglalják el, s ezért a peron megközelítése a megszokottnál nehézkesebb. Az illetékesek kérik az utazóközönséget, hogy lehetőleg a Feszty Árpád utcai villamosmegálló felől közelítse meg az épületet, tehát itt szálljon le a villamosról, ha a pályaudvarról utazni akar. Jegypénztárak az építkezés miatt csak a régi épületben találhatók, ennélfogva, aki jegyet akar venni, csak a Krisztina körút felől menjen a pályaudvarra. Ugyanakkor csak kevesebb pénztárat lehet működtetni, mint korábban. Ez is indokolja, hogy aki csak teheti, elővételben vagy más pályaudvaron, IBUSZ-irodán váltsa meg jegyét a felesleges idegeskedés, tumultus elkerülése érdekében. Bejelentették továbbá, hogy a Budapest—Szob útvonalon április 13-án új menetrend lép életbe a pálya rekonstrukciója és az egyidejű villamosítási munkálatok miatt. E szerint 14 helyi vonat utasait, előreláthatóan az év végéig, autóbuszon fogják elszállítani. Ezek ugyanazon időpontban indulnak az állomásokról, mint a vonatok, s a vasúti menetjegy érvényes rájuk. H. P. Nemzetközi autóstalálkozót rendeznek Az idei Savaria rendezvénysorozat kiemelkedő eseményeként az idén hetedszer rendezik meg a húsvéti nemzetközi autóstalálkozót Kőszegen és Szombathelyen. Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. A hazaiakon kívül máris sok osztrák, jugoszláv, csehszlovák és NSZK-beli autós jelezte az érkezését. A háromnapos — április 10-től 12-ig WS _____ tartó — gazdag program szerint szombaton ünnepélyesen fogadják a megyébe érkező vendégeket, akik este a kőszegi Jurisich-vár lovagtermében a Vasas Központi Művészegyüttes műsorán vesznek részt. Vasárnap Kőszegen autós hegyitúrát és ügyességi versenyt rendeznek. Este a Jurisich-vár termeiben nagyszabású nemzetközi autósbálra kerül sor. vasigyőri főiskola 69 tudományos munkatársat alkalmaz Győr Révfaluban építik a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. Átadását 1976-ra tervezik. A Győri Városi Tanács, az 510 milliós beruházáson felül, 75 millió forintot fordít a városközpontban levő Gorkij úti új lakótelepen a szolgálati lakások és a távhőellátási vezetékrendszer építésére. Az 1973-ra tervezett részleges átadást követően mintegy 50 tantárgy magas szintű oktatására 69 tudományos munkatársat alkalmaz a főiskola. A jelenleg Budapesten működő tanintézet igazgatósága az oktatói állások betöltésére meghirdetett pályázatban kimondja, hogy a megfelelő képzettségű és gyakorlatú, tudományos igényű tájékozottsággal rendelkező oktatók közül elsősorban győri szakemberek jelentkezésére számít. Judson Philips regénye 9. MEGBOLYDULT MÉHKAL A kerületi ügyész ugyan nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy büntető eljárást indítson, de Sayre-t elmozdították bírói tisztéből és az állam ügyvédi kamarája megvonta tőle az ügyvédi gyakorlat folytatásának a jogát. Sayre öt éven át magyarázta az ártatlanságát mindenkinek, aki csak végighallgatta. Voltak, akik kifejezetten csirkefogónak tartották, voltak, akik úgy találták, hogy csupán cserben hagyta a szerencséje pénzügyekben. Az előbbiek túl enyhének tartották a büntetését. Az utóbbiak eltűrték, vihogtak részegen mondott viccein és feltűnt nekik, hogy az egykor oly elegáns Szilfa utcai ház mennyire lezüllött. Mint ahogyan kegyetlen kölykök kínoznak egy sebzett állatot, voltak a Rock City klubnak fiatalabb tagjai, akik szórakoztak Sayre-n. Csak úgy futólag megemlítették Dave Patton doktort vagy Annabelle Winterst. Erre Sayre felszegte viharvert fejét és szitkokban, fenyegetőzésben tört ki. Ezen egy ideig elmulattak. Aztán valaki mindig megrendelt Sayrenek egy dupla viszkit. Pillanatokkal később végignézhették, amint önmagát bámulja a tükörben a bár fölött, fél szemét becsukva, mint valami óriási sárkány. Ezután Sayre távozni szökött, bemászott ócska Bukckjába és bizonytalan kézzel vezette felfelé a Cobb’s Hillen, Timothy bisztrója felé. Rock Cityben majdnem mindenki aludt. Mit sem sejtettek a Cobb’s Hillen kigyulladt autóról. Ebben a városkában nem munkált olyan magas feszültség, mint a nagyvárosokban. Gyárai és üzleti élete versengtek ugyan a külvilágéval, de egymással alig. Keletkeztek kisebb viszályok, mint például Sayre ellenségeskedése Patton doktorral és Annabelle Weintersszel; apró versengések folytak apró tisztségekért, mint például a Rotary Club vagy a Nők Klubja elnöki tisztéért, az állami törvényhozásba való megválasztásért. Voltak gazdagok és voltak szegények, de akkora városban, mint Rock City, a gazdasági színvonalkülönbség sem akadályozta meg a szegényeket abban, hogy a gazdagokat a keresztnevükön szólítsák. A függetlenségi háború alatt a britek felgyújtották Rock Cityt. A polgárok vállt vállhoz vetve építették újjá. 1955-ben a várost elöntötte a New Englandben tomboló árvíz. A szomszédok és barátok ismét együttes munkával és adakozással építették fel a városkát. Szép, biztonságos, barátságos kisváros volt — nem túlságosan sietős, nem túlságosan kritikus. Meg voltak a maga különcei, akiket elnéző mosollyal, szinte a birtokos toleranciájával szemléltek. Rock City aludt. Könnyű lelkiismerettel, felhőtlen jövővel, elégedetten, nyugodtan aludt. Mégis, ez alatt jövőjének egy része elégett azokban a lángokban, amelyeket részeg nemtörődömségében Rock City egyik elnéző szeretettel dédelgetett különce lobbantott fel. Senki sem fuvarozta haza Sayre-t a szerencsétlenség színhelyéről. Amikor felállt a padról, olyan bizonytalannak érezte magát, hogy tudta: egyedül nem birkózik meg a feladattal. Gavigan, a lovasrendőr, azt tanácsolta neki, tartson vele lovon a rendőrkapitányságra, ahol jelentést kell tennie. Utána elviszi Sayre-t autón a Szilfa utcába , ahol senki sem várja. Amikor Gavigan és Sayre megérkezett, a rendőrkapitányság előtti autóparkoló zsúfolt volt. A késői óra ellenére számosan tartózkodtak ott. Néhányan, akik a folyosón dohányoztak, megállították Gavigant. — Vannak új hírek, Pete? Gavigan nemet intett. — El sem mozdultam mostanáig a színhelyről. Ha van valami újság, akkor az odabent hallható. Az egyik férfi eldobta a cigarettát. Elfulladt hangon szólalt meg újra. — A kölyköm ... átment a lathropi karneválra. Még nem jött meg. Azonosították az áldozatokat, Peter Gavigan ismét nemet intett. — Ed Jaeger kocsija volt. Az ő lánya az egyetlen, aki kikerült belőle.— Szólt hozzád? — Akadozva, pár szót. Egy másik kocsi leszorította őket az országútról, és nem állt meg! — Aljasság! Piszok disznó! — mondta a férfi. Sayre összeszedte magát és megszólalt, mint aki a mélységből bukkan fel. — Az akasztás túl enyhe volna! — mondta. — Bárcsak a kezem közé kerülne! — duplázott rá a férfi. — Ez minden, amit Sharon mondott — folytatta Gavigan — és, hogy négyen voltak. Jelentést kell tennem. Sayre kegyekben állt a rendőrségen. A régi ,szép napokban a helyi fiatalságot ő látta el atlétikai felszereléssel. Pat Hogan hadnagy, most a lovasrendőrök parancsnoka, valaha a hátvédsztárként játszott abban a törpecsapatban, amelynek Sayre volt az edzője, több mint húsz évvel korábban. Sayre és Gavigan átfurakodott a külső szobán, ahol több mint egy tucat aggódó férfi és nő — valamennyi ismerőse Sayrenek — várta a híreket. Hogan az asztalánál ült a belső szobában. Telefonált. Kerek, ír arca majdnem komikusan hatott a maga komorságában. — Nem tudjuk, Mrs. Culbertson — mondta a kagylóba. — Sajnos, nem tudjuk még. Természetesen. Hívjon újra egy kicsit később. És ha bármit is hallanánk, mi hívjuk önt. Letette a kagylót, és felpillantott, űzötten, verejtékezve. — ’Szét, bíró — köszönt. — Szörnyű ügy. — öklével az asztalra csapott. — Több mint harminc család ... nem tudják, hol a gyerekük ... nem tudják, nincs-e azok között... érti. George Teliski őrmester, sötéthajú, markánsan jóképű, harminc-egynéhány éves férfi ült a másik asztalnál. Helyben született, lengyel-olasz szülőktől származott. Néhány évvel korábban a Rock City-i főiskola atlétasztárjaként tündökölt és sötét szeme, tüzes tekintete megdobogtatta egynémely hölgy szívét. Volt benne azonban valami keménység és kimértség — ez népszerűtlenné tette. Talán azért, mert Hogan hadnagy játszotta a jófiú szerepét, míg a kellemetlen ügyeket többnyire Teliskire hagyta. — Amikor én ennyi idős voltam — mondta Teliski, fel sem pillantva a papírjaiból — hazamentem, amikorra mondták. Ha nem voltam pontos, az öregem jól megruházott. Sayre elővett egy szivart a mellényzsebéből és arany szivarvágóval — amelyet akkor kapott apjától, amikor elvégezte az egyetemet — amputálta a szivar végét. — Még mindig nem tudjátok, ki a másik három gyerek? — kérdezte anélkül, hogy bármelyikükre ránézett volna. — Ed Jaeger azt mondja, a lányának Paul Tellerrel volt randevúja. Nem tudjuk, hová lett, úgy hogy feltételezhető: ő az egyik. Borzalom! — válaszolta Hogan. — Semmi újság a kocsiról, amelyik az árokba szorította őket? — érdeklődött Gavigan a hadnagytól. — Semmi — válaszolta Hogan és összeharapta a száját. — A lány csak annyit mondott: egy kocsi feléjük rohant és túl későn próbált kitérni — folytatta Gavigan. — Persze, ő csak a lámpákat látta. Sayre rágyújtott a szivarra. — Hogyan akarjátok megtalálni a tettest? — kérdezte nyugodtan. — a két kocsi nem érintette egymást. (Folytatása következik) Olajriadó töv. A dél-angliai fürdőhelyek hatóságai és idegenforgalmi szervezetei sürgős segítségért folyamodtak a tengerészethez, mert kedd délután mintegy húsz kilométer hosszú és két kilométer széles olajfoltot észleltek a tengeren. Ez a folt a víz áradásával veszélyes közelségbe került a partokhoz, s azzal fenyeget, hogy elrontja a húsvéti ünnepeket. Sok, régebben kelt hírből tudjuk, hogy az olaj a tenger egyik réme lett. Egy-egy tankhajó katasztrófája után valóságos rémület fogja el a környező szigetek lakóit, a partvidékek halászait. Az olaj pusztítja a halakat, a faunát és a flórát. Megöli a vizet. S mint a kenti és a sussexi fürdőhelyek segélykiáltásaiból kiderül, az embereket is megfoszthatja az üdítő fürdővíztől, természetes környezetük egy darabjától. Ugyanazon a napon, amikor a dél-angliai segélykiáltás elhangzott, a szovjet miniszterelnök megtartotta referátumát a pártkongresszuson. Beszédében kijelentette, hogy az a nemzetközi összmunka, amelyet a Szovjetunió kínál, egyebek között „előmozdítaná a széles körű együttműködés fejlődését az emberi tevékenység olyan fontos területein, mint például a természetvédelem, nem utolsósorban az Európa partjait mosó tengerek tisztasága .., érdekében". Tudjuk, a kenti és a sussexi olajfolttal jól-rosszul, de valószínűleg megbirkózik majd az angol partvédelem. Csakhogy itt a múlt hónapok-évek és jövendő hónapokévek sok-sok olajfoltjáról, az emberi környezet helyenként katasztrofális romlásáról, olyan grandiózus problémáról van szó, amelyet csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Az is bizonyos, hogy nem ez a természetvédelmi javaslat a legfontosabb és a legsürgősebb azok közül, amelyeket a szovjet pártkongresszus a nemzetközi asztalra tett. Mégis, a keddi olajriadóra kedden visszhangzott egy mondat a Kremlben. Véletlen, hogy mindkettő ugyanazon a napon hangzott el, de nem véletlen, hogy Moszkvában erre is gondoltak. r .. Magyar—jugoszláv tanulmányért a^Dr^vírus ^ ^ / A magyar—jugoszláv együttműködés eredményeként az utóbbi évtizedben nagy változás történt a közös határfolyó, a Dráva életében. Mindkét oldalon dolgoznak a legsürgősebb rendezési, szabályozási munkákon, egyidejűleg készítik a komplex, közös vízgazdálkodást előkészítő, tudományosan megalapozott terveket is. A közös munkának máris vannak látható jelei. A hazai oldalon a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság végzi a fenntartást, amelyekre 67 millió forintot használtak fel eddig. Először a 65—75. folyamkilométer közötti szakaszt rendezték, Drávaszabolcsig. A Drávacsehiig következő újabb 10 kilométeres távon jövőre fejezik be a parterősítést és a vízszabályozást. A jövő szempontjából nagy eredmény, hogy magyar és jugoszláv vízügyi szervek, tudományos intézetek közreműködésével elkészült a Dráva nagy tanulmányterve. Az 1966 utáni négy esztendő alatt felmérték a Duna torkolatától a Mura torkolatáig a Drávát. A Drávaprogram érdekessége, hogy bár folyamszabályozási tervek a Dunára is készültek, a Dráváé összetettebb. Itt a vízügyi műszaki tervek mellett már a botanikai kapcsolatokat, a Dráva menti növényvilágot is figyelembe vették.