Magyar Hírlap, 1971. június (4. évfolyam, 151-180. szám)
1971-06-08 / 158. szám
Magyar Hírlap közönségszolgálat 1971. JÚNIUS 8. KEDD 11 MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH. 8.20: Zenekari muzsika.9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.35: Libanoni és perzsa népdalok. 10.25: Mozart: E-dúr trió. 10.44: Kodály: Székelyfonó. Egyfelv. daljáték. 12.30: Melódiakoktél. 13.57: Törvénykönyv. 14.12: Mogyoró titka. Rádiójáték gyermekeknek. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.10: Chopin-zongoraművek. 15.35: Az élő népdal. 16.05: Brubeck: Dialógus dzsesszcombóra és szimfzkarra. 16.38: R. Strauss: Salome — közjáték és zárójelenet. 17.20: Dallal, tánccal a világ körül. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.30: Zord idő. Rádiójáték. 20.15: Mező László zkri gordonkaestje. Kb. 21.35: Az MRT népi zkra játszik Lakatos Sándor vezetésével, Domahidy László énekel. 22.20: A frontváros frontjai. Útijegyzet. II. 22.30: Hősi példa. Rádiójáték. 0.10—0.25: Bundschuh István citerazik. PETŐFI. 8.05: Népdaljáték. 8.41: Indulók. 9.05: Kamarazene. 12.00: Zenekari muzsika. 14.00—18.00: Randevú — kettőtől hatig. 18.10— 19.40: Fiatalok hullámhosszán. 19.40: Találkozunk öt év múlva. Rip. 20.25: Új könyvek. 20.28: Kompozíció Alekszandr Tvardovszkij műveiből. 21.26: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 21.46: Wagner: Tannhäuser-nyitány. 22.46: Dunántúli népdalok. 23.15: Részi. J. Strauss operettjéből. URH: 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Holnap közvetítjük. 19.20: Tervezz, dolgozz, kormányozz! Tábori András írása. 19.30: Brazil szerzők műveiből. 19.50: A dzsessz kedvelőinek. 20.35: Részi. Verdi operájából. 21.16: Láttuk, hallottuk. 21.36: Leonard Bernstein vezényel. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 9.30—10.00: A tv politikai tanfolyamának adása. 15.55: V. országos úttörőtalálkozó. 17.25: Kuckó. 17.55: Hírek. 18.00: Hétvégi birodalom. II. 18.25: A hatodik paragrafus. Rip.-film. 18.55: Esti mese. 19.05: Parabola. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A nehézvíz csatája. 21.45: A szemtanú. Beszélgetés Valentyin Mihajlovics Berezskóval. 22.05: Tv-híradó — 2. POZSONY. 9.00: A szlovák politikai plakát. (Ism.) 9.25: Solaris. II. rész. (Ism.) 12.00: Tvhíradó. 14.00: Iskolások műsora. 17.20: Hírek. 17.25: Ifjúsági magazin. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Kommentár. 20.00: A pozsonyi „Lyra” dalfesztivál elődöntője. 21.00: A merész lány. Cseh filmkomédia. 22.30: Tv-híradó. JUGOSZLÁV. 16.00: Giro detalija kerékpárverseny, felvételről. 16.45: Magyar nyelvű kulturális panoráma. 17.40: Kis világ. 18.30: Reggeltől takarodóig. 19.00: A melográf útján: Szlavóniai farsang. 19.20: Tv-posta. 20.35: Szerelmesfilm. — Magyar játékfilm. 22.25. Kontrasztok: Csillagok árnyékában. SZÍNHÁZAK Állami Operaház: Siegfried (Székely M. bér. 7., este 6). Erkel Színház: A rosszul őrzött lány (7). Nemzeti Színház: Ivanov (7). Katona József Színház: Álszentek összeesküvése (7). Madách Színház: Black Comedy (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Cápák a kertben (7). Vígszínház: Nyár és füst (K. Kéri, 6., 7). Pesti Színház: Egy őrült naplója (7). Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). József Attila Színház: Karikacsapás (7). Vidám Színpad: Egy fiúnak négy mamája (este 18). Thália Stúdió: Ki lesz a bálanya? (este 8). Állami Déryné Színház. Törtei: Leányvásár. Vése: Okos mama. Zagyvarékas: Szerelmi bájital. Sajószentpéter: A tékozló lány. Hantos: A kaktusz virága. Zánka: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Vásárosnamény: Vihar. Százhalombatta: Mi férfiak. Békéscsabai Jókai Színház: Kezeket fel! (7). Hódmezővásárhely: Dacból terem a szerelem (7). Debreceni Csokonai Színház: Honolulu (7). Győri Kisfaludy Színház: Mosonmagyaróvár: Csárdáskirálynő (este 18). Kecskeméti Katona József Színház: Doktor úr (7). Miskolci Nemzeti Színház: Amerikai tragédia (7). Pécsi Nemzeti Színház: Pécsi balett 1971 (7). Szegedi Nemzeti Színház: Makó: Cigányprímás (este 8). Székesfehérvári Vörösmarty Színház: Elveszett paradicsom (a Thália Színház vendégjátéka, 7). Szolnoki Szigligeti Színház, Salgótarján: Sybill (7). OTTHON-STRANDON - 9!TC AN MARGARETAS PAPUCSSZANDAL Ára 60,— Ft Autoszifon és spanyol madár Igazán szívbeli örömmel olvastam BNV-oldalukon napról napra A. A. színes beszámolóit Vásári mozaik című rovatában. Egyetlenegyszer kellett csóválni a fejem. Amikor arról írt A. A., hogy szifonpatront még a Szénsavtermelő Vállalat vásári pavilonjában sem látott. Én is jártam a vásárban, s meg kell mondanom, szerencsésebb voltam, mint A. A. Én ugyanis halomszám láttam a drága kincset, pontosan a vállalat pavilonjában, a kirakatban éppen úgy, mint bent, a belső helyiségben. Mert én balga, beléptem oda, s örömmel közöltem, hogy vásárló lennék erre a kiállított ritkaságra. „Intelme gyorsan, nyersen ért...” — írhatnám a költővel, mert az, aki ott szemmel láthatóan főnök volt, közölte, hogy itt csak kiállítanak, de nem árusítanak patront, azt a városban, a szaküzletekben lehet kapni, mert „a vállalat naponta szállít, és teljesen fedezi a budapesti igényeket”. Az oktatást megköszöntem, s róni kezdtem a boltokat. Mondanom sem kell: hiába. Azóta azon gondolkodom: vajon a magam és a sok tízezernyi szomjazó társam vágya nem jelent-e budapesti igényt, vagy talán — uram bocsá’ — nem rendelkezett kellő információval a Szénsavtermelő Vállalat vásári kirendeltsége? És ha már a vásár ürügyén morgolódok, engedjenek meg még néhány szót. Patroncsalódásom után lerogytam a dallamos nevű Andalúzia Étterem egyik asztalához. Az étlap pompázatos volt. A sok spanyol nevű ételcsoda sorában az egyik így kínálkozott: spanyol madár. Ilyet még nem ettem, de nem is láttam. Nosza, próbáljuk meg. A mellette szerénykedő több mint 30 forintos ár nem riasztott vissza. Hamar a madarat.... S most közölnöm kell, hogy furcsa madár a spanyol madár. Tudniillik egyáltalán nem madár. Egyetlen szelet vékonyka hús, tősgyökeres magyar szarvasmarhából. Belecsavarva valami kis töltelék. Két falásra el is tűnik egy éhes ember gyomrában. A fizetésnél reklamáltam: miért madár a kicsike? Magyarázatot kaptam: a formája olyan, mint egy madáré. Mégsem volt igazam, mikor elégedetlenkedtem. Volt ott madár. Palimadár — ahogy Pesten mondják. És ez én voltam. L. G. Budapest Kapunyitás és hivatalos óra Lapunk március 16-i számában Kapunyitás és hivatalos óra címmel közöltük egyik olvasónk panaszos levelét. Az illetékestől az alábbi választ kaptuk: A kapukulcs használatáról a 3/1965. (III. 21.) E. M. számú rendelet intézkedik, és állapítja meg az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A hivatkozott rendelet 7. paragrafusának alapján, a kulcs használatáért kapukulcsonként havonta öt forintot köteles fizetni a bérlő a házfelügyelőnek. A jogszabály ezen rendelkezése lehetővé teszi, hogy a bérlő munkába menet vagy jövet a kapupénzt a házfelügyelőnek vagy annak családtagjának kifizesse. Budapest Főváros Tanácsának 2960. számú rendelete a lakóházak házirendjéről úgy intézkedik, hogy a házfelügyelő a feladatköréhez tartozó ügyek intézésére (labérbeszedés, hibabejelentés, igazolások kiadása stb.) munkanapokon reggel 7—9, és este 18—19 órakor köteles a lakók rendelkezésére állni. Tehát ez azt jelenti, hogy a házfelügyelők meghatározott időben kötelesek a bérlők rendelkezésére állni. A legtöbb esetben nem kényelmi szempontokból ragaszkodnak a házfelügyelők a kijelölt időpontok megtartásához, hanem azért, mert kény a Magyar Hírlap postája jelenek mellékfoglalkozást is vállalni. Budapesten a hagyományos házfelügyelők havi átlagkeresete nem éri el az ötszáz forintot. A kerületi ingatlankezelő vállalatoknak meg kell azonban követelniük, hogy a házfelügyelők a munkaszerződésben vállalt kötelezettségüknek eleget tegyenek. Kérjük fentiek szíves tudomásul vételét, és kérjük, hogy a házfelügyelők problémáival, és munkakörük ellátásával kapcsolatos nehézségekkel is foglalkozzanak lapjukban. Dr. Kovács Hana, Bp. Főváros Tanács V. B. Ingatlankezelési Főosztályának osztályvezetője A levélírónak igaza van Lapunk május 18-i számában És a magyar tenisz? címmel közöltük Szepesi Andor budapesti olvasónk levelét. A hazai teniszsport hanyatlásáról írt. Az illetékestől az alábbi választ kaptuk: A levélírónak teljesen igaza van, ami a szakosztályok megszüntetését illeti. Sajnos, valóban nem növekedik a teniszszakosztályok száma, mivel a sportegyesületek nagy része elsősorban az olimpiai sportágak fejlesztését tekinti elsőrendű feladatának. A tenisz nem olimpiai sportág, fejlesztését a legtöbb helyen nem tekintik fontos feladatnak. A „halálra ítélés”, ha erős kifejezés is, de egyes esetekben találó, elsősorban a kisebb szakosztályok szempontjából, mivel támogatásuk nem kielégítő. Teniszpályáink száma, elsősorban a fővárosban, valóban kevesebb, mint a háború előtt volt, pedig versenyzőink, játékosaink száma növekszik és magasabb, mint a háború előtt. Beépítik, elveszik, más célra használják a pályákat, egyes esetekben más sportágak (kézilabda, röplabda stb.) veszik birtokukba. Nem vigasztaló a helyzet, és ha nem is vagyunk halálra ítélve, de több támogatást és megértést szeretnénk mindenki részéről, mert a tenisz a versenysport mellett egyike azoknak a sportágaknak, melyek elősegítik a növekvő szabad idő hasznos eltöltését. Népszerűsége nő, ezzel együtt kellene a feltételeket is megteremteni és nem csökkenteni. Csak megemlítem: nem véletlen, hogy a teniszsport — népszerűségét és létszámát tekintve — az első között van a világon. Ez elgondolkoztató, ha hazánk teniszéletét és a szakosztályok számának alakulását vesszük figyelembe. Saroveczki Gyula, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára maj és külföldi italokkal ? Miért szinte művészet vidéken hozzájutni jó üdítő italhoz, egyegy üveg Coca Colához vagy Pepsi Colához? Sőt, a Tropi Cola is csak fehér holló a vidéki üzletek polcain. Szilárd Ádám Bucsa Ifjúsági klub helyett italbolt Megdöbbentő hitelességgel nyúlt május 20-i számukban Életveszélyben című írásában Fodor Gábor az alkoholizmus szomorú példatárához. Nehéz lenne megszámlálni azt a rengeteg publikációt, ami ebben a témakörben az utóbbi években napvilágot látott, hogy felkeltse a figyelmet és elriaszszon. Ennek ellenére az alkoholizmus társadalmi valóság maradt, sőt hatósugara — kiterjedt. Az okok mindenképpen öszszetettek. A kérdés a fogyasztók oldaláról nézve — főleg a fiatalabb generációt értve itt — jelenleg olyan, hogy az utánpótlás, sajnos, biztosított. Ennek oka az is, hogy a fiatalok jó része szépen keres, pénzéből minden anyagi megrázkódtatás nélkül bőven futja italra. Sajnos, még ma is ott tartunk, hogy hamarabb nyitnak meg egy községben a meglevő két italbolt mellé egy harmadikat, mint például egy ifjúsági klubot. Ami a kérdés kereskedelmi oldalát illeti: miért kell az üzleteket szinte elárasztani ha Legyen folytatásos regény Nagy érdeklődéssel olvastam lapjukban a Megbolydult méhkas című folytatásos regényt. A történet számomra nagyon tanulságos és érdekes volt. Most, hogy véget ért, azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez: ha lehetséges, egy másik, hasonló regényt közöljenek folytatásokban. Bizonyára nem állok egyedül ezzel a kérésemmel. Faragó Imre Szeged, Őrhalom u. 1/b Nem mi írjuk Egyik kedves olvasónk újságkivágást küldött levelezési rovatunknak. Az alábbiakban az eredetiről készített klisét közöljük. Nem mi mondjuk tehát, hanem nálunk illetékesebbek: a Sajtóterjesztési Híradó munkatársai. Akinek nem inge... A napokban ismét róttuk a budapesti utcákat, és Ma■ gyar Hírlapot kerestünk.. Ez, középeurópai időszámítás szeriint, 10.10 órától 12.05 óráig tartott. Kerestünk, de alig találtunk. Az eredmény elég ely szomorúd volt. Kilenc árus közül háromnál 11 órakor nem volt 1 MIlCYNR Hírlap és hat árusnál pedig nem volt kitéve. A szép nylon tasakokban a többi napilap között , hiába kerestük, Magyar Hírlap csak elvétve volt benne. Miért? Az egyik árus, amikor a harmadik tájékozódó mondata után megérezte, hogy a szakmához értő, netán ellenőrrel s beszél, így mentette magát: uram, magának megmondom, s miért nem rakom ki a Magyar Hírlapot. Azért nem, mert csak egy van, még sem jött meg a vevője, annak tartogattam. Miért nem kér többet? —* Nem kapok, hiába kérek. Mindez nem Budán, hanem Pesten történt. Megkérdezzük: meddig menjen ez a türelemjáték? Azt mondják, amiről levelezési rovatunkban már több ízben beszámoltunk kedves olvasóink panaszos levelei alapján: nem lehet kapni Magyar Hírlapot az utcai árusoknál. Az idézett kis cikk arról is árulkodik, hogy miért. Mi még csak egyet tennénk hozzá. A cikk a pesti helyzetképet vázolja. De ugyanez volt a helyzet például május 18-án Aszódon, a község legforgalmasabb pontján, s ugyanilyen panaszról kaptunk ezen a héten hírt Pécsről és Egerből is. Az idézett cikkhez legfeljebb egyet fűzünk hozzá. A sajtóterjesztők, reméljük, nemcsak írják, hanem olvassák is híradójukat, s akik ebben illetékesek, végre segíteni is fognak a panaszokon. JOGTANÁCSOSUNK VÁLASZOL: Problémák a szabadságkiadás körül A törzsgárdatagság szabályai HORVÁTH JÁNOS, GYŐR. A szabadság kiadásának egyes speciális esetei iránt érdeklődik. Kérdése: milyen szabály alkalmazandó abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik, de már egész évre járó szabadságát kivette. Az ilyen esetekben az az általánosan alkalmazandó szabály, hogyha a dolgozó már több szabadságot vett ki, mint amennyi a vállalatnál eltöltött idővel arányos lenne, a többletnapokra járó átlagkeresetet vissza kell térítenie, vagy tartozásként a Munkavállalási igazolási lapra fel kell jegyezni. Ez utóbbi esetben pedig a fenti összeget új munkaviszonyából származó keresetéből vonhatják majd le. Az imént ismertetett általános elvvel szemben azonban eltéréseket is megemlíthetünk. Áthelyezés esetén ugyanis a többletnapokra járó átlagkeresetet nem kell levonni, hanem a dolgozót új munkaviszonyában az első naptári évben anynyival kevesebb szabadság illeti meg, amennyivel a törvényes keretet túllépte. Többletszabadság miatt nincs levonásnak helye akkor sem, ha a dolgozó munkaviszonya halál, nyugdíjazás vagy sorkatonai szolgálat teljesítése miatt szűnt meg. DARABOS ISTVÁN, JÁNOSHALMA: A törzsgárdatagság szabályai érdeklik. A törzsgárdatagság szabályait vállalatonként az erre vonatkozó szabályzat állapítja meg. Ez azonban nem jogi, hanem társadalmi szabály. Ebből az következik, hogy a törzsgárdatagság nem jogi fogalom és annak tartalmát, kritériumait a szakszervezet vállalati szerve, valamint a vállalat igazgatója együttesen állapítja meg. A törzsgárdaszabályzat ilyen jellege maga után vonja, hogy tartalmának kialakításánál a megalkotók nincsenek kötve jogszabályokhoz. Így a szabályzat azt is kimondhatja, hogy a törzsgárdatagság megállapításakor csak ugyanannál a vállalatnál eltöltött időt veszik figyelembe, és abba az áthelyezett dolgozó korábbi vállalatánál eltöltött idejét nem, vagy csak bizonyos idő után kell figyelembe venni. A törzsgárdatagság fennforgását — vita esetén — a szabályzatban megjelölt szerv, ha pedig ilyet nem határoztak meg, a szakszervezet vállalati szerve és a vállalat igazgatója együttesen állapíthatja meg. Árvíz a Velence partján Ha a Velence-fürdő felé utazók a vonaton olvasták a Magyar Hírlap május 20-i számában a Világ- és olimpiai bajnokok a Velencei-tavon című cikket, bizonyos belső büszkeség is eltöltötte őket. Csak azok szomorodtak el, akik — leszállva csomagjaikkal Velencén — az Orgona utca felé igyekeztek. (Ez egy a vasúttal párhuzamos utca a tóparton.) De hol is az utca?! Az ideigyekvő jobb, ha megáll az utca végén, vagy gumicsizmát húz, és úgy próbál átvergődni. Mert itt, sajnos, novembertől júliusig 35—40 centiméteres víz áll, gödrökkel tarkítva. A környéken lakók már 12 éve kérik és remélik az útépítést. Felajánlottak társadalmi munkát is, de hiába. Az Orgona utcában változatlanul szépen fodrozódik a víz, és a benne növő nád szomorúan integet az erre igyekvőknek. K. G. Budapest XII., Csaba u. 9