Magyar Hírlap, 1971. november (4. évfolyam, 304-333. szám)

1971-11-27 / 330. szám

»M Macvati Hisup ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1971. NOVEMBER 27. SZOMBAT | t­­21 ss izí 3t :s n .a­b li s n . ö 's. I I ¡ [ ’ÚT A vön est XTai se qájí fiqi &ö'„ ■JÓi oM. ast sb­­üté íno 2i l­i leá tp2 tel ag 191 tot ;id tb ds sv fcn is 3d 02 S2 al S2 31 ti cf Ülésezett az országgyűlés három bizottsága Folytatódik az energiastruktúra átalakítása — Biztosított a téli tüzelőellátás — A szarvasmarha-tenyésztés helyzete, fejlesztési tervei A népgazdaság energiafogyasztásának növekedési üteme a IV. ötéves terv esz­tendeiben jócskán meghaladja az elmúlt tervidőszakban mértet, s várhatóan eléri az évi 3,9 százalékot — tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés ipari, vala­­m­i­rí■ ,mint terv- és költségvetési bizottságának nsy pénteki együttes ülésén Szili Géza nehéz­­ipari miniszterhelyettes. A dr. Bognár József elnökletével megtartott tanácsko­zás ,­­­záson — amelyen részt vett dr. Beresz­­tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Madarász Attila pénzügymini­­ -­helyet­­tes és Húsz István, az Országos E­nergia­­gazdálkodási Hatóság vezetője — a két állandó bizottság tagjai megvitatták az energiaipar helyzetét, fejlődését. Az elmúlt esztendőkben Magyarország is felzárkózott ahhoz az egész világon már ,­­ végbemenő folyamathoz, amely az ener­­ffig.­­­giaellátás nagyarányú szerkezeti átalaku­­­lásában végbement. Az energiafogyasz­­tói tásban csökkent a szén részaránya, így ugyanakkor jelentősen megnőtt, az 1965. évi évi 28 százalékról 1970-re már 43 száza­zal­­ékra emelkedett a szénhidrogének fel­é.­ A következő öt évben változatlanul a kőolaj és földgáz mennyiségének, rész­be­n­­ arányának növelése lesz az energetikai fejlődés fő iránya. 1975-ig az energia­­ági igényeknek 55—56 százalékát kívánják 1S2 szénhidrogénekkel kielégíteni. A szénbányászatban még a fokozato­­san csökkenő termelési feladatok mel­lett sem voltak meg a kiegyensúlyozott gazdálkodás és a műszaki fejlődés felté­telei. Ezért a kormány egymilliárd forin­tot jóval meghaladó állami támogatást biztosít fejlesztésére. Döntés született arra is, hogy a távlati szénigények ki­elégítése érdekében a közeli években vagy megfelelő bányarekonstrukciót, vagy új bánya építését kell megkezdeni, s arra is határozatot hozott a kormány, hogy az állami iparban dolgozókéhoz ha­sonlóan, emelni kell a bányászok élet­színvonalát. A miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket az energiaipar téli felké­szüléséről is. Az idén a hazai bányákból kitermelt csaknem 28 millió tonna szén fedezi a fogyasztói szükségleteket, sőt számottevő készletnövekedést is lehetővé tesz. A brikett-termelés előreláthatólag­­ meghaladja a tervezettet, a kedvelt NDK- '­'brikettből az import eléri az 500 ezer­­ tonnát. Biztosított a téli tűzifaellátás is: az állami erdőgazdaságok 778 ezer ton­nát, más termelők 60—70 ezer tonnát­­ szállítanak. A fűtőolajigények is mara­­déktalanul kielégíthetők. Túlteljesíti elő­irányzatát a gázipar, a szerződésben rög­zített földgázmennyiséget így a téli hó­napokban is szállítja a fogyasztókhoz. A vitában felszólalt Gácsi Miklós, Var­­ga Gyula, Csörgits József, Weiszböck Re­zsőné, dr. Varga Pálné, Fülöp János, Ko­vács Sándor, Kovák Béla, Varga István, Marton János, Kalmár János, Sas Kál­mán, Valaska László, Csapó Jánosné, dr. Szabó Kálmán, dr. Vida Miklós, Magyar Sándor, Jazbinsek Vilmos és Szigeti Ist­ván országgyűlési képviselő. Az ülés dr. Bognár József zárszavával ért véget. Az országgyűlés mezőgazdasági bizott­sága pénteken — dr. Belák Sándor el­­nöklésével — ülést tartott a Parlament­ben. Az ülésen, amelyen Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára is részt vett, a szarvasmar­ha-tenyésztés helyzetét és fejlesztési fel­adatait vitatták meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak erről szóló tájékoztató jelentését dr. Gergely István miniszterhelyettes terjesztette elő. A negyedik ötéves tervidőszakban a szarvasmarha-tenyésztés jelentős fejlesz­tését — mégpedig a­ tehénállomány leg­alább tízszázalékos, a tejtermelés 20 szá­zalékos, a vágómarha-termelés, 11 száza­lékos növelését­­ irányozták elő. A cé­lok megvalósítása, érdekében megfelelő intézkedések születtek, amelyek hatására a múlt év első­­felében a tenyésztői kedv átmenetileg­­ fak­­ódott, napjainkban azonban több kedvezőtlen jelenség már­­már a kitűzött fejlesztési célok megvaló­sítását veszélyezteti. Az állattenyésztő nagygazdaságok egy része állományát nem fejleszti, sőt a gazdaságok jelenté­keny hányada a szarvasmarhatartást mint nem jövedelmező ágazatot felszá­molta, illetve annak megszüntetését ter­vezi. Ugyanakkor a háztáji és az egyéni gazdaságok által eddig évente adott mint­egy 80 000 tonna vágómarha és körülbe­lül 800 millió liter tej mennyisége a tervidőszak végére előreláthatóan 700 ezer tonnára, illetve 700 millió literre csök­ken,­ s ezt a kiesést is az állattenyésztő nagyüzemeknek, kell pótolniuk. Az ülésen szóba kerültek a szarvasmar­ha-ágazat termelési körülményei, a tar­tási technológiák, a takarmányozás és az állategészségügy kérdései. Fontos fel­adatként jelölték meg a megfelelő fajta­arányok kialakítását. A vitában felszólalt: Bencsik István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizott­ság titkára, dr. Baskay-Tóth Bertalan, Böhm József, Gajdos János, dr. Guba Sándor, Lakatos András, Mateovics Jó­zsef,­­ dr. Molnár Béla, Nieszner Ferenc, dr. Pál István, K. Papp József, Szabó István, Tűz Ferenc, dr. Zsidai László képviselők. . . " . Az elhangzott észrevételekre dr. Ger­gely István miniszterhelyettes válaszolt, majd a­ bizottság — dr. Belák Sándor elnök összefoglalója, után a szarvas-, marha­tenyésztés helyzetéről, fejlesztési feladatairól szóló minisztériumi jelentést elfogadta. Úgy határozott, hogy javasolja a tárcának: az ülésen felmerült észre­vételeket — mivel azok magasabb, szin­tű elbírálást igényelnek­— továbbítsa a kormányhoz. Ezután dr. Soós Gábor, a mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter első he­lyettese tájékoztatta a képviselőket a me­zőgazdasági termelőszövetkezetekről szó­ló 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó­­ jogszabálytervezetekről­ használása. TEGNAP, PÉNTEKEN, a szovjet hős városok hetének eseményeihez — és a tévé ezzel összefüggő sorozatához — kap­csolódva egyórás kapcsolásos műsort lát­tunk A barátság egy napja címen. A téma szovjet és magyar testvérvárosok mai életének és múltjának bemutatása volt. Ogyessza és Szeged, Veszprém és Volgográd egy napját ismerhettük meg oly módon, hogy a szovjet városokat ma­­gyar, a magyar városokat pedig szovjet riporterek mutatták be. Az ötlet igen jó, s a lebonyolítás módszere mögött is frap­páns elképzelés húzódott meg: a techni­ka adta lehetőségeket kihasználva, gya­kori képváltásokkal mintegy­­ montázs­­szerűen felvillantani — egymásba úsztat­ni — az ezer kilométerekre fekvő, mégis barátian közeli városok életének képeit. A megvalósítást mégsem merjük tökéle­tesnek mondani. A nem elég feszesen komponált képsorokból kontúrtalan pil­lanatfelvételek lettek, a gyakori képvál­­tások pedig szétszabdalták a riporteri mondanivalót. Az effajta élő, illetve élet­szerű (tehát minden részletében előre megkomponálhatatlan) riport-összeállí­tásokban szükségképpen a riporter sze­mélyisége és egyéni mondanivalója kerül előtérbe —, ha viszont még ezt is részek­re szabdalják, kihullhat a műsorból az összetartó rendező elv. Pedig Csák Ele­ TÉVÉNAPLÓ mézben is, Moldoványi Ákosban is meg­van hozzá a kvalitás, hogy önálló alko­tássá emeljenek egy rövid riportműsort is. Az sem vált a műsor előnyére, hogy na­gyon sokára jutottunk a lényeghez. Any­­agi kapcsolást, eligazító és beköszöntő szót kellett végighallgatnunk, mire a helyszínekre jutottunk­ volna, hogy ma­guknak a városoknak a­ bemutatására alig jutott idő. Este az Önök kérték. .. kívánságműso­rában bizonyára sokan örültek kedven­ceiknek és a kedves műsorszámoknak. A műsorötlet kézenfekvő és jó­ időről idő­re összegyűjteni a legnépszerűbb színé­szek,­ énekesek stb.­­magánszámait, s — alkalmasan kiégés. ..de azt tudományos kérdésekre adott népszerű válaszokkal — jól szerkesztett összeállításban a képer­nyőre vinni. Tolnay Klári még egy­­ tech­nikailag kifogásolható filmkópián is le­vesz bennünket a lábunkról, Kozák And­rás még akkor is szépen szaval Radnótit, ha­ közben előnytelenül fényképezik,­ és Rajkin népszerűségén sem csorbít, ha sokadszor látjuk ugyanazt a jelenetet. Mégis úgy gondoljuk, hogy a válogatás is, a lebonyolítás is lehetne egy fokkal igényesebb, nem annyira esetleges és öt­letszerű — talán nívósabb konferanszo­­kat várnánk­ —, s akkor az adás jobban megközelítené azt a szintet, amit az esti főidőben elvárunk. Mellékesen: ezúton üzenjük a műsorvezető rendezőnek és a részt vevő pszichológusnak, hogy a világ­közvéleményben oly kétes népszerűségre vergődött drog, az LSD helyes kiejtése magyarul: el-es-dé, nem pedig finomko­dón: el-esz-dé. Ha már valami kényszer­től hajtva mindenáron angolos ejtésre törekednének, er-esz-dí-nek kellene mon­daniuk. Erre azonban — harcban a nyel­vi sznobizmus ellen — senkit sem szeret­nénk rábeszélni. MA, SZOMBATON, a műsornapnak­­ nincs jól kitapintható karaktere. A Zűr­zavaros éjszaka című Caragiale-komédia ugyan jó szórakozást ígér, és késő este — kicsit túl későn — az UNICEF (az ENSZ nemzetközi gyermekvédelmi szervezete) gálaestje is rangos sztárparádéval biztat. Az egész nap azonban mintha kész anya­gok és állandó műsorok laza egymásután­ja volna — kicsit szedett vedett és esetle­ges. Hét végére — főként szombatra — elkelne a nagyobb igyekezet. Lukácsy András Salgótarjánban tanácskozott a Nógrád megyei képviselőcsoport Salgótarjánban, az ÉVM Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat székhá­zában ülésezett pénteken az országgyű­lési képviselők Nógrád megyei­ csoportja. A tanácskozáson részt vett Jedlicska Gyu­la, a megyei pártbizottság­ első titkára is. A képviselőket Kispál József ,­igazgató tájékoztatta a vállalat tevékenységéről, a IV. ötéves tervben végrehajtandó fel­adatairól. A képviselőcsoport megtekintette a vál­lalat egyik legjelentősebb ipari építkezé­sét, a FŰTUBER Nagybátonyban épülő gyártelepét. A Német Kommunista Párt kongresszusa Düsseldorfban Benke Valéria átadta az MSZMP üdvözlő levelét A N­émet Kommunista Párt kongresz­­szusának második napj­án, Düsseldorfban a kongresszusi küldöttek és a külföldi testvérpártok delegációvezetői szólaltak fel.­ Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnökhelyettese a felszólalások előtt áttekintést adott a párt tézistervezeteiről, amelyeket széles körű országos megvita­tás után kiegészítettek a pártalapszerve­­zetek észrevételeivel és indítványaival. A kongresszusi küldöttek felszólalásaik­ban beszámoltak feladataikról, állást fog­laltak a párt politikája mellett, és számos javaslatot tettek. A nap további részében a testvérpártok delegációjának vezetői tolmácsolták párt­juk üdvözletét a nyugatnémet kommu­nisták kongresszusának. A kongresszuson ismertették azokat a táviratokat is, ame­lyek a világ minden tájáról érkeztek azoktól a kommunista és munkáspártok­tól, amelyek nem tudták küldöttséggel képviseltetni magukat. A kongresszus délutáni ülésén adta át Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja pártunk központi bi­zottságának üdvözlő levelét, és mondta el beszédét. Bevezetőben méltatta a kommunisták szerepét abban a társadalmi-politikai fej­lődési folyamatban, amely napjaink Nyu­­gat-Németországában za­jlik. Rámutatott a nemzetközi erőviszonyok kedvező vál­tozásaira, a Szovjetuniónak és az NDK- nak a változások előidézésében játszott kiemelkedően fontos szerepére. Ezután pártunk és a magyar társada­lom szocializmust építő munkájáról be­szélt, hangsúlyozva azt a meggyőződé­sünket, hogy eredményeinkkel nemcsak saját nemzeti céljainkat szolgáljuk, ha­nem az egész nemzetközi forradalmi és antiimperialista mozgalmat is. Vázolta pártunk és­ államunk gazdaságszervező és politikai-ideológiai nevelőmunkáját, majd biztosította a Német Kommunista Pártot az MSZMP és az egész magyar munkás­­osztály cselekvő szolidaritásáról, és sok sikert kívánt a nyugatnémet testvérpárt­nak nehéz, áldozatos küzdelméhez. Egységes KGST-borszabvány készül A magyar javaslat alapján minősítik a borokat Világszerte elismert borszakértők han­goztatják évek óta, hogy a nemzetközi borversenyeken alkalmazott húszpontos bírálati módszer nem megfelelő, túlsá­gosan szubjektív. Erről beszélgettünk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban Szilágyi József osztályve­zetővel, aki legutóbb elnöke volt a KGST- tagországok egyes export-import borfaj­táinak, szabványosításával foglalkozó szakértői tanácskozásnak. Szilágyi József elmondotta, új borbí­rálati módszert dolgoztak ki. — Miben különbözik ez az oly régóta érvényes húszpontos bírálati módszer­től? — A húszpontos rendszer a bor szí­nét, tisztaságát, illatát, zamatát és úgy­nevezett öss­zbenyomását egy-egy pont­számmal értékel l­e. A pontszámok közép­­értéke h­atározta meg nemzetközi bor­versenyeken a bor rangját. Többször elő­fordult a magyar borokkal is, hogy egy­­egy bíráló téves ítélete miatt mélyen értéken alul bírálták azokat.­­­ Amikor a KGST élelmiszeripari állandó bizottsága 1969-ben Magyaror­szágot megbízta a tagországok közötti ex­port-importban számba jöhető borfajták szabványainak kidolgozásával, az érde­kelt országok szakembereivel olyan rész­letes javaslatot dolgoztunk ki, amelyik tekintetbe vette az új vizsgálati mód­szert.­­ Mit tartalmaz ez a közös javaslat, amelyből a KGST-országok nemzetkö­zileg is érvényes borszabványa lesz? — A tagországok szakembereinek ér­tekezlete javasolta a következő bornó­menklatúrát: természetes borok. Ide tar­toznak a kommersz és a kiváló minő­ségű borok szárig félszáraz és félédes változatai, ezeken kívül a csemegeborok. A második kategóriába javasoltuk a sze­­szezett borok kommersz és kiváló mi­nőségű alosztályainak szeszezett és desz­­■ szert változatait. A harmadik nómenkla­túra a száraz, szeszezett és desszert aro­­matizált boroké. A negyedik osztályba soroltuk a pezsgőket és a habzóborokat, az ötödikbe pedig a konyakokat. — Megállapodtunk a minőségi köve­telményekben is. A hordós borok sem tartalmazhatnak üledékanyagot. Hosszú szállítás esetén a borkőlerakódás nem számít tisztátalanságnak. Az illat, az íz, a zamat mindenkor jellemzője legyen az adott bornak, pezsgőnek vagy ko­nyaknak, megfeleljen az ital típusának, jellemezzék márkáját. — Sikerült-e pontosan tisztázniuk a kommersz, a csemege­ és a kiváló mi­,­nőségű bor eddig nem egységesen értel­mezett fogalmát? — Megállapodtunk abban, hogy a kom­mersz bor kategóriában a száraz bor a szőlő mustjából, vagy a törköly must­jából teljes, a félszáraz és félédes bor pedig a nem teljes szeszes erjedés út­ján jön létre. Félszáraz és félédes bo­rok készítéséhez sűrített vagy konzer­vált must is felhasználható. A kiváló minőségű bor mustjából szeszes erjedés útján alakul meghatározott fajta, tájje­legű borrá. A csemegebor túlérett, aszú­­sodott szőlőből szeszes erjedés útján ké­szül. A csehszlovák delegáció javasolta, hogy a csemege- és a kiváló minőségű borok készítésénél szeszt, cukrot, kon­centrált mustot és egyéb anyagot nem szabad használni. Elmondta még Szilágyi József osztály­­vezető, hogy a közeljövőben elfogadásra kerülő egységes KGST-borfajtaszabvány világviszonylatban is nagy jelentőségű. Bodnár István KGST mezőgazdasági ülés A KGST mezőgazdasági állandó bizott­sága november 15—19. között Drezdában megtartott ülésén megvitatta a tagálla­mok közötti mezőgazdasági együttműkö­dés és a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének kérdéseit. Az ülésszakon a tagországok képvise­lői elfogadták a jövő évi munkatervet. A Pjatnyickij-együttes beugrása Váratlan ajándékot kapott a szekszár­di Babits Mihály Művelődési Ház,­ 660 bérletese. Pénteken ugyanis a veszprémi Petőfi Színház díszleteket szállító gépko­csija Iregszemcse határában karambolo­zott, s így a társulat nem tudta­­megtar­tani előadását. A helyzetet a világhírű Pjatnyicsn­j­­egyi­ttes mentette meg. Tagjai ugyanis pénteken a Sárköz és Szekszárd neveze­tességeivel ismerkedtek. Az­ esti­ prog­ramban szereplő népitánc-együttesekkel való találkozás helyett, műsorukat má­sodszor is bemutatták a városban, így a művelődési ház előadására érkezőknek nem várt művészi élményben volt részük. Számítógép-szimpozion Rendszerszervezési és számítógép-szim­­poziont tartott pénteken a Technika Há­zában a dán Scanpis cég és a Neum­ann János Számítógép-tudományi Társaság. Az öt műszaki előadásból és vitából álló tanácskozás­r, a magyar számítás­­technikai program információt szolgál­tató és szerző törekvéseinek. A dán cég a hazánkban gyártott és alkalmazott kis számí­tógépektől eltérő tulajdonságú szá­mítógépeket mutatott be műszaki leírá­sok és beszámolók segítségével.­ Köztük legnagyobb érdeklődésre tart számot az RC—700 jelzésű, amely az úgynevezett hibrid számítógépek családjához tarto­zik.

Next