Magyar Hírlap, 1971. december (4. évfolyam, 334-363. szám)
1971-12-18 / 351. szám
Magyar Hírlap " hétvégi 1971. december is, szombat III. Mélyfúrás az amerikai társadalomba élni a lehetőségekkel Az 1950-es években egy új szociológiai irányzat jelentkezik az Egyesült Államokban. Nem szervezetten, irányzat jellege csak utólag válik nyilvánvalóvá. Riesman, C. Wright Mils, William H. Whyte, Vance Packard írásai jelzik, hogy ez az egymástól függetlenül dolgozó törzsgárda szakításra, leszámolásra készül a divatos szociológiai irányzatokkal, s ez a leszámolás be is következik: Mills megsemmisítő tanulmányával, amelyet Talcott Parsonsról ír. Az új törekvések lényege az analitikus kritikai szociológia, amely nemcsak a hangzatos, látványos, ám a valóságtól elszakadó teóriáktól, hanem a részletigazságokba, leszűkített tényanyagokba belefulladó „absztrakt empiriától” is elkülöníti magát. Fromm és mások nemcsak friss szemléletet, mítoszt pusztító, álmot romboló tevékenységet vittek be a szociológiai kutatásokba, hanem szinte már új műfajt is teremtettek, „regényből, riportból, filozófiai esszéből, szociológiai fölmérésből” megteremtették a dokumentumprózát, amely nemcsak a hatvanas évek Amerikájának vált vezető műfajává, hanem átjutott hozzánk is, pontosabban, hatására fölfrissült ez a jellegzetesen magyar irodalmi műfaj. Aki tizenhatszor költözködött Ebből az úttörő gárdából ezúttal Vance Packard műveit adja közre a Gondolat Kiadó Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában címmel, Sükösd Mihály okos bevezetőjével, rövid, de pontos, s a kritikai szociológiához méltó kritikus méltatásával. Vance Packard 1950-ben kezdte meg anyaggyűjtő munkáját, s azóta hat kötete jelent meg a társadalmi osztálytagozódásról, a reklámról, a feltörekvőkről, a szexuális kérdésekről. Ebből a témában és a terjedelemben is gazdag anyagból, persze, csak ízelítőt, válogatást adhatott ez a kötet. A megvizsgált témakörök bármenynyire is szerteágaznak, mindenképpen egy középponti kérdést járnak körül, az amerikai társadalmi berendezkedés változását a második világháború után, cáfolva az amerikai társadalomról és lehetőségekről hangoztatott hiedelmeket, de anélkül, hogy az Egyesült Államokat valamiféle naív prekoncepció alapján egyoldalú beállításba helyeznék. A harmincas évek Amerikájában, a nehéz gazdasági körülmények között elterjedt az a nézet, hogy az általános jólét megteremti majd az osztály nélküli társadalmat. Ez a jóléti társadalom a második világháborút követő évtizedekben „meg is valósult”. Az emberek túlnyomó többsége számára „eltűntek” a nyilvánvaló státuskülönbségek; öltözködés, életforma, lakás, autómárka már nem feltétlen árulója a társadalmi hovatartozásnak. Egy amerikai folyóirat „tényként proklamálta”, hogy az USA „eljutott a történelem legigazabb osztály nélküli társadalmába”. Egy másik műben az „amerikai osztályrendszer eltűnését, mint korszakunk legnagyobb újdonságát” ünnepelték, egy hirdetővállalat pedig „arról biztosított”, hogy „országunkban ma nagyobbak a lehetőségek, mint valaha”. Tartja magát az az illúzió is, hogy Amerika egyetlen, hatalmas „középosztállyá” válik. Az amerikai átlagpolgár el is fogadja azt, „hogy haladunk az egyenlőség felé, hiszen ez ... összhangban van az amerikai hitvallással, és az amerikai álommal, s mélyen be van ágyazva néphagyományunkba”. Valójában azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja be Vance Packard és a már említett illúziót foszlató szociológus társak. „Képtelenek voltunk átlátni a kifejlődésben levő tényleges helyzetet. Nemzeti létünk számos területén megerősödőben vannak az osztálykorlátok, és fokozódott a státus utáni hajsza.” Ez a státus utáni hajsza meghatározza és kényelmetlenné teszi, rossz irányba befolyásolja az amerikai polgár életformáját, hovatovább „pokollá” teszi az életét. Alig egy esztendő alatt például 33 millió ember költözött Amerikában, ami példátlan jó lakásviszonyokra is enged következtetni, de arra is, hogy a sátusöntudat valósággal fölzaklatja a magánéletet. (Egy nagyvállalati vezető 16-szor költözködött családostul hivatali emelkedése éveiben.) Ez a státusszemlélet, státusöntudat lett a kereskedelem egyik fő mozgatója. Az egyes árukat státusszimbólumként reklámozzák. Vance Packard katasztrofális hatásúnak látja ezt a tülekedést és státusproklamációt, amely a nap minden órájában, szórakozásban és használaticikk-vásárlásban, otthoni kialakításban és érdeklődésben is társadalmi rangot akar megnyilatkoztatni. Az elkölthető pénz mennyiségének emelkedése, az egyenlőség és osztály nélküli társadalom elvének hangoztatása mellett, a jóléti társadalom öntudatos proklamálásával egyidőben az „osztályhatárok nemhogy nem tűntek el, hanem még merevebbé váltak". Ismét egy mítosz Adatokkal bizonyítja Packard, hogy a második világháború döntő fordulatot hozott az amerikai társadalom szerkezetében. Korábban a különböző amerikai társadalmi osztályok együttéltek. Egy-egy kisebb közösségen belül különböző rétegek érintkeztek, a cégek, vállalatok főnökei és alkalmazottai között emberi kapcsolatok alakultak ki, klubokban, egyesületekben különféle társadalmi szintet képviselő emberek kerültek össze, ismerkedtek meg egymással. Manapság ilyen közeledésről az osztályok között alig lehet szó. A kiinduló tétel megint egy amerikai mítosz: egy szegény fiú legalulról könnyen fölverekedheti magát az „ipar nagyvezéreinek sorába”. A szociológiai kutatások ellenben azt bizonyítják, hogy negyvenötször valószínűbb, hogy az üzleti csúcsvezetőt, a családjából kikerülő ifjú követi pályáján, s nem egy alulról föltörekvő tehetséges más rétegbeli. Az üzletemberek gyerekeinek óriási előnye van a többi réteggel szemben. De így van ez egyéb területeken is. „A szegényebb fiúkat gyakran valósággal elhessegetik az orvosi pályákról.” A főiskolai tanulmányok idején is beláthatatlanok a jómódúak előnyei: a szegényebb sorsúak dolgozni kényszerülnek tanulásuk mellett, s ez nagyobb erőkifejtésre, kisebb eredményre kényszeríti őket. Mindennek a következménye az lesz, hogy nem föltétlenül a legtehetségesebbek jutnak előbbre, hanem a jó startról indulók. A társadalmi megmerevedés a közösségi érintkezésben is megmutatkozik. „A vezetőségben ... mintha nagyoban leereszkedő magatartás kezdene kialakulni az alkalmazottakkal szemben.” Benjamin Selekman szerint ..Aggasztó... hogy az ipari megoszlás létrehozott egy olyan elitet, amely lenézi azokat, akik a mindennapi munkát végzik.” A társadalmi elkülönülés, a megmerevedés folyamata más vonatkozásokban is észlelhető. A szexuális életben, a szexuális erkölcsi szokásokban éppen úgy kialakulnak az egyes rétegek között az eltérésit, mint az élet más területein. A nemzetiségek, a felekezetek elkülönülnek egymástól, zárt kasztokat kezdenek alkotni, előítéletekkel viseltetnek egymással szemben — többnyire kölcsönösen. A bestsellerlisták élén Vance Packard mélyfúrásai a társadalom rétegeibe, olykor megdöbbentő és meghökkentő eredményekkel járnak, nem ritkán a közhiedelmeket cáfolják. De, hogy mennyire a tömegeket érintő kérdésekről tud beszélni, azt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy könyvei, és persze a szociológus társak hasonló tárgyú munkái is, a bestseller listák csúcsára kerültek. A társadalom önmegismerési igénye azonban nem amerikai sajátosság: világjelenség ez, amivel nálunk is találkozunk. Enélkül társadalmat építeni, jövőt tervezni ma már képtelenség. Vance Packard könyvének megjelentetése remélhetőleg ezt a hazai tendenciát fogja erősíteni, nemcsak érdeklődést elégít majd ki, hanem érdeklődést is kelt egy „új” tudomány iránt. • Szalay Károly Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában különös jelentőségűvé váltak a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés kérdései. Új munkamódszerek és ügyviteli eljárások bevezetésével, ill. a jelenleg alkalmazott eljárások korszerűsítésével, a gépesítés és automatizálás eszközeinek felhasználásával sok tartalék tárható fel és vehető igénybe a munkaerő-gazdálkodás, az állóeszközüzemeltetés, az anyaggazdálkodás területén és még számos más vonatkozásban. Ehhez pedig államigazgatási szerveink és vállalataink vezetőinek és felelős beosztásban levő dolgozóinak ismerniük kell a legújabb fejlődési irányzatokat, az ezeknek megfelelően hozott gyakorlati intézkedéseket és a bevezetésükkel elért eredményeket. Ennek az ismeretanyagnak az elsajátítása nem csekély feladat, éppen ezért úgy gondoljuk, némileg segítségére lehetünk a gazdálkodó szerveinkben különböző szinteken dolgozóknak azáltal, hogy rövid áttekintést adunk a szakirodalomban való tájékozódás lehetőségeiről. A szakirodalom tanulmányozásához — amennyiben az elsődleges források (könyvek, folyóiratcikkek stb.) elolvasása nehézségekbe ütközik — a szakirodalmat ismertető úri. másodlagos forrásokat (referáló folyóiratokat, szakbibliográfiákat stb.) lehet felhasználni. Az utóbb említett eljárás elsősorban a külföldi szakirodalom tanulmányozásánál részesítendő előnyben, a külföldi publikációk felhasználásánál jelentkező különböző (beszerzési, nyelvi stb.) nehézségek áthidalására. Az üzemszervezés és ipargazdaság tárgykörében közzétett hazai irodalom teljes egészében, valamint a külföldön megjelent munkák jelentős része is megtalálható szakkönyvtárainkban, elsősorban az Országos Műszaki Könyvtárban és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem központi könyvtárában. Az újabban megjelent ipargazdasági-üzemszervezési művek közül az alábbiakra hívjuk fel olvasóink figyelmét: Varga Sándor: Iparvállalatok belső irányítási rendszere; Ladó—Deli—Kocsis: A komplex iparvállalati tervezés módszertana; Üzemszervezési kézikönyv; Bucsy—Kovács: Vállalatok szervezési tapasztalatai; Vezetés és ellenőrzés; Susánszky János és munkaközössége: Vezetési ismeretek; Demmer, K. H. és munkaközössége: Új management módszerek; Szlezinger, G. K.: Az irányítási munka szervezése. A hazai folyóiratok közül elsősorban az Ipargazdaság és az Ipargazdasági Szemle közöl a tárgykörbe tartozó tanulmányokat és cikkeket, a hetilapok közül pedig a Figyelő közleményei foglalkoznak legnagyobb súllyal az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel. De sok esetben tárgyalnak szervezési kérdéseket közgazdasági folyóirataink, valamint napilapjaink is. Világviszonylatban több ezer folyóirat dolgozza fel az üzem- és munkaszervezés tárgykörében felmerülő, rendkívül nagy változatosságban adódó problémákat. Közülük itt csupán néhány, különböző nyelveken megjelenő, profiljában is erősen eltérő folyóiratra hívjuk fel a figyelmet." A Szovjetunióban kiadott Ekonomicseszkaja Gazeta igen széles profilú, a lengyel Ekonomika i Organizacja Pracy elsősorban a termelési és munkaszervezés kérdéseit tárgyalja, vállalati és iparági szinten, a csehszlovák Podniková Organizace a gépipari vállalatok tevékenységének elemzésére helyezi a fő súlyt, az NDK-ban megjelenő Die Wirtschaft a demokratikus német állam tervgazdálkodásának úgyszólván egész területét átfogja, az ugyanott kiadott Neue Technik im Büro pedig az ügyviteltechnika legújabb fejlődési irányzatairól ad részletes ismertetést. A tőkésországokban megjelenő nagyszámú szakfolyóirat közül kiemeljük az NSZK-ban kiadott Zeitschrift für Organisation és a Marketing Journalt, a svájci Der Organisator, az angol nyelven megjelenő folyóiratok sorából pedig a Harvard Business Rewiew-t, az Administrative Management-et, a Management Rewiew-t és a Personnel Journalt. A szakirodalom elsődleges forrásainak tanulmányozása — ezek rendkívül nagy bősége és sok esetben a publikációk hosszúsága folytán — az államigazgatásban vagy vállalati munkakörben dolgozók számára csak korlátozott mértékben lehetséges. A szakirodalmi publikációk számának állandó nagymértékű szaporodása a másodlagos források (dokumentációs kiadványok) tanulmányozására szorítja rá mindazokat, akik különböző szakterületekre - máshoz kapcsolódó teilud- A irányzatait kívánják az üzemszervezési szükségletekre tekintettel megismerni. E másodlagos forrásokat a tájékoztatási dokumentációs intézmények bocsátják az érdekeltek rendelkezésére, információs folyóiratok, speciális tájékoztató adványok és figyelőkarton-szolálat formájában. Ez intézmények közül az ipargazdasági és üzemszervezési tájékoztatás terén a legkiterjedtebb tevékenységet az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ folytatja. Havonkénti megjelenéssel közreadja az Üzemszervezés, Ipargazdaság című lapszemlét, amely részletes referátumokban ismerteti a tárgy körben publikált külföldi folyóiratcikkeket, valamint a legfontosabb külföldi könyvek és a hazai folyóiratcikkek címadatait. Az ugyancsak havonta kiadott Gyorsindex-ipargazdaság a tárgykörbe tartozó folyóiratok legújabb számaiban megjelent cikkek, témák szerint, permutált indexét és részletes tartalomjegyzékét közli. Az OMKDK és a Magyar Távirati Iroda közös kiadásában mejelenő Korszerű Vezetés című havi információs kiadvány elsősorban a vállalatvezetés feladatait szem előtt tartva dolgozza fel az üzem- és munkaszervezés külföldi irodalmát. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete dokumentációs tevékenysége keretében két üzemszervezési kérdéseket is érintő kiadványt jelentet meg. Időszerű Gazdaságirányítási Kérdések címen (kéthavonkénti és Iparpolitikai Tájékoztató címen (havontál. A Nehézipari Minisztérium Műszaki Dokumentációs és Fordító Irodája három sorozatban nyújt az üzemszervezés irodalmáról tájékoztatást: ezek: a Bányaipari, az Energiaipari és a Vegyipari Gazdasági Tájékoztató című, kétlvonként megjelenő kiadványok Az Építésügyi Tájékoztatás Központ kiadványai közül ipargazdasági-üzemszervezési kérdésekre is kiterjed az Építésügyi Műszaki és Gazdasági Tájékoztató című, havonta megjelenő publikáció és a hetenként kiadott Építőipari és Városfejlesztési Világhíradó. Hasznos segítséget nyújthatnak szervezési kérdésekben a gazdálkodó szervek tájékoztatást, ill. a szakmai tanácsadást igénylő dolgozóinak az üzemszervezés és ipargazdaság területén működő tudományoskutatóintézetek. Közülük iparunk legjelentősebb területeit fogják át a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet, a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet, a Könnyűipari Szervezési Intézet, és az Építésgazdasági és Szervezési Intézet. Az államigazgatási szervek, vállalatok, intézmények üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó dolgozói — a fentiek szerint — sokféle módon és irányban tájékozódhatnak a munkaterületükön alkalmazható új módszerekről és eljárásokról, időbeosztásuknak és adottságaiknak megfelelően választhatják meg a nekik leginkább megfelelő tájékoztatási eszközt. Mindenekelőtt rajtuk múlik, hogy éljenek is a fennálló lehetőségekkel. Dr. Gáspár István A munkaszervezés szakirodalmi forrásai Gótika