Magyar Hírlap, 1972. január (5. évfolyam, 1-31. szám)
1972-01-28 / 28. szám
MA Győr Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1972. JANUÁR 28. PÉNTEK 9 Magyar—csehszlovák tudományos együttműködés Csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémián Tétényi Pál, az Akadémia főtitkárhelyettese és Karel Siska, a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnöke, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke aláírta a magyar és a csehszlovák akadémia közötti együttműködési egyezmény 1972—1975-re szóló munkatervét. Az ünnepélyes aláíráson a két delegáció tagjain kívül részt vett Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Köpeczi Béla, az Akadémia megbízott főtitkára. Ott volt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykövet. Élelmiszer-gazdasági konferenciák Tolna megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről, fejlesztéséről tanácskoztak csütörtökön Szekszárdon a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezető munkatársai Tolna megye párt-, és tanácsi vezetőivel. A megbeszélésen részt vett dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Somi Benjamin, a Tolna megyei pártbizottság titkára és Szabópál Antal megyei tanácselnök is. Dr. Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes — a MÉM több vezető munkatársával együtt — csütörtökön Veszprém megye vezetőivel tanácskozott a megye élelmiszer-gazdaságainak helyzetéről. A miniszterhelyettes helyesnek ítélte meg a megye mezőgazdasági üzemeinek most elkészült középtávú terveit. Februárban fizetik a felemelt családi pótlékot Mint lapunkban is közöltük, január elsején lépett életbe a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet. Ennek leglényegesebb intézkedése, hogy gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a három- vagy több gyermekes családok, továbbá az egy- és kétgyermekes egyedülálló dolgozók, vak házaspárok, valamint egy, illetve két testi vagy szellemi fogyatékos gyermeket eltartó családoknak járó családi pótlék összege. A jogosultaknak a felemelt összegeket első ízben a januárra járó — tehát a munkaviszonyban állók a februárban folyósított — családi pótlékok kifizetésekor kapják. A nyugdíjasok (több mint tízezren, főleg fiatalon nyugdíjazott rokkantak), valamivel előbb hozzájutnak a felemelt összeghez. Az eredeti családi pótlékot a nyugdíjasok a szokásos módon, a nyugdíjjal együtt kapják meg, néhány nappal később pedig a különböztetőt is kézbesíti a posta. Az emelésről szóló rendelet egyébként a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra és amezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira is kiterjed. Azok számára, ahol üzemi kifizetőhely nincs, az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság a szokásos módon februárban már ugyancsak a felemelt összeget küldi ki postán. Életbe léptek a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos egyéb jogszabályok is, amelyek a gyermekes családok több kategóriájánál kiterjesztették a jogosultság körét. Az újonnan vagy az eddiginél nagyobb öszszegre jogosultak szintén az említett időpontokban kapják meg járandóságukat. Ötszázhúszezer forintos kár a Katona József Színházban A Petőfi Sándor utcai vízcsőtörést a Vízművek már megjavította, mégis, a Katona József Színház előadásai a víz okozta károk miatt estéről estére elmaradnak. Mi történt a Nemzeti Színház kamaraszínházában? Zánka Gyula gazdasági igazgató tájékoztatott bennünket: — A víz behatolt a színház pincéjébe, áttörte a pincefalat, elborította az égő kazánokat és felrobbant a transzformátor. A fényszabályozó berendezés transzduktora és a memóriaegység is tönkrement. Nagy koztok keletkeztek adíszletekben is. — Hogyan halad a helyreállítási munka? — A helyreállítás azonnal megkezdődött, de a tervezettnél lassabban halad. Szerdán reggel ugyanis a munkások még 30 centiméteres vízben dolgoztak. Tegnap reggel megtartották a kazán nyomáspróbáját, de a maximális terhelésnél rendellenességek mutatkoztak, így további javításra van szükség, amely előreláthatólag hétfőn fejeződik be. A fényszabályozó berendezés javítását a Konverta gyár soron kívül vállalta, és reméljük, hogy keddre ez is elkészül. Akkor szerdán megkezdődhet az üzempróba, s ha minden sikerül, csütörtökön, február 3-án már lehet előadás. A Gyilkosok a ködben lenne műsoron, de a díszletek megrongálódása miatt egy másik darabot mutatunk be. — Mekkora kárt okozott a Vízbetörés? — Szerdán a Nemzeti Színház és a Vízművek korjegyzőkönyvet állított öszsze. A bevételi kiesést és a színház munkásainak túlmunkáját nem számítva 520 ezer forintos kárt mutattunk ki. A. L. f’éregember ül egy hatos autóbuszon, közel a kalauzhoz, a hátsó ajtóval szemben. Nem vonná magára a figyelmet, ha nem eredne szóba a kocsi belsejébe igyekvő emberekkel, s kapatos jókedvében nem kezdene rá magyar nótákra. Barna ruhája kopottas, nyakkendőt nem hord. Barázdás arcán erős vonalú orr — az ilyet energikus jelzővel szokták megtisztelni. A keze: nagy tenyerű, erős, csontos. Valahogy, a munkát markolja öregen, ültében is. Gyalut forgatott-e, vagy kalapácsot... A faérletet szorongatja, időnként felmutatja, mindenkinek, hadd lássák: — Van, hát járok vele. Mindennap elmegyek Kispestig. Érzi, hogy valami nincs rendjén, s igyekszik tudtul adni, hogy neki az utazás jogos. A másik kezében egy kék jegyet gyűröget: — Mégis megvetette velem — trünnyögi morcosán a kalauznak. — Meg ám, öregem — szól a kalauz —, ha egyszer csak villamosbérlete van. Máskor villamoson jár Kispestre, nem? Az öreg ránéz, nem válaszol. Azt kérdi: — Hol járunk? A Harcsa utcánál leszállók. (Talán mostanában halt meg a felesége, hogy azért legyen mellette valaki, szofgakonyhás lakásába odavett egy fiatal házaspárt.) A Nemzeti Múzeumnál felszáll egy lány, leül az öreggel szemben, könyvet vesz elő, olvas. Az öreg ránéz és új nótába kezd. (Talán, a házaspár rábeszélte az öreget, hogy cseréljék el azt a kispesti lakást, és jöjjenek ide. Óbudára. És az étkezőfülkébe beállítottak egy kempingágyat.) A lány ránéz az öregre, mutatóujját a szája elé teszi, úgy figyelmezteti, hogy utazni — csendesebben illenék. De az öreg csak fújja tovább. (Talán azt gondolta az öreg, hogy neki már az a kempingágy is elég, meg a nyugdíj, meg az kis pénz, amit a házaspártól kap. És ellátja magát, hiszen még van benne erő.) Előzmény — Bácsi, itt nem szabad énekelni — szól hozzá a lány. Dehogynem, lelkem — feleli az öreg, és körülnéz. — Nem érünk még a Harcsa utcához? Ott leszállnék. A kalauz morog valamit. A lány ránéz. Az van a tekintetében, hogy meg kellene nyugtatni az öreget, jó autóbuszra szállt, nemsokára odaérnek. A kalauz megérti: — Már eleget mondtam, hogy szólok, ha leszállhat. A Nagyvárad tértől szórakoztat.S így járja az öreg az utat, mindennap. Óbudától Kispestig, a régi helyre, ahol nyolcvan évet élt. Ahol, ha nem ijed meg az egyedülléttől, és ha nem hajlik a házaspár könyörgő szavára: „Akár az apánkat, úgy fogjuk szeretni,akkor az öreg, duplaágyas szobában egy-egy szomszéd csak rányitott volna. A lány mellett üres lesz egy hely. Az öreg odapenderül: — Én nyolcvankét éves vagyok, kérem. Na és? Kinek baj, ha jókedvű vagyok? A Harcsa utcánál majd leszállok. A lány, most, hogy mellé került az öreg, nem érti a jegyet meg a bérletet. Megnézi. Látja, hogy a bérlet csak villamosra szól. — Rendben van itt minden, nem igaz? — állítja az öreg, és indul, hogy leszálljon. Dülöngél. — Tessék maradni — szól a lány —, még nem értünk oda (A bácsinak talán már csak egy társasága van: az utasok. Az érdeklődők, a szenvtelenek, a barátságosak, az unottak. Többet érnek, mint a négy fal, a nappal összecsukott kempingággyal. Este, a fiatalasszony kiszól: „Ejnye már, nappal eleget pipázhat!”) Minél inkább kérleli a lány az öreget, az annál inkább menni akar. Úgy látszik, az ellentmondó természetű részegek közé tartozik. — Messze még a Harcsa utca. Elgázolja valami. Ne akarjon a családjának szomorúságot — mondja a lány, és az utasok felé fordul. — Ilyenek azok a nyugdíjasok, akik a járművek alá kerülnek. — Nincsen nekem senkim — rántja vállát az öreg. (Kapatosan hazudós az öreg Fia is van, meg lánya. Náluk már nem fért volna el, így aztán becsengetnek néha, és letesznek a kempingágy mellé egy kis pipadohányt, cukorkát, vagy bort, az olcsóbbik fajtából. Többször is rányithatnák az ajtót, de ha csak annyira jut idejük. Az se baj. Nem jár a szülőknek köszönet. A lány megfogja a karját, nem engedi. Az öreg tréfásan káromkodik, széjjelnéz úgy mondja: — Ez aztán igen. Ezt még a feleségem se merte volna. Aj, aj, szegény Erzsi. Négy éve meghalt. — Hazakísérem — szól a lány. — Jó? — Jó — feleli az öreg. — Majd adok valamit. — Nem azért teszem — csóválja fejét a lány. — Ojjé! Itt vagyunk a Margit-hídnál! Megyek villamossal. Most már nem lehet visszatartani. — Hagyja, hadd menjen — szólnak többen a lánynak. — Látja, itt már kiismeri magát. A lány is leszáll. Az öreg után figyel, megtalálja-e a villamosmegállót. Az öreg észre veszi és visszabukdácsol: — Igyunk meg egy kávét, galambom, vagy amit akar. Van pénzem. Tántorog az öreg, hangoskodik, együtt mennek a megállóhoz. A lány két várakozót is megszólít: — Nem Óbuda felé mennek? A bácsinak kellene szólni a Harcsa utcánál . . . Az öreg most már nem tágít a lány mellől. Inni invitálja. A lány otthagyja az öregembert a járdaszigeten, átszalad az úttesten és felugrik egy induló hatosra Fest felé. Hátamrad, kinéz Az ú'tester csoportosulás, semmit se látni. (S a házaspár, talán még vár egy ideig, majd néhány közömbös tőmondat után összecsukják a kempingágyat.) Sarkadi Mária Építési stopot javasolnak a Balatonnál Az 1971-es üdülési és idegenforgalmi idény balatoni eredményeiről, tapasztalatairól, és az ez évi balatoni tervekről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Budapesten az újságíróklubban Pajti Tibor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára. Az elmúlt év végén Keszthelyen tartották a BIB két területi bizottságának ülését, amelyen a sikeres idegenforgalmi eredmények ellenére az 1971-es üdülési szezont nem értékelték egyértelműen pozitívnak. Az ellentmondást az okozta, hogy a Balaton iránt megnövekedett a belföldi és külföldi érdeklődés, de a tóparti létesítmények állapota nem követi a fejlődést, továbbra sem kielégítő. A kulturális, kommunális és kereskedelmi hálózat fejlesztésére, az elmúlt évben 2,5 millió forintot adott a BIB vissza nem térítendő támogatásként a két balatoni megye területi bizottságainak. Az idén az idegenforgalmi igények jobb kielégítése érdekében az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak a Balaton környék fejlesztésére. Nehezíti a tanácsok munkáját, a tóparti üdülőterületek és községek közművesítését, hogy az újonnan parcellázott területeken gombamód szaporodnak a hétvégi házak, szinte minden alapvető közmű nélkül. Amikor valamelyik község mellett kialakul egy-egy ilyen település, szinte természetessé válik, hogy hozzácsatolják, majd az új üdülőtelep már vízvezetéket, csatornát és egyéb kommunális berendezéseket igényel. Ezért a BIB javasolta: a tóparton rendeljenek el építési stopot addig, amíg az érintett községekben megteremtik a szükséges kommunális létesítményeket. Mezőgazdasági pótkocsik Tovább bővíti választékát a Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat, amely már eddig is évente mintegy 5000 különféle közúti, illetve speciális mezőgazdasági termékeket szállító pótkocsit adott piacra. Ezúttal két újdonsággal jelentkezik. Az egyiket francia, a másikat NSZK-licenc alapján készíti. A francia szabadalom szerint gyártott 8,5, illetve 10 tonnás pótkocsiból az idén százat készítenek. Az NSZK-ból vásárolt licenc alapján készülő pótkocsikat szervestrágyaszóró adapterrel is felszerelik. Az év végéig összesen ezret gyártanak belőle. / V TEGNAPI CSÜTÖRTÖKÖN, noha a híradók utáni fő műsoridőben Douglas Hayes regényéből készült, A színész című angol filmet sugározta a televízió, mely minden zökkenőjével együtt, elmondhatjuk, gondolatébresztő szórakoztatást nyújtott, figyelmünket mégis inkább a nap ismeretterjesztő jellegű adásai kötötték le. Befejezéséhez érkezett a Számítógép Magyarországon című sorozat, melynek utolsó adásában a számítógépek hazai gyártásával, fejlesztésével, alkalmazásával kapcsolatos problémákról vallottak a szakemberek, egyúttal azt is jelezve, hogy hazánk átlépte ugyan a „számítógépkorszak” küszöbét, a felvetődő kérdések azonban a legközelebbi és a távolabbi jövő aktuális problémái is. S így ha ez az igen hasznos, érdekes sorozat be is fejeződött, reméljük, a magyarországi számítógéptechnika kérdése a jövőben sem hiányzik majd a képernyőről. Annál is inkább, mert Csató István oldott hangnemben lepergett műsora bizonyára sok olyan ma még laikus tévénéző figyelmét felkeltette, akiknek a jövőben több-kevesebb mértékben szükségük lesz a számítógépek ismeretére. A Magyar Televízió háromtagú forgatócsoportja, Balogh Judit szerkesztő Vámos Judit rendező és Várszegi Károly operatőr egy hónapot töltött Indiában. S ha a Találkozás Indiával című riportsorozatukról az első adás után korai is lenne ítéletet mondani, azt mindenesetre jól láthattuk, hogy szándékuk jelentősen többet rejt magában, semhogy megelégednének a felszínes és aktuális indiai körképpel. A Boldog Völgy címmel sugárzott első adásban, melyben a Hindusztánfélsziget két északi ikerállamát- Jammuval és Kashmirral ismerkedtünk meg, nem volt nehéz észrevennünk, hogy az éles riporteri — és operatőri — szem nemcsak az érdekességekre, nemcsak az egzotikumokra figyel, hanem elsősorban az indiai társadalom égető problémáira. Igaz, megjegyezzük, a tegnapi félóra legérdekfeszítőbb percei a szőttesművész’st bemutató filmkockák voltak. A Raics István műsorvezetésével szokásosan jelentkező Zenei Figyelő, ez a tudósító jellege mellett nem kevésbé ismeretterjesztő adás, jó formát „futott”; a színes összeállításból külön kiemeljük Benjamin Brittennek az Erkel Színházban ma bemutatásra kerülő operájáról kapott rövid tájékoztatást (s talán ha bővebb és mélyebb lett volna, még jobban örültünk volna). S oda kellett figyelnünk Kalmár György kora délutáni programban sugárzott ifjúsági műsorára: a Találkozzunk a kamera előtt! adásában egy rokonszenves pécsi fiatalt faggatott a riporter. Igaz, ez a tegnapi beszélgetés, mint mondani szokás, csak csepp volt atengerből, a maga egyediségében mégis a tévé jól sikerült közéleti programjai közé sorolhatjuk. MA, PÉNTEKEN, Urbán Ernő húsz évvel ezelőtt ÜT — s nyilván sokak ált ismert — Uborkafa című szatírája születik újjá a képernyőn. A színpadi változat az ötvenes évek elején készült, a mű alapkérdése azonban, az elvtelen hajlongás és a korrupció pellengére állítása, még nem vesztette el minden aktualitását. A művet televízióra alkalmazó Siklós Olga és a rendező Marton Endre abból indultak ki, hogy a tehetségtelen kishivatalnok „pünkösdi királyságának" története jócskán szolgál tanulsággal a mai nézőknek is. Pályi András Cukorrépa-termelési tanácskozás A cukorrépa-termelés gondjairól tanácskoztak csütörtökön Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár megye élelmiszer-termelő gazdaságainak vezető szakemberei. Szabó Géza, a Cukoripari Tröszt vezérigazgatója bevezető előadásában rámutatott, hogy legalább 100 ezer hektáron kell cukorrépát termelni ahhoz, hogy hazai termésből elégíthessük ki a belföldi cukorkeresletet. A termelési kedv az utóbbi években csökkent. A termelés viszszaesésének objektív okai között van a gépesítés elmaradottsága. Az illetékes szervek megfelelő intézkedéseket tettek ennek megszüntetésére. Az idén tovább javul a cukorrépa-termelő gazdaságok gépellátása, sok olyan felszerelést, berendezést, gépsort kapnak, amelyekkel csökkenthetik a köz* munkaerőt’Tóvá* Az előadást követő vita során a Szabolcs-Szatmár megyei szakemberek elmondták, hogy a gépesítés lehetőségeit kihasználva, már az idén növelik a cukorrépa vetésterületét.