Magyar Hírlap, 1972. február (5. évfolyam, 32-60. szám)

1972-02-14 / 45. szám

8 1972. FEBRUÁR 14. HÉTFŐ A NAP HÍREI Magyar Hírlap Iskolatej-akció Tudósítónktól. A Belkereskedelmi Minisztérium kez­deményezésére megindult Iskolatej-akció kedvező visszhangra talált Nógrád me­gyében. A salgótarjáni iskolákban már népszerű a kétdecis tízórai tej. A megye­­székhelyen kívül Szécsény, Ludányhalá­­szi, Őrhalom és Balassagyarmat iskolái kapcsolódtak be az iskolatej-akcióba. A gyöngyösi és a szécsényi tejüzem elégíti ki az igényeket napi két és fél ezer két­decis csomagolású tejjel. A szécsényi tej­üzemben automatagéppel töltik az üve­­geket. Súlyos és halálos balesetek Szombaton délután 13 óra 50 perckor Hahót község külterületén egy útkanyarban Szalai László 25 éves szombathelyi tetőfedő kisiparos személygépkocsija összeütközött a 16-os számú Volán Vállalat menetrend szerinti autóbuszá­val, amelyet Weilinger Károly 31 éves gépko­csivezető, hahóti lakos vezetett. A baleset kö­vetkeztében Szalai László, és utasai közül Sza­lai Péter 16 éves segédmunkás a helyszínen, Büki Imre 38 éves szombathelyi rakodómun­kás pedig kórházba szállítás után meghalt. Szalai Károly 29 éves szombathelyi segédmun­kás súlyos, életveszélyes, egy másik utas pe­dig könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár körülbelül 82 ezer forint. A balesetet az okoz­ta, hogy mindkét gépkocsivezető átlépte az út­kanyarban a záróvonalat. Weilinger Károlyt a rendőrség őrizetbe vette. Szombaton este 6 órakor Debrecen és Mike­­pércs között, a 47-es számú úton Végh­ József 19 éves debreceni gépkezelő egy jogtalanul használatba vett motorkerékpárral elütötte a vele azonos irányban, az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpárját toló Gulyás Sándor 38 éves debreceni vontatóvezetőt. Ez­után a motorkerékpár felborult. A baleset kö­vetkeztében mindketten a helyszínen meghal­tak. A rendőrség megállapítása szerint a bal­esetet Végh József gyakorlatlan vezetése okozta. A fiatalembernek nem volt gépjármű­­vezetői engedélye. A Fejér megyei Csór község külterületén dr. Ambrózy László Zoltán 41 éves várpalotai or­vos személygépkocsijával áttért az úttest me­netirány szerinti bal oldalára, és összeütközött a Dunántúli Nádgazdaság szemben jövő, sza­bályosan közlekedő tehergépkocsijával, ame­lyet Vincz Imre Béla 26 éves székesfehérvári autószerelő vezetett. Dr. Ambrózy László Zol­tán a helyszínen meghalt. Felesége és két leá­nya súlyos, de nem életveszélyes sérülést szen­vedett, a tehergépkocsi vezetője könnyebben sérült meg. Az anyagi kár körülbelül 50 ezer forint. A rendőrség megállapítása szerint a balesetet dr. Ambrózy szabálytalan előzése okozta. A püspökladányi MÁV-állomás közelében egy tehervonat halálra gázolta Király János 47 éves MÁV-pályamunkást, aki szabálytalanul a sínek között ment át. Ajkán, a Jókai-bányában az egyik transzfor­mátorkamrában Csizmadia Tibor 43 éves vil­lám­szerelőt munka közben halálos áramütés érte. A rendőrség a baleset okainak tisztázá­sára vizsgálatot indított. Holtan találták budapesti lakásán Kürschner Béla 46 éves tetőfedőt. Halálának oka: a ré­szére kiadott gyógyszer bevétele után az or­vosi tilalom ellenére szeszes italt fogyasztott. Szél, eső A várható időjárás hétfő estig: Időnként felszakadozó felhőzet, főként nyugaton újabb esőkkel. Az élénk, helyenként viha­ros lökésekkel kísért északi szél hétfőre lassan mérséklődik. A várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 0—5, legma­gasabb nappali hőmérséklet hétfőn, 4—9 fok között. A Duna vízállása tegnap Budapestnél 97 cm volt. TEGNAP, VASÁRNAP, Lőcse piacán fejét vették Görgey Pálnak. Sokan tud­ták már, hogy ez a sors vár Bessenyeire, mert a képernyő adagjait kevesellvén, elő­relapoztak a regényben. De hogy megtör­tént az „elkerülhetetlen”, méltatlankodó megjegyzések és sajnálkozó kérdések röp­pentek fel: miért kellett így végeznie ennek az alapjában véve derék ember­nek? Az anekdotás emlékezet szerint — Ta­­káts Sándor történész jegyezte fel, aki so­kat „súgott” az írónak munkája során — „figyelmeztettük is Kálmán barátunkat, hogy ne így fejezze be a regényt. De ő makacsul ellenállott. Oka pedig ennek az volt, hogy az öreg Görgey István ab­szurdumnak mondotta az alispán esetle­ges kivégzését. Mit?! — kiáltja erre Mik­száth. Abszurdum? Nohát, most már azért is lefejeztetem! Egy fillér ára kegyelem sem leszen!” A regény szerkezete ennek a magyará­zatnak ellentmond. De cáfolja ezt az a tény is, hogy Mikszáth a közhiedelem el­lenére nem oldott kedélyű, mindent meg­bocsátó humorista, hanem Kemény Zsig­­mond tragikus látomásait idéző, szinte neuraszténiásan érzékeny idegzetű alkotó. Minden tudását, tapasztalatát, sztereotip megoldási formáit summázó utolsó, nagy műve shakespeare-i történelemidéző láto­más. S hogy nincs megoldás, hiányzik a happy end? Hogy Fabriczius György áju­lásba menekül, mikor megtudja, mit is tett a „Városért”, és az idill, a mikszáthi hamvas, harmatos idill Rómeó és Júlia végzetté döbben, miközben Kozák­ ott ver­gődik a lőcsei harangok őrjítő zúgásá­ban? Mindez program, tudatos, művészi látásmód. Naplónkban már feljegyeztük, hogy A fekete város olyan történelmi regény, amely nem hiteles eseményt idéz­ fel, ha­nem csupán egy családi mendemondát — historizál. S az sem zavarhat senkit, hogy a Corpus Jurisban nem található afféle törvény, még Róbert Károly király korá­ban sem, amely a lőcsei bíró kiontott vé­rének földszerző jogot biztosítana. Mégis rabul ejt a történelmiség, egy más kor, más élettáj hitelesnek érzett atmoszférája. Megismételjük Lukács György tegnap már idézett gondolatát: „A történelmi re­gényben nem a nagy történelmi esemé­nyek elbeszélése a fontos, hanem az ese­ményekben szereplő emberek költői fel­­támasztása.” Mintha ezt a gondolatot fej­tené tovább Mikszáth vallomása: „Nem valamely család igaz történetét akartam papírra tenni, hanem egy kornak az igaz levegőjét. Azt akartam, hogy az olvasó visszaringatva érezze magát a korba. A család igazi története közömbös az író előtt, még maga a történelem is. Shakes­peare nagy történelmi drámáiban nevet­séges volna történelmet keresni. De azért becsesebbek az emberiségnek, mint a leg­­szabatosabb történelmi tények.” S ha mindezek mellé odaállítjuk azt a­­ formai sajátosságot, hogy a mikszáthi el­beszélési modor anekdotikus, mozaikos, a történés sok szálon futó, de nem lineá­ris, nem kihagyásos, utaló technikájú —, könnyű elképzelni, milyen óriási feladat volt ezt a sajátos históriai regénykompo­zíciót hét részből álló tévéfilmmé alakí­tani. T­hur­zó Gáboré az érdem, hogy forgató­könyve mintaszerű megoldást adott. — író-dramaturgunk transzponáló művé­szete számos ilyenféle feladat megoldásán edződött. Móricz Zsigmond Rokonok cí­mű regényéből, Karinthy Ferenc Buda­­pessi tavaszából, Illés Béla Honfoglalásé-­ ből ő készítette a filmrendező látomásait megindító, kéthasábos „stencilt”. Mikszáth géniuszával is volt már találkozása ebben a szerepében, amikor A Noszty fiú esetét írta filmre, 1960-ban. Úgy látjuk, hogy A fekete város adaptálása a műfaj egyik leg­sikerültebb megvalósulása. Vajon mi indokolja ezt az állításunkat? Az alkotói alázat: az a tény, hogy Thurzó beállt legénynek Mikszáth műhelyébe; eltanulta, elleste a szóval már nem oktat­ható fogásokat. S a tanítvány, a mester titkainak intim ismerője, belülről alkotta meg újra, remekbe sikerült mintadarab­ként, A fekete város forgatókönyvét. Munkájának jellemzője, sikerének záloga a lényegre törő ökonómia. Az idilli hát­tér előtt lezúgó végzetdráma útjából fél­reállított minden hátráltató motívumot, a cselekmény így egyértelműen és aka­dálytalanul felgyorsulhatott — a végki­fejlet tragikus szakadékáig. Thurzó szerint „valamennyi klasszikus adaptáció csak kísérlet lehet, egy a lehe­tőségek közül, sohasem valaminő végle­ges változat”. Egyetértünk ezzel a rokon­szenvesen szerény és tartalmában igaz megállapítással, de hadd legyünk sze­rénytelenek, amikor a tévé elkövetkezen­dő éveire legalább ilyen szintű adaptá­ciók egész sorozatát kívánjuk. És olyan értő, a feladatát komolyan vevő rende­zők jelentkezését, mint amilyen A fekete város megvalósítója, Zsurzs Éva volt. Közhely, hogy a jó forgatókönyv csupán első lépcsőfoka a sikernek, a többi a ren­dezőn áll. Zsurzs munkájának legjellem­zőbb jegye a harmónia. A színészválasz­tástól a kísérőzenéig minden tökéletes egyensúlyba került. Ennek eredménye pe­dig az az egységes, hiteles atmoszféra, amely a film minden részéből és részle­téből árad. Már az első találkozások al­kalmával felhívtuk a figyelmet erre az anyagszerű, művelődéstörténeti hiteles­ségre. A kellék és jelmez helyett fegyvert és ruhát látunk, a táj ismerősként szól hozzánk és a lőcsei városháza, a legendás lábasházak, a kistapolcsányi Rákóczi - kastély kilépett a művészettörténetből, megtelt élettel, lüktető emberi viszonyla­tokkal, amelyekbe olyan jól esett eset­ről esetre bekapcsolódni. A képi megoldások tökéletesen össz­hangban voltak ezzel a sajátos légkörrel. Czabarka György kamerája nem lepett meg szokatlan beállításokkal, soha nem látott, meghökkentő vizuális asszociációk­kal. Nem lépett túl a Mikszáth felrajzolta varázskörön, nem játszott rá, vagy éppen nem vált külön a mondanivalótól, még ott sem, ahol erre igen nagy lehetett a csábítás: a zárójelenet nagy fortissimójá­­ban. Hagyományos eszközökkel ábrázolta a soha meg nem öregedő, mert emberien hiteles hagyományt. Ugyanez a higgadt és spontán realiz­mus jellemezte a színészi munkát is. -Mentsék fel a végre jó hírt jelentő kri­tikust, hogy névsort iktasson írásába. Mert valamennyi színész őszinte elisme­rést érdemel. A kimagasló, nagy teljesít­mények mellett a kisebb szerepek is éltek és egymást erősítették. A jó kedvvel vég­zett művészi munka öröme sütött át az egyes alakításokon. Ez tette minden tra­gikus vonása ellenére is varázslatosan napfényessé ezt a hét részletben kibomló históriát, amely a Magyar Televízió eddig talán legsikerültebb történelmi regény adaptációja. Lelkesülten és nagy örömmel, kíváncsi szeretettel várjuk a jó munka folytatását. Bélley Pál TÉVÉNAPLÓ • TÉVÉNAPLÓ • TÉVÉNAPLÓ Téli vásár Budapesten Fogy az ing, a szövet, a kötöttáru Tömegek keresik fel ezekben a napok­ban a téli vásárt hirdető áruházakat, üz­leteket. A szezonjellegű kiárusítások min­dig eseményszámba mennek, most vala­hogy mégis sikeresebbnek látszik a vá­sár, mint korábban bármikor. A vásárlók szerint azért, mert végre eltűnt a vásár „leértékelés” jellege. Az áruk és divat­cikkek árcsökkenés nélkül is elkeltek ed­dig, s ezután is gazdára találnának. Most viszont valóban százasokat lehet megta­karítani.­­ ..■ _____ A kirakatokat nézve az üzleteket járva úgy tűnik, mintha a vásár egy kicsit a férfiaknak kedvezne. Csökkentett árral nagyon szép garbók, ingpulóverek és pólóingek kerültek forgalomba, nem be­szélve a műszálas férfiingekről. Ezeket 60—70 forintért úgy viszik, mintha ingyen adnák. A Lenin körút elején levő férfi divat­üzlet vezetője meg is jegyzi: nem csodál­koznak, ha egy vevő 6­7 inget visz egy­szerre. Amikor 185 forint helyett meg­kapja 115-ért, 115 helyett pedig 69-ért, miért ne újítaná fel az ingkészletét? Különben az ing minden üzletben slá­gercikk. A vásár első napjának vevő­rohama után némi hiány tapasztalható a nagyobb számoknál, de a 36—37-es nagy­ságú ingek sem maradnak a kereskedők nyakán. Elviszik őket a lányok, asszo­nyok, a férfiing ugyanis betört a női di­vatba. A hatalmas forgalom erősebben igény­be veszi az eladókat. A rendkívüli idő­járás — a hidegből a melegbe való hir­telen átmenet — amúgy is idegessé tette az embereket. Jó volna tudni, honnan szerezték be a kereskedők a nyugalmu­kat. Kicsi a tegnap vásárolt pulóver? Ki­cseréljük egy számmal nagyobbra. Nem tetszett a férjnek a szivacsmellény szí­ne? Keresünk egy másikat. A Lottó Áruház szövetosztályán az egyik eladó szinte atyai hangú tanácsok­kal lát el egy szemmel láthatóan vidéki családot.­­ A papának elég ebből két méter nyolcvan. A mamának egy méterből ki­jön a kötényruha, a nagylánynak pedig egy szoknyára is futja. Eredeti áron csak a papa kaphatna a vásárlásra szánt ösz­­szegből. Selyemből és szövetből a téli vásár el­ső napján 200 ezer forintot árult a Lottó méteráru osztálya. A függöny- és szőnyegszakma ezekben a napokban a fiatal házasoké és az új lakásba költözőké. Előfordult, hogy tel­jes lakásra való függönyt, bútorvásznat vittek el egyszerre a Röltex boltokból. A cipőknél kissé nehezebb a helyzet. A férfiak itt is előnyt szereztek, mert női cipőből korántsem olyan szép a válasz­ték. Néhány kirakattal nem is politizál­nak megfelelően: a csökkentett árú cipő reklámáron 113 forint — mellette a cso­dálatos jugoszláv import 650 „rendes áron”. Nagyon rossz párosítás. A propos, reklám ár! A Rákóczi úton így kiabált pénteken este asztalkájánál egy fiatalember: négy forint a szegfű ára, reklám áron kapja máma! Úgy látszik, „komoly” versenytárs a maszek. S. M. SIMON ANTAL főtitkár vezetésével vasárnap Varsóba utazott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének delegációja. A küldöttség részt vesz a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó bányászszak­szervezetek nemzetközi szövetsége admi­nisztratív bizottságának munkájában. FÖLDRENGÉS RÁZTA MEG szombaton este Reggio Colabna és Messina olaszországi váro­sokat. Több száz rémült ember rohant ki há­zából az utcákra, áldozatokról és károkról azon­ban nem érkezett jelentés. A BAJAI ■ KISZ-VEZETŐKÉPZŐ TÁ­BOR élete télen is mozgalmas. A KISZ Bács-Kiskun megyei bizottságának to­vábbképző bázisán áprilisig, 80 fős cso­portokban, több mint 500 ifjúkommunis­ta vesz részt a tanfolyamokon. A SZENTGOTTHÁRDI BAROKK TEMPLOM külső tatarozása megkezdő­dött. Az 1700-as évek derekán épült, Dorf­­meister-freskóval díszített kéttornyú épü­let rekonstrukciójára kétmillió forintot költ az Országos Műemléki Felügyelőség. NÉGYES IKREKET HOZOTT A VI­LÁGRA szombaton egy nyugatnémet asz­­szony. Az újszülöttek, három kislány és egy kisfiú, egészségesek. ROBBANÁS TÖRTÉNT és tűz ütött ki két tartályhajón, amely az indiai chittagongi ki­kötőben horgonyoz. A­ szombati balesetnél leg­alább hatan életüket vesztették, többen el­tűntek. MA ÉS HOLNAP címmel félévenként pedagógiai folyóirat jelenik meg Fejér megyében, a Pedagógiai Társaság és a megyei tanács gondozásában. Az új fo­lyóirat első száma áprilisban kerül az ol­vasókhoz. A T.FIODLLO HÓLAVINÁK 5000 embert és 2000 járművet vágtak el vasárnap a külvilág­tól a perui Andokban. A hótömeg több ezer méteres magasságban egy szűk hegyi útra zú­dult, és megbénította a közlekedést. MEGHALADJA AZ EGYMILLIÓ NÉGYZETMÉTERT a Balaton-part csak­nem 100 nagyobb parkjának együttes te­rülete. A kirándulóhelyeken és az üdülő­telepeken százezerszám készítik elő a kertészek a virágokat és a dísznövénye­ket. Az üdülőházak parkjainak felújításá­ra csaknem 1 millió forintot költenek. A MADE IN HUNGARY című táncze­nei hangversenyt ebben az esztendőben február 21-én rendezi meg a Magyar Rá­dió szórakoztatózenei osztálya Székesfe­hérvárott, a Vörösmarty Színházban. A műsorra kerülő SS táncdal két felfogás­ban és kétféle hangszerelésben hangzik el. NŐTT A CIGARETTAFOGYASZTÁS az Egyesült Államokban. Bár tavaly január 1-től betiltották a cigaretta reklámozását a televí­zióban mégis 12 milliárddal többet, összesen 524 milliárd darabot adtak el. Pécsett rendezik a kamarakórus-fesztivált Pécs magas színvonalú zenei életének immár visszatérő eseménysorozata a ta­vaszi kamarakórus-fesztivál. Az idén megrendezésre kerülő V. országos kama­­rakórus-fesztivál április 6-tól 9-ig tart. Az ünnepélyes megnyitót a Pécsi Nem­zeti Színházban rendezik a színház mű­vészeinek, balettkarának és zenekarának közreműködésével, megemlékezve klasz­­szikus költőnk, Janus Pannonius halálá­nak 500. évfordulójáról. Az ünnepi est keretében mutatják be Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző Panegyricus című új alkotását, melyet Janus Pannonius verseire komponált. A 12 képes, nagyszabású mű az ének, a tánc és a dialógusok ötvözete (A dialóguso­kat Gyárfás Miklós írta.) Az érdekes kompozíciót Eck Imre állítja színpadra. A fesztiválon részt vevő énekegyütte­sek négy fesztiválhangverseny keretében lépnek fel a Liszt Ferenc-teremben és a Doktor Sándor művelődési ház nagyter­mében. E hangversenyek mellett két kü­lön koncertre is sor kerül a művelődési házban, illetve a Kórház téri Dzsámiban. Az énekkarok tagjai több alkalommal közös éneklés keretében is találkoznak. Zenei szakemberek részvételével ankétot is rendeznek a modern kóruszene előadá­sának problémáiról. _________________________ F. L. Indiánok és szüzek Négyszáz perui indián nemrégiben ri­tuális harcot vívott az ország déli részén levő hegyekben több tucat szűz lány el­nyeréséért. A harcban két indián meghalt, tizen­­ketten súlyosan megsebesültek — jelen­tették a perui Cuzco városából, amely az összecsapás színhelyének közelében van. A termékenység ünnepével kapcsolatos harcnak több évszázados hagyománya van — még az inka időkbe nyúlik visz­­sza —, és a küzdelmet minden évben megrendezik az Andok eldugott falvai­ban. A harc résztvevői parittyákkal és nagy botokkal küzdöttek egymás ellen, többen közülük lóháton vettek részt a viadalban. ELÁRASZTOTTA A TENGER vasár­nap a velencei Szent Márk teret. A té­ren méteres víz áll. Az erős keleti szél és a rendkívüli dagály miatt megbénult a forgalom a lagúnákon, mivel a motor­csónakok nem tudnak elhaladni a hidak alatt. ÓRIÁS CSECSEMŐT SZÜLT egy iráni asz­­szony. A 12 kilogrammos fiúgyermek 12 hó­napra született, és császármetszéssel jött a világra. A LENGYEL SZIÁMI IKREK egyike meghalt. Az egy hete született, májuknál összenőtt ikreken pénteken a sebészek műtétet hajtottak végre, hogy szétválasz­­szák őket. Az életben maradott gyermek egészségi állapota az orvosok szerint ki­elégítő.

Next