Magyar Hírlap, 1972. március (5. évfolyam, 61-91. szám)

1972-03-11 / 71. szám

Magyar Hírlap népgazdasag-vilaggazdasag 1972. MÁRCIUS 11. SZOMBAT 7 Keserű Jánosné könnyűipari miniszter sajtóértekezlete Több éves előirányzat a gyártmányösszetétel javítására (Folytatás az 1. oldalról) A textil- és a textilruházati iparban a teljes felújítás várhatóan 8—10 évet vesz igénybe, a negyedik ötéves terv csak első szakaszként tekinthető. Ez alatt az öt év alatt a fonodákban az orsók 13 százalékát, a szövödékben csaknem hatezer szövőgépet (a géppark 30 százalékát), a kötszövőiparban pedig 500 kötő- és hurkológépet cserélnek ki. Megkétszereződik, s ezzel 62 százalékra emelkedik az automata szövőgépek aránya, megháromszorozódik a széles textíliák gyártására alkalmas gépek teljesítménye. A bőr-, szőrme- és cipőiparban 2,7 milliárd forintot irányoztak elő fejlesztésre. A programba vett beruházások csaknem feléhez már hozzáláttak a vállalatok. Különösen nagy gondot fordítanak a cipőipar, gyártmány összetételének javítására, új technológiák alkalmazására. A vegyi eredetű bőrhelyettesítő anyagok felhasználása lehetővé teszi az olcsóbb cipők előállításának növelését. Egyébként vizsgálják a cipők minőségét, főleg azoknál a vállalatokkal, amelyek termékeivel szemben a legtöbb kifogás merült fel. Ezeken a helyeken részletes munkatervet készítettek a minőség javítására, s azok végrehajtását a minisztérium is rendszeresen ellenőrzi. A rekonstrukciós program végrehajtásában eddig a legjobb eredményt a bútoripar érte el. A közelmúltban avatták fel a Kanizsa Bútorgyár új üzemét, ahonnan évente 300 millió forint értékűvel több bútor jut majd az üzletekbe; előreláthatólag határidőre valósul meg a többi bútoripari beruházás is. Még ez évben befejeződnek a Zala, a székesfehérvári és az Agria Bútorgyárak új létesítményei. Megkezdik a termelést a Budapesti Bútoripari Vállalat korszerűsített gyáregységei. Lényegében az idén kezdődik a nyomdaipar rekonstrukciója is: öt év alatt 2,6 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre, nagyobb összeget, mint az eddigi ötéves tervekben együttesen. Ennek nyomán az ipar termelése 45 százalékkal nő, elsősorban a könyveket, d'folyóiratokat és napilapokat előállító nyomdákat bővítik. A beruházások nyomán javulnak az üzemi szociális körülmények is. A papíriparban most folyó és rövidesen befejeződő nagyberuházásokkal (Lábatlani Papírgyár, Budafoki Kartonlemezgyár) és a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár felépülésével lényegesen javul a papírellátás, több korszerű, tetszetős csomagolóanyag készülhet, renciák járultak hozzá. Bár a bérszínvonal növekedése enyhített a munkaerőhelyzeten, a munkások létszáma átlagosan mégis 1 százalékkal, mintegy kétezer fővel csökkent. Ezt a vállalatok különböző intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni, így korszerűsítik a szociális, egészségügyi, munkavédelmi berendezéseket, korszerű üzem- és munkaszervezési módszereket vezetnek be, vidéki telephelyeket létesítenek. Egyébként a munkaerőhelyzet is hozzájárult ahhoz, hogy belátható időn belül még nem gondolhatnak az éjszakai műszak teljes megszüntetésére, ám részletes terv készül ala, hogy a vállalatok lehetőségeikhez mérten, önkéntesen és a dolgozókkal egyetértésben minél több sokgyermekes, illetve egyedülálló anyát mentesítsenek az éjszakai műszak alól. A könnyűipar előtt álló idei feladatokról a miniszter elmondta, hogy a népgazdasági terv az ágazat 7,2 százalékos növelését irányozta elő. Az átlagot meghaladó termelésfelfutást várunk a kötszövő-, a ruha-, a bútor- és a nyomdaiparban. A belkereskedelemmel vállalati és minisztériumi szinten egyeztetik az ipar kínálatát az igényekkel. Számítások szerint a belkereskedelem rendelkezésére álló árualap összességében fedezi az igényeket. A keresletnél alacsonyabb az ipar kínálata felső kötöttárukból, műselyem alsó kötöttárukból, szövetekből és egyes női divatcipőkből. Más területen viszont — például a konfekcióipari termékeknél és egyes férficipőtípusoknál — az ipar kínálata nagyobb. Tartalék: a szervezés A beruházásoknál tapasztalt feszültségek, az építési költségek és az importgépárak növekedése növelik ugyan a gondokat, ám vannak még tartalékok is. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy minden területen hatékonyabban segítheti a tervek megvalósulását az üzem- és munkaszervezés. A textil- és a textilruházati iparban felmérés készült az élőmunka hatékonyságáról, arról, hogy milyen szervezeti, módszerbeli változásokkal növelhető a termelékenység. Eddig harmincöt vállalat készült fel a korszerű üzemszervezési módszerek alkalmazására. További tartalék: az átlagosnál kevésbé gazdaságos vagy kifejezetten nem gazdaságos termékek gyártásának csökkentése. Az erre kidolgozott több éves program végrehajtása a gyártmányösszetétel számottevő javulását eredményezheti. Foglalkozott a miniszter az 1971-es esztendő tapasztalataival is. Az ágazat négy százalékkal növelte termelését, s így az előirányzott 6,8 százalékos növekedést nem sikerült elérni, a vártnál kisebb hazai kereslet és a munkaerőhiánynyal is összefüggő nem teljes kapacitáskihasználás miatt. Mégis általában kedvezően alakult a termelékenység, s a nyereség négy százalékkal haladja meg az előző évit. A ruházati iparban (textil- konfekció- és cipőipar) a hazai kereslet és a belkereskedelem beszerzéseinek csökkenésével előtérbe került az exporttermelés, így az egész könnyűipar exportja a népgazdasági átlagnál gyorsabban, 13 százalékkal növekedett. Csökken a létszám A könnyűiparban foglalkoztatottak bérszínvonala 1971-ben átlagosan négy százalékkal nőtt, ehhez 1,3 százalékkal a textil-, a papír- és a nyomdaiparban a múlt év elején engedélyezett bérprefe Javuló értékesítési kilátások A belkereskedelemnek a tavalyinál 5—6 százalékkal több áru szállítását irányozták elő, az export az elmúlt évi gyors emelkedés után is jelentős marad, 1972-ben 10—15 százalékkal nőtt. Ilyen arányú exportnövelés nem könnyű, de reális célkitűzés. Sok vállalat már lekötötte éves tőkés exportjának 70—80 százalékát, ennek ellenére még erőteljesebb piackutató munkára van szükség. Mindezeket összefoglalva úgy ítélte meg a miniszter, hogy a könnyűipar 1972. évi értékesítési helyzete a múlt évinél kedvezőbb. Az építőipar nemzetközi kapcsolatai Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmérte a nemzetközi építésügyi műszaki-tudományos együttműködés keretében kötött két- és sokoldalú ágazati, vállalati és intézeti megállapodásokat, munkaterveket. Megállapították, hogy mintegy ezer témában folytatnak együttműködést különböző országokkal, nemzetközi szervezetekkel, kutatóintézetekkel és nagyvállalatokkal. Különösen széles körű két- és sokoldalú kapcsolatok alakultak ki a KGST-országokkal. Az utóbbi években bővítették az együttműködést a fejlett tőkésországok építésügyi szervezeteivel is. A vizsgálatok kimutatták, hogy az együttműködési témák nagy része jelentősen segíti az építőipar negyedik ötéves tervében előirányzott műszaki fejlesztési feladatok teljesítését. Megvalósuló kormányhatározat Közös felvásárló vállalatok Tavaly korszerűsítették a zöldség-gyümölcs felvásárló szervezeteket, kereskedelmet. Az átszervezést az indokolta, hogy a termelők a megyei értékesítő központok gazdálkodásától függtek; a MÉK szabta meg az árakat, a felvásárlás menetét és mértékét. Gyakran minimálisra szorították a termelői és emelték a fogyasztói árakat, a hasznot növelve.dasági előrejelzéseket is adjon a szövetkezeteknek, arra vonatkozóan, miből mennyit érdemes termeszteni. Ez segíthetne a beruházások tervezésében is ... Az első tapasztalatok A kormányhatározat nyomán szövetkezeti közös vállalatok alakultak, amelyeket a tagszövetkezetek elnökeinek igazgatótanácsa irányít. A közös vállalat alaptőkéjét a tagok 50 ezer forintos vagyonbetétje adja, a nyereségen közösen osztoznak. A vállalatnak bármelyik szövetkezet, állami gazdaság vagy ÁFÉSZ tagja lehet, egyszersmind élhet a többcsatornás értékesítés lehetőségeivel is. Megszüntették az értékesítés megyei határait, a vállalatok bárhol az országban eladhatják áruikat. A közös vállalatok bővítették szolgáltatásaikat is, a tagszövetkezetek számára kedvezményes áron vagy hitelbe palántákat, műtrágyát, növényvédő szereket, fóliát szerezhetnek be. Hogyan segítette az átszervezés az egyik leginkább érintett terület, Bács-Kiskun megye gazdálkodását? — erről beszélgettünk a megyei Mezőtermék Vállalat vezetőivel. — Elégedettek vagyunk a kezdeti eredményekkel — mondja Deák István, az igazgatótanács elnöke, egyben a lakiteleki Szikra Tsz vezetője. — Jelentősen enyhült a termelőszövetkezetek értékesítési kiszolgáltatottsága. A közös vállalati gazdálkodásban csak úgy lehet a tulajdonosi jogokat érvényesíteni, ha kölcsönösen figyelembe vesszük egymás érdekeit. Az együttműködés feltétele pedig az állandó és szervezett tájékoztatás, ami leginkább a kereslet-kínálat és az árak alakulását érinti. Tavaly külön árbizottságot hoztunk létre, amely közösen alakítja ki a fontosabb termékek árát. Fontosnak tartjuk, hogy idővel a közös vállalat gáz Szolgáltatások A vállalat 127 szövetkezetétől több mint 12 ezer vagon árut vásárolt tavaly, s ennek a harmadát exportálta, 25 százalékát átadta az iparnak, a többit pedig — fele-fele arányban — a megyében, illetve másutt hozta forgalomba. Bővítették saját bolthálózatukat és fejlődött a kiegészítő tevékenység is. A szárító és savanyítóüzemek, a jéggyár, a csomagolóanyag-gyártás nyereségén is közösen osztoznak a termelőszövetkezetek és a vállalat dolgozói, s a melléküzemágak enyhítik a téli foglalkoztatás gondjait is. — Erőpróba volt a múlt év, a régi kereskedelmi szemléletről át kellett váltanunk a kölcsönös érdekeltségen alapuló, új típusú üzletpolitikára — mondta dr. Leczkó Tibor, a Mezőtermék igazgatóhelyettese. — Bár egy esztendeje a MÉK-ek több haszonra tehettek szert, de az csak napi haszon volt, a szorosabb együttműködés megteremti a jövőbeli nagyobb nyereség lehetőségét. Ha segítjük a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátást, elegendő műtrágyát, növényvédő szert, fóliát bocsátunk a termelőszövetkezetek rendelkezésére, ha jobb minőségű palántát, dugványt szerzünk be, a következő évben mi is jól járunk, hiszen több zöldségre, gyümölcsre kötnek velünk szerződést. Tavaly is bérbeadtunk a holtidényben felszabaduló raktárakat néhány iparvállalatnak, az idén bővítjük ezt a szolgáltatást. Szerződést kötöttünk a MAVAD vállalattal, részt veszünk a vad feldolgozásában, hűtésében, tárolásában. A negyedik ötéves tervben ezervagonos hűtőházat építünk, és a zöldségtermesztés fellendítéséhez anyagi támogatást adunk a megyei tsz-közi palántanevelő társulás létrehozásához. Fokozatosan bekapcsolódunk a határ menti árucsere-forgalomba is. B. K. Műszeripari konferencia Szívvizsgálat számítógéppel Munkatársunktól. Az elmúlt húsz évben a félvezetők, integrált áramkörök alkalmazása, a miniatürizálás forradalmasította az elektrotechnikai ipart, s mindez megváltoztatta a méréstechnika feladatait is. A mérőműszerektől ma már azt várják a szakemberek, hogy ne csak regisztráljon, hanem tájékoztasson is, és összekapcsolva a számítógépekkel, önállóan végezzen el néhány intézkedést. Erről a változásról, az utóbbi évek kutatási, alkalmazási eredményeiről tartanak március 13—16. között műszerbemutatót és konferenciát a Technika Házában. A tegnapi sajtótájékoztatón elmondták, hogy a tanácskozást közösen rendezi a Méréstechnikai és Automatizálási, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület, valamint a Neumann János Számítógéptudományi Társaság. A konferencián 68 előadás hangzik majd el, és a szekcióülések lehetőséget adnak arra is, hogy a fiatal szakemberek bemutassák új kutatási eredményeiket. Többek között ismertetik a Műszeripari Kutató Intézet egyik új berendezését; ezzel a műszerrel vizsgálják a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdasági munkagépek hatékonyságát, de például a meteorológiai előrejelzéseknél is felhasználhatják. Érdeklődésre tarthat számot az az előadás is, amely két, merőben különböző feladatú tudományos intézet: a távközlési és a kardiológiai intézet együttműködéséről számol be. A kooperáció eredménye: új berendezés, amely lehetővé teszi az EKG-vizsgálatok számítógépes elemzését. A műszerkiállításon 18 vállalat, kutatóintézet és szövetkezet termékeit mutatják be. HORIZONTHORIZONT• HORIZONT Hazánk a lipcsei vásáron A magyar külkereskedelmi vállalatok az idén huszonötödször vesznek részt a most vasárnap megnyíló lipcsei vásáron — mondta az MTI berlini tudósítójának adott nyilatkozatában Szabó László kereskedelmi tanácsos, az NDK-beli magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Harmincegy magyar külkereskedelmi, illetve iparvállalat összesen 3600 négyzetméter kiállítási területen mutatja be termékeit. A tavaszi lipcsei vásár jelentősen hozzájárul majd a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához, s a magyar kiállítás azt igazolja, hogy a magyar ipar és a szakemberek jó felkészültséggel, a lehetőségek sokoldalú kihasználásával a maguk részéről minden erővel elősegítik e program megvalósítását. Kari Schiller a konjunktúráról Kari Schiller, az NSZK gazdaság- és pénzügyminisztere az általános konjunktúra figyelemre méltó javulását kommentálva megállapítja, hogy javult a vállalkozók hangulata. A miniszter a konjunktúralehűlés lassulásának első pozitív jeleként a munkanélküliek számának csökkenését, valamint az alapanyag- és fogyasztási cikkeket gyártó ipar megrendeléseinek alakulását említette. Norvégia és a Közös Piac A norvég kormány pénteken a parlament elé terjesztett 800 oldalas jelentésben javasolta a képviselőknek a közös piaci csatlakozás megszavazását. A jelentés szerint Norvégia jobban jár, ha teljes jogú tagként csatlakozik a Közös Piachoz, mintha egyszerű kereskedelmi szerződést kötne vele. Egy mondatban Líbia 1971-ben egymilliárd barrel nyersolajat termelt, 200 millió barrelel kevesebbet, mint 1970-ben. Jugoszláv tervjavaslat Jugoszláviában pénteken közzétették az ország 1971—1975-re szóló ötéves tervének javaslatát, amelyről április 10-ig országos vitát folytatnak. A tervjavaslatot a vita lezárása után, az érdemleges indítványok és megjegyzések figyelembevételével terjesztik majd elfogadásra a szövetségi képviselőház elé. A vitára bocsátott terjedelmes dokumentum három fő kérdést taglal: a fejlődés jelenlegi szintje és a további legfontosabb feladatok; a társadalmi-gazdasági fejlődés az 1971—1975-ig terjedő időszakban; a gazdaságpolitikai irányelvek és tervezett intézkedések. Buddha és a menedzserek Vezető japán ipari és kereskedelmi cégek melegen ajánlják alkalmazottaiknak a buddhista Zen-elmélet alapos tanulmányozását. Véleményük szerint erre feltétlenül szükségük van ahhoz, hogy idegösszeroppanás nélkül elviseljék az amerikai gazdaságpolitika káros következményeit. A Zen-tanok elsajátítása lelkesedést, fegyelmet és lojalitást plántál a japánokba. Olyan jellemvonások ezek, amelyekre egyre inkább szükségük van az új típusú japán szamurájoknak ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a piacszerzés gyilkos versenyében. Olyan nagy japán cégek, mint a Matsushita Electric Co. szabad hétvégeket biztosítanak vezető kereskedelmi alkalmazottaik számára, hogy Zen-tréninget vehessenek a buddhista templomokban és kolostorokban. Az üzleti életben fölöttébb szokatlan hétvégi kiképzés alatt az elméleti képzés és a kötelező meditáció mellett a piackutatók takarítják a templomokat. A Zen ugyanis többek között azt is előírja, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék.