Magyar Hírlap, 1972. március (5. évfolyam, 61-91. szám)
1972-03-15 / 75. szám
y Megjelenik a hét minden nap- HB JHM HB HI ÁRA* ftfi Etil ÉH? jön, szombaton és vasárnap fpjfl if|| JT #*»*«. OW TlkkEK HBF I Ml I aft n ■ I ■ Hm Ml I ter* 5.ÉVFOLYAM, 75. SZÁM V P O L I T I K A I N AP I L A P 1972. MÁRCIUS 15. SZERDA ünnepei Egy nemzet életében, az egymást váltónemzedékek tudatában néhány évtized is nagy idő. Évszázadnyi távolság pedig már a régmúlt: az, amit hajdanán politikumnak tudtak, az történelemmé, sokszor legendák szövevényévé finomult: a hajdani indulatok elfakultak, a szenvedélyeketa belátó mérlegelés magyarázza. És mégis, a nemzetek életében kialakulnak a határpontok, a felejthetetlen pillanatok, amelyeknek emléke nem fakul az időben. Ilyen határpontok a forradalmak pillanatai. Amikor a nemzet legjobb önmagát keresi és mutatja fel. Amikor a tömegek nem akarnak s nem tudnak többé a régi módon élni. Amikor a nemzet a világ minden népéért s önmaga legtisztább megvalósításáért harcol, amikor maga a nép áll talpra. Ezek a történelmi pillanatok nem lobbannak el az időben: energiájuk megmarad, hajtóerőként, mérceként, a cselekvés inspirálójaként; példát és erőt adón. Sérthetetlenek, lepattogzik róluk minden idegen anyag. Emlékezhetünk: a Horthy-korszakban a hivatalos ürességgel folyó, hazug, „március Idusáról” szavaló kincstári ünnepélyek milyen árulkodó egyértelműséggel árasztották a cinikus, kongó ál-hazafiság bűzét. A március emlékét, Petőfi emlékét, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elhangzó tizenkét pont emlékét népünk tisztán őrizte meg. A nép Petőfijéből sehogyan sem sikerült az urak Petőfijét lefaragni. Pedig mi mindent megpróbáltak! A világszabadság költőjének szavaival az elnyomás rendszerét igyekeztek igazolni, a testvériség költőjének szavaival a soviniszta gyűlölködés, a gonosz és hazug öntömjénezés rendszerét magasztalni. Reménytelenül ostoba kísérlet volt, erőszakos és bugris, mint maga az ellenforradalom. A Petőfi-életmű kristályos csillogása semmit sem halványult e szánalmas és gonosz dadogástól. A március emléke soha, egyetlen pillanatra sem segítette az elnyomókat. De segítette és támogatta a szabadság ügyét. Ezrek és ezrek sereglettek azon a harminc esztendővel ezelőtti Batthyány-emlékműhöz; tüntetésük félreérthetetlen volt és messze hangzó. A hatalom, a hazugságokban és szégyenben fuldokló, a történelem sodrában már halálra ítélt hatalom megrettenve láthatta, mit sem ért a két évtizedes, kínban fogant erőlködés. Március szellemét, Petőfi, Táncsics, Kossuth emlékét nem sikerült — nem is sikerülhetett — „visszájára fordítani”, nem lehetett beépíteni őket az ellenforradalmi kor propaganda -kelléktárának panoptikumi figurái közé; sehogyan sem illett rájuk, hogy a „szegedi gondolat” előfutáraivá hazudjék halhatatlanná növekedett alakjukat. Ma harminc éve, ott, a Batthyányemlékműnél, március 15-én ismét beigazolódott: negyvennyolc valódi jelentése nem fakult el az időben; nem fogott rajta sem rágalom, sem hamis szándékú magasztalás. Maradt, ami volt: a nép hatalmáért folytatott küzdelem gyönyörű példája, ragyogva és sérthetetlenül. Ezt a példát idézzük ma is, egy héttel a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója előtt, amelyet április 4-e, a felszabadulás ünnepnapja követ. A történelem fejlődésének szép folytonossága tükröződik az ünnepnapok egymásba kapcsolódó láncszemeiben. A magyar nép halhatatlan költőjén emlékezik !A Petőfi Emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulójéién. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyaroka1 is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „népek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért . Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiséget, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullámzásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő keleteurópai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében, következetesség a forradalmi demokratizmus programjánakszeflixköreivé, világméretűvé tételében; éskörül gyökerű törekvések egységétpéldázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot — alkotnak az ember elé”, a költészet ezért „olyan épület, — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — Mindkinek, ki imádkozni vágy, — Szóval: szentegyház, ahová belépni — Bocskorban sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs: „Előre hát mind, aki költő, — A néppel tűzön-vízen át!” Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, Pató Páljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi számára az élet gazdagságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre vágyó ember áll: a népet megtestesítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a magyar alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincsednek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a^f parasztság előtt Otttifena volt a fadü^fe a város, (Folytatása oldalon) . MARX KÁROLY SÍRJÁNÁL (MTI) Brit kommunisták, munkásmozgalmi szervezetek, a szocialista országok londoni nagykövetségeinek képviselői tegnap a highate-i temetőben Marx Károly halálának 89. évfordulója alkalmából megkoszorúzták Marx síremlékét. Hazánk londoni nagykövetségének nevében dr. Házi Vencel nagykövet helyezett el koszorút MANILA! VENDÉG MOSZKVÁBAN (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet művelődésügyi minisztérium meghívására tegnap Moszkvába érkezett Imelda Marcos, a Fülöp-szigeti elnök felesége. ÖSSZEÜL A LEMP KB (MTI) A LEMP Politikai Bizottsága tegnapi ülésén úgy határozott, hogy március 27-re összehívja a párt központi bizottságának plénumát. Napirendjén az 1971—1975-re szóló ötéves népgazdasági terv fő irányainak, feladatainak és problémáinak megvitatása szerepel majd. DIPLOMÁCIAI UTAK (UPI, AFP) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára április elején hivatalos látogatást tesz Nagy-Britanniában és Franciaországban. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter március 20— 22. között hivatalos látogatást tesz Tunéziában. Nixon amerikai elnök április 13—15. között Trudeau kanadai miniszterelnök meghívására Ottawába látogat. Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter március 19— 21. között Pakisztánba látogat, hogy Bhutto elnökkel a délázsiai helyzetről tárgyaljon. Úton Pakisztán felé Douglas- Home március 18-án Teheránba érkezik, hogy látogatást tegyen az iráni sahnál. ROMÁN-SZOVJET EGYEZMÉNY (Agerpres) A bukaresti külügyminisztériumban tegnap új román—szovjet konzuli egyezményt írtak alá. A két ország 1957. szeptember 4-én kötött legutóbb konzuli megállapodást egymással. NORVÉGIAI MANŐVER SZTASZSZ) Észak-Norvégiában véget ért a NATO hadgyakorlata. A norvég hadsereg 6000 katonáján kívül angol tengerészgyalogos egységek is részt vettek a manőveren. FAJGYŰLÖLET (Reuter) Angela Davis perében kizárólag fehér emberekből álló esküdtszék mond majd ítéletet, miután a vád képviselőjének indoklás nélküli követelésére a jelöltek soraiból kizárták az egyetlen négert. Angela Davis ügyvédje az újságíróknak elmondotta: a vádnak joga van elejteni bármelyik esküdtszéki tag jelölését, ebben az esetben azonban nyilvánvaló, hogy az ügyésznek volt oka erre a lépésre, és ez az ok: a fajgyűlölet. A NAP HÍREIBŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma ülést tart A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1972. március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések, valamint az alkotmány módosításáról szól£ előterjesztés megvitatását javasolja. Küldöttségünk vezetőjének nyilatkozata Kfi , /-j Jubilál a genfi leszerelési bizottság Oltványi Ottó, az MTI genfi különtudósítója írja. A genfi leszerelési bizottság tegnap tartotta 549. ülését, amely egybeesett a bizottság tízéves működésével. W. Natori nagykövet, a lengyel delegáció vezetője, az ülés soros elnöke, megnyitójában emlékeztetett arra, hogy tíz esztendővel ezelőtt Genfben, a Nemzetek Palotájában kezdte meg munkáját a SS hatalmi leszerelési bizottság. Röviden méltatta a tízéves munkát, majd személy szerint is megemlékezett azokról — többek között Myrdal svéd és Hrisztov bolgár nagykövetről — akik kezdettől részt vesznek a bizottság munkájában. Ezt követően Alva Myrdal asszony nagykövet, Svédország delegációjának vezetője mondott beszédet Kijelentette, mint a leszerelési tárgyalások egyik veterán résztvevője, nem túlságosan lelkes a jubileumi napon, mivel — mint mondotta —, nem hunyhatunk szemet afölött, hogy valójában a nagy problémáéit nem sikerült megoldani. Hangsúlyozta: a leszerelési tárgyalás terén további erőfeszítés szükséges, mert a leszerelés alapvetően fontos a béke szempontjából. Krum Hrisztov nagykövet, a bolgár delegáció vezetője visszatekintésében utalt a bizottság egy évtizedes tevékenységére, majd további leszerelési intézkedéseket sürgetett, mivel ezek meggyőzően bizonyítanák a testület további működésének szükségességét. Az ülés után a diplomaták a jubileum alkalmából nyilatkoztak a sajtónak. A magyar küldöttség vezetője, dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Távirati Iroda tudósítójának az alábbi nyilatkozatot adta: — A genfi leszerelési bizottság eredetileg 1961-ben, szovjet—amerikai megállapodás alapján és az ENSZ-közgyűlés támogatásával, mint tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság jött létre. Először éppen tíz esztendővel ezelőtt, 1962. március 14-én ült össze genfben. Az ebben a keretben folyó leszerelési tárgyalások „időszámítása” innen kezdődik. 1969-ben bővült a bizottság. Először Japán és Mongólia, majd néhány héttel később — augusztus 17-én — Argentina,Hlollandia. (Folytatás az MSi oldalon)