Magyar Hírlap, 1972. április (5. évfolyam, 92-119. szám)

1972-04-06 / 95. szám

Magyar Hírlap 1972. ÁPRILIS 6, CSÜTÖRTÖK 3 Moszkvától Santiagóig Megemlékezések a felszabadulás évfordulójáról MOSZKVA Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete felszabadulásunk évforduló­ja alkalmából kedden beszédet mondott a moszkvai televízióban. Tolmácsolta a szovjet embereknek a magyar dolgozók szívélyes üdvözletét. Beszédében foglal­kozott a magyar és a szovjet nép barát­ságának fejlődésével és erősödésével. A felszabadulási ünnepségsorozat szov­jetunióbeli záróakkordjaként szerdán magyar filmfesztivál kezdődött három szovjet városban: Moszkvában, Odesszá­ban és Szimferopolban. Moszkvában, ahol a magyar filmfesz­tivál központja a kétezer férőhelyes Mir panorámamozi, szerdán este megtartot­ták a bemutatósorozat ünnepélyes meg­nyitóját. Erre háromtagú magyar film­művész-delegáció érkezett a szovjet fő­városba: Bácskai Lauró István rendező, továbbá Szilvási Annamária és Juhász Jácint filmszínészek. Kijevben ünnepi nagygyűlést tartot­tak. Az elnökségben helyet foglaltak: J. P. Pogrebnyak, az Ukrán KP Politi­kai Bizottságának póttagja, a KB titká­ra, Grigorij Sevcsuk miniszterelnök­helyettes, Jakov Kolotuha, az Ukrán Legfelső Tanácscs Elnökségének titkára és más hivatalos személyiségek. A nagy­gyűlést követően Kocsis Vilmos főkonzul fogadást adott a felszabadulási évfordu­ló tiszteletére. Kedden Kocsis Vilmos megkoszorúzta a hősi emlékművet. BERLIN A felszabadulás évfordulóján a berlini magyar kolónia tagjai kedden megkoszo­rúzták a második világháborúban elesett szovjet hősök treptowi emlékművét. A koszorút Kovács Imre, NDK-beli nagy­követünk helyezte el. Jelen volt M. T. Jefremov, a Szovjetunió NDK-beli nagy­követe és Franz F.verhartz, az NDK kül­ügyminisztériumának főosztályvezetője. A berlini magyar nagykövetség épüle­tében Kovács Imre nagykövet koktélt adott az ünnep tiszteletére. A koktélon megjelent Georg Ewald, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagja, Manfred Gerlach, az NDK Ál­lamtanácsának elnökhelyettese, Wolfgang Rauchlass, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, Otto Winter külügymi­niszter, dr. Michael Kohl miniszterelnök­ségi államtitkár. VARSÓ Szerdán fogadást adott Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagy­követe. A szívélyes és baráti légkörben eltelt fogadáson részt vett Edward Ba­­biuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Janusz Groszkowski, a Nemzeti Egység­front országos bizottságának elnöke, Lu­­bomir Stasiak, az államtanács titkára, Jan Mitrega miniszterelnök-helyettes, Jerzy Lukaszewicz és Ryszard Fielek, a LEMP KB titkárságának tagjai, Wieslaw Ociepka belügy-, Jerzy Kuberski műve­lődés- és nevelésügyi, Jerzy Szopa hajó­zási és vízgazdálkodási, valamint Stefan Jedrychowski pénzügyminiszter. A var­sói rádióban és televízióban Németi Jó­zsef nagykövet kedden este ünnepi be­szédet mondott. BUKAREST Martin Ferenc, hazánk bukaresti nagy­követe Magyarország felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából kedden Buka­restben rádió- és televízióbeszédet mon­dott. BÉCS Szerdán Bécsben Kurján Sándor nagy­követ fogadást adott, amelyen megjelent Kirchschläger külügyminiszter, Lütgen­­dorf hadügyminiszter, Weichs földműve­­lésügyi miniszter, Pittermann volt al­­kancellár, a Szocialista Internacionálé el­nöke és Schmitt, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke, valamint az osztrák politi­kai, gazdasági és társadalmi élet több ve­zetője, továbbá a Bécsben akkreditált diplomáciai testület számos képviselője. BRÜSSZEL Dr. Réczei László, hazánk brüsszeli nagykövete március 30-án fogadást adott nemzeti ünnepünk tiszteletére. TIRANA Bitta István, a Magyar Népköztársaság tiranai nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője szerdán fogadást adott. A foga­dáson albán részről megjelentek Reiz Malile külügyminiszter-helyettes, Z­ija Rexha külkereskedelmi miniszterhelyet­tes, valamint a külügyminisztérium és a külkereskedelmi minisztérium más veze­tői. HANOI Az ünnep alkalmából kedden Hanoiban fotókiállítás nyílt meg. A kiállításon megjelent Jakus Jenő hanoi magyar nagykövet is. Jakus Jenő kedden este fo­gadást adott a magyar nagykövetségen. A fogadáson a magyar nagykövet és Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgo­zók Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, külügy­miniszter mondott pohárköszöntőt. Hanoiban és a VDK több városában az utóbbi napokban sok üzem és társa­dalmi szervezet lelkes hangulatú gyűlé­seken emlékezett meg hazánk felszaba­dulásának évfordulójáról. A Nhan Dán cikket közölt Jakus Jenő, hazánk hanoi nagykövete tollából. Hanoi nagyköve­tünk fogadásán Jakus Jenő, valamint Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök-helyettes és külügyminisz­ter mondott pohárköszöntőt. PHENJAN Sebestyén Jenő, hazánk phenjani nagy­követe április 3-án fogadást adott a fel­­szabadulási évforduló alkalmából, ame­lyen megjelentek: Pak Szong Csoi, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, második miniszterelnök-helyettes, Dzong Dzun Thek, a politikai bizottság póttagja, miniszterelnök-helyettes és más hivatalos személyiségek. Április 4-én a magyar nagykövetség dolgozói megkoszo­rúzták a phenjani felszabadulási emlék­művet. A rádió és televízió közvetítette Sebestyén Jenő nagykövet ünnepi beszé­dét, és ezt követően Magyarországról szóló műsort sugároztak. ULÁNBÁTOR Ulánbátorban április 5-én nagygyűlést rendeztek az évforduló alkalmából. Ezen részt vett: D. Adilbis, a Mongol Béke és Baráti Szervezetek Szövetségének elnö­ke, M. Das földművelésügyi miniszter, a Mongol—Magyar Baráti Társaság elnöke és több más hivatalos személyiség. Kraj­­csik Mihály, hazánk ulánbátori nagykö­vete április 4-én megkoszorúzta a szov­jet hősök emlékművét, és koktélt adott nemzeti ünnepünk tiszteletére. PEKING Gádor Ferenc, hazánk pekingi nagykö­vete, kedden a kínai fővárosban fogadást adott a felszabadulás 27. évfordulója al­kalmából. A fogadáson megjelent Kuo Mo-zso, a kínai országos népi gyűlés ál­landó bizottságának alelnöke, valamint több más kínai vezető személyiség. ÚJ-DELHI Dr. Kós Péter, hazánk új-delhi nagy­követe fogadást adott, amelyen megje­lent Gopal Szvarup Pathak, az Indiai Köztársaság alelnöke, Ser Szingh föld­művelésügyi államminiszter, és több más minisztérium vezető beosztású tisztvise­lője. ALGÍR Zsigmond Zoltán, a Magyar Népköz­­társaság algíri nagykövete ugyancsak március 30-án adott fogadást. A fogadá­son Lajasi Jakir algériai kereskedelmi miniszter tolmácsolta kormánya jókíván­ságait hazánk nemzeti ünnepe alkalmá­ból. HAVANNA Az évforduló előestéjén írták alá Ha­vannában a Maavar—Kubai Barátság ne­vet viselő üvegkombinátban az üzem végleges átadásáról szóló záró jegyző­könyvet. Dr. Meruk Vilmos, hazánk ha­vannai nagykövete, felszabadulásunk év­fordulója alkalmából fogadást adott. A fogadáson megjelent Sergio Del Valle, a Kubai KP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP­ KB titkárságának tagja, ál­lamminiszter és több más hivatalos sze­mélyiség. SANTIAGO Perczel László chilei magyar nagykö­vet kedden ugyancsak fogadást adott ha­zánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából Santiagóban. A La Nación című chilei napilap, valamint az El Siglo, a Chilei EP lapja, keddi számában kom­mentárban emlékezik meg hazánk nem­zeti ünnepéről. MUNKAERŐ A­z elmúlt években felszínre került munkaerő-gazdálkodási gondok is­mertek. Ma már szinte az egész népgaz­daságot átfogó tünetté jellemzővé­­ vált,, hogy nincs elegendő munkáskéz a gépek, berendezések üzemeltetéséhez. Esztergapadok, szövőgépek, öntő- és ko­hászati berendezések, olykor mezőgazda­­sági gépek állnak emiatt kihasználatla­nul, miközben a zavartalan termeléshez és áruforgalomhoz a jelenleginél sokkal több öntvényre, gépalkatrészre, textíliá­ra, cipőre stb. lenne szükség. Voltak évek, amikor a vidék, a falu, de még a város is ontotta az új munkáso­kat, csupán a munkaerő-toborzást és az új dolgozók kiképzését kellett sikeresen megoldani. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején azonban ezek a munkaerő-tartalékok szűkültek és ennek a folyamatnak még nincs vége. Lázár György munkaügyi miniszter mutatott rá a Társadalmi Szemle legutóbbi számá­ban arra, hogy a munkaerő számszerű növelésével a jövőben mind kevésbé elé­gíthetjük ki a társadalom szükségleteit. Ezt a foglalkoztatottság szintjére, a de­mográfiai tényezőkre, a termelési és a szolgáltatási igényekre vonatkozó adatok egyértelműen bizonyítják. Mi tehát a megoldás? Még ma is so­kan hajlanak arra, hogy ezt a szerte­ágazó problémakört munkaügyi kérdéssé szűkítsék. Ez az álláspont megoldható­nak véli a problémát például a bérsza­bályozók további javításával, a munka­erő-tartalékok további mozgósításával, esetleg a munkaerő adminisztratív hely­­hezkötésével és irányításával. A kérdés azonban sokkal összetettebb. Ami az adminisztratív módszereket, meg­oldásokat illeti, ezek teljesen elfogadha­tatlanok; a szocialista társadalom huma­nizmusát, szellemét kifejező törvények is tiltják, illetve korlátozzák alkalmazásu­kat. A bérszabályozók további tökélete­sítésére, módosítására valóban szükség van, s ez állandóan napirenden szerepel. Mégis káros következményekkel járna, ha eltúloznánk a szabályozók hatását. A bérszabályozó nagyon fontos, de csupán egyik segítő eszköze a munkaerőhelyzet javításának. É­rdemes ezzel kapcsolatban ismét a­ munkaügyi miniszter cikkét idézni: „Aligha vitathatja bárki is, hogy a mun­kaerővel való racionális gazdálkodást el­sődlegesen magában a termelési folya­matban kell megalapozni..." Ami azt jelenti, hogy csak jobb, termelékenyebb munka hozhat tartós megoldást, ez a leg­fontosabb feltétele a munkaerőhiány megszüntetésének, a munkaerő-egyen­súlynak. Ezt kell segítenie a szabályozó rendszernek, a korszerű gyártástechnoló­giának, a műszaki fejlesztésnek, a ter­melési szerkezet korszerűsítésének, az üzem- és munkaszervezésnek, az igényes munkafegyelemnek. Az elmúlt évet vizsgálva kétségtelen, hogy jelentős eredményeket értünk el. Ismeretes, hogy a nemzeti jövedelem 7, 8 százalékkal, az aktív keresők száma ez­zel szemben alig egy százalékkal növe­kedett; az ipari termelés 5 százalékos nö­vekedését teljes egészében a munka ter­melékenységének a javulása fedezte, s az építőipar 9—10 százalékos termelési több­letének a kétharmadát sikerült ilyen mó­don biztosítani. Jelentősen javult a mun­ka hatékonysága a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben, a tu­dományos kutatásban és a gazdaság más ágazataiban is. Ha azonban az eredményeket a lehe­tőségekkel és a feladatokkal vetjük ösz­­sze, azt kell mondani, hogy a valóban hatékony munkaerő-gazdálkodás jórészt még előttünk álló tennivaló. Erről szólva, mindenekelőtt abból az ellentmondásosnak látszó tényből kell kiindulni, hogy nálunk egyidejűleg van munkaerőhiány és nagy munkaerő-tar­talék. A népgazdaságban óvatos becslés szerint is legalább tíz százalékra tehető a belső létszámtartalék. Nagy munka­erő-tartalék szabadulhatna fel a kiegé­szítő munkafolyamatok jobb megszerve­zésével, magasabb fokú gépesítésével. A sokat emlegetett munkaerőhiány tá­­volról sem fogadható el egyértel­műen valóságosnak. Az esetek jó részé­ben a vállalatoknál a munkaerőhiány az alacsony technikai és szervezési színvo­nalat jelzi. Közben alighanem még min­dig túlzottan alkalmazzuk a bér­preferá­lás — a központi támogatás — módsze­rét, ezzel egyenlítve ki a rossz vállalati gazdálkodást. Egyéb gazdasági és társa­dalmi érdekek, megfontolások mellett, a hatékony munkaerő-gazdálkodás követel­ménye is arra int, hogy jobban ragasz­kodjunk az elfogadott alapelvhez, amely szerint a bérpreferálás csak alapos nép­gazdasági-társadalmi érdek esetén alkal­mazható. Sok vállalatnál a szükségesnél és a le­hetségesnél sokkal lassabban iktatják ki a túlzottan nagyszámú munkaerőt lekötő korszerűtlen technikát, de a termelés fo­lyamatosságának ingadozása, a laza ko­operációs fegyelem, az indokoltnál na­gyobb adminisztratív létszám, a rossz vezetői döntésekből eredő szervezetlen­ség is növelheti a munkaerőigényt. Mindez érzékelteti, mennyire komplex ■­b feladatról van szó. A hatékony mun­kaerő-gazdálkodás szükségszerűen érinti az összes központi és helyi (területi, vál­lalati) gazdálkodó szervet. A feladatok jó megoldása azonban mégis a vállala­tokon múlik. Ott kell olyan átfogó mun­kaerő-gazdálkodási koncepcióval rendel­kezni, amelynek végrehajtása garantál­hatja a hatékonyabb­ munkaerő-gazdálko­­dást, a termelés tervszerű, arányos bőví­tését. FÖLDESI JÓZSEF KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Apró Antal fogadta az új mongol nagykövetet Apró Antal, az országgyűlés elnöke be­mutatkozó látogatáson fogadta P. Sagdar­­szürent, a Mongol Népköztársaság új bu­dapesti nagykövetét. Távirat Péter János külügyminiszter távirat­ban üdvözölte Otto Wintert, a Német De­mokratikus Köztársaság külügyminiszte­rét 70. születésnapja, valamint magas ál­lami kitüntetései alkalmából. Diplomáciai kapcsolat Ausztráliával — nagyköveti szinten A Magyar Népköztársaság kormánya és az Ausztráliai Államszövetség kormá­nya — attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfej­lesszék az országaik közötti kapcsolato­kat , elhatározták, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesíte­nek. Hazaérkezett Kubából az MSZMP pártmunkásküldöttsége Szerdán hazaérkezett Havannából az MSZMP pártmunkásküldöttsége, amely a Kubai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának meghívására Jakab Sándornak, az MSZMP KB tagjának, a KB osztály­­vezetőjének vezetésével látogatott Ku­bába. Kubai tartózkodása során a küldöttsé­get fogadta José Montane Orapesa, a központi bizottság titkára. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kozári József, a KB osztályvezetője fogadta. Lengyel élelmiszerügyi küldöttség érkezett L. Dombogurski lengyel élelmiszeripari miniszterhelyettes vezetésével küldöttség érkezett hazánkba. A vendégek a magyar —lengyel baromfitenyésztési­­együttműkö­dés fejlesztéséről tárgyalnak. A delegá­ciót dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Dr. Lőrincz Imre Irakba utazott Dr. Lőrincz Imre, a nehézipari minisz­ter első helyettese, dr. Szadun Hamada iraki ásvány- és kőolajipari miniszter meghívására Bagdadba utazott, a­z Iraki Nemzeti Kőolaj­társaság (INOC) rumalaji olajmezőjének avatására. Dózsa György szobrának avatása Újpalotán Szerdán este az újpalotai Dózsa György Gimnáziumban ünnepi külsőségek között emlékeztek meg Dózsa György születésé­nek 300. évfordulójáról. Az ünnepélyen mintegy 700 vendég hallgatta meg a nagy parasztvezér életét idéző zenés irodalmi összeállítást. Ezt követően a gimnázium előtti téren 200 fáklyás gyűrűjében avatták fel Kiss István szobrászművész alkotását, Dózsa bronzból készült mellszobrát. A XV. kerületi emlékünnepség csü­törtökön országos méretű diáktúrával folytatódik: innen indul négynapos Dó­zsa György-emléktúrára tíz fővárosi, il­letve vidéki iskola 80 diákja. Az 1514-es parasztfelkelés vezéralakjainak nevét vi­selő intézmények tanulói feldíszített autóbuszokon járják be az események emlékét idéző hajdani útvonalat. A neve­zetes állomásokon, Cegléden, Jászapáti­ban, Kalocsán, Mezőtúron, Kiskunmajsán, Szegeden helyi Dózsa-ünnepségeken, ve­télkedőkön vesznek részt. Az emléktúra vasárnap Nagylakon nagyszabású tábor­tűzzel ér véget.

Next