Magyar Hírlap, 1973. szeptember (6. évfolyam, 240-269. szám)
1973-09-07 / 246. szám
Magyar Hírlap tudósítások 1973. SZEPTEMBER 7. PÉNTEK- mai műsorok RÁDIÓ Mindkét rádióadó 4.25-kor kezdi műsorát. 8.00órakor: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. KOSSUTH, 8.20: Felejthetetlen operaestek. Összeáll. II. 9.19: Hét bagoly. Rádiójáték. IV. 9.44: Majláth Júlia táncdalaiból. 10.05: Édes anyanyelvünk. 10.10: Zenés utazás. 10.30: Ma- Qóka. Rádiójáték, V. 10.40: Vezényel a szerző. 11.00: Egy meggondolatlan lövés. 11.10: Világhírű előadóművészek felv.-iből. 11.49: Kritikusok fóruma. 12.45: Tánczenei koktél. 13.30: Népi zene. 13.45: Üzletről üzletre, rip. 14.00: A Gyermekrádió műsora. 15.10: A bolgár kultúra hete. 15.21: Szovjet indulók. 15.27: Székely Endre: Kamarazene. 15.44: Magyarán szólva . 16.05: Szószobám. Simon István vallomása, rp. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Végvári Rezső népdalfeldolgozásaiból. 17.36: Kétezer felé. 18.11: A bolgár kultúra hete. 21.31: Láttuk, hallottuk. 21.51: Két filmdal. 22.30: Cigánydalok. 22.50: Meditáció. 23.00: Táncdalainkból. 23.30: Liszt: Ideálok — szimf. költ. 0.10—0.25: Operettdalok. PETŐFI: 8.05: Nótacsokor. 9.03: Ezeregy délelőtt. 12.03: Népdalokkal egész éven át. 12.13: Zenekari muzsika. 14.00: Kettőtől hatig. 18.20: Új könyvek. 13.23: Közv. az I. úszó és vízilabda VB-ről. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Sport, táncdal, könnyűzene. 22.11: Brahms: I. szimfónia. 23.15: Magyarországon először. 23.28: Népdalok. 3. műsor. 18.05: Torma Gabriella zongoraestje. 19.14: Szimf. könnyűzene. 19.55: Magyar zeneszerzők. 20.20: Starker János gordonkázik. 21.05:Hogyan védekezzünk sötét utcában? Rádiógroteszk. 21.23: Berlioz: Gyász és diadal — szimfónia. 22.05: Dzsessz-felv.-ekből. 22.25: Renata Tebaldi és Robert Merrill énekel. TELEVÍZIÓ BUDAPEST. 10.00—10.15: A 36. heti lottósorsolás. 17.43: Műsorism. 17.45: Hírek. 17.50: Reklám. 17.55: Mindenki közlekedik. 18.25: Öt perc meteorológia. 18.30: Úszó- és vízilabda VB. (Színes.) 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Velünk kezdődik minden. Tv-film. 21.15: Négy kerékkel, okosan. Játékos autóverseny. 22.15: Tv-hiradó — 2. 22.25: Úsző- és vízilabda VB. (Színes.) 2. műsor. 20.00: Atlétikai Európa Kupa női döntő közv. Edinburghból. 21.30—22.55: Szophoklész: Elektra. Tv-játék. POZSONY. 16.40: Hírek. 16.45: Vásári pillanatok. 10.50: Iskolások műsora. 17.45: Kerületeink hangja. 18.00: Esti mese.. 18.15: A berlini revü műsorából. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Baráti haderegek spartakiádja. 20.45: Megtörtént, nem történt meg. 21.25: Tv-híradó. 21.55: Tvsorozat. 2. műsor. 14.00: Baráti hadseregek spartakiádja. 18.00: úszó- és vízilabda VB. 19.30: Schiller: Ármány és szerelem. JUGOSZLÁV. 15.00: Úszó-világbajnokság. 17.15: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Szézám utca. Adássorozat gyermekeknek. 18.30: Úszóvilágbajnokság. 19.30: Rajzfilm. 20.30: Adriai találkozások. 21.40: Cannon. Filmsorozat. 22.50: Olvasmány. 23.00: Edinburgh: Atlétikai versenyek, felvételről. 2. műsor. 20.30: Úszó-világbajnokság: Vízilabda. közvetítés. 21.25: .625 vonalon: A tenger titkai. 22.15: Tv-tárca. 22.45: A helyszínen. 23.45: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZAK A Budavári Palotában: Odüsszeusz szerelmei (a Nemzeti Színház vendégjátéka, este f8). Vidám Színpad: Lassan a Pesttel (este f8). Fővárosi Nagycirkusz: Afrikai ünnep (du. f4, f8). Állami Déryné Színház; Nyíregyháza: Két Elektra. Rédics: Princ, a civil (este 8). Zalaszentgrót: Peti, meg a róka (du. 4). Kilépek a történelemből (este 8). Vaskút: Szökött katona (este 18). Herend: A szülő is ember (este 18). Békéscsabai Jókai Színház. Kétegyháza: A szülő is ember (este 8). A szövetkezeti szolgáltatások fejlesztése Vidéken lelassult a hagyományos szolgáltatások fejlődésének üteme, állapította meg az OKISZ mellett működő ágazati szakbizottság. Ugyanis a szövetkezetek számára nem eléggé gazdaságos a lakosság részére nyújtott javítás-szolgáltatás. A szolgáltatások és az árutermelés közötti jövedelmezőségi különbségek állandóan nőnek, és ez befolyásolja az érdekeltség alakulását. A kierhelt tevékenységek — a háztartási gépek javítása, a gépjárműjavítás, az építőipari karbantartás, a textiltisztítás — igen kedvező ütemű fejlődése sem képes ellensúlyozni a többi ágazat elmaradását. A szolgáltatási bizottság megítélése szerint nagy az igény a ruházati javításokra, a parkettcsiszolásra, a lakásfestésre, a bútorjavításra, az elektromos háztartási készülékek, valamint az olajkályhák karbantartására. A bizottság megítélése szerint a fő figyelmet továbbra is ezekre az ágazatokra kell fordítaniuk a kisipari szövetkezeteknek. Az OKISZ álláspontja: A megyei szövetségek segítsék a kisipari szövetkezeteket a lakosság érdekében végzett szolgáltatások pontos teljesítésében, és készüljenek fel a javítási-karbantartási szolgáltatások fejlesztésére is. Tanévnyitó a Szegedi Tanárképző Főiskolán A Szegedi Tanárképző Főiskola tanévnyitó ünnepségét csütörtökön tartották Szegeden, a Szabadság filmszínházban. Henedits András főigazgató köszöntötte a főiskola egykori hallgatóit, a három gyémánt- és a harminchárom aranydínformás tanárt, az új tanévre beiratkozott elsőéveseket és a többi hallgatót. Bejelentette, hogy Szegednek ez a fontos felsőoktatási intézménye száz éves. Ebből az alkalomból a jövő hónapban ünnepségsorozatot rendeznek, amelyre meghívják azoknak a külföldi főiskoláknak delegációit is, amelyekkel a szegediek kapcsolatban állanak. Az Elnöki Tanács döntése alapján a főiskolát Szeged nagy költőjéről, Juhász Gyuláról nevezték el. Szokolay-ősbemutatóra készül az Operaház A budapesti művészeti hetek egyik kiemelkedő eseménye lesz Szokolay Sándor, Németh László drámája nyomán készült új operájának, a Sámsonnak bemutatója, amely Mikó András rendezésében, Kóródy András és Lukács Ervin vezényletével párhuzamos szereposztásban került színre október 26-án és 28-án az Operaházban. . Most kezdődtek meg az opera színpadi próbái, amelyben Sámson szerepében Melis György és Berczelly István, Delila szerepében Házy Erzsébet és Sass Sylvia mutatkozik be. A díszletek Forrai Gábor, a jelmezek Márk Tivadar nevéhez fűződnek, a karigazgató Nagy Ferenc. A Vérnász és a Hamlet után a Sámson lesz a harmadik Szokalay-ésberfiutató az Operaházban. Olaszországban eddig húszan haltak meg kolerában Három kolerás megbetegedés az NSZK-ban A járvány a hatóságok közlései szerint szűnőfélben van. További betegek távoztak gyógyultan a kórházból, az új betegek száma nem növekedik, bár még mindig fordulnak elő megbetegedések, mert a lakosság egy része a legszigorúbb tilalom ellenére is fogyaszt tengeri kagylót. A rendőrség és a városi hatóságok csütörtökön reggel a nápolyi Santa Luciában megsemmisítették az ottani kagylótenyészetet, mert a vizsgálatok kimutatták, hogy a víz szennyezettsége folytán ezek a kagylók állandó fertőzési forrást jelentenek. Az NSZK-beliHessen tartományban egy hét alatt immár a harmadik kolerás megbetegedést észlelték csütörtökön. A beteg egy 61 esztendős asszony, aki nemrég tért haza Törökországban és Olaszországban tett utazásáról. Nápolyban a járványkórházban csütörtökre virradóra egy további kolerás beteg halt meg, az áldozatok száma ezzel 20-ra emelkedett. Negyvenkét levegőszennyező forrás Miskolcon Húsz éve kezdődött meg Miskolc város levegőtisztaságának tudományos vizsgálata. A két évtized alatt rendszeresen végzett mérések alapján negyvenkét szenynyezőforrást jelöltek meg. Ezek között legjelentősebbek a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a Hejőcsabai Cementgyár, egyes, még széntüzelésű lakótelepek — állapították meg a Borsod megyei területi levegőtisztaság-védelmi bizottság csütörtökön Miskolcon tartott ülésén. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a feldolgozott adatok tanulsága alapján elsősorban az üzemek tettek intézkedéseket a különböző szennyezőanyagok csökkentésére, de sem a város zöldterületének kialakításánál, sem pedig a városrendezési elvek érvényesítésénél nem hasznosították megfelelően a kapott adatokat. ■ A bizottság szükségesnek tartja a Miskolc környékén levő szennyezőgócok — többek között a Kazincbarcika, Sajókeresztúr, Berente térségében levő üzemek — rendszeres szennyeződésmérését, mert ezek is fertőzik a város levegőjét. Ezenkívül átfogó zöldterület-rendezési terv elkészítését is szorgalmazzák, elsősorban a négy legszennyezettebb terület körzetében. k Burgasztól északra parányi félsziget nyúlik be a Fekete-tengerbe. A szárazfölddel keskeny, országútnyi földsáv köti össze. Ezt sokszor elborította már a tenger dagálya, ilyenkor Neszebárt csak hajókon lehet megközelíteni. Gazdag szőlők, tengerből nyert sóhegyek közt visz az országút, amely szűk földnyelvé keskenyedik a félsziget előtt. Késő délután érkezünk a kikötőbe, az idegenektől nyüzsgő utcákba, amelyekben az autók csak lépésben haladhatnak, mert a hűsítőket, édességet, emléktárgyakat, gyöngyöset és képeslapokat árusító fabódék sora még jobban megszűkítette. Régi várfalak és zömök erődtornyok fölé emelkednek a piros cserepes háztetők, lépcsőzetesen, egyre magasabbra, mert Neszebár dombon épült. Kiugró szirtfokai mint odvas fogak harapják a tenger tajtékot verő hullámait... Felmegyek egy kiugró sziklára. A kilátón zöldre festett, fedett bódé, és ettől húsz méterre magányos pad áll. Üres. Sehol senki. A pad mögött mészkőpart magasodik, amelyen megtörik az utcácskák vásári zűrzavara, az autók dudájának hangja, a hancúrozó, fekete gyerekek játékos visongása. Távol, két-három faház egymásnak támaszkodva dacol a széllel, az idővel. Hogy állhatják ki a tengeri vihart? Ottlétük beszél csak az emberi világról, mert itt a padon, szemközt a tengerrel, egyedül vagyok a csapongó sirályokkal. Milyen itt a tenger? Világoszöld. Csak a part áttetsző vizében sötétül el a mohától iszamos malomkerék nagyságú köveken. A sirályok szinte mozdulatlan, alig rezdülő szárnyakkal köröznek az ég alatt, s csak a vízre ereszkedve gyorsul szárnycsapásuk. A tenger pedig egyenletesen reng lábam alatt vagy kétszáz méterrel, és a hullámok ritmusa különös nosztalgiát ébreszt. Itt kellene maradni, igen, itt kellene élni, távol mindentől és mindenkitől, távol az ember gonosz haj- NESZEBÁR lámáitól, vad indulataitól, és a magunk békétlen vágyaitól. Enni a pékasszonynak egy faház ablakán kinyújtott barna kenyerét, Neszebár szőlőjét, együtt élni és inni a gyönge bort a halászokkal, az idevetődő tengerészekkel, és hallgatni megtoldott történeteiket még távolabbi, zajló kikötőkről. Öntse csak el a tenger a Neszebárhoz vezető kis utacskát, legyen valóságos sziget, békém menedéke, szilárd hajóm a mindent feledtető végtelenben. Két és fél ezer éves történelme másról beszél. Ez a félsziget nem menedék volt az idők tengerében, hanem mindig ostromlott vár, vérrel védelmezett erőd, előretolt őrsége minden hatalomnak. Trákok, görögök, rómaiak, Bizánc fegyveresei, bolgár honfoglalók és török hódítók, lakták falait. Meghódították az emberek, meghódították az istenek. A monda szerint negyven templom emelkedett itt a felhőtlen égnek, minden nép minden urának. Hérodotosz feljegyezte, hogy időszámításunk előtt hat évszázaddal Calchedon, Byzantium és Megara egykori lakói, dór telepesek alapították ezt a parányi városkát. Amikor a görög törzsek elfoglalták a trák települést, Mesambriának nevezték. Az első ezüst- és bronzérméket Apolló feje díszíti. Mesambria a görög időkben gazdag volt és erős. A római birodalom idején Neszebár elvesztette fényét és rangját. Róma mellett minden elhomályosult, de a kelet-európai császárság évszázadaiban újból hajók ezrei keresték fel Védett kikötőjét. Konstantinápoly az V. és VI. évszázadban erős várfallal védte Neszebárt. S amikor az első bolgárok a partjaira léptek, még jobban megerősítették. Bizánc előőrsei Neszebár és Priorije határán ütköztek össze a keletről jött harcosokkal. A későbbiekről még a romok is beszélnek. Jusztinián és Konsztantinosz itt aratta győzelmeit a bolgárok felett, de itt zúzta össze a vihar Bizátic 2600 hajóját is a kihívott ütközet előtt. 974-ben 12 000 bizánci lovag vonult hajókon a bolgárok ellen, de egy újabb tengeri vihar velük is végzett. Neszebár és Anchialo között sok ezer hős sírja lett a háborgó víz. Amerre nézek, templomromok, várfalak, bazilika kövei a hatodik évszázadból. Keresztelő Szent János és Szent István templomának maradványai az erődköveken ... De a keskeny sikátorokban fekete gyerekek raja futkos. Göndör hajúak, gyönyörűek, ki tudja, hány nép vére kering frissen a lüktető erekben. Az új élet ide is betört. Egy teherautóról frottírköpenyeket, strandtáskákat, fürdőnadrágokat raknak le az állami boltnál, tele a kocsma, a lepénysütő pékség, gyerekek olvasnak a könyvtár nyitott szobácskájában. A könyvtárosnő sokszor olvasott, kopott könyvek százai között keresgéli Petőfi verseit. Mesambria késő lakói Tolsztojt, Csehovot, Iyiaupassant-t, Solohovot és Petőfit olvasnak. Tízpercenként fordulnak az autóbuszok, öntik az idegeneket, akik ámulattal járják az ókor és középkor romjai között a zajló sikátorokat, s bámulják a sziklákra tapadó faházakat. Állok a tenger fölé emelkedő, hatalmas köveken. Nézem a méltóságosan és magasan köröző sirályokat, és egész múltam visszahúz a földre, mert harcra és nem menekülésre biztat a jövő ... Neszebár sohasem volt elvonulok menedéke, vár volt, erőd és helyőrség a történelem és a szellem örök harcaiban. Még egy fájó pillantást vetek a csendre, a végtelenre, a békesség illúziójára, és elindulok vissza, az autóbuszállomás felé. Lenn, a neszebári öbölben hajócskák ringanak, és halászok kötözgetik lyukas hálóikat. Neszebár faházai, beomlott tornyai, ringó bárkái és a tajtékos tenger felett lilás fények hozzák az estét. Barabás Tibor A Hazafias Népfront és a szövetkezetek A népfrontmozgalom és a szövetkezetek kapcsolatáról, együttműködésének fejlesztéséről tárgyalt csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Elnöksége falu- és szövetkezetpolitikai munkaközössége. Az ülésen a feladatok között szóba került, hogy mielőbb tisztázni kell a művelődési házak, könyvtárak, sportlétesítmények és más művelődési beruházások megvalósításában, fenntartásában, nemkülönben programjának kialakításában a népfront és a szövetkezetek együttes szerepét. _____________________ A TOT és az írószövetség megállapodása A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Magyar Írók Szövetsége együttműködési megállapodást kötött, amelyet csütörtökön a Magyar Írók Szövetségének székházában a TOT részéről Szabó István elnök, az írószövetség részéről Darvas József elnök írt alá. Ennek értelmében az írószövetség a maga szervezeti és intézményes eszközeivel több lehetőséget teremt arra, hogy a szövetkezeti parasztság mai élete iránt érdeklődő, azt kifejező alkotók — írók, költők, kritikusok — köre bővüljön, publikációs lehetőségeik javuljanak, ilyen jellegű ismereteik növekedjenek, s evvel munkájuk színvonalasabbá váljon. Táppénz jár az egészségügyi elkülönítés idejére A társadalombiztosítási rendelkezések értelmében az a dolgozó, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, az elkülönítés időtartamára — ha a zárlat idején keresetvesztesége van — táppénzre jogosult. Ez az intézkedés természetesen vonatkozik azokra az Olaszországból kolera védőoltás nélkül hazatértek részére is, akiket megfigyelőállomásokon helyeznek el. Ezek a dolgozók — a megfigyelőállomás igazolása alapján — 65—70 százalékos, nem kórházi táppénzben részesülnek. A táppénzt a dolgozónak a munkafizetőhelyen, illetve, ha ilyen kifizetőhely nincs, akkor az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál, kirendeltségnél kell igényelnie. Megmentik a tatai Fényes-forrásokat A tatai Fényes források nagy természeti kincsei jelentős nemzeti értéket képviseltek. A télen is 23 fokos, gazdag ásványtartalmú vizek Európában egyedülálló tórendszert képeztek. Mint arról korábban hírt adtunk, a források ez év tavaszán kiapadtak. Erre a szakemberek csak később számítottak. A források megmentésére mentőakció indult. A fürdőtelepen új kutat fúrtak, amelyből a búvárszivattyúk percenként 3,5 köbméter vizet nyomnak felszínre. Ez elegendő ahhoz, hogy feltöltsék és megfelelő szinten tartsák az egész tórendszert. Elkészült a fürdőtelepet behálózó csővezeték is. Megkezdték a fürdésre használt legnagyobb természetes medence, a katonaforrás feltöltését. Ezt megelőzően a Tatabányai Szénbányák szakemberei az üres meder talaját injektálták, vízzáróvá tették. Jó ütemben halad az új 50 méteres betonmedence építése is.