Magyar Hírlap, 1974. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-07 / 37. szám

Magyar Hírlap 1974. FEBRUÁR 7. CSÜTÖRTÖK­I ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁS­O­K Napi értesítő A rovat a legfrissebb hivatalos közlö­nyök, értesítők aktualitásaira hívja fel a figyelmet. RENDELETEK, KÖZLEMÉNYEK Az Egészségügyi Közlöny 2. számának első része közli a dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló 1955. évi tvr. módosítá­sáról­ szóló törvényerejű rendeletet; az MT. rendeletet a családi pótlékról szóló korábbi rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról; az ugyancsak MT. számú rendeletet a nyugellátások és egyéb ellá­tások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések módosításáról. A közlöny e számában található még rendelet a gyermekgondozási segélyről szóló korábbi kormányrendelet végrehaj­tására kiadott MüM számú rendelet ki­egészítéséről és módosításáról; MüM szá­mú , rendelet a munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló rendelet kiegészí­téséről; SZOT-szabályzat a dolgozók be­tegségi biztosításáról szóló kormányhatá­rozat végrehajtási rendelkezéseinek mó­dosításáról, ugyancsak SZOT-szabályzat a családi pótlékról szóló rendelkezések módosításáról. Megjelent az Egészségügyi Minisztérium irányelve a sugársterilizá­lás egészségügyi követelményeiről; az Egészségügyi Felvilágosítási Központ tá­jékoztatója az egészségnevelő, ismeretter­jesztő filmek megrendeléséről, felsorolva a központ által forgalmazott egészségügyi és munkavédelmi kisfilmeket. Végül a közlöny e száma pályázati hirdetménye­ket közöl egyetemi tanári, docensi állá­sokra, budapesti és megyei orvosi állá­sokra. A Kereskedelmi Értesítő 2. számában található a belkereskedelmi és a munka­ügyi miniszter együttes rendelete a mun­kaidő-csökkentésről a belkereskedelem­ben. A minisztérium vállalatfelügyeleti és számítástechnikai főosztálya a számítás­­technikai oktatási költségek elszámolásá­ról tájékoztat, az igazgatási főosztály köz­li a naptári hetek sorszámozásának rend­jét a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nemzetközi egységesítési ajánlása szerint; a munkaügyi főosztály munkavédelmi tá­jékoztatót ad; a közgazdasági főosztály a komplex éves vállalati jelentés bekül­dési határidejét módosítja február 10-re. Végül a KERMI országos szabványok ha­tályba lépését közli. A Pénzügyi Közlöny 2. számában, je­lent meg a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának törvényerejű rendelete a tervszerű devizagazdálkodásról, a Minisz­tertanács határozata a törvényerejű ren­delet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről, a pénzügyminiszter rendelete a törvényerejű rendelet végrehajtásáról, valamint a devizagazdálkodással kapcso­latos egyes szabályok megállapításáról. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nem­zeti Bank közleményt jelentetett meg a devizaügyekben eljáró szervezetekről. A Pénzügyi Közlöny bankközlemények cí­mű rovata tartalmazza a Magyar Nem­zeti Bank közleményét a belföldiek devi­zaszámláiról, a Magyar Nemzeti Bank hirdetményét a KGST ezüst emlékérme kibocsátásáról. Az OKISZ Értesítő 2. száma korábbi minis­ztertanácsi rendeleteket és határo­zatokat, miniszteri rendeleteket közöl (a közületi szervek gépjárműveiről; a szállí­tási szerződésekről; a vállalati jövede­lem-­ és bérszabályozás rendszeréről; az azonos munkakört betöltő férfiak és nők közötti egyenlő bérezés elvének érvénye­süléséről; a munkások továbbképzéséről; a forgalmi adóról és az árkiegészítésről; államtitkári rendelkezést az 1974. évi ter­mékforgalomról). Megjelent az értesítő­k számában a NIM közleménye a villamos teljesítménygazdálkodással kapcsolatos 1974. évi havi ellenőrző mérésekről; a Központi Statisztikai Hivatal közlemé­nyéből az OKISZ és a SZÖVOSZ érdek­­képviseletéhez tartozó ipari, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó fejezet. Az értesítő közli még, hogy a Lajosmi­­zsei Vas- és Vegyesipari­ Szövetkezet be­olvadt a lajosmizsei Háziipari Szövetke­zetbe, a beolvadó szövetkezet jogutódja a háziipari szövetkezet. Gépek a mezőgazdaságnak Az Agrotröszt 1974-ben a tavalyinál több gépet, műtrágyát és növényvédő szert szállít a mezőgazdaságnak, várha­tóan 19 milliárd forint értékben. A szál­lítókkal a termékek legnagyobb ré­szére megkötötték a szerződést. Mint­egy 6,4 milliárd forint értékű mezőgaz­dasági gépet adnak el, ezen belül 9100 traktort. A gabonakombájnokra is meg­kötötték a szerződést: összesen 2050-et hoznak be az idén, részint a Szovjet­unióból, részint pedig az NDK-ból. A szálas takarmányt betakarító gépek gyártásába kooperációval kapcsolódik be a hazai gépipar.­­ J. Fjodorov akadémikus cikke a Pravdában Nemzetközi együttműködés a természet védelméért „A környezet megvédéséért és a ter­mészeti források ésszerű felhasználásáért folyó küzdelem korunkban összefonódik a tömegeknek a békéért, a leszerelésért és a társadalmi haladásért vívott harcá­val” — írja a Pravda szerdai számában megjelent cikkében Jevgenyij Fjodorov akadémikus, a szovjet békebizottság el­nökhelyettese. Emlékeztet arra, hogy a békeerők közelmúltban megrendezett moszkvai kongresszusán érdekes vita bontakozott ki ezekről a kérdésekről. ,,A Szovjetuniónak a KGST-tagorszá­­gokkal, valamint Svédországgal, Francia­­országgal, az Egyesült Államokkal és más országokkal megkötött államközi megállapodásai máris tényleges eredmé­nyeket hoztak — írja az akadémikus. — A szovjet—amerikai környezetvédelmi állandó vegyes bizottság 1974. évi terve előirányozza az erőfeszítések egyesítését a közös problémák megoldásában, s ez lehetővé teszi, hogy több eszközt, s fő­képpen­­ több időt takarítsunk meg. A Szovjetuniónak a szomszédos államok­kal megkötött egyezményei közös mun­kát vettek tervbe több természeti objek­tum, így például a Balti-tengeri szennye­ződésének megakadályozása, illetve meg­tisztítása érdekében.” Kelemen Endre nyilatkozata A jubiláló Iskolatelevízió tervei 1964. február 5-én sugározta első adá­sát az Iskolatelevízió. A jubileum alkal­mából Kelemen Endre, az Iskolatelevízió vezetője, nyilatkozott az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiről, s a távlati tervekről.­­ Az Iskolatelevízió megszületése szo­rosan összefügg az 1961-es iskolareform­mal. Azóta is legfontosabb feladatunk­nak az általános iskola oktató-nevelő munkájának megsegítését tartjuk. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy az általános iskola minden tárgyához tu­dunk műsort mellékelni. A távlati tervekről szólva Kelemen Endre kifejtette, hogy az Iskolatelevízió is szüntelenül alkalmazkodik az új ok­tatási követelményekhez. Tervezik pél­dául a honvédelmi nevelés, az állampol­gári ismeretek tantárgyának bevezeté­sét. Ugyanakkor jó néhány meglevő mű­sort felújítanak, felfrissítenek, az új tan­tervekhez igazítanak. Hathatósabb támogatást kívánnak ad­ni a pedagógusok felkészüléséhez is. Például matematikai továbbképző tan­folyam kezdődik a televízióban, ebből tíz adás az alsó tagozaton tanító nevelők­nek, tíz­­pedig a felső tagozaton tanító szakos tanároknak szól. Az új matema­tikai tanterv küszöbön álló országos be­vezetésével kapcsolatban új matemati­kai adássorozatot készítenek az alsó és felső tagozatosok számára is. Ugyancsak az ismeretek felfrissítését, korszerűsíté­sét célozza az a több folytatásból álló adás, amely pedagógiai lélektani ismere­teket közöl majd. Az Iskolatelevízió a következő időszak­ban új funkcióval bővül, fontos felada­tokat vállal magára a felnőttoktatás gondjaiból is. Ebben a témában készül a Vizuális nevelés elősegítésére egy 20 ré­szes színes sorozat, A látás hatalma címmel. Tévés kurzusokat szeretnének indítani az Iskolarádióval közösen a dol­gozók iskolájának támogatására. Tanfo­lyamszerű műsorsorozat választotta té­májául a gyermeknevelést is. A TIT-elnökség tanácskozása a szocialista hazafiságról A szocialista hazafiságra és nemzetkö­ziségre nevelés fejlesztéséről, szélesítésé­ről tárgyalt szerdán a TIT országos el­nöksége. Az ülésen dr. Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a TIT elnökségének tagja előadásában rámutatott: A TIT-munka gyakorlatában fontos szerepe van haladó hagyományaink meg­ismertetésének, népsz­erűsítésének. A kö­zelmúlt megismertetése azonban keve­sebb helyet kapott a TIT tevékenységé­ben, mint ahogy arra — éppen a szocia­lista hazafiságra és a nemzetköziségre ne­velés szempontjából — szükség lenne. A nemzetköziségre nevelés vitathatat­lanul legfontosabb eleme: kapcsolatunk a szomszéd népekkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy elsősorban a Szovjetunió társadalmi, gazdasági, politikai, tudomá­nyos és kulturális eredményeinek megis­mertetésében értünk el jelentős sikereket. A TIT ideológiai nevelői munkájában még nem vált általánossá az ismeretter­jesztő tevékenység vitázó, különböző anti­­marxista nézetek ellen aktívan fellépő jellege. Nyilvánvaló, hogy a tudományos ismeretterjesztés hozzájárulása közgon­dolkodásunk szocialista jellegének meg­erősödéséhez csak akkor lesz eredményes, ha meggyőző érvekkel, szilárd marxista eszmei alapon, aktív és sokoldalú harcot folytatunk minden helytelen nézet ellen. A jövő feladatairól szólva kifejtette: a TIT munkájában a jövőben megkülön­böztetett helyet kell elfoglalnia a haza­fias nevelés problémájának. Különösen kedvező feltételek vannak erre azokban a megyékben, például Baranyában, Bé­késben és Pest megyében, ahol a nem­zetiségi lakosság nagyobb számban él. Komló—Mohács—Szigetvár Egymás gondjain segítő baranyai városok A városfejlesztéshez rendelkezésre álló pénzzel úgy is lehet gazdálkodni, hogy esetenként az egyik város segít a mási­kon. Szép példa erre Baranyában Komló, Mohács és Szigetvár együttműködése, ki­használatlan anyagi eszközök kölcsönadá­sa formájában. Tavaly a mecseki bá­nyászvárosban szabad kapacitás kínálko­zott a lakásépítés túlteljesítésére, de ke­vés volt a pénz. Fordított volt a helyzet Szigetváron és Mohácson, ahol kivitelező hiányában nem merítették ki a keretet. Ezért a két város 5, illetve 7 millió forint egy évre szóló kölcsönnel segítette Kom­lót, ahol ezzel meggyorsíthatták a lakás­építést. Közben változott a helyzet Mo­hácson, javultak az építési feltételek., 1973 végén a Duna-parti város fordult kölcsö­nért Szigetvár tanácsához, amely a me­gyei tanács vb. hozzájárulásával a célcso­portos lakásépítési előirányzatából 3 mil­lió forint állami támogatást átengedett Mohácsnak, ez évi visszatérítéssel, így az idén elkészülő, csaknem 300 új mohácsi otthon központi fűtéséhez már őszre el­készülhet a kazánház. p­ettenten izgalmas krimiket adnak a tv­­-­ ben. Az embernek már akkor kigúvad a szeme, amikor kezébe veszi a tv-újsá­­got és olvassa, hogy aszongya: „Raszikol­­nyikov szörnyű tettre szánja el magát, meggyilkolja az öregasszonyt, akitől zá­logtárgyak ellenében kölcsönöket szokott felvenni, kirabolja, és hogy szemtanú ne maradjon, az áldozat véletlenül hazatérő húgát is megöli...” E­z az első rész. Meg kell adni, nem kez­dődik rosszul. Bár nem a legjobb, hogy így előre megmondják a gyilkost, hogy Raszkolnyikov. Sokkal jobb lenne, ha ki kellene találni a gyilkost. Mondjuk, hogy a zálogtárgyas öregasszony szöszmötölne a szobájában, és akkor egyszer csak nyi­­szorogna a padló, és jönne egy árny, de azt mi nem látnánk, hogy kicsoda ez az árny, és akkor bumszti, az árny főbe ha­­jintaná az öreglányt egy kisbabával. Közben, persze, látnánk a Közértben a kisebbik öreglányt is, ahogy gyanútlanul azt mondja a közértesnek, hogy kérek szépen tíz deka parizert. Aztán meg jön­ne hazafelé a parizerrel, az árny meg ott matatna közben a már kicsinált nagyob­bik öreglány nachtkaszlijában. És ekkor megint a kisebbik öreglány a parizerrel, de most már a lépcsőn battyogna felfelé, az árny meg besurranna az ajtó mögé a kisbabával, és csak az aranyvekker ke­tyegne, amit már zsebrevágott, meg a battyogás hallatszana, és aztán látnánk, hogy villan a kisbaba, és hogy kész van a kisebbik öreglány is. Raszkolnyikov eb­be a részbe, nem is kellene. De nézzük, mi lesz a második részben! ,,A vizsgálóbíró elolvasta Raszkolnyikov­­nak egy régebbi cikkét, amelyben a bűn fogalmáról írva, azt fejtegette, hogy van- e jó krimi­ nak olyan rendkívüli emberek, akikre nem érvényesek a hétköznapi törvények, akiknek jogukban áll akár embert is öl­ni, ha ezzel közelebb jutnak a céljaikhoz. Lehetséges, hogy Raszkolnyikov ilyen ki­­választottnak tartja magát? Egyelőre vár a letartóztatással, a bűnös önkéntes je­lentkezésében reménykedik ...” — írja a tv-újság. Hát, tudja isten! Alakulgat... De...! Mi az, hogy a vizsgálóbíró a bűnös önkén­tes jelentkezésében reménykedik? Ne re­ménykedjen! Neki az a dolga, hogy ve­gye a pipáját és ott tüsténkedjék a cen­tivel, meg miegyébbel a hullák körül. Hogy Raszkolnyikov elkezd firkálni, az éppen nem volna rossz, csak miért cik­ket firkál, miért nem névtelen levelet? Az egész úgy volna jó, ha a vizsgálóbíró kinyomozná, hogy a kisebbik öreglány­nak volt egy szeretője, aki momentán ré­szeges guberáló, és csak egy szeme van, mert a másik kifagyott Szibériában, ami­kor gyilkosságért 15 évi kényszermunkán volt, ezen kívül az a rossz szokása, hogy folyton krákog. Namármost! Mindenki a részeges gu­berálót gyanúsítaná, mert megtalálnának nála egy diadémot, amit korábban a ház­mester a kisebbik öreglány nyakában lá­tott, a guberáló meg csak krákogna, ami­kor azt kérdeznék tőle, hogy honnan van az a diadém. Raszkolnyikov ezalatt ártat­lan pofával sumákolna az éjszakai élet­ben, és inná a vodkát egy bártündérrel, aki mellesleg az agglegény vizsgálóbíró lakásán szokott aludni, de nincs köztük semmi, mert a vizsgálóbíró nem olyan, és különben sem érne rá a sok bűnügy miatt. Ez a nő lenne Raszkolnyikov veszte! Tudniillik az addig rendben volna, hogy Raszkolnyikov kiválasztottnak hiszi ma­gát, de mi van, ha a nő meg nem őt vá­lasztja ki? Látnánk, ahogy Raszkolnyi­­kovot töri a csihar­ a nő után ... És itt jönne a pláne! A guberáló megszökik a börtönből, mindenki szaladgál, rohangá­­szik, ugyanekkor egy árny feni a kisbal­­tát.. . Innen már sima! A vizsgálóbíró laká­sán vagyunk, a nő szundít az ágyban, csak a szép szőke feje kap egy kis fényt, és a kisbalta, amint éppen lecsapni készül... Ám a következő pillanatban vágódik az ajtó, itt a vizsgálóbíró...! Kemény jobb­horga csattan... Lámpagyújtás... Rasz­kolnyikov ájultan a földön ... A kisbalta is... ! A nő a vizsgálóbíróra mosolyog. Drágám! így valahogy! A cím különben marad­hatna : Bűn és bűnhődés. Ez nem rossz, és ez egyben arra is utal, hogy végtére elég jó szerző volna ez a Dosztojevszkij, csak az igazi krimi valahogy nem kenyere. Például ígér a tv-újság erre a hétre egy másik krimit ,is. Címe: A hentes halála. Ezt tessék meghallgatni. ..Maigret földi­je megjelenik a rendőrségen, és fenyege­tő, névtelen levelekre hivatkozva védel­met kér. Az egykori szegény hentes fia, most felfuvalkodott milliomos, elviselhe­tetlen természete miatt sokan gyűlölik. Amikor gyilkosság áldozata lesz, igen szé­les körű a gyanúsíthatók tábora....” Ugye? Van izgalom! Nem mondja meg előre, hogy ki a gyilkos, hogy Raszkol­­nyikovnak hívják, vagy kicsodának! Ez az igazi... ! D. Kiss János Békemozgalmi aktivisták tanácskozása Kecskeméten A Hazafias Népfront Bács-Kiskun me­gyei elnöksége, valamint béke és barát­ság munkabizottsága szerdán Kecskemé­ten tanácskozásra hívta össze a megye városaiban, járásaiban tevékenykedő bé­keharcosokat. A békemozgalmi aktivisták ülésén Se­bestyén Nándorné, az Országos Béketa­nács főtitkára az időszerű nemzetközi kérdésekről tartott előadást. Ismertette azokat a feladatokat, amelyek a VIII. ma­gyar békekongresszus, a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága 1973. no­vemberi állásfoglalásainak megfelelően, a hazai békemozgalomra hárulnak. El­mondta, hogy a magyar békemozgalom egységének demonstrálására nagy lehető­séget kínálnak az idei, tavaszi békehó­nap rendezvényei, amelyeket a nemzet­közi és a magyar békeharc 25. jubileumi évében ismét megszerveznek. Szélvihar a Kisalföldön Szerdán délutánra a Kisalföldön foko­zatosan felerősödött a szél és a délutáni órákban Győr és Mosonmagyaróvár tér­ségében már 70—80 kilométeres órán­kénti sebességű széllökéseket mértek. Az első rohamok kisebb károkat okoztak a tévéantennákban, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok majorságaiban. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál készültségbe helyezték a hi­baelhárító szolgálatot, felkészültek a táv­vezetékek esetleges szakadásából adódó zavarok elhárítására.

Next