Magyar Hírlap, 1974. november (7. évfolyam, 301-330. szám)
1974-11-08 / 308. szám
Az új Országos Építésügyi Szabályzat Az ifjúság háza Az igényekhez alkalmazkodva — Dr.Arvay József nyilatkozata Október 1-én lépett életbe az új Országos Építésügyi Szabályzat. Sok tízezer telektulajdonost, építeni akarót érint ésérdekel, mit tartalmaz, mennyiben tér el a régitől? Dr. Árvay Józsefet, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályvezetőjét azért kerestük fel, hogy választ kapjunk tőle a fontosabb tudnivalókra. — Miért vált szükségessé az új Országos Építésügyi Szabályzat kiadása és mennyiben különbözik az a régitől? — A korábbi Országos Építésügyi Szabályzatot 1961-ben adtuk ki — mondja dr. Árvay József. — A szabályzat előírásai természetszerűleg tükrözték az ország akkori gazdasági-termelési helyzetét, és részletesen szabályozták az építési tevékenység szinte minden elemét, fázisát. Az alkalmazók felelősségével — Az azóta eltelt csaknem másfél évtized alatt azonban az építési tevékenység színvonalában, az új, korszerű építésmódok széles körű elterjedésében — mint a házgyári építésmód, vagy a könynyűszerkezetes építés — lényeges előrehaladás történt. A közvetett gazdaságirányítási rendszer megvalósítása, a gazdálkodó szervek önállóságának növelése is egyre inkább sürgette, hogy a korábbi, részletekbe menő előírásokat felülvizsgáljuk, hogy ezek ne válhassanak a műszaki fejlődés gátjaivá. Ennek az igénynek csak a szabályzat teljes átdolgozásával lehetett eleget tenni. Az átdolgozás során alapvető célunk az volt, hogy az új szabályzatban ne az építési tevékenység, illetve a megvalósítandó építmény kialakításának részleteit és konkrét megoldási módját szabályozzuk, hanem követelményszinteket határozzunk meg. Ily módon biztosítható ugyanis, hogy az egyes létesítmények megvalósításában közreműködő különböző szervek — önállóságuk fenntartása mellett — eleget tehessenek az olyan alapvető követelményeknek, mint az épületek állékonysága, az élet- és egészségvédelem, a biztonság, a tűzvédelem stb. — Ebből következik a régi és az új szabályzat alapvető különbsége: a korábbi előírások helyett keretszabályok léptek hatályba. A szabályzat megváltozása, a követelményszintek fenntartásával, alapjában véve lényegi változtatás nélkül tág teret nyit a műszaki fejlődésnek és a korszerű építésmódok elterjedésének. A keretszabályozás jellegéből következik, hogy az alkalmazók számára biztosított önállósággal együtt, növekszik az alkalmazók felelőssége is. Néhány érdemi változás is történt a régi szabályzat előírásaihoz képest. Ezek közül talán a leglényegesebbek a külterületi építkezésekre vonatkozó előírások. De kiegészültek, illetve módosultak azok az előírások is, amelyek az építési tilalom alatt álló területeken levő épületekre vonatkoznak. Szabályoztuk az egyes építési övezetekben kialakítható telkekre és azok beépítésére vonatkozó előírásokat, a zajvédelemmel kapcsolatos tennivalókat stb. — Milyen feltételek mellett biztosítható cseretelek? — Cseretelekre — többek között — akkor jogosult a tulajdonos, ha a telken az építési tilalom elrendelése előtt érvényben volt szabályok, illetőleg az övezeti beosztás, vagy a területen kialakult beépítési mód szerint családi lakóház volt építhető, a tulajdonos a teleknek már a tilalom elrendelésekor is tulajdonosa volt, vagy a telket ilyen személytől örökölte. Továbbá, ha a tulajdonosnak abban a városban vagy községben, ahol az építési tilalommal terhelt telke van, beépíthető másik telke nincs, illetőleg nem tulajdonosa vagy tulajdonostársa olyan családi háznak, szövetkezeti vagy öröklakásnak, amelyben benne lakik. Az építési tilalom alatt álló területen levő épületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető, illetőleg a városképet rontó állapot megelőzéséhez, megszüntetéséhez feltétlenül szükséges, továbbá a műemlékvédelem érdekeit szolgáló, valamint a bérbeadót terhelő építési-szerelési munkák végezhetők. Lakóépület — legfeljebb 25 négyzetméter beépített alapterülettel — csak akkor bővíthető, ha annak következtében műszakilag önálló új lakás nem jön létre. — Milyen építményeket lehet külterületen építési engedéllyel létesíteni? — Város vagy község külterületén például nem szabad állandó lakás, közintézmény, vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületet építeni. Az 1974. október 1-én hatályba lépett országos építésügyi szabályzat e rendelkezés alól már néhány kivételt is megállapít. Megvédeni a tájat A mezőgazdasági rendeltetésű terület beépítésre ki nem jelölt részén állami tulajdonban álló, állampolgár által haszonbérelt földrészleten is csak a szabályzatban felsorolt ideiglenes jellegű gazdasági épületet és pincét szabad elhelyezni, kivéve, ha külön jogszabály nem tiltja meghatározott területeken az ilyen épület építését. A gazdasági épület és pince elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit (például a földrészlet határvonalaitól mért távolsága, típusa, külső kialakítása, az alkalmazható építési anyagok) a tájvédelem követelményeire figyelemmel az építésügyi hatóság határozza meg. Ennek során a közvetlenül szomszédos földrészleteken a gazdasági épületek tömbösített kialakítását is engedélyezheti, illetőleg előírhatja. Fahidy József Követelmények a bővítésnél — Miért van szükség építési tilalomra? Milyen építési munka végezhető építési tilalom alatt álló területen? — A területrendezés tervszerű végrehajtása érdekében gyakran felmerül annak szükségessége, hogy a városok, vagy a községek meghatározott területrészeire olyan telekalakítási és építési tilalmak lépjenek életbe, amelyek mindaddig biztosítják a terület változatlan fenntartását, amíg annak rendeltetésszerű felhasználására nem kerül sor. Az építésügyi törvény kimondja, hogy a rendezési terv végrehajtásának biztosítása miatt a városok, vagy a községek meghatározott területrészeire építési tilalom rendelhető el. A tilalommal érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) jogvédelmét szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, hogy az építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartalomra kell korlátozni. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, vagy használója az ingatlant a tilalom fennállása alatt is használhatja és rendelkezhet vele. — Mikor rendelhető el építési tilalom? — A tilalom elsősorban a beépítetlen telkek tulajdonosait érinti hátrányosan. A jogszabály ezért lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérje a kisajátítási eljárás megindítását, ha a tulajdonában álló beépítetlen telket öt évnél hosszabb idő óta építési tilalom terheli és cseretelekre jogosult. or . 2 1974. NOVEMBER 8. PÉNTEK MAGYAR HÍRLAP_______ November hatodikán adták át a fiataloknak Székesfehérvárott az Úttörő és Ifjúsági Házat. A modern épületben a klubszobák, szakköri helyiségek mellett csillagvizsgáló is várja a gyerekeket (MTI Fotó : Jászai Csaba felv.) Ünnepi műszak a földeken Szorgos munkáról, ünnepi műszakokról szólnak a Magyar Távirati Iroda megyei tudósítóinak csütörtöki telexjelentései: mentették a mostoha időjárás veszélyeztette termést a földeken, s a közös gazdaságok dolgozóinak erejét megsokszorozva, társadalmi munkások tevékenykedtek ott, ahol még száron a kukorica, földben a cukorrépa, tőkén a szőlő. Szolnok megyében 25 ezer tsz-tag, több ezer állami gazdasági dolgozó és mintegy ötezer társadalmi munkás végezte a betakarítást. Csak cukorrépából tékéházslapon több mint 500 hektárnyit szedtek fel, így a termésnek hozzávetőleg 85 százaléka már fedél alá került. A Jászságban, Rákóczifalván, Kunszentmártonban, a Tiszazugban már jutott erő a háztáji kukorica betakarítására is. A kukoricatörés adott munkát az újszászi Szabadság Tsz, valamint a túrkevei és a törökszentmiklósi gazdaságok dolgozóinak is. A Nagykunságban a kissé már megszikkadt földekre rámerészkedtek a rizskombájnok, s estig a termőterület 60 százalékáról learatták, elcsépelték a termést. Az ünnepet is munkával töltő dolgozók segítségére egyetemisták, katonafiatalok, diákok és ipari munkások siettek, nekik is köszönhető, hogy csütörtökön már csaknem teljes kapacitással dolgozhatott a szolnoki és a hatvani cukorgyár. Borsod megyében mindenekelőtt az őszi búza vetését szorgalmazták, s ahol szükség volt rá, a süppedékes, ázott talajon két traktort kapcsoltak a vetőgépek elé. A megfeszített munka eredményeként csütörtökön megközelítőleg ezer hektáron került földbe az őszi kalászosok magja. A legfontosabb feladat továbbra is a cukorrépa betakarításának meggyorsítása. A szerencsi cukorgyárba több mint 200 jármű hordta a répát egyenesen a mezőről, így a csaknem egyhónapos „lassított’ menet után a gyár már teljes kapacitással dolgozott. Győr-Sopron megyében a vetésterület 85 százalékán került földbe a mag. Az ország legnagyobb szántóterülettel rendelkező gazdaságában, a Lajta-hansági Állami Gazdaságban eddig 5300 hektáron fejezték be a búza vetését, a bevetett területet csütörtökön újabb 250 hektárral gyarapították. A gazdaság 1600 hektárnyi hibrid vetőmag-kukoricájának 90 százalékát törték le az ünnepi műszak végéig. A gazdaság — példás együttműködésről téve tanúbizonyságot — a cukorrépaszedésnél felszabaduló gépeit kölcsön adta a halászi termelőszövetkezetnek és a Sárvári Állami Gazdaságnak. A csütörtöki műszak 3000 hektárral növelte a bevetett terület nagyságát Csongrád megyében, így a tervezett 75 700 hektárból már több mint 45 000 hektáron földben van a jövő évi kenyérnek való magja. A kukoricát újabb 2500 hektáron takarították be a kombájnok, így e fontos takarmánynövénynek már jó 60 százaléka biztonságban van. A még kintlevő, sok millió forint értékű termést csütörtökön társadalmi munkások is mentették, sokan érkeztek segíteni a megye budapesti testvérkerületéből, a VI. kerületből, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalattól. Mátraalján, az egyik legjelentősebb bortermő vidéken befejeződött a szüret. Sajnos a mostoha időjárás elpusztította a termés mintegy 30 százalékát. A termelőszövetkezeti tagok, az üzemi munkások és a diákok dicséretes összefogásának eredménye, hogy a termés nagyobb részét sikerült megmenteni. Az Eger—Gyöngyösvidéki Pincegazdaság feldolgozó üzemei éjjel-nappal fogadták a szőlőszállítmányokat, nagy munkát adva a borászoknak, akik szakszerű feldolgozással a lehető legjobb mustot szűrték az erősen megviselt fürtökből. Munkával töltötték az ünnepet Zala megye gazdaságainak dolgozói is: 2000 erőgép munkálkodott a földeken, vetettek, szállítottak. Csütörtök estig a somogyi cukorrépaföldek 70 százalékáról takarították be a termést. Bács-Kiskun megyében 1200 gép dolgozott a földeken, így csütörtök estig újabb 7000 hektárral gyarapították a búzával bevetett területet. A jól szervezett ünnepi munka is hozzájárult ahhoz, hogy Komárom megyében már felszedték a cukorrépa 95 százalékát, letörték a kukoricának több mint a felét, s a búza vetésterületének 65 százalékán elvetettek. A Mecsek vidékén az ősz egyik legeredményesebb munkanapja zajlott le csütörtökön. Sajnos a sok csapadék miatt a búza 70 százaléka vetetlen, s töretlen még a kukoricának több mint a fele. Nagy szükség volt a november 7-i rendkívüli műszakra. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karának tíz ötödéves hallgatója a Somogy megyei Vése község Aranykalász Téeszébe érkezett, hogy traktorosként segítse az őszi munkát (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) Dr. Bíró József befejezte angliai tárgyalásait Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter négynapos hivatalos angliai látogatását befejezve, csütörtökön repülőgépen hazautazott Londonból. A heathrowi repülőtér kormányvárótermében dr. Bíró Józsefet az angol kereskedelemügyi minisztérium és hazánk londoni nagykövetségének képviselői búcsúztatták, élükön dr. Házi Vencel nagykövettel. Jelen volt a búcsúztatásnál John Wilson, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. Az angol—magyar kereskedelmi és gazdasági kérdésekről folytatott megbeszéléssorozat utolsó, csütörtöki napján dr. Bíró József Anthony Weodwood Benn iparügyi csúcsminiszterrel találkozott. Ezt követően Eric Diekinssel, a brit kereskedelemügyi minisztérium parlamenti államtitkárával összegezte a látogatáson megvitatott kérdéseket. Délben dr. Házi Vencel ebédet adott a két külkereskedelmi miniszter tiszteletére. Jelen volt Peter Shore angol kereskedelemügyi miniszter, Roy Hattersley külügyi államminiszter, Eric Dickins, John Wilson és Antal Péter Tibor tanácsos, a londoni magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője.