Magyar Hírlap, 1974. november (7. évfolyam, 301-330. szám)

1974-11-08 / 308. szám

Az új Országos Építésügyi Szabályzat Az ifjúság háza Az igényekhez alkalmazkodva — Dr.­Arvay József nyilatkozata Október 1-én lépett életbe az új Orszá­gos Építésügyi Szabályzat. Sok tízezer telektulajdonost, építeni akarót érint és­­érdekel, mit tartalmaz, mennyiben tér el a régitől? Dr. Árvay Józsefet, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium il­letékes főosztályvezetőjét azért kerestük fel, hogy választ kapjunk tőle a fonto­sabb tudnivalókra. — Miért vált szükségessé az új Orszá­gos Építésügyi Szabályzat kiadása és mennyiben különbözik az a régitől? — A korábbi Országos Építésügyi Sza­bályzatot 1961-ben adtuk ki — mondja dr. Árvay József. — A szabályzat előírá­sai természetszerűleg tükrözték az ország akkori gazdasági-termelési helyzetét, és részletesen szabályozták az építési tevé­kenység szinte minden elemét, fázisát. Az alkalmazók felelősségével — Az azóta eltelt csaknem másfél év­tized alatt azonban az építési tevékeny­ség színvonalában, az új, korszerű épí­tésmódok széles körű elterjedésében — mint a házgyári építésmód, vagy a köny­­nyűszerkezetes építés — lényeges előre­haladás történt. A közvetett gazdaság­­irányítási rendszer megvalósítása, a gaz­dálkodó szervek önállóságának növelése is egyre inkább sürgette, hogy a koráb­bi, részletekbe menő előírásokat felül­vizsgáljuk, hogy ezek ne válhassanak a műszaki fejlődés gátjaivá. Ennek az igénynek csak a szabályzat teljes átdolgozásával lehetett eleget ten­ni. Az átdolgozás során alapvető célunk­­ az volt, hogy az új szabályzatban ne az építési tevékenység, illetve a megvalósí­tandó építmény kialakításának részleteit és konkrét megoldási módját szabályoz­zuk, hanem követelményszinteket hatá­rozzunk meg. Ily módon biztosítható ugyanis, hogy az egyes létesítmények megvalósításában közreműködő különbö­ző szervek — önállóságuk fenntartása mellett — eleget tehessenek az olyan alapvető követelményeknek, mint az épületek állékonysága, az élet- és egész­ségvédelem, a biztonság, a tűzvédelem stb. — Ebből következik a régi és az új szabályzat alapvető különbsége: a koráb­bi előírások helyett keretszabályok lép­tek hatályba. A szabályzat megváltozása, a követelményszintek fenntartásával, alapjában véve lényegi változtatás nél­kül tág teret nyit a műszaki fejlődésnek és a korszerű építésmódok elterjedésé­nek. A keretszabályozás jellegéből követ­kezik, hogy az alkalmazók számára biz­tosított önállósággal együtt, növekszik az alkalmazók felelőssége is. Néhány érde­mi változás is történt a régi szabályzat előírásaihoz képest. Ezek közül talán a leglényegesebbek a­ külterületi építkezé­sekre vonatkozó előírások. De kiegészül­tek, illetve módosultak azok az előírá­sok is, amelyek az építési tilalom alatt álló területeken levő épületekre vonat­koznak. Szabályoztuk az egyes építési övezetekben kialakítható telkekre és azok beépítésére vonatkozó előírásokat, a zajvédelemmel kapcsolatos tennivaló­kat stb. — Milyen feltételek mellett biztosítható cseretelek? — Csere­telekre — többek között — ak­kor jogosult a tulajdonos, ha a telken az építési tilalom elrendelése előtt ér­vényben volt szabályok, illetőleg az öve­zeti beosztás, vagy a területen kialakult beépítési mód szerint családi lakóház volt építhető, a tulajdonos a teleknek már a tilalom elrendelésekor is tulajdo­nosa volt, vagy a telket ilyen személytől örökölte. Továbbá, ha a tulajdonosnak abban a városban vagy községben, ahol az építési tilalommal terhelt telke van, beépíthető másik telke nincs, illetőleg nem tulajdonosa vagy tulajdonostársa olyan családi háznak, szövetkezeti vagy öröklakásnak, amelyben benne lakik.­­ Az építési tilalom alatt álló terüle­ten levő épületeken csak az állékonysá­got, egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető, illetőleg a városképet ron­tó állapot megelőzéséhez, megszüntetésé­hez feltétlenül szükséges, továbbá a mű­emlékvédelem érdekeit szolgáló, valamint a­ bérbeadót terhelő építési-szerelési munkák végezhetők. Lakóépület — leg­feljebb 25 négyzetméter beépített alap­területtel — csak akkor bővíthető, ha annak következtében műszakilag önálló új lakás nem jön létre. — Milyen építményeket lehet külterü­leten építési engedéllyel létesíteni? — Város vagy község külterületén pél­dául nem szabad állandó lakás, közintéz­mény, vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületet építeni. Az 1974. októ­ber 1-én hatályba lépett országos építés­ügyi szabályzat e rendelkezés alól már néhány kivételt is megállapít. Megvédeni a tájat A mezőgazdasági rendeltetésű terület beépítésre ki nem jelölt részén állami tulajdonban álló, állampolgár által ha­szonbérelt földrészleten is csak a sza­bályzatban felsorolt ideiglenes jellegű gazdasági épületet és pincét szabad elhe­lyezni, kivéve, ha külön jogszabály nem tiltja meghatározott területeken az ilyen épület építését. A gazdasági épület és pince elhelyezé­sének módját és létesítésének feltételeit (például a földrészlet határvonalaitól mért távolsága, típusa, külső kialakítása, az alkalmazható építési anyagok) a táj­védelem követelményeire figyelemmel az építésügyi hatóság határozza meg. En­nek során a közvetlenül szomszédos föld­részleteken a gazdasági épületek tömbö­sített kialakítását is engedélyezheti, ille­tőleg előírhatja. Fahidy József Követelmények a bővítésnél — Miért van szükség építési tilalom­ra? Milyen építési munka végezhető épí­tési tilalom alatt álló területen? — A területrendezés tervszerű végre­hajtása érdekében gyakran felmerül an­nak szükségessége, hogy a városok, vagy a községek meghatározott területrészeire olyan telekalakítási és építési tilalmak lépjenek életbe, amelyek mindaddig biz­tosítják a terület változatlan fenntartá­sát, amíg annak rendeltetésszerű fel­­használására nem kerül sor. Az építés­ügyi törvény kimondja, hogy a rendezési terv végrehajtásának biztosítása miatt a városok, vagy a községek meghatározott területrészeire építési tilalom rendelhető el. A tilalommal érintett ingatlanok tu­lajdonosainak (kezelőinek, használóinak) jogvédelmét szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, hogy az építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtar­talomra kell korlátozni. Az ingatlan tu­lajdonosa, kezelője, vagy használója az ingatlant a tilalom fennállása alatt is használhatja és rendelkezhet vele. — Mikor rendelhető el építési tilalom? — A tilalom elsősorban a beépítetlen telkek tulajdonosait érinti hátrányosan. A jogszabály ezért lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérje a kisajátítási eljárás megindítását, ha a tulajdonában álló be­építetlen telket öt évnél hosszabb idő óta építési tilalom terheli és cseretelekre jo­gosult. or . 2 1974. NOVEMBER 8. PÉNTEK MAGYAR HÍRLAP_______ November hatodikán adták át a fiatalok­nak Székesfehérvárott az Úttörő és Ifjú­sági Házat. A modern épületben a klub­szobák, szakköri helyiségek mellett csil­lagvizsgáló is várja a gyerekeket (MTI Fotó : Jászai Csaba felv.) Ünnepi műszak a földeken Szorgos munkáról, ünnepi műszakok­ról szólnak a Magyar Távirati Iroda me­gyei tudósítóinak csütörtöki telexjelenté­sei: mentették a mostoha időjárás veszé­­lyeztette termést a földeken, s a közös gazdaságok dolgozóinak erejét megsok­szorozva, társadalmi munkások tevé­kenykedtek ott, ahol még száron a ku­korica, földben a cukorrépa, tőkén a sző­lő. Szolnok megyében 25 ezer tsz-tag, több ezer állami gazdasági dolgozó és mintegy ötezer társadalmi munkás végezte a be­takarítást. Csak cukorrépából t­ékéh­ázsla­­pon több mint 500 hektárnyit szedtek fel, így a termésnek hozzávetőleg 85 százalé­ka már fedél alá került. A Jászságban, Rákóczifalván, Kunszentmártonban, a Tiszazugban már jutott erő a háztáji ku­korica betakarítására is. A kukoricatö­rés adott munkát az újszászi Szabadság Tsz, valamint a túrkevei és a törökszent­miklósi gazdaságok dolgozóinak is. A Nagykunságban a kissé már megszikkadt földekre rámerészkedtek a rizskombáj­nok, s estig a termőterület 60 százaléká­ról learatták, elcsépelték a termést. Az ünnepet is munkával töltő dolgozók se­gítségére egyetemisták, katonafiatalok, diákok és ipari munkások siettek, nekik is köszönhető, hogy csütörtökön már csaknem teljes kapacitással dolgozhatott a szolnoki és a hatvani cukorgyár. Borsod megyében mindenekelőtt az őszi búza vetését szorgalmazták, s ahol szükség volt rá, a süppedékes, ázott tala­jon két traktort kapcsoltak a vetőgépek elé. A megfeszített munka eredménye­ként csütörtökön megközelítőleg ezer hektáron került földbe az őszi kalászo­sok magja. A legfontosabb feladat to­vábbra is a cukorrépa betakarításának meggyorsítása. A szerencsi cukorgyárba több mint 200 jármű hordta a répát egyenesen a mezőről, így a csaknem egy­hónapos „lassított’ menet után a gyár már teljes kapacitással dolgozott. Győr-Sopron megyében a vetésterület 85 százalékán került földbe a mag. Az ország legnagyobb szántóterülettel ren­delkező gazdaságában, a Lajta-hansági Állami Gazdaságban eddig 5300 hektá­ron fejezték be a búza vetését, a beve­tett területet csütörtökön újabb 250 hek­tárral gyarapították. A gazdaság 1600 hektárnyi hibrid vetőmag-kukoricájának 90 százalékát törték le az ünnepi műszak végéig. A gazdaság — példás együttmű­ködésről téve tanúbizonyságot — a cu­korrépaszedésnél felszabaduló gépeit köl­csön adta a halászi termelőszövetkezet­nek és a Sárvári Állami Gazdaságnak. A csütörtöki műszak 3000 hektárral nö­velte a bevetett terület nagyságát Csong­­rád megyében, így a tervezett 75 700 hek­tárból már több mint 45 000 hektáron földben van a jövő évi kenyérnek való magja. A kukoricát újabb 2500 hektáron takarították be a kombájnok, így e fon­tos takarmánynövénynek már jó 60 szá­zaléka biztonságban van. A még kintle­vő, sok millió forint értékű termést csü­törtökön társadalmi munkások is men­tették, sokan érkeztek segíteni a megye budapesti testvérkerületéből, a VI. ke­rületből, valamint a Budapesti Közleke­dési Vállalattól. Mátraalján, az egyik legjelentősebb bortermő vidéken befejeződött a szüret. Sajnos a mostoha időjárás elpusztította a termés mintegy 30 százalékát. A ter­melőszövetkezeti tagok, az üzemi mun­kások és a diákok dicséretes összefogá­sának eredménye, hogy a termés na­gyobb részét sikerült megmenteni. Az Eger—Gyöngyösvidéki Pincegazdaság fel­dolgozó üzemei éjjel-nappal fogadták a szőlőszállítmányokat, nagy munkát ad­va a borászoknak, akik szakszerű feldol­gozással a lehető legjobb mustot szűrték az erősen megviselt fürtökből. Munkával töltötték az ünnepet Zala megye gazdaságainak dolgozói is: 2000 erőgép munkálkodott a földeken, vetet­tek, szállítottak. Csütörtök estig a somogyi cukorrépa­földek 70 százalékáról takarították be a termést. Bács-Kiskun megyében 1200 gép dol­gozott a földeken, így csütörtök estig újabb 7000 hektárral gyarapították a bú­zával bevetett területet. A jól szervezett ünnepi munka is hoz­zájárult ahhoz, hogy Komárom megyé­ben már felszedték a cukorrépa 95 szá­zalékát, letörték a kukoricának több mint a felét, s a búza vetésterületének 65 szá­zalékán elvetettek. A Mecsek vidékén az ősz egyik leg­eredményesebb munkanapja zajlott le csütörtökön. Sajnos a sok csapadék miatt a búza 70 százaléka vetetlen, s töretlen még a kukoricának több mint a fele. Nagy szükség volt a november 7-i rend­kívüli műszakra. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karának tíz ötödéves hallgatója a Somogy megyei Vése község Aranykalász Téeszébe érkezett, hogy traktorosként segítse az őszi munkát (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) Dr. Bíró József befejezte angliai tárgyalásait Dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter négynapos hivatalos angliai láto­gatását befejezve, csütörtökön repülőgé­pen hazautazott Londonból. A heathrowi repülőtér kormányvárótermében dr. Bíró Józsefet az angol kereskedelemügyi mi­nisztérium és hazánk londoni nagykövet­ségének képviselői búcsúztatták, élükön dr. Házi Vencel nagykövettel. Jelen volt a búcsúztatásnál John Wilson, az Egye­sült Királyság budapesti nagykövete is. Az angol—magyar kereskedelmi és gazdasági kérdésekről folytatott megbe­­széléssorozat utolsó, csütörtöki napján dr. Bíró József Anthony Weodwood Benn iparügyi csúcsminiszterrel találkozott. Ezt követően Eric Diekinssel, a­ brit kereske­delemügyi minisztérium parlamenti ál­lamtitkárával összegezte a látogatáson megvitatott kérdéseket. Délben dr. Házi Vencel ebédet adott a két külkereskedelmi miniszter tiszteletére. Jelen volt Peter Shore angol kereskede­lemügyi miniszter, Roy Hattersley kül­ügyi államminiszter, Eric Dickins, John Wilson és Antal Péter Tibor tanácsos, a londoni magyar kereskedelmi kirendelt­ség vezetője.

Next