Magyar Hírlap, 1974. november (7. évfolyam, 301-330. szám)
1974-11-18 / 318. szám
1974. NOVEMBER 18. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP Érdemtelen mostoha sorban V | - ^ ^ x^\ A játékellátás nem játék Az öles plakáton szerény betűk hívják fel a figyelmet: „Idejében vegyen játékokat karácsonyra.’’ A vásárló gyanút fog — miért kell sietnie? Nem lesz elegendő villanyvasút? A kereskedők elnézően mosolyognak a kérdések hallatán is az idén Mikuláskor és karácsonykor is bőséges lesz a választék. Csak hát az üzlethálózat ... Egyébként is minek az ünnepek előtt egy-két nappal kapkodni, amikor ma kényelmesen (?),senkitől sem zavartatva... a folytatást mindannyian ismerjük. Megszabadulnának tőle A vásárig gyanúja a plakát láttán azért mégsem egészen alaptalan. Bár a java hátravan, a játékkereskedők nehéz hónapokat tudnak maguk mögött. Bármenynyire furcsán hangzik, a tavaly kirobbant energiaválság miatt akadozott a játékellátás is. Pontosabban ezek a gondok kezdetben nem is annyira a kereskedőket érintették, mint a gyárakat. Az országban mintegy hetven vállalat és szövetkezet készít játékokat , s önmagában már az sem valami kedvező a gyerekeknek, hogy a hetven cég között alig-alig akad egy-kettő, amelyik csak játékkészítéssel foglalkozna, így aztán a játék a legtöbb helyütt amolyan mostohagyerek, a nagyobb vállalatok szívesen megszabadulnának tőle, ha tehetnék. E nem éppen kedvező helyzetre jellemző, hogy a hazai beszerzések 16—18 százalékát fedező Elzett évek óta nem rukkolt ki új termékkel, visszaélve azzal, hogy akármit gyárt, úgyis megveszik a kereskedők. Mindehhez jött az idén az energiaválság — pontosabban a nyomában megmutatkozó alapanyaghiány. Akadt olyan üzem, ahol hetekig állt a munka — nem volt miből elkészíteni a játékokat. S természetesen az anyagbeszerzési nehézségek elsősorban azt a néhány szövetkezetet sújtották, amelyben csak játékkészítéssel foglalkoznak. A kereskedők azt állítják, hogy a termelés akadozását a vásárlók nem nagyon vehették észre. Igaz, teszik hozzá, a választék egy-két termékből szőkébb lett — húszféle csörgő helyett csak tizenhatot lehetett kapni —, de alapjában véve a készletekkel végig bírták az „iramot”. Azt nevezetesen, hogy az első félévben — a legnagyobb gondok közepette — a forgalom, az elmúlt év hasonló időszakához képest tizenkét százalékkal emelkedett. Saját nyereségükből úgy adtak el több játékot, hogy az elmúlt két évben — egy-két, a forgalomnak ezrelékét kitevő tőkés importcikket kivéve — az árakat nem emelték. Amire egyébként meglett volna a lehetőségük, hiszen a játék a szabad árkategóriába tartozik. A kereskedők ennek ellenére inkább azt választották, hogy saját nyereségükből fedezték a termelői árak emelkedését. Nyilván ennek is betudható, hogy nálunk a játék korántsem számít luxusnak. Elgondolkodtató adat: tavaly a Tinál 21 millió 900 ezer darab játékot hozott forgalomba, ezek 85—90 százalékának ára nem haladta meg az ötven forintot. Az idén nagyobb a darabszám, az ötven forint alatti játékok aránya ennek ellenére előreláthatólag eléri a nyolcvan-nyolcvanöt százalékot. Talán az alacsony árszínvonal is magyarázza, hogy a kereskedelemnek nem fűződik különösebb érdeke játékok forgalmazásához. Miben nyilvánul ez meg? Abban például, hogy az Úttörő Áruházban — amely a legnagyobb gyermekáruház — inkább értékes műszaki cikkeket árusítanak, és sok más egyebet is, miközben a játékokat igencsak kis helyre zsúfolják össze. Igaz, az elmúlt időszakban az országban számos új játéküzlet és áruház nyílt — Szolnokon, Kaposvárott áruház, Székesfehérvárott, Szombathelyen —, a főváros azonban valahogy kimaradt a fejlesztésből. Így aztán részben az is érthető, hogy egy-egy csúcsidőszakban bizony alig-alig lehet mozdulni az üzletekben. A tolongásnak, lökdösődésnek pedig a gyerekek látják kárát. S ameddig ezen az üzlethálózat bővítésével alapvetően nem lehet enyhíteni, addig valóban érdemes megfogadni a kereskedők tanácsát, és idejében beszerezni a játékokat. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják: a rossz vásárlási körülmények miatt a szülök gyakran nem azt veszik meg csemetéiknek, amit eredetileg akarnak, hanem sokszor értelmetlen kompromisszumot kötve, azt blokkoltatják le, ami éppen a kezük ügyébe kerül. E kapkodáshoz kapcsolódik az általános vélekedés is, hogy a kisebb gyerekeknek elegendő játék kapható az üzletekben, a nagyobbnak azonban már igencsak hiányos a kínálat. Ezt látszik alátámasztani egy korábban végzett felmérés is, amely szerint hat-, illetve tízéves korig jó az ellátás, a tíz- és tizenegy éves korosztályéval azonban már gondok vannak. A statisztikákat nézve azonban az is kiderült, hogy a „nem tudok mit venni a fiamnak” mögött gyakorta az van, hogy a szülők már hat-hét éves gyereküknek megveszik azokat a játékokat, amelyekre csak később volna szükség. Pszichológusok vizsgálták Szükség (a pszichológusok, kereskedők egyhangúlag állítják), hiszen a játékot nem tekinthetjük csupán ajándéknak, amellyel a jó magaviseletét jutalmazzuk. A játékok többsége a cseperedő ifjú ismereteit, készségeit, képességeit hivatott kibontakoztatni — bizonyos tekintetben tehát ugyanúgy hozzátartozik a gyerek életéhez, akár az iskolatáska. Ezért is nem mindegy, milyen korú gyereknek mit vesznek. Ennek tisztázására tavaly a Triál pszichológusokkal végeztetett felmérést. Bár a szakma meglehetősen nagy munkaerőhiánnyal küszködik, az eladók továbbképzése, szakmai, sőt élettani ismereteik bővítése állandóan napirenden van. Abban a formában is például, hogy a tavalyi felmérés eredményeit valamennyi boltban kézhez kapják. Mit ígérnek az idei csúcsforgalomra a kereskedők? Kiegyensúlyozott ellátást és a tavalyinál szélesebb kínálatot — külföldi játékokat, amelynek java része csak ezután érkezik még meg, s számos hazai újdonságot is... Közülük álljon itt végezetül egynéhány ízelítőül. Már kapható a Virágparádé társasjáték — a botanikáról nyújt szórakoztatva ismereteket, hamarosan a boltokba kerül a televízióban népszerű játék a betűkkel miniváltozata, és persze, lesz csehszlovák repülőmodell, szovjet helikopter, új típusú baba ... Kinek-kinek kora, ízlése szerint. K. Nyírő József Én ezt kérem Nehéz a választás (Vahl Ottó ferv.) A KERMI dossziéjából Gyorsfagyasztott főzelékek és zöldségek A gyorsfagyasztott mirelit főzelékek, zöldségek legnagyobb előnye, hogy a C-vitamin- és ásványianyag-tartalmuk nagy részét egy évig is megőrzik. Zöldborsó: Egy doboz (400 g-os) körülbelül 1 kg hüvelyes zöldborsóval egyenértékű. Minőségi eltérés az I. és II. osztály között a kevert szemnagyság és a nem kellő tisztaság között van. A főzést célszerű fagyott állapotban elkezdeni, a zsenge borsót a forrástól számított 10—12 percig, a nem zsengét pedig 14 percig főzzük, mert utána a termék egyre keményebb lesz. Jó minőségű termék. Fogyasztói ára: Zsenge I. o. 9,8, Zöldborsó I. o. 7,40 és II. o. 6,60 forint. Zöld hüvelyű vágott bab. Nagy előnye, hogy nem szálkás, 13—26 mm-es darabokra vágva kerül forgalomba. A II. osztályú áru érzékszervi tulajdonságai gyengébbek, öregebb a szedés, sárgultabb a héj. Főzéséhez elegendő a forrástól számított 10—12 perc. Az I. osztályú áru jó minőségű, a II. osztályú közepes. Fogyasztói ára: I. osztályú (300 g-os) 6,00 Ft, II. osztályú 5,40 Ft. Parajkrém, íze, illata, állománya megegyezik a friss parajéval, és a háziasszonyokat megkíméli a hosszadalmas tisztítástól, passzírozástól. Előzetes felengedés nélkül 15—20 perc alatt elkészíthetjük. Egy csomag 4 személy részére elegendő. Fogyasztható gyorsfagyasztott bélszimolóval vagy vagdalt hússal is. A két minőségi osztály között a tisztításban (homoktartalom) van némi különbség. Az I. osztályú kiváló, a 11. osztályú jó minőségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 4,50, II. osztályú 4,10 Ft Tiszta súlya: 500 gramm. Gyalult tök kaporral. Polietilén- tasakban 1000 gramm kerül forgalomba. Egy tasak (1 dkg kaprot is tartalmaz), 4 személy részére elegendő. Főzése fagyottan megkezdhető, az előírt 6—10 perc főzési időt pontosan tartsuk be, mert utána gyorsan szétfő. A II. osztályú szeletelése kevésbé egyenletes, színe is sárgább. Mindkettő jó minőségű. Fogyasztói ára: L osztályú 7,70, II. osztályú 6,90. Egész paprika és paradicsom lecsóhoz. Polietilén tasakban, 600 gramm súllyal kerül forgalomba, ebből körülbelül 70 százalék a paprika és 30 százalék a paradicsom. A II. osztályú áruban a paradicsom és paprika nagysága egyenlőtlen és színe sem egyöntetű. Mindkettő jó minőségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 7,00, II. osztályú 6,30 Ft. Gyalult uborka. Négyszáz grammos súllyal kerül forgalomba. A II. osztályú terméknél akadnak kissé keserű ízű darabok, s a szeletelés sem egyenletes. Az I. osztályú áru jó, a II. osztályú közepes minőségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 4,60, II. osztályú 4,20 Ft. Húsleveszöldség. Polietilén tasakban, 250 gramm súllyal kerül forgalomba. Tartalmaz: sárgarépát, petrezselyemgyökeret, karalábét, zöldborsót, petrezselyemzöldjét. Jól felhasználható húsleves, valamint ízletes zöldségleves készítéséhez. Az I. osztályú jó, a II. osztályú közepes minőségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 3,50 és II. osztályú 3,20 Ft PARADOX QALLOS: 7