Magyar Hírlap, 1974. november (7. évfolyam, 301-330. szám)

1974-11-18 / 318. szám

1974. NOVEMBER 18. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP Érdemtelen mostoha sorban V | - ^ ^ x^\ A játékellátás nem játék Az öles plakáton szerény betűk hívják fel a figyelmet: „Idejében vegyen játéko­kat karácsonyra.’’ A vásárló gyanút fog — miért kell siet­nie? Nem lesz elegendő villanyvasút? A kereskedők elnézően mosolyognak a kér­dések hallatán is az idén Mikuláskor és karácsonykor is bőséges lesz a válasz­ték. Csak hát az üzlethálózat ... Egyéb­ként is minek az ünnepek előtt egy-két nappal kapkodni, amikor ma kényelme­sen (?),­­senkitől sem zavartatva... a folytatást mindannyian ismerjük. Megszabadulnának tőle A vásárig gyanúja a plakát láttán azért mégsem egészen alaptalan. Bár a java hátravan, a játékkereskedők nehéz hóna­pokat tudnak maguk mögött. Bármeny­nyire furcsán hangzik, a tavaly kirobbant energiaválság miatt akadozott a játék­­ellátás is. Pontosabban ezek a gondok kezdetben nem is annyira a kereskedő­ket érintették, mint a gyárakat. Az or­szágban mintegy hetven vállalat és szö­vetkezet készít játékokat , s önmagában már az sem valami kedvező a gyerekek­nek, hogy a hetven cég között alig-alig akad egy-kettő, amelyik csak játékké­szítéssel foglalkozna, így aztán a játék a legtöbb helyütt amolyan mostohagye­rek, a nagyobb vállalatok szívesen meg­szabadulnának tőle, ha tehetnék. E nem éppen kedvező helyzetre jellemző, hogy a hazai beszerzések 16—18 százalékát fe­dező Elzett évek óta nem rukkolt ki új termékkel, visszaélve azzal, hogy akár­mit gyárt, úgyis megveszik a kereskedők. Mindehhez jött az idén az energiavál­ság — pontosabban a nyomában megmu­tatkozó alapanyaghiány. Akadt olyan üzem, ahol hetekig állt a munka — nem­­ volt miből elkészíteni a játékokat. S ter­mészetesen az anyagbeszerzési nehézsé­gek elsősorban azt a néhány szövetkeze­tet sújtották, amelyben csak játékkészí­téssel foglalkoznak. A kereskedők azt állítják, hogy a ter­melés akadozását a vásárlók nem nagyon vehették észre. Igaz, teszik hozzá, a vá­laszték egy-két termékből szőkébb lett — húszféle csörgő helyett csak tizenha­tot lehetett kapni —, de alapjában véve a készletekkel végig bírták az „iramot”. Azt nevezetesen, hogy az első félévben — a legnagyobb gondok közepette — a forgalom, az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest tizenkét százalékkal emelke­dett. Saját nyereségükből úgy adtak el több játékot, hogy az el­múlt két évben — egy-két, a forgalom­nak ezrelékét kitevő tőkés importcikket kivéve — az árakat nem emelték. Amire egyébként meglett volna a lehetőségük, hiszen a játék a szabad árkategóriába tartozik. A kereskedők ennek ellenére in­kább azt választották, hogy saját nyere­ségükből fedezték a termelői árak emel­kedését. Nyilván ennek is betudható, hogy ná­lunk a játék korántsem számít luxusnak. Elgondolkodtató adat: tavaly a Tinál 21 millió 900 ezer darab játékot hozott for­galomba, ezek 85—90 százalékának ára nem haladta meg az ötven forintot. Az idén nagyobb a darabszám, az ötven fo­rint alatti játékok aránya ennek ellenére előreláthatólag eléri a nyolcvan-nyolc­vanöt százalékot. Talán az alacsony árszínvonal is ma­gyarázza, hogy a kereskedelemnek nem fűződik különösebb érdeke játékok for­galmazásához. Miben nyilvánul ez meg? Abban például, hogy az Úttörő Áruház­ban — amely a legnagyobb gyermekáru­ház — inkább értékes műszaki cikkeket árusítanak, és sok más egyebet is, mi­közben a játékokat igencsak kis helyre zsúfolják össze. Igaz, az elmúlt időszak­ban az országban számos új játéküzlet és áruház nyílt — Szolnokon, Kaposvá­rott áruház, Székesfehérvárott, Szombat­helyen —, a főváros azonban vala­hogy kimaradt a fejlesztésből. Így aztán részben az is érthető, hogy egy-egy csúcs­­időszakban bizony alig-alig lehet mozdul­ni az üzletekben. A tolongásnak, lökdösődésnek pedig a gyerekek látják kárát. S ameddig ezen az üzlethálózat bővítésével alapvetően nem lehet enyhíteni, addig valóban ér­demes megfogadni a kereskedők taná­csát, és idejében beszerezni a játékokat. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják: a rossz vásárlási körülmények miatt a szülök gyakran nem azt veszik meg cse­metéiknek, amit eredetileg akarnak, ha­nem sokszor értelmetlen kompromisszu­mot kötve, azt blokkoltatják le, ami ép­pen a kezük ügyébe kerül. E kapkodáshoz kapcsolódik az általá­nos vélekedés is, hogy a kisebb gyerekek­nek elegendő játék kapható az üzletek­ben, a nagyobbnak azonban már igen­csak hiányos a kínálat. Ezt látszik alátá­masztani egy korábban végzett felmérés is, amely szerint hat-, illetve tízéves ko­rig jó az ellátás, a tíz- és tizenegy éves korosztályéval azonban már gondok van­nak. A statisztikákat nézve azonban az is kiderült, hogy a „nem tudok mit venni a fiamnak” mögött gyakorta az van, hogy a szülők már hat-hét éves gyereküknek megveszik azokat a játékokat, amelyekre csak később volna szükség. Pszichológusok vizsgálták Szükség (a pszichológusok, kereskedők egyhangúlag állítják), hiszen a játékot nem tekinthetjük csupán ajándéknak, amellyel a jó magaviseletét jutalmazzuk. A játékok többsége a cseperedő ifjú is­mereteit, készségeit, képességeit hivatott kibontakoztatni — bizonyos tekintetben tehát ugyanúgy hozzátartozik a gyerek életéhez, akár az iskolatáska. Ezért is nem mindegy, milyen korú gyereknek mit vesznek. Ennek tisztázására tavaly a Triál pszichológusokkal végeztetett fel­mérést. Bár a szakma meglehetősen nagy munkaerőhiánnyal küszködik, az eladók továbbképzése, szakmai, sőt élettani is­mereteik bővítése állandóan napirenden van. Abban a formában is például, hogy a tavalyi felmérés eredményeit vala­mennyi boltban kézhez kapják. Mit ígérnek az idei csúcsforgalomra a kereskedők? Kiegyensúlyozott ellátást és a tavalyinál szélesebb kínálatot — kül­földi játékokat, amelynek java része csak ezután érkezik még meg, s számos hazai újdonságot is... Közülük álljon itt vé­gezetül egynéhány ízelítőül. Már kapható a Virágparádé társasjáték — a botaniká­ról nyújt szórakoztatva ismereteket, ha­marosan a boltokba kerül a televízióban népszerű játék a betűkkel miniváltozata, és persze, lesz csehszlovák repülőmodell, szovjet helikopter, új típusú baba ... Kinek-kinek kora, ízlése szerint. K. Nyírő József Én ezt kérem Nehéz a választás (Vahl Ottó ferv.) A KERMI dossziéjából Gyorsfagyasztott főzelékek és zöldségek A gyorsfagyasztott mirelit főzelé­kek, zöldségek legnagyobb előnye, hogy a C-vitamin- és ásványianyag-tartalmuk nagy részét egy évig is megőrzik. Zöldborsó: Egy doboz (400 g-os) kö­rülbelül 1 kg hüvelyes zöldborsóval egyenértékű. Minőségi eltérés az I. és II. osztály között a kevert szemnagyság és a nem kellő tisztaság között van. A fő­zést célszerű fagyott állapotban elkez­deni, a zsenge borsót a forrástól számí­tott 10—12 percig, a nem zsengét pedig 14 percig főzzük, mert utána a termék egyre keményebb lesz. Jó minőségű ter­mék. Fogyasztói ára: Zsenge I. o. 9,8, Zöldborsó I. o. 7,40 és II. o. 6,60 forint. Zöld hüvelyű vágott bab. Nagy előnye, hogy nem szálkás, 13—26 mm-es dara­bokra vágva kerül forgalomba. A II. osz­tályú áru érzékszervi tulajdonságai gyen­gébbek, öregebb a szedés, sárgultabb a héj. Főzéséhez elegendő a forrástól szá­mított 10—12 perc. Az I. osztályú áru jó minőségű, a II. osztályú közepes. Fo­gyasztói ára: I. osztályú (300 g-os) 6,00 Ft, II. osztályú 5,40 Ft. Parajkrém, íze, illata, állománya meg­egyezik a friss parajéval, és a háziasszo­nyokat megkíméli a hosszadalmas tisztí­tástól, passzírozástól. Előzetes felengedés nélkül 15—20 perc alatt elkészíthetjük. Egy csomag 4 személy részére elegendő. Fogyasztható gyorsfagyasztott bélszim­o­­lóval vagy vagdalt hússal is. A két mi­nőségi osztály között a tisztításban (ho­moktartalom) van némi különbség. Az I. osztályú kiváló, a 11. osztályú jó minő­ségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 4,50, II. osztályú 4,10 Ft Tiszta súlya: 500 gramm. Gyalult tök kaporral. Polietilén- tasak­ban 1000 gramm kerül forgalomba. Egy tasak (1 dkg kaprot is tartalmaz), 4 sze­mély részére elegendő. Főzése fagyottan megkezdhető, az előírt 6—10 perc főzési időt pontosan tartsuk be, mert utána gyorsan szétfő. A II. osztályú szeletelése kevésbé egyenletes, színe is sárgább. Mindkettő jó minőségű. Fogyasztói ára: L osztályú 7,70, II. osztályú 6,90. Egész paprika és paradicsom lecsóhoz. Polietilén tasakban, 600 gramm súllyal kerül forgalomba, ebből körülbelül 70 százalék a paprika és 30 százalék a pa­radicsom. A II. osztályú áruban a para­dicsom és paprika nagysága egyenlőtlen és színe sem egyöntetű. Mindkettő jó minőségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 7,00, II. osztályú 6,30 Ft. Gyalult uborka. Négyszáz grammos súllyal kerül forgalomba. A II. osztályú terméknél akadnak kissé keserű ízű da­rabok, s a szeletelés sem egyenletes. Az I. osztályú áru jó, a II. osztályú közepes minőségű. Fogyasztói ára: I. osztályú 4,60, II. osztályú 4,20 Ft. Húsleveszöldség. Polietilén tasakban, 250 gramm súllyal kerül forgalomba. Tartalmaz: sárgarépát, petrezselyemgyö­keret, karalábét, zöldborsót, petrezse­lyemzöldjét. Jól felhasználható húsleves, valamint ízletes zöldségleves készítésé­hez. Az I. osztályú jó, a II. osztályú kö­zepes minőségű. Fogyasztói ára: I. osz­tályú 3,50 és II. osztályú 3,20 Ft PARADOX QALLOS: 7

Next