Magyar Hírlap, 1975. április (8. évfolyam, 90-118. szám)
1975-04-20 / 108. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP \/A |-Vy 1 ^ \/N |\ ) \ -' C __________________________________1975. ÁPRILIS 20. VASARNAP U A Magyar Hírlap A fő feladat: a lendületes, hozzáértő munka a megyében a megyei pártbizottság első titkárának és a megyei tanács elnökének nyilatkozata Olyan időszakban jártuk Szolnok megye városait és falvait, amikor mindenütt a XI. pártkongresszus friss élményei foglalkoztatták az embereket. Bárhová látogattunk el, bárkivel beszéltünk, a gondolatok mindig a kongresszus útmutatásaitól indultak el és oda tértek vissza. A kongresszus fényében értékelték az elmúlt évek eredményeit, s határozatai alapján fogalmazták meg a jövő terveit, tennivalóit. Megyei sorozatunk hagyományainak megfelelően számvetésre, összegezésre és az elkövetkező évek teendőire vonatkozó kérdéseinkkel a megye vezetőit: dr. Gergely Istvánt, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkárát és dr. Hegedűs Lajost, a megyei tanács elnökét kerestük fel. — A pártkongresszusi előkészületek az egész országban alkalmat adtak a számvetésre, a mérlegkészítésre, mit értünk el a legutóbbi években, hol tartunk ma? Kérjük, ismertessék olvasóinkkal, milyen eredményeket ért el Szolnok megye a gazdasági fejlődés területén a két kongresszus közötti időszakban, milyen gondokkal kellett ennek során megküzdeniük? DR. GERGELY ISTVÁN: Szolnok megye gazdasági életét a X. kongresszus óta eltelt években dinamikus, tervszerű fejlődés jellemzi. A fejlesztés pénzügyi forrásai is bővültek. Az 1974-ben teljesített beruházások összege kereken 20 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A megye ipara 20, mezőgazdasága közel 10 milliárd forint értékű termékkel járult hozzá az ország termeléséhez. Különösen erőteljes volt az ipar fejlődése. Jellemző erre, hogy megyénk szocialista iparának 1974. évi termelése 30,4 százalékkal haladta meg az 1970-es szintet. Több ipari termékből az ország termelésének jelentős hányadát a megye vállalatai szállítják a bel- és külkereskedelemnek. Mintegy 15—20 iparcikkből a megye vállalatai állítják elő az országos termelés komoly részét. Kizárólag Szolnok megyében gyártanak például háztartási hűtőszekrényt és tornacipőt. A kénsavtermelés 93, a gumitalp 83, a porított szuperfoszfát 50, a férficipő 26, a fermentált dohány 23, az alumínium háztartási edény 21 százaléka megyénkből származik. A szocialista építőipar fejlesztésére 1971—1974 között mintegy 120—130 millió forintot fordítottak. A megyei székhelyű építőipar javuló fejlődését jelzi, hogy építési-szerelési teljesítménye 1974-ben 31,3 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben. Ám bármilyen szépek is ezek az eredmények, megyénk építési igényeit az építőipar még nem tudja kielégíteni. Szolnok megye szerepe jelentős hazánk mezőgazdasági termelésében: az ország összes mezőgazdasági területének 7 százalékát nálunk hasznosítják. Néhány fontosabb növény — például kenyérgabona, rizs — termelésében különösen nagy a megye részaránya. A mezőgazdaság fejlődésének tendenciáját világosan kifejezi, hogy a nagyüzemeinkben lekötött eszközérték átlagosan 35,4 százalékkal haladta meg az 1970. évit; ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági aktív keresők száma 10 százalékkal csökkent. A termelés bővítése csak intenzív úton történhetett. Ezt a folyamatot mutatja az iparszerű termelési rendszerek elterjedése, a beruházásokon belül a gépbeszerzések arányának jelentős növekedése, a kemikáliák növekvő felhasználása, az öntözés bővítése, a rét- és legelőgazdálkodás intenzifikálásának felgyorsulása, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelkedése. A megye mezőgazdasági termelésének növekedése meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A bruttó termelési érték 15 százalékos növelésével számoltunk, ezt már 1973-ban túlteljesítette az ágazat; 21,4 százalékos termelésnövekedés valósult meg. Részletezés nélkül említem, hogy a két kongresszus közötti években szinte szemlátomást javult vasúti, közúti közlekedésünk és fejlődött kereskedelmünk. A megye gazdaságának csak a legfőbb területeiről igyekeztem képet adni. A valóság ennél sokszínűbb, gazdagabb, igaz, hogy itt-ott árnyaltabb is. Milyen problémákkal kellett megküzdenünk? A mi problémánk lényegét abban lehet megjelölni, hogy a IV. ötéves terv időszakában nálunk egyes területeken elmaradásokat is kellett pótolni, és egyidejűleg gyorsítani a fejlődést. A gyorsabb fejlődéshez célratörő elképzelések, tervek, törekvő emberek és sok pénz is kell. A problémák egyike, hogy elképzeléseink, terveink továbbra is bőségesen vannak, a pénzből viszont kezdünk kifogyni. Problémáink másik fajtája, hogy a munka végzése során az istráng még nem egyformán feszül mindenki oldalán, noha a gazdaság nagyobb lendületbe hozásához mindenki akarására szükség van. Az elmúlt időszak eredményeiben fontos szerepe volt a szocialista demokrácia fejlődésének. A XX. kongresszus ezen belül külön kiemelte a munkahelyi, az üzemi demokrácia további kibontakoztatásának fontosságát. Hogyan értékelik helyzetüket ezen a területen? DR. HEGEDŰS LAJOS: A párt XI. kongresszusa újabb ösztönzést adott a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi, szövetkezeti demokrácia fejlesztéséhez, világosan kijelölte a következő évek feladatait. Azon leszünk, hogy a kongresszusi határozatokat ezen a téren is minél eredményesebben valósítsuk meg. Megyénkben a legfontosabb eredménynek e téren azt tartjuk, hogy a vezetők és a dolgozók egyre jobban értékelik az üzemi demokrácia politikai, társadalmi, gazdasági jelentőségét. Kialakultak, bővültek és nagyrészt rendszeresen működnek a munkahelyi demokrácia fórumai. Az új fórumok — például a szocialista, brigádvezetők, újítók, nők, fiatalok, műszakiak tanácskozásai — szintén a jogok és kötelességek egységben való értelmezését, érvényesítésüknek feltételeit bővítették. Egyre inkább általánossá válik az a felfogás, hogy az üzem, a vállalat nemcsak termelési, hanem társadalmi-politikai szervezet is, ahol az emberi sorsok, nézetek, az emberek közötti viszonyok formálódnak, hogy az üzem a szocialista ember kialakításának egyik fő terepe, lehetősége. Úgy gondoljuk, a fejlődés nemcsak a gazdasági eredményekben mérhető le. A gazdaság fejlesztése eszköz a társadalom szocialista átalakításához, a nép jólétének növeléséhez. Szeretnénk, ha összefoglalnák, a megyében hogyan alakultak ebben az időszakban a társadalmi viszonyok és hogyan változtak a lakosság életkörülményei? DR. GERGELY ISTVÁN: Szolnok megye 436 ezer lakosának életkörülményei sokat javultak. A lakosság jövedelmének emelkedése a fogyasztás növekedésében is visszatükröződik. Az infrastruktúra fejlesztésében — különösen a városokban — a lakásállomány növelése, a gyermekintézmények bővítése és az úthálózat korszerűsítése volt a legdinamikusabb. A kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások is magasabb színvonalat értek el, mégsem lehetünk elégedettek, hiszen újabb feszültségek is keletkeznek, amelyeket fel kell oldanunk. A társadalmi viszonyok fejlődésének alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi. Megyénkben az állami vállalatoknál, intézményeknél és a szövetkezetekben dolgozik a foglalkoztatottak 96 százaléka. Az állami tulajdon szerepének növekedését döntően előmozdította az ipar fejlődése. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok a szövetkezetekben is. Több gazdaság egyesülése révén erősödött a koncentráció és egyúttal folytatódott az ésszerű szakosodás. Az állami és a szövetkezeti vállalatok, valamint a kereskedelem együttműködése mélyült, nemritkán társulás formáját ölti. A megye gazdaságában bekövetkezett változások visszatükröződnek a társadalmi struktúrában is: tovább növekedik az iparban foglalkoztatottak száma, s csökken a mezőgazdasági népesség. Ma száz aktív kereső közül ötvenhat munkás, tizenkilenc paraszt, huszonegy szellemi dolgozó és négy kisárutermelő. (A munkások száma kereken százkilencezer, 1949-ben a mezőgazdasági munkásokkal együtt alig több, mint ötvenezer volt.) A megyében 76 ezer nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatottaknak alig 39 százaléka. Élelmiszeriparban szegény megye lévén a nők foglalkoztatásában a megyék között sajnos tartósan az utolsó helyen vagyunk. Jövő feladataink formálásában szeretnénk ezen változtatni. Az életszínvonal alakulásáról a következőket mondhatom el. Megyénkben a lakosság készpénzbevétele 1974-ben 44 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben. A reálbérek növekedése mérsékeltebb volt az országos átlagnál. A társadalmi juttatások a központi intézkedések révén számottevően bővültek. Az életszínvonal egyik lényeges mutatója a fogyasztás alakulása. A kiskereskedelmi áruforgalom az ötéves terv eltelt négy évében 42 százalékkal növekedett, s a fogyasztás szerkezete korszerűsödött. Nagy gondot fordítottunk a kereskedelmi munka színvonalának javítására. Fedett piac épült Szolnokon, Karcagon, Kisújszálláson és épül Jászberényben. A bolti kiskereskedelem alapterülete 20 százalékkal bővült, de még korántsem elegendő. Szociálpolitikánk legfőbb törekvése a lakáshelyzet javítása. A terv szerint megyénkben 15 ezer lakást kell felépíteni, évi átlagban háromezret. 1971 és 1974 között mintegy 14 400 lakás épült, így az ötéves tervet lényegében négy év alatt teljesítettük. Nem tudjuk pontosan, hogy az igyekezetünk volt-e nagyobb, vagy a terv szűkmarkú. A munkáslakás-építési akció eredményei jók. 1973—1974-ben 370 munkáscsalád jutott így új otthonhoz, további 450 munkáslakás építése megkezdődött. Az új lakások minősége is javult, valamivel növekedett a két- vagy ennél több szobások aránya. A lakásépítés nagyrészt Szolnokra koncentrálódott, amit az is indokolt, hogy a lakásigénylők száma — érthetően — a megyeszékhelyen a legnagyobb. A gyermekintézmények gyarapítását kiemelt feladatnak tartjuk. Az ötéves tervben előirányzott óvodai helyeknek a kétszeresét — zömében társadalmi összefogással —, kereken négyezret építettünk. Jelenleg az óvodáskorú gyermekek háromnegyedét tudjuk elhelyezni az óvodákban. A legfőbb gondunk, hogy kevés az általános iskolai tantermek száma. Szolnokon hovatovább három váltást kell bevezetni. Bölcsődét, óvodát lehet társadalmi összefogással építeni, de tarthatatlan iskolahelyzetünket ily módon gyorsan nem lehet javítani. Ehhez a legnagyobb erőfeszítéseink is kevésnek bizonyulnak. Javultak a sport és testnevelés feltételei is a megyében. Társadalmi segítséggel felépült új szolnoki stadionunk. Befejezés előtt áll a tiszaligeti sportcsarnok építése, Jászberényben a Hűtőgépgyár épített sportcsarnokot. Munkacsarnokot kapott a szolnoki MÁV. A lakosság életkörülményein a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során, az ötéves tervben foglaltaknak megfelelően tovább javítottunk. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy feladatok és tennivalók jócskán maradtak a következő esztendőkre. Mind a X., mind a XI. kongresszus nagy hangsúllyal foglalkozott az államigazgatási tevékenység tökéletesítésével, a tanácsok munkájának továbbfejlesztésével. Hogyan jellemeznék a megye tanácsi testületeinek és szerveinek munkájában elért eredményeket? DR. HEGEDŰS LAJOS: A feladatok hatékonyabb megoldása azt tanúsítja, hogy megyénkben jól halad a tanácstörvény végrehajtása. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepe növekedett, eredményesebben érvényesült gazdasági, szervezési és működési vonatkozásban egyaránt. Szakigazgatási tevékenységünk is mind egyszerűbbé és ezáltal gyorsabbá vált, úgy hiszem, egyre inkább közmegelégedésre. Sokat fejlődött a tanácsok tömegkapcsolata, mindenekelőtt tartalmában, rendszerességében és színvonalában, örvendetes az is, hogy a testületi munka hatékonyabbá, érdemibbé vált. Megyénk tanácsi szervei mindinkább betöltik szerepüket a központi akarat és a helyi önállóság egységben való érvényesítésében. Többségük jól tudja ütköztetni az ágazati és területi érdekeket úgy, hogy a társadalmi érdekeknek elsőbbséget adnak. A tanácsok végrehajtó bizottságai mind hatékonyabban szervezik a jogszabályok és a tanácsi határozatok eredményes végrehajtását, jól irányítják a szakigazgatási szerveket. Az egészségesen fejlődő tanácsi munka sem vonja el figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokról. Néhány területen szükséges, hogy a munka hatékonyságát javítsuk. A XI. kongresszus meghatározta az állami élet, a tanácsi munka fejlesztésének fő követelményeit, megyei pártértekezletünk pedig a konkrét helyi feladatokat. Munkánkat abban a tudatban kell végeznünk, hogy a tanácsok és szakigazgatási szerveik tevékenysége kihat egész társadalmunkra, a lakosság közérzetére, alkotókészségére, az életszínvonal-politika megvalósítására, megyénk egész arculatára. A tanácsi munka ma már a testületekben és az apparátusban egyaránt jól felkészült, tehetséges embereket kíván, akik szaktudásuk,magatartásuk és politikai elkötelezettségük alapján élvezik a választók, a lakosság bizalmát. Hogyan összegeznék a megye dolgozói, a megyei vezetés előtt álló legfontosabb feladatokat a XI. kongresszus határozatainak tükrében? DR. GERGELY ISTVÁN: Meggyőződésem: a megye gazdasági, társadalmi, politikai helyzete biztos, szilárd alap ahhoz, hogy sikerrel fejezzük be a IV. ötéves tervet, jól felkészüljünk a következő tervidőszakra és végrehajtsuk a XI. kongresszus határozatait. A következő öt esztendőre úgy határoztuk meg soron levő feladatainkat, hogy azok végrehajtásával biztosítsuk a megfelelő feltételeket gazdaságunk távlati fejlesztéséhez. Ehhez jó adottságokkal és elegendő tartalékkal rendelkezünk. A megye gazdaságának fejlesztésében alapvető jelentőségű a bővülő, versenyképes termelés, az ötödik ötéves tervbe való zökkenőmentes átmenet feltételeinek megteremtése. Ehhez az élen járóknak is meg kell gyorsítani lépteiket és az ő színvonalukra való felzárkózás — kinek-kinek a saját munkájában — sarkalatos feladat. Az a fő célunk, hogy mind több, a megyében előállított termék legyen versenyképes a világpiacon, váljon itthon is jócsengésű márkává. Ehhez bővíteni kell a korszerű gyártmányok körét, javítva minőségüket. Az elmúlt évek egyik legtanulságosabb tapasztalata számunkra, hogy társadalmi összefogással nagy feladatokat is megoldhatunk. Most és a jövőben is azt a közfelfogást kell erősítenünk, amely a szocialista közéletiséget, cselekvő hazafiságot tiszteletre és megbecsülésre méltónak tartja. Az önzést, a harácsolást, az egyéni érdekeknek a társadalom rovására történő érvényesítését pedig elítéli. Meggyőződésem, hogy a politika, a közélet, a gazdaság, az ideológia, a kultúra területén továbbra sem az a fő feladat, hogy tetszelegjünk az elért eredményekben. A fő feladat: a lendületes, hozzáértő munka, a fegyelmezett egységes cselekvés, szocialista emberré, fejlett szocialista társadalommá válás, a XI. kongresszus határozatainak és programnyilatkozatának hatékony megvalósítása. PETER ILONA—KIS TAMÁS \ V. V • \. Szolnok — a Zagyva partja. A modern lakóépületek tövében még meghúzódnak az apró, falusias jellegű házak rvrneze Lajos rajza)