Magyar Hírlap, 1975. április (8. évfolyam, 90-118. szám)
1975-04-21 / 109. szám
1975 ÁPRILIS 21. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP Választások előtt (Bojár Sándor felvételei) Ahti|(arjalainen életrajza Ahti Karjalainen 1923. február 10-én született Hirvensalmiben. A helsinki egyetem államtudományi karán 1946-ban fejezte be tanulmányait. 1959-ben doktori címet szerzett. 1947 és 1950 között az Agrárpárt információs titkára, 1950—56-ban a miniszterelnök titkára, 1957-ben és 1958-ban pénzügyminiszter, 1959 és 1961 között kereskedelem- és iparügyi miniszter volt. 1961—62-ben, illetve 1964—70-ben és 1972 óta ismét külügyminiszter. 1962—63-ban és 1970—71-ben miniszterelnök volt. Parlamenti képviselő 1966 óta. Magyarországot két alkalommal járt: 1968 októberében külügyminiszterként, majd 1969 szeptemberében a hazánkban hivatalos látogatást tett Kekkonen elnökkel együtt. 1971 januárjában miniszterelnökként ő volt a házigazdája a Finnországba látogatott magyar miniszterelnöknek, Fock Jenőnek. Emlékezés mártírokra A bergenbelseni náci koncentrációs táborban a második világháború idején a fasizmus szörnyűségeinek áldozatául esett mártírokra emlékeztek vasárnap Budapesten. A tábor felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a borzalmakat túlélt hozzátartozók, bajtársak gyűltek egybe a Wesselényi utcai hősök templomában. A kegyeletes megemlékezésen részt vett dr. Seifert Géza, a Budapesti Izraelita Hitközösség és a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, ott voltak a Nácizmus Üldözöttei Bizottságának képviselői is. Dr. Salgó László főrabbi és Wiesner Sándor, a NÜB vezetőségi tagja mondott beszédet. Hálával és tisztelettel emlékeztek a felszabadító dicső Szovjet Hadsereg hős katonáira. Mindkét szónok hangsúlyozta: három évtized után is a túlélők és a mai nemzedék elsőrendű kötelessége, harcos elszántsággal küzdeni a fasizmus újjáéledése ellen, bármely országban, bármilyen formában jelentkezzék is. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a béke, a Szeretet, a humánum eszméi uralkodjanak szerte a világon. A kegyeletes ünnepség befejezéseként koszorút és virágokat helyeztek el a templom sírkertjében. KISZ-delegáció utazott Kubába A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség meghívására dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével vasárnap ifjúsági delegáció utazott Kubába. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a KISZ KB titkára és Boros Béla, a KISZ budapesti bizottságának első titkára búcsúztatta. A küldöttség elutazásánál jelen volt Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, és F. P. Bogdanov budapesti szovjet nagykövetségi tanácsos. Vasárnapi munka a földeken Sok helyen vetik a kukoricát és a cukorrépát Vasárnap a szép napos időben országszerte gépek sokasága dolgozott a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok földjein. A háztáji kertekben is megélénkült a forgalom, főleg zöldséget és burgonyát ültettek. Somogy megyében több, mint fél ezer gép készítette a magágyat, szórta a műtrágyát, végezte a vegyszeres gyomirtást és vetette a kukoricát. A Siófoki Állami Gazdaság határában egy-egy vetőgép csaknem 100 hektáron tette a földbe a kukorica magját és folytatták a szabadföldi paradicsommag vetését is. Befejezéshez közeledik a 200 hektárnyi burgonya ültetése is. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságban, ahol még több, mint 1500 hektáron vetnek kukoricát a szekszárdi rendszerben, vasárnap 3 gép több mint 300 hektárt vetett be. A balatonöszödi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben befejezték a gabona vegyszeres gyomirtását. Somogyban egyébként a gazdaságok már végettek a cukorrépavetéssel. Szolnok megyében is befejezték a 16 600 hektáron a cukorrépa vetését és a gépi brigádok vasárnap mintegy 4000 hektáron vetették el a kukoricát. Ezzel csaknem a tervezett terület felét bevetették a megye talajtípusaitól függően több mint negyvenfajta hibrid kukoricamaggal. A Nagykunság több közös gazdaságában hétfőn megkezdik a tervezett 14 000 hektáron, gondosan megszervezett munkával a rizs vetését. A megye téeszei egyébként a kongresszusi munkaversenyt továbbfolytatva vállalták, hogy május elsejéig elvetik a tavasziakat és befejezik a szépen fejlődő gabona vegyszeres gyomirtását is. Győr-Sopron megyében vasárnap szintén sok gazdaságban dolgoztak és a 13 000 hektárra tervezett cukorrépának 75 százalékát vetették el. Ha az idő nem romlik el, néhány nap múlva végeznek a fontos ipari növény vetésével. A korábban bevetett területeken egyébként már zöldellnek a répaföldek. A megyében 57 000 hektáron termelnek az idén kukoricát a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A gondosan előkészített talajba néhány helyen megkezdték a kukorica vetését is. A közeljövő terveib 'll Javul Budapest egészségügyi helyzete A felszabadulás idején a főváros egészségügyi helyzete közismertem rossz volt. A főváros kezelésében levő 36 kórház kazántelepei, fűtési és elektromos berendezései, gyógyászati műszerei hatalmas károkat szenvedtek. A helyreállítás eredményeképpen 1946-ban az egészségügyi intézményekben már 16 706 ágy állt a betegek rendelkezésére. Az egységes társadalombiztosítás létrehozása egyrészt kiszélesítette az ingyenes orvosi ellátásban részesülők rétegét, másrészt lehetőséget teremtett a meglevő egészségügyi eszközök gazdaságosabb, tervszerűbb kihasználására. Budapesten jelenleg egy körzeti orvos 2616 személy egészségügyi ellátását biztosítja. A kórházak befogadóképessége is jelentősen nőtt, hiszen majdnem 30 ezer ágy áll a gyógyítás szolgálatában. Dr. Beck Béla, a fővárosi tanács közgazdasági és tervfőosztályának vezetője kérdésünkre elmondotta: annak ellenére, hogy az elmúlt három évtized alatt igen sokat fejlődött a főváros egészségügyi ellátása, mégis vannak gondok, tennivalók. Talán a legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásnál tapasztalható. Ez abból is fakad, hogy Budapesten 1945 óta nem épült kórház. Új 800 ágyas kórház Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára a XI. kongresszuson is szóvá tette: „A főváros egészségügyi hálózatának sok éves és ma már nyomasztó elmaradását csak nagyobb központi segítséggel és meglevő adottságaink jobb, szervezettebb kihasználásával pótolhatjuk.” — Milyen intézkedéseket terveznek a budapesti egészségügyi helyzet javítására? — kérdeztük dr. Beck Bélától. — Fő feladatunk a hiányok pótlása — válaszolta a főosztályvezető. — Elsősorban a fekvőbeteg-ellátást kell megjavítani. Ennek érdekében már az idén megkezdődött a dél-pesti kórház építése. A 800 ágyas kórház több évig épül, és több mint 800 millió forintba kerül majd. A Róbert Károly körúti kórház szülészeti pavilonjának megépítésével 124, szervezéssel és átcsoportosítással pedig a szülészeti osztályon levő ágyak száma további 150-nel növekszik. Ez a munka mintegy 40 millió forintba kerül és minden valószínűség szerint az év végére elkészül. Buda egyik legnagyobb egészségügyi intézményének, a Margit kórháznak a rekonstrukciója is megkezdődik, itt egy új pavilon építésére is sor kerül, ennek költsége 230 millió forint lesz. A Tétényi úti Kórház területén is új pavilont építtetünk, ez azonban csak 1976-ban készül el, költsége pedig 84 millió forint. A Merényi kórház bővítését is tervezzük, az idén itt mintegy 9 millió fornt értékű munkát végeznek el. A népesedéspolitikai határozatok maradéktalan végrehajtása érdekében a gyermekek egészségével is törődni kell. Az ország legnagyobb gyermekkórháza az Üllői úton levő Heim Pál kórház, igen rossz állapotban van. Mi lesz ennek a sorsa? — Nem vitás, hogy a gyermekegészségségügyi intézmények fejlesztését nem szabad figyelmen kívül hagyni. A fővárosi tanács vezetői mindent elkövetnek, hogy a Heim Pál gyermekkórház mielőbb korszerűsödjék és betöltse hivatását. Előreláthatólag az ötödik ötéves tervben igen jelentős összeget biztosíthatunk majd a kórház rekonstrukciójára. A lakótelepek ellátása A főosztályvezető megemlítette, hogy a járóbeteg-ellátás javítására még az idén megkezdik a Vili., Auróra utcai és a XIII., Szegedi úti, valamint az Örs vezér téri szakorvosi rendelőintézetek kivitelezését. Beck Béla megemlítette, hogy az Auróra utcai szakorvosi rendelő építése majdnem 50 millió forintba kerül. A fővárosi tanácsnál a jövőre is gondolnak. Ebből adódik az a feladat, hogy az elkövetkező években a XII., a II. kerületben és még néhány egészségügyi intézménnyel kevésbé ellátott peremkerületben akarnak szakorvosi rendelőintézetet létesíteni. — A lakótelepek egészségügyi ellátása sem zavarmentes .— mondotta dr. Beck Béla. — Éppen ezért már az idén is nagyobb gondot fordítunk az új lakótelepek egészségügyi ellátásának javítására. Itt nemcsak a körzeti orvosi hálózat megteremtésére gondolunk, hanem kisebb rendelőintézeteket is kialakítunk. A tanács vezetőinek álláspontja: nagyobb lakótelepeken már akkor biztosítani kell a korszerű egészségügyi ellátást, amikor az új otthonokba a bérlők, tulajdonosok beköltöznek. Ebben az esztendőben Budapest területén a körzeti orvosi rendelők száma nyolccal, az orvosi körzetek száma pedig 16-tal bővül. Természetes, hogy a város vezetői nem feledkeznek meg az egészségügyi ellátáshoz szorosan kapcsolódó gyógyszertárfejlesztésről sem. Több budapesti gyógyszertár korszerűsítése fejeződik be az idén, ugyanakkor új gyógyszertárak megnyitására is sor kerül az év végéig. Vahidy József Emléktúra Simontornyán A Tolna megyei Természetbarát Szövetség a felszabadulás és a győzelem napja harmincadik évfordulójának jegyében emlékünnepséget rendezett vasárnap délelőtt Simontornyán. A Sió menti nagyközség sporttelepén gyülekeztek a megye természetjáró csoportjai, majd a szovjet katonahősök temetőjébe vonultak és megkoszorúzták az emlékművet. A koszorúzási ünnepségen megemlékeztek hazánk felszabadulásáról, melynek során a szovjet Vörös Hadsereg Simontornyán és környékén súlyos harcokat vívott a fasiszta megszállókkal. Az emléktúrán részt, vevők megtekintették az újjáépült simontornyai várat is. Fórum Tavaszi ígéretek Lesz öntözőcső. És lesz bütyköstengely is a traktorokhoz. A mezőgazdasági gépjavítók időben elvégzik munkájukat, így azután a zöldségkínálat is jól lesz, s nem kérnek borsos árat a borsóért. Ezekben a hetekben szinte hogy napról napra „visszaköszönnek” az ipar, a szolgáltatók, a termelők ígéretei az újságok hasábjain. Az elmúlt évek gyakorlata alapján hajlamosak lennénk mosollyal fogadni e közlemények némelyikét. Nem fogadjuk így — a szó szoros értelmében is kenyerünkre vonatkozónak. És valóban, annyi esztendei tapasztalat után, miért ne tanultuk volna meg a tavaszi ígéretek fedezetének megteremtését? A vevőszolgálatok, piacfelmérések korában miért jelentene még mindig — most is — gondot jó néhány fontos mezőgazdasági gép alkatrészellátása, miért ne lenne magától értetődő, hogy öntözzék a földeket, még akkor is, ha emberemlékezet óta sivó homokban kínlódtak arrafelé a palánták, s öntözésről csak a szaklapok hasábjain olvastak ez idáig. Téeszvezető ismerősöm legyintett — el is sorolta, milyen fájdalmas tapasztalatok alapján — az idei tavasz mezőgazdaságra vonatkozó ígéreteit olvasván. Azután mégis elbeszélgettünk arról, hogy az öt esztendővel ezelőtti 18, s a tavalyi 34 mázsás búzatermés milyen valóra vált ígéreteket takar, itt vetőmagvakét, korszerű kombájnokét, elegendő műtrágyáét például. Hogy talpalni kellett annak idején értük? Az is igaz. Sőt — így mondja nem egy mezőgazdasági vezető — „kiimádkoztuk az áldást”. Mármint a termést. Amiben pedig nagyon igazuk van: rossz az, hogy néha bizony legfeljebb a jószándék húzódik meg az ígéretek mögött — reális ipari háttér, készlet nem. Rossz, mert ilyenkor kerül elő a sokszor felhasznált mondat a termelők „hirtelen megnövekedett” igényéről. De hogyne nőne hirtelen az az igény, ha korszerű eszközt, hatásos anyagot propagálnak? Gyakran az a benyomása az újságírónak, hogy legkevésbé a gyártók bíznak újfajta termékükben, azért készítenek belőle oly keveset. A „bevezetés” viszont megindul, s a megfelelő készletet semmilyen prospektus nem pótolja. Ilyen furcsa helyzet is indokolja például az elmúlt néhány esztendő visszavissza térő gondját: még szükség idején, aszályban sem öntöztek azokon a földeken, ahol arra lehetőség lett volna. A lehetőségen a víz értendő, s az öntözés alapberendezései. De azok a korszerű öntözési eszközök, melyekkel gazdaságosan, hatékonyan dolgozhattak volna a termelők, sokáig csak igen kis tételekben voltak megszerezhetők. S ha nézzük az idei adatokat, soha ilyen nagy területre nem telepítettek hazánkban korszerű öntözőberendezéseket. A kereskedelem raktáraiból rekordmenynyiség fogyott már eddig is. Fogyott — mert volt. S nem fontos most már, hogy mi okozta az elmúlt esztendőkben a megtorpanást — mondhatnánk. Nem lenne igazunk. A legérdemlegesebb megjegyezni való csak az lehet: az ígéret igényt szül. A tavasz szinte valamennyi nyilvánosságot látott, vagy nem publikált termelői fogadkozására áll ez. Megtartásuk több kenyeret jelent, megszegésük a maliciózus legyintések számát növeli. Jó lenne úgy megőrizni ezt a kifejezést: „tavaszi ígéretek”, hogy eredeti tartalmán túl semmilyen mellékzönge ne társuljon hozzá. V. P. 3 Szocialista brigádok Leninvárosért A Tiszai Vegyi Kombinát dolgozói 1974- ben több mint huszonötezer óra társadalmi munkával járultak hozzá Leninváros szépítéséhez. Az elmúlt évben főként a gyermekintézmények, játszóterek és parkok karbantartását, felújítását végezték el. 1975-ben a Tiszai Vegyi Kombinát szocialista brigádjai a gyár és Leninváros környezetének szépítésére negyvenötezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Az elmúlt évben megkezdett munkát folytatva, ifjúsági park létrehozására és tömegsporttelep építésére fordítanak nagy figyelmet. Úszótanmedencét is építenek.