Magyar Hírlap, 1975. április (8. évfolyam, 90-118. szám)
1975-04-03 / 92. szám
»Ugvár. ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1975. ÁPRILIS 3. CSÜTÖRTÖK 9 Magas kitüntetést kapott két szocialista brigád A Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárának Proletár Akarat forgácsoló szocialista brigádját kiemelkedő munkája elismeréseként az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kilenctagú kollektíva 1959-ben nyerte el a szocialista brigád címet. Azóta többször kapott arany- és ezüstplakettet, 1972-ben a vállalat, a múlt évben pedig a szakma kiváló brigádja lett. A lelkes kollektíva mind a termelőmunkában, mind a társadalmi tevékenységben példamutatóan élen jár. A brigád megalakulása óta 19 újítást és 67 ésszerűsítési javaslatot nyújtott be, ezeket már alkalmazzák a termelésben. A brigádtagok részt vettek valamenynyi kommunista műszakban. A kitüntetést Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár szerdán adta át Györkös András brigádvezetőnek a szerszámgépgyár kultúrtermében. Az ünnepségen részt vett Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára és Gérnyi Kálmán, a budapesti pártbizottság titkára. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki az Ózdi Kohászati Üzemek martinacélművében a Girászin András vezetésével dolgozó Vörös Csillag öntőbrigádot. Az 1962-ben alakult tizenöt tagú kollektívából tizenhárom a fizikai dolgozó, ketten pedig műszakiak. A brigád a technológiai fegyelem betartásával és jobb munkaszervezéssel az igényekhez,valamint a feladatokhoz képest már szűk termelői kapacitás mellett is évről évre emelkedő acélmennyiséget produkált. Nem kevés része volt a kollektívának abban is, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek a múlt évben rekordot ért el az acélgyártásban. A Vörös Csillag brigád a kobillák felhasználásának csökkentésével az elmúlt évben 1,2 millió forint megtakarítást ért el. Kiváló eredményeivel megalakulása óta minden évben elnyerte a szocialista brigád címet, 1973-ban pedig a szakma kiváló brigádja lett. A brigád tagjai nagy gondot fordítottak szakmai képzésükre is. Kiveszi részét a brigád a társadalmi munkából is. A kiemelkedő munkáért járó magas kitüntetést szerdán Ózdon, a Pártoklatok Háza tükörtermében rendezett munkásgyűlésen adta át dr. Horgos Gyula kohóés gépipari miniszter Ghrászin András brigádvezetőnek és a brigád tagjainak. Az átadási ünnepségen részt vett Sugár György, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, dr. Havasi Béla, a Borsod megyei pártbizottság titkára és Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. ____________________ Elismerés idős kisiparosoknak A KIOSZ szerdai ünnepségén dr. Gervai Béla elnök 19 idős fővárosi kisiparosnak adta át az ötvenéves kisipari munkásságért járó kitüntető oklevelet és jelvényt. Ugyanezen az ünnepségen 30 fővárosi kisiparos vette át a fővárosi tanács vb által a szolgáltatás területén kiemelkedő munkát végzőknek adományozott Az ipar kiváló mestere kitüntetést. Közülük öten másodízben részesültek ebben az elismerésben. Filmlevél KILENCVEN PERCNYI kollektív önéletrajz, amit e játékfilm-terjedelmű dokumentumgyűjteményben kapunk. Kollektív önéletrajz, mindannyiunké. Az önéletrajzok, tudjuk, szükségszerűen korlátozott terjedelműek. Igaz, teljes önéletrajz csak több ezer oldalas regényfolyamban írható , s ekkor is csak egyetlen ember élete fér bele: tízmillió ember harminc évnyi történelme kilencven perc alatt csak felvillanthatja a legjellemzőbb epizódokat. Bokor László, a Szembesítés rendezője jól tudja vállalkozásának nagyságát és felelősségét: azzal is igazat mondhat vagy torzíthat, amit megjelenít, vagy amit elhagy. A nagy összegezések mindig magukban hordják a veszélyt, hogy túlságosan is csak a legfőbb erővonalakra koncentrálva, szükségszerűen háttérbe szorítják, akaratlanul is a kisebbeket, amelyek pedig a maguk részletigazságainak hitelességével végeredményben épp a nagy összefüggések valódiságát igazolják, erősítik. A legnehezebbet: a megfelelő arányok kialakítását, a mérték pontosságát és emberszabású igazságát biztos kézzel ragadta meg a rendezés. A ROMOKBÓL, vigasztalanul füstölgő szeméthalmokból felemelkedő Budapest harminc esztendővel ezelőtti képei, az egykori híradókból ismert, történelmivé vált felvételek részletei után rögtön intimmé, személy szerint hozzánk beszélőivé „szűkíti” a témát. Zamercev tábornok, Budapest első szovjet városparancsnoka egy iparbáró luxusvilláját lefoglalva, éhező munkásgyerekek számára rendezte be az épületet. Látjuk a kis vendégeket a korabeli csoportképen. Vajon mi lett belőlük? — villan belénk a kérdés, s a vásznon feleletként megjelenik Takács Szonja, aki az imént ott kanalazta az ebédet a többi, éhes sráccal együtt a hosszú asztalnál, ma pedig — harminc esztendővel később — egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozik. Vagy: az egykori híradófilm kockái megörökítették, hogy miként vállalnak nehéz életet, kemény erőfeszítést a falvak, tanyák gyermekei, hogy élve az új lehetőségekkel, tanulhassanak. A képen egy fejkendős kis parasztlány érkezik a kollégiumba: az egykorú híradó befejeződik ott, ahol kis bátyújával lekászolódik a lovas kocsiról. Gyors vágás: Ács Ilona főorvosnő beszél a riporternek hajdani önmagáról, s mai munkájáról. Vagy: az ötvenes években történt, hogy kiváló esztergályos tűnt fel Győrben: újításaival, termelési eredményeivel gyorsan országosan ismertté tette nevét. Ma Horváth Ede a győri Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, ugyanazzal a szerény, kissé fanyar mosollyal beszél a mai feladatokról, mint hajdan az akkoriakról. Az ember tökéletesen megőrizte identitását, önmagával való azonosságát. Csak éppen több lett, tapasztaltabb, okosabb, nagyobb feladatokra kész... A KÉPSOROK dramaturgiai felépítésének ez a módja persze magában hordhatta volna azt a veszélyt, hogy az eltelt harminc esztendőnek valamiféle idillikus képe bontakozik ki a filmből. Valami szakadatlan győzelemsor, az igazság, a jóság, tehát a szocializmus megtorpanások, vereségek és vargabetűk nélküli folytonos diadala. Ami persze — mindannyian tudjuk — nem lenne igaz. Nem is beszélve arról, hogy ilyen képet festeni eltelt harminc évünkről nem állna, nem is állhatna érdekünkben. Éppen arra van szükségünk, hogy nehézségeink, időleges kudarcaink ne merülhessenek feledésbe, hogy tanulságaikat folytonosan érvényesítsük mindennapjainkban. A Szembesítés nem csupán a sikerekkel, a győzelmekkel, hanem tragikus pillanataink némelyikével is szembesíti a nézőt. A film visszatérő, képszimbólumot hordozó kelléke, a visszapillantótükör időnként elhomályosul, torzító tükörré válik, jelezve azokat a szakaszokat, amikor megbomlott a szavak és a tettek egysége. Amikor csak kívülről nézett ki úgy, mintha minden rendben lenne, de a társadalom minden rétegében halmozódni kezdtek a feszültségek, s leküzdésükre az önámító frázisok alkalmatlanoknak bizonyultak. A KÉPEK BESZÉDES NYELVE pontos eligazítást ad: micsoda habzó, igazi boldogság áradt az imént az első május elseje leírhatatlan, daloktól, fénylő tekintetektől, csattogó lobogóktól megszentelt tüntetésében! Ifjúkori önmagunkat keresve a képen, ma is érezzük, szinte a gerincünkön futó villamosságként, az akkori órák határtalannak hitt erejét, a legyőzhetetlenség, a világot megforgató, csodás szabadság korlátlan, végleges győzelmének meghatott és lelkes bizonyosságát ... de a rá következő építőmunka hősi erőfeszítéseit is, a nagy tettek, a nagy áldozatok értelmes pátoszát. És a lassan elszürkülő képek hivatalossá merevedő, szertartásos ünnepléseit, az unott tapsokat, a hirtelen előbukkanó, láthatatlan kérdőjeleket is megérezteti a film. Nem kibontva, nem tudományosan elemezve persze — erre nem is alkalmas ez a műfaj, de első pillanatától az utolsóig hitelességre, a történelmi igazság lényegének ábrázolására törekedve. Ez az igazság pedig a nép felszabadult alkotó erejének kiteljesedéséről beszél: ezredévnyi történelmünk legújabb, a felszabadulással megkezdett korszakáról, amikor mintha új évezredbe lépett volna nálunk a világ. HŰSÉGES KRÓNIKÁSKÉNT, művészileg és politikailag egyaránt hatásosan ezt summázza a Szembesítés. Önmagunkkal találkozunk, mi, tízmillióan, a saját önéletrajzunkkal, fájdalmas és felemelő, keserves és sikeres emberöltőnk krónikájában: rajtunk múlik, hogyan hasznosítjuk tanulságait Geszti Pál Szembesítés sől Megjelent a Fáklya legújabb száma Magyarország szabad! — ezzel a címmel közli a lap — folytatásokban — Fomin ezredes, hadtörténész írását. Új részlete a Magyarország felszabadításáért folytatott utolsó harci cselekmények leírását tartalmazza. Megtudhatja az olvasó, hogy több mint egymillió szovjet katona és tiszt harcolt 195 napon és éjszakán át magyar földön. A szabadság élő jelképe a város felett címmel érdekes riport számol be a felszabadulási emlékmű bronzba öntött szovjet harcosa modelljének, Vaszilij Golovcovnak életéről, sorsáról. A magyar népgazdaság három évtizedes fejlődését a magyar—szovjet gazdasági együttműködésen keresztül szemlélteti Víg Istvánnak a 30 év legfontosabb ipari-gazdasági eredményeiről beszámoló írása. Vastaps! — ez a címe annak a riportnak, amely sok színes képpel számol be a budapesti Operaház szovjetunióbeli nagysikerű vendégszerepléséről. Megjelent a Fáklya új száma, amely vezető helyen közli az SZKP főtitkárának, Leonyid Iljics Brezsnyevnek a felszabadulási évforduló alkalmából a Fáklya olvasóihoz, s rajtuk keresztül egész népünkhöz intézett üdvözletét. MAGYAR PANTHEON HUNGAROTON HANGLEMEZEKEN KÁROLYI MIHÁLY, írásai és kortársak visszaemlékezései tükrében LPX 15047 Ára: 60,-Ft DR. MÜNNICH FERENC beszél életéről, harcairól LPX 15046 Ára: 60,- Ft LUKÁCS GYÖRGY, portré a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Televízió archívumának anyagából LPX 15045 Ára: 60,- Ft KÖZÉLET—DIPLOMÁCIA Kulturális delegáció utazott Helsinkibe Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésével szerdán kulturális küldöttség utazott Helsinkibe az április 3- án kezdődő magyar kulturális napok alalkalmából. A küldöttség tagjai: Ortutay Gyula akadémikus, Csikesz Józsefné, a fővárosi tanács elnökhelyettese és Bernáth György, az Akadémiai Kiadó igazgatója A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, dr. Rosta Endre, a KKI elnöke és Esztergályos Ferenc, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. Jelen volt Paul Jyrkankallio budapesti finn nagykövet is. A küldöttség megérkezett Helsinkibe. A repülőtéren Marjatta Väänänen közoktatásügyi miniszter, J. Numminen Jaako (Mauri) közoktatásügyi államtitkár, Kaarina Virolainen, a Finn—Magyar Társaság elnöke és a finn kulturális élet számos ismert képviselője fogadta a küldöttséget. Szlovén közlekedési küldöttség Budapesten A MASPED vezérigazgatójának meghívására szlovén közlekedési küldöttség érkezett Budapestre, amelyet Livij Jakomin, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának tagja vezet. A delegáció tájékoztatót tart Magyarországon a koperi kikötő munkájáról, továbbfejlesztésének terveiről. L. Jakomint és a küldöttség tagjait fogadta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke. A megbeszélésen a szlovén delegáció tájékoztatást adott a koperi kikötő fejlesztési terveiről és az együttműködési lehetőségekről. A küldöttséget dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár is fogadta, akivel a két országot érintő közlekedési kérdésekről tárgyaltak. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lehoczky Győzőnek, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosának eredményes gyógyító munkája elismeréséül — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend aranyfokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán az Egészségügyi Minisztériumban dr. Zsögön Éva államtitkár adta át. Az OBT állásfoglalása Az Országos Béketanács a dél-vietnami helyzettel kapcsolatban állásfoglalást tett közzé, amelyben hangsúlyozza: Nguyen Van Thieu kormánya és hadserege — az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvezve — területszerző fegyveres támadásaival, sorozatos provokációival lehetetlenné tette a párizsi egyezmények érvényre juttatását, s ezzel magára vonta a dél-vietnami nép haragját, a világ haladó közvéleményének felháborodását. A dél-vietnami felszabadító erők legutóbbi nagyszerű győzelmeiben és a Thieu-rendszer elleni sorozatos népi felkelésekben a dél-vietnami népnek az az elhatározása jut kifejezésre, hogy megakadályozza a párizsi egyezmények elleni provokációkat, és megteremtse a feltételeket az egyezmények végrehajtásához. A világ haladó közvéleményével együtt elítéljük a dél-vietnami lakosság erőszakos tömeges elhurcolását, kitelepítését, amellyel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatott saigoni rezsim durván megsérti a párizsi egyezményeket. Az amerikai hadihajók és tengerészgyalogosok jelenléte a dél-vietnami felségvizeken, a légihíd és a saigoni csapatokat segítő más manőverek ellentétesek a párizsi egyezményekkel. Népünk, a magyar békemozgalom mindig cselekvően juttatta kifejezésre szolidaritását a vietnami néppel. Meggyőződésünk, hogy most folyó hősi harcok jelentős hozzájárulás a párizsi egyezmények valóra váltásához, a vietnami nép igaz ügyének győzelméhez — hangzik az állásfoglalás. Közlemény a rijekai csecsemőtragédia okairól A rijekai csecsemőtragédiával — amelyről lapunk is hírt adott — keddi ülésén a horvát tagköztársaság kormánya is foglalkozott. A kiadott közlemény megállapította, hogy a tragédia „több szerencsétlen körülmény és súlyos mulasztások következtében történt”. A mulasztások között hangsúlyozták „a munkához való rendkívül felelőtlen viszonyt, az előírások megszegését, a belső szervezetlenséget és a társadalmi ellenőrzés hiányát". A horvát köztársasági kormány egyébként egyetértett azzal a javaslattal, hogy „sürgősen vizsgálják felül az egészségügyi szolgálat területén uralkodó helyzetet és biztosítsák, hogy az egészségügyi dolgozók maradéktalanul teljesítsék kötelességüket”.